Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. október 2., csütörtök ÁLAD! 'Já taj iáeí&k. — asszonyoknak, lányoknak Mennyi anyag kell a ruhához? Ezt a kérdést teszik fel a nők, amikor ruhát akarnak csináltat­ni. Valóban fontos kérdés, mert hiszen nem közömbös az, hogy 50 centivel, vagy esetleg egy méterrel több anyagot vásárolnak feleslegesen, mint amennyi szükséges a ruha előállításához. Hasz­nos tehát tudni az asszonyoknak, lányoknak, hogy mennyi anyagot kell vásárolni egy-egy ruhaféleség elkészítéséhez. E kis táblázat bemutatja, hogy normál méretre számítva az egyes ruhafélékhez mennyi anyagot kell számítani: duplaszéles szimplaszéles Kabát-köpeny 2,80—3 m 6,— m Kulikabát 2,— m 4,— m Szűkszoknyás egyszerű ruha 2,20 m 4,40 in Kiskosztüm 2,60 m 5,20 ’m Angol kosztüm 3,— m 6,— m Bő szoknya 1,75 m 3,50 m Szűk szoknya 0,80 m 1,60 ni Hosszüujjú blúz 1,20 m 2,40 m Rövidujjú blúz 0,75 m 1,50 m Haloing 1,80 m 3,60 m Kombiné — 3,60 m Női sportnadrág (pantalló) 1,10 m 2,20 m Folttisztítás nészfoltot fehérneműből a kö­következő módon vehetjük A vetkező eljárással lehet kiszedni: vegyünk 15 gramm szalmiákport, 15 gramm sót és oldjuk fel egy li­ter vízben. A foltos fehérneműt fektessük a napra laposan és ned­vesítsük meg a folyadékkal. Ha megszáradt és a folt nem tűnt el, ismételjük meg az eljárást. oldjunk fel egy liter forró vízben 9 gramm klórmeszet, takarjuk le és hagyjuk egy fél órát állni. Ez­után szűrjük le. A meg nedvesített foltot ebbe az oldatba mártott ronggyal érintsük meg, de rögtön utána egy előkészített tál hideg vízbe, tegyük, nehogy a vásznat Perzselt foltot fehérneműből n megtámadja. őszi nagytakarítás A háziasszonyoknak i befőzések mellett zel. Ebbe tehetünk ,,Radion”-t, vagy „Si­most legnagyobb gond- t’ály -t, vagy „Asz- ja az őszi nagy laka- szonydícséret“-et is. rítás. A dolgozó asz- Az ablaküvegek le- szonyoknál ez külö- mosásához nősen problémát je­lent. Nagyon fárasztó a hideg langyos víz- ugyanis, ha a szombat be öntsünk pár csepp délutánt, vagy külö­nösen a vasárnapot pihenés helyett súro­lással és vikszeléssel töltjük. foltos a parketta, ott elegendő benzines vi­aszforgáccsal feltöröl­ni, utána parkettpasz­tával alaposan be­gyújtsuk kenni és erősen fel- ossze az újságpapírt kefélni A takarításhoz szük- ecetet, egészen kevés séges parkettpasztá- petróleumot és egy val, seprűvel, külön- kávéskanálnyi mosó- féle kefékkel, felmo­port. Egy alkalommal A nagytakarítást is porolást végezzük eh be lehet osztani több- parkettát csak ak­sóranggyal és tisztító- szerekkel rendelkez­nek az üzletek. szőrre. Először az ab­lakkereteket és ajtó­félfákat mossuk le lan­gyos, mosóporos víz­A konyha nagyta­karítását hagyjuk u- toljára, hiszen az ol­dás vízzel, ha nagyon 5zj befőzések még nem piszkos. Ahol kevéssé fejeződtek be. kor súroljuk fel szó­Díplomás kannibál Irta: M. Szturua Kozmetikai apróságok A fésülködés Fésülködés előtt, bármilyen rövid is a haj, kefélni kell azt. A keféléssel masszírozzuk is a fejbőrt. A vérkeringést ez serkenti, s a hajhagymák táp­lálkozását elősegíti. A kefélés mindig a homlokból kifelé, fel­felé történjék, gyors, ritmi­kus mozgással. A haj csak ke­félés után lesz igazán ápolt és fényes. A nyak szépségápolása Sokan az arcuk szépségápo­lására nagy gondot fordíta­nak, viszont a nyakukkal nem törődnek. Pedig akinek szá­raz a bőre, annak nemcsak az arcát, hanem a nyakát is kré- meznie kell. A dupla toka sem szépségideál! Aki ezt nem akarja, ne csak a szigorí­tott étrendet tartsa be, ha­nem hordja mindig büszkén a fejét. A sovány, vékony nyak gyakran ráncos. Meleg- és hidegvizes borogatás váltó- gatása élénkíti a vérkeringést és így kisimítja a bőrt. I®3 Egy új könyvről Takáts Gyula: Mézöntő Az olvasó aligha linné, ha arról akar. iánk meggyőzni őt, liogy a kannibál-ter- nészetü ősemberek­nek már volt fogal­muk a kozmetikáról, például púderezték magukat, vagy kü­lönleges ételeiket al" koholmentes italok kai, például coca-co- lával öblítették le, s régül, fejfájás esetén pyramldont szedtek. Az amerikai sajtó­ba« végzett archeoló­giái ásatásaink azon­ban azt bizonyítják, hogy még napjaink­ban is élnek ilyen kannibálok. A* egyi­ket például Leroy Fothergillnek hívják Fothergillnek dok­torátusa van, foglal­kozását tekintve pe. dig az amerikai had­sereg kémiai szakosz­tályának tudományos tanácsadója. Fother- gill a közelmúltban beszédet mondott a modern, illetve ős­kori egészségügyi polgári honvédelem kérdéseivel foglalko­zó VI. konferencián, 8 azt állította, hogy Amerika eredményes haktérlumháborút folytathat, ha a bak­tériumokat púderbe, alkoholmentes italok­ba, tejbe, gyógysze­rekbe telepítik Fot- hergill különösen a púdert találta hatá­sosnak, mert ebben az esetben a mikro­bák nemcsak a póru­sokon keresztül jut­nak a testbe, hanem az emberek az orr­üregen keresztül is beszívják. Véleményünk sze­rint a fentebb emlí­tett tények elegendő bizonyítékot szolgál­tatnak ahhoz, hogy megállapítsuk a kü­lönbséget az őskort és a modern kannibálok között, — természete­sen az előbbiek Javá­ra. Taltáts Gyula. Ezt a kötetemet úgy hirdette a kiadó és a Tájékoztató júniusi száma is, mint a magyar, de első­sorban a dunántúl-toalatoni táj szépségeinek lírai gyűjteményét. Előre is meg kell mondanom, bi­zony nem egészen így állunk a Mézöntő verseivel. E kötet száz verse csak annyi­ban tartozik az oly sokszor, már- már leszűkítőem kihangsúlyozott tájlírához, hogy Pannónia atmosz­férája, mint a méz illata és színe átszövi ugyan, de mondanivalóm­ban e táj nem több, mint az ér­zelmek szimbóluma. A Mézöntőben az 1947-től 1958- ig irt, kötetben eddig meg .nem jelent verseimet válogattam ösz- sze. Aki az 1947. évi Se ég, se föld című könyvemhez és az 1955-ös Az emberekhez kötetem Újabb versek fejezetéhez hozzácsatolja a Mézöníő 100 új versét, az az 1944. év óta írt lírai munkásságom .csaknem teljes egészét kapja. Azt hiszem, ez a lírai vallomás több mint tájköltészet! Egy biz­tos, verseim java részét a magyar Provence derűje ragyogja be. Egészében pedig egy életstílus vallomásai, a szeretet és szerelem kőkeményei, egy -honi széles vi­dék sokszor rejtőzködő kultúrá­jának fölvillanásai és a tájamon élő emberek életének rögzítései e versek. - • MAI KERESZTREJTVÉNYÜNK 1 |2 , 3 4 |5 | |6 7 8 | |9 jlU 111 M12l 118 13 | ül14 15 I | 16 'Ó mi. 17 1st if 18 % 19 20 I21 22 23 | 1­14 ÍIBI Is» 8§ 26 IS 27 !8 29 í | 3; | |31 32 p v 33 34 15 Qli36! 1 37 ÍJ 38 i9 40 ||| üiS 41 42 13 m 44 45 Ül 46 17 é'd48 1 HÍ 49 * 50 j 51 |f |52 | §1 53 rny m 54 Pl 55 £6 57 | 58 ül58! 1 1 Vízszintes: 1. Orosz zeneszerző. Balettmuzsikája a legnevezete­sebb. (Z. B.—T. I. K.) 11. Fordított tojás németül. 12. Mindenki felett eljár. 13. Aromája. 14. Tiltó szó. 15. Égitest — felcserélt betűkkel. 18. Szarvasfajta — keverve. 19. Olasz operaszöveg-író. Verdi leg­tehetségesebb szövegköltője. 25. Fa része. 26. Kötőszó. 28. Hang­nem. 30. Tejtermék névelővel. 33. K. C. O. 35. Pezsgő része. 36. Ma­gyarul fuvola. A szimfonikus ze­nekar legmagasabb fúvóshangsze­re. 38. Fordított kicsinyítő rag. 39. Belsőség. 