Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
1958. október 19., vasárnap B£K£S MEGYEI NÉPCJSAG 3 Egykor és most Lesz elegendő téli ruha Oszt séta a Békéscsabai Állami Áruházban Klembucz Jánossal, a Sarkadi Kend er gyár áztató művezetőjével már többször találkoztam. Hol az áztató medencék körül láttam munka közben, hol az irodában, a- iránt éppen a legsürgősebb tennivalókat tanácskozta meg a gyár vezetőivel. Azt is tudtam róla. hogy áldozatkész ember, ha kell. már kora reggel ott van a telepen, de ha úgy hozza a sorja, akkor munkaidő után is ott marad. Életéről azonban vajmi keveset tudtam. Szén el is határoztam, hogy egyszer majd erről is beszélgetek vele. A minap, amikor Sarkadon jártam, eszembe jutott. Itt az a! kálóm, s ezzel indultam is a gyárhoz. Elmúlt már dél, mire odaértem. Már nem 1) dáliám munkahelyén. Hazament ebédelni. Elindultam keresésére, de amikor lakásához értem, már éppen indulni készült. Együtt baktattunk a telepre, közben figyelmesen nézegettem. Először is azt állapítottam meg, hogy bizony, őrá is ráillik az a szólás-mondás: nem mai gyerek már. Robusztus termete ennek ellenére erőtől duzzad, látszik rajta, hogy megedzette a munka. — Harmincnyolc esztendővel ezelőtt kezdtem a Mezőhegyesi Kendergyárban, az éztatókinál. Akkor még alig múltam 14 éves, de dolgozni kellett, ha jól esett, ha nem. Csanádpalo- tán laktunk, onnan kerültem a gyárba. Tizenegyen voltunk testvérek, apám odamaradt a világháborúban. Kellett a kenyér — sóhajtott egy mélyet. — Bizony, sokszor sírtam, persze ott, ahol senki sem látott. De aztán megszoktam ezt a nehéz munkát, megedződtem. Amikor visszaemlékezéseivel Idáig jutott, már ott jártunk az áztlató medencék környékén, ahol íz ázott kóró savanykás szaga terjengett a levegőben. A medencék mellett kis kúpokban száradt a áztatott kóró, odébb pedig a hatalmas kazlak sorakoztak egymás u- tán. Ez az ő birodalma, itt dolgozik nap nap után. Mentünk tovább, s közben ismét megszólalt: — Bizony, akkoriban más volt az élet, mint ma. Az volt a szokás, hogy tavasszal elmentünk a gyárba, aztán csak az ősz vetett haza bennünket. Ott éltünk hónapokig siralmas szállásunkon. Bizony, akkor nem volt pénzünk vonatra, de ha lett volnia is, akkor is sajnáltuk a rávalót, mert kellett kenyérre... Néhány pillanatra elhallgatott, régi emlékei között kutatott. Azután újból a múltra terelte szavát. — Később más gyárukba is elkerültem. De mindig megmaradtam az áztatásnál, mert valahogy megszerettem ezt a munkát. 1925- től 1953. tavaszáig az Eperjesi (Kiskirálysági) Kendergyárban dolgoztam. Itt lettem 1938. Január 1-én áztató mester. Ebből a gyárból kerültem Sarkadra. Sanyarú, küzdelmes munkás- múltjáról szóló visszaemlékezése után természetesen arra is kíváncsi voltam, hogyan él most. Erről már ő is szívesebben beszél, mert életének ez az időszaka sokkal szebb, boldogabb, mint az egykori. — Hogy élünk ma? Jól, nincs Okunk panaszra, van mit a tejbe aprítani. Négyen dolgozunk a családból a gyárban: két fiam, aki szintén áztatós, a lányom, alá a turbinánál elszedő. A keresetre sem panaszkodunk. — Mennyit keresnek havonta? — Összejön négyünk fizetéséből az 5—6 ezer forint — Igaz, nagy pénz ez, de sok a helye. Hatan eszünk az asztalnál, no, meg ruhából is sok kell eny- nyiünfcnek. De azért jól megvagyunk, jut erre is, meg arra is a keresetből. — Mostanában vettek-e valami értékesebbet? — kíváncsiskodtam. — Egy házat vettünk nemrégiben ötvenezer forintért. De hatunknak kicsi volt. Ezért úgy határoztunk, hogy lebontjuk és újat építünk: nagyobbat, ahol majd mindannyiba jól elférünk. A lebontott háznak az anyagából is lehasználtunk az építkezéshez, a- zonkívül felvettem 50 ezer forint OTP-kölcsönt is. Ezt a pénzt majd visszafizetjük. Közben, mire ezt is megtudtam, már a gyár épületéhez érkeztünk. Itt az egyik hely i tsz »kocsisa várt Klembucz elvtársrb. így hát elbúcsúztunk egymástól. Elindultam a gyárba. Itt találkoztam a leányával, Katalinnal, aki éppen a turbinánál szorgoskodott. — Szép lesz-e a házuk? — kér deztem tőle. —- Meghiszem azt. Most oda voltam egy hétig szabadságon — mesélte. — Ez alatt is ott dolgoztam. Vasárnap délelőttönként meg majdnem mindig ott teszünk-ve- szünk, mert van ott munka jócskán. A nagy buzgalomnak is megtudtam az okát. Tavaszra ugyanis férjhez megy, és ahogy mondta: oda szeretnének költözni. Magam is kíváncsi lettem erre a házra, amely mire kész lesz, 130 e- zer forintjában is benne lesz a Kiembucz-családnak, Elmentem megnézni. A ház, amely egy kilométernyire lehet a gyártól, már tető alatt van. Hogy milyen? Há- romszobás, fürdőszobás —minden igényt kielégítő. A tetőszerkezete új megoldású, amit eddig is sokan megcsodáltak. A szarufákat előregyártott vasszerkezet helyettesíti. Ha miajd teljesen kész lesz Klembuczék otthona, akkor biztosan még több csodálója akad majd ennek a háznak, amelyet ez a kendergyári család szorgalmas munkájával emelt magának. Az egykori áztatós, aki a múltban annak is örült, ha a keresetéből kenyérre és egy kis ruhába futotta, .paost ilyen családi fészek építésére is képes. Igen. mert változtak az idők, más ma már s munkásember élete, mint akkor, abban a „régi jó világban” volt. Podina Péter Világversenyre készül a magyar cukrászipar A magyar szakácsok és cukrászok megkezdők előkészületeiket a jövő évi nemzetközi hidegkonyhai és cukrászati kiállításra. A világversenyt tcbb hazai bemutató előzi meg, amelyeken kiválasztják azokat az ételeket és sü»■vