Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-02 / 232. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. október 2., csütörtök ÁLAD! 'Já taj iáeí&k. — asszonyoknak, lányoknak Mennyi anyag kell a ruhához? Ezt a kérdést teszik fel a nők, amikor ruhát akarnak csináltatni. Valóban fontos kérdés, mert hiszen nem közömbös az, hogy 50 centivel, vagy esetleg egy méterrel több anyagot vásárolnak feleslegesen, mint amennyi szükséges a ruha előállításához. Hasznos tehát tudni az asszonyoknak, lányoknak, hogy mennyi anyagot kell vásárolni egy-egy ruhaféleség elkészítéséhez. E kis táblázat bemutatja, hogy normál méretre számítva az egyes ruhafélékhez mennyi anyagot kell számítani: duplaszéles szimplaszéles Kabát-köpeny 2,80—3 m 6,— m Kulikabát 2,— m 4,— m Szűkszoknyás egyszerű ruha 2,20 m 4,40 in Kiskosztüm 2,60 m 5,20 ’m Angol kosztüm 3,— m 6,— m Bő szoknya 1,75 m 3,50 m Szűk szoknya 0,80 m 1,60 ni Hosszüujjú blúz 1,20 m 2,40 m Rövidujjú blúz 0,75 m 1,50 m Haloing 1,80 m 3,60 m Kombiné — 3,60 m Női sportnadrág (pantalló) 1,10 m 2,20 m Folttisztítás nészfoltot fehérneműből a kökövetkező módon vehetjük A vetkező eljárással lehet kiszedni: vegyünk 15 gramm szalmiákport, 15 gramm sót és oldjuk fel egy liter vízben. A foltos fehérneműt fektessük a napra laposan és nedvesítsük meg a folyadékkal. Ha megszáradt és a folt nem tűnt el, ismételjük meg az eljárást. oldjunk fel egy liter forró vízben 9 gramm klórmeszet, takarjuk le és hagyjuk egy fél órát állni. Ezután szűrjük le. A meg nedvesített foltot ebbe az oldatba mártott ronggyal érintsük meg, de rögtön utána egy előkészített tál hideg vízbe, tegyük, nehogy a vásznat Perzselt foltot fehérneműből n megtámadja. őszi nagytakarítás A háziasszonyoknak i befőzések mellett zel. Ebbe tehetünk ,,Radion”-t, vagy „Simost legnagyobb gond- t’ály -t, vagy „Asz- ja az őszi nagy laka- szonydícséret“-et is. rítás. A dolgozó asz- Az ablaküvegek le- szonyoknál ez külö- mosásához nősen problémát jelent. Nagyon fárasztó a hideg langyos víz- ugyanis, ha a szombat be öntsünk pár csepp délutánt, vagy különösen a vasárnapot pihenés helyett súrolással és vikszeléssel töltjük. foltos a parketta, ott elegendő benzines viaszforgáccsal feltörölni, utána parkettpasztával alaposan begyújtsuk kenni és erősen fel- ossze az újságpapírt kefélni A takarításhoz szük- ecetet, egészen kevés séges parkettpasztá- petróleumot és egy val, seprűvel, külön- kávéskanálnyi mosó- féle kefékkel, felmoport. Egy alkalommal A nagytakarítást is porolást végezzük eh be lehet osztani több- parkettát csak aksóranggyal és tisztító- szerekkel rendelkeznek az üzletek. szőrre. Először az ablakkereteket és ajtófélfákat mossuk le langyos, mosóporos vízA konyha nagytakarítását hagyjuk u- toljára, hiszen az oldás vízzel, ha nagyon 5zj befőzések még nem piszkos. Ahol kevéssé fejeződtek be. kor súroljuk fel szóDíplomás kannibál Irta: M. Szturua Kozmetikai apróságok A fésülködés Fésülködés előtt, bármilyen rövid is a haj, kefélni kell azt. A keféléssel masszírozzuk is a fejbőrt. A vérkeringést ez serkenti, s a hajhagymák táplálkozását elősegíti. A kefélés mindig a homlokból kifelé, felfelé történjék, gyors, ritmikus mozgással. A haj csak kefélés után lesz igazán ápolt és fényes. A nyak szépségápolása Sokan az arcuk szépségápolására nagy gondot fordítanak, viszont a nyakukkal nem törődnek. Pedig akinek száraz a bőre, annak nemcsak az arcát, hanem a nyakát is kré- meznie kell. A dupla toka sem szépségideál! Aki ezt nem akarja, ne csak a szigorított étrendet tartsa be, hanem hordja mindig büszkén a fejét. A sovány, vékony nyak gyakran ráncos. Meleg- és hidegvizes borogatás váltó- gatása élénkíti a vérkeringést és így kisimítja a bőrt. I®3 Egy új könyvről Takáts Gyula: Mézöntő Az olvasó aligha linné, ha arról akar. iánk meggyőzni őt, liogy a kannibál-ter- nészetü ősembereknek már volt fogalmuk a kozmetikáról, például púderezték magukat, vagy különleges ételeiket al" koholmentes italok kai, például coca-co- lával öblítették le, s régül, fejfájás esetén pyramldont szedtek. Az amerikai sajtóba« végzett archeológiái ásatásaink azonban azt bizonyítják, hogy még napjainkban is élnek ilyen kannibálok. A* egyiket például Leroy Fothergillnek hívják Fothergillnek doktorátusa van, foglalkozását tekintve pe. dig az amerikai hadsereg kémiai szakosztályának tudományos tanácsadója. Fother- gill a közelmúltban beszédet mondott a modern, illetve őskori egészségügyi polgári honvédelem kérdéseivel foglalkozó VI. konferencián, 8 azt állította, hogy Amerika eredményes haktérlumháborút folytathat, ha a baktériumokat púderbe, alkoholmentes italokba, tejbe, gyógyszerekbe telepítik Fot- hergill különösen a púdert találta hatásosnak, mert ebben az esetben a mikrobák nemcsak a pórusokon keresztül jutnak a testbe, hanem az emberek az orrüregen keresztül is beszívják. Véleményünk szerint a fentebb említett tények elegendő bizonyítékot szolgáltatnak ahhoz, hogy megállapítsuk a különbséget az őskort és a modern kannibálok között, — természetesen az előbbiek Javára. Taltáts Gyula. Ezt a kötetemet úgy hirdette a kiadó és a Tájékoztató júniusi száma is, mint a magyar, de elsősorban a dunántúl-toalatoni táj szépségeinek lírai gyűjteményét. Előre is meg kell mondanom, bizony nem egészen így állunk a Mézöntő verseivel. E kötet száz verse csak annyiban tartozik az oly sokszor, már- már leszűkítőem kihangsúlyozott tájlírához, hogy Pannónia atmoszférája, mint a méz illata és színe átszövi ugyan, de mondanivalómban e táj nem több, mint az érzelmek szimbóluma. A Mézöntőben az 1947-től 1958- ig irt, kötetben eddig meg .nem jelent verseimet válogattam ösz- sze. Aki az 1947. évi Se ég, se föld című könyvemhez és az 1955-ös Az emberekhez kötetem Újabb versek fejezetéhez hozzácsatolja a Mézöníő 100 új versét, az az 1944. év óta írt lírai munkásságom .csaknem teljes egészét kapja. Azt hiszem, ez a lírai vallomás több mint tájköltészet! Egy biztos, verseim java részét a magyar Provence derűje ragyogja be. Egészében pedig egy életstílus vallomásai, a szeretet és szerelem kőkeményei, egy -honi széles vidék sokszor rejtőzködő kultúrájának fölvillanásai és a tájamon élő emberek életének rögzítései e versek. - • MAI KERESZTREJTVÉNYÜNK 1 |2 , 3 4 |5 | |6 7 8 | |9 jlU 111 M12l 118 13 | ül14 15 I | 16 'Ó mi. 17 1st if 18 % 19 20 I21 22 23 | 114 ÍIBI Is» 8§ 26 IS 27 !8 29 í | 3; | |31 32 p v 33 34 15 Qli36! 1 37 ÍJ 38 i9 40 ||| üiS 41 42 13 m 44 45 Ül 46 17 é'd48 1 HÍ 49 * 50 j 51 |f |52 | §1 53 rny m 54 Pl 55 £6 57 | 58 ül58! 1 1 Vízszintes: 1. Orosz zeneszerző. Balettmuzsikája a legnevezetesebb. (Z. B.—T. I. K.) 11. Fordított tojás németül. 12. Mindenki felett eljár. 13. Aromája. 14. Tiltó szó. 15. Égitest — felcserélt betűkkel. 18. Szarvasfajta — keverve. 19. Olasz operaszöveg-író. Verdi legtehetségesebb szövegköltője. 25. Fa része. 26. Kötőszó. 28. Hangnem. 30. Tejtermék névelővel. 33. K. C. O. 35. Pezsgő része. 36. Magyarul fuvola. A szimfonikus zenekar legmagasabb fúvóshangszere. 38. Fordított kicsinyítő rag. 39. Belsőség. 41. Szobában van. 43. Tudománya — fordítva. 44. Visz- sza: tud. 46. D. O. D. K. 47. A függ. 6, 42, 3 első betűi. 48. Angol költő. 49. Kreol közepe. 50. E. U. M. 52. Okozója. 53. Szeszesital. 54. ...csomópont, szovjet filmalkotás. 55. Csökönyös. 57. A lakoma. 58. Régi űrmérték. 59. Vissza: fehérneműje. Függőleges: 1. Fütyülő. 2. A dal jelzője. 3. Sír. 4. Ez fizessen!! 5. Lányom férje. 6. Csodálkozó szócska. 7. Kerek szám. 8. Visz- sza: mutatószó. 9. Kortyolni. 19, Gyere. 16. Testrész névelővel. 17. Növény. 18. Dal. 20. Határrag. 21. Vissza: becsap valakit. 22. Színvonal. 23. Orosz folyó. 24. Szárnyas 27. Ez a stílus XV. Lajos francia király korában vált divatossá. 29. Szobavirágot. 30. Vissza: női becenév. 31. A baromfik. 32. Eltulajdonít — keverve. 34. A legnagyobb spanyol drámai költő (1000 —1681). 36. ... és Patason. 37. Lírai költemény (két utolsó betű fele rélve!) 40. Korának leghíresebG' tenoristája volt (1873—1921). 42. Vastag bot. 44. R. Y. O. 45. Nyak- bavaló. 51. Veszett kutya teszi. 53. B. O. E. 54. A függ. 45. két u- tclsó betűje. 56. Kérdőszó. Receptkönyvünkből Halkrokett (Készülhet fagyasztott halból) . Főzzük meg a halat sózott vízben (ha szálkás, szedjük ki a szál- ■ kákát) és daráljuk át húsdarálón i egy-két tejbeáztatott, kicsavart zsemlével együtt. Keverjünk hoz zá kevés, finomra vágott hagymát, zsiradékot. Egy-két. tojást, kevés reszelt citromhéjat, törött borsot, sót, majoránnát. Készítsünk az a- nyagból hosszú kolbászokat, amiket felvert tojásba, majd zsemlemorzsába mártva süssünk ki pirosra, bőséges zsiradékban. Gyorsan sült hússzelet Vesepecsenye-szeleteket, vagy sertéskarajt kiverünk, szélét bevagdossuk, megforgatjuk lisztben. Egyik oldalát zsírban sütjük, megforgatjuk és további sütés közben a már megsült oldalt megpaprikázzuk. Kivesszük. Parányi vizet öntünk a zsírhoz és mártásnak tálaljuk mellé. Egytojásos kávétorta 25 dkg cukrot, 6 dkg zsiradékot, egy egész tojást, egy sütőport, 2 és fél deci feketekávét és 25 dkg liszttel elkeverünk. Zsírozott, lisztezett formában sütjük meg. Ha kihűlt, egyszer vagy kétszer elvágjuk és töltjük. Lehet lekvárral megkenni vagy készítsünk rumos diókrémet. Ezzel is vonjuk be. Vegyünk 15 dkg darált diót, azt féldeci tejjel leforrázzuk, a- dunk hozzá 20 dkg cukrot, pár kanál rumot és 10 dkg vajat. Jól kikeverve használjuk fel. kát vágunk és a magházai szépen kivágjuk. Egyenként megmártjuk a már előre elkészített sűrű palacsintatésztában és kisütjük. Fa- héjjas cukorral meghintjük és melegen tálaljuk. Sundás alma Az almákat vékonyan lehámozzuk, félujjnyi magasságú karikáEzt főzzük a héten Csütörtök: Karfiolleves, töltött paprika. Péntek: Halászlé, túróscsusza töpörtővel. szőlő. Szombat: Köménymagleves, rakott kel, szilva. Vasárnap: Zöldborsóleves, sertéssült petrezselymes burgonyával, paprikasalátával, dióbé- les. Hétfő: Tarhonyaleves, spenót bundászsemlével, körte. Kedd: Húsleves, rántott hús rizzsel, kovászos uborka. Szerda: Fejtett bableves, burgonyafánk, szőlő-s* □ *•Tudja-e? ... hogy az állatok között a kacsák és a libák a „legfagyállóbbak”? A norvég tudósok kísérletileg bebizonyították, hogy a kacsák és a libák minusz 119 fokos hőmérsékletet is kibírnak élve, ezzel szemben a jegesmedvék és a rénszarvasok csak mínusz 80 fokig bírják a hideget. Az emlősállatok többsége a minusz 45 foknál alacsonyabb hőmérsékletet nem tudja elviselni.