41. Szobában van. 43. Tudománya — fordítva. 44. Visz- sza: tud. 46. D. O. D. K. 47. A függ. 6, 42, 3 első betűi. 48. Angol költő. 49. Kreol közepe. 50. E. U. M. 52. Okozója. 53. Szeszesital. 54. ...csomópont, szovjet filmalkotás. 55. Csökönyös. 57. A lakoma. 58. Régi űrmérték. 59. Vissza: fehér­neműje. Függőleges: 1. Fütyülő. 2. A dal jelzője. 3. Sír. 4. Ez fizessen!! 5. Lányom férje. 6. Csodálkozó szócska. 7. Kerek szám. 8. Visz- sza: mutatószó. 9. Kortyolni. 19, Gyere. 16. Testrész névelővel. 17. Növény. 18. Dal. 20. Határrag. 21. Vissza: becsap valakit. 22. Színvo­nal. 23. Orosz folyó. 24. Szárnyas 27. Ez a stílus XV. Lajos francia király korában vált divatossá. 29. Szobavirágot. 30. Vissza: női bece­név. 31. A baromfik. 32. Eltulaj­donít — keverve. 34. A legna­gyobb spanyol drámai költő (1000 —1681). 36. ... és Patason. 37. Lírai költemény (két utolsó betű fele rélve!) 40. Korának leghíresebG' tenoristája volt (1873—1921). 42. Vastag bot. 44. R. Y. O. 45. Nyak- bavaló. 51. Veszett kutya teszi. 53. B. O. E. 54. A függ. 45. két u- tclsó betűje. 56. Kérdőszó. Receptkönyvünkből Halkrokett (Készülhet fagyasztott halból) . Főzzük meg a halat sózott víz­ben (ha szálkás, szedjük ki a szál- ■ kákát) és daráljuk át húsdarálón i egy-két tejbeáztatott, kicsavart zsemlével együtt. Keverjünk hoz zá kevés, finomra vágott hagymát, zsiradékot. Egy-két. tojást, kevés reszelt citromhéjat, törött borsot, sót, majoránnát. Készítsünk az a- nyagból hosszú kolbászokat, ami­ket felvert tojásba, majd zsemle­morzsába mártva süssünk ki pi­rosra, bőséges zsiradékban. Gyorsan sült hússzelet Vesepecsenye-szeleteket, vagy sertéskarajt kiverünk, szélét be­vagdossuk, megforgatjuk lisztben. Egyik oldalát zsírban sütjük, megforgatjuk és további sütés közben a már megsült oldalt meg­paprikázzuk. Kivesszük. Parányi vizet öntünk a zsírhoz és mártás­nak tálaljuk mellé. Egytojásos kávétorta 25 dkg cukrot, 6 dkg zsiradékot, egy egész tojást, egy sütőport, 2 és fél deci feketekávét és 25 dkg liszttel elkeverünk. Zsírozott, lisz­tezett formában sütjük meg. Ha kihűlt, egyszer vagy kétszer el­vágjuk és töltjük. Lehet lekvár­ral megkenni vagy készítsünk ru­mos diókrémet. Ezzel is vonjuk be. Vegyünk 15 dkg darált diót, azt féldeci tejjel leforrázzuk, a- dunk hozzá 20 dkg cukrot, pár ka­nál rumot és 10 dkg vajat. Jól ki­keverve használjuk fel. kát vágunk és a magházai szépen kivágjuk. Egyenként megmártjuk a már előre elkészített sűrű pala­csintatésztában és kisütjük. Fa- héjjas cukorral meghintjük és melegen tálaljuk. Sundás alma Az almákat vékonyan lehámoz­zuk, félujjnyi magasságú kariká­Ezt főzzük a héten Csütörtök: Karfiolleves, töltött paprika. Péntek: Halászlé, túrós­csusza töpörtővel. szőlő. Szombat: Köménymagleves, rakott kel, szilva. Vasárnap: Zöldborsóleves, sertéssült petrezselymes burgo­nyával, paprikasalátával, dióbé- les. Hétfő: Tarhonyaleves, spenót bundászsemlével, körte. Kedd: Húsleves, rántott hús rizzsel, ko­vászos uborka. Szerda: Fejtett bableves, burgonyafánk, szőlő-s* □ *•­Tudja-e? ... hogy az állatok között a kacsák és a libák a „legfagyál­lóbbak”? A norvég tudósok kí­sérletileg bebizonyították, hogy a kacsák és a libák minusz 119 fokos hőmérsékletet is kibírnak élve, ezzel szemben a jegesmed­vék és a rénszarvasok csak mí­nusz 80 fokig bírják a hideget. Az emlősállatok többsége a mi­nusz 45 foknál alacsonyabb hő­mérsékletet nem tudja elvisel­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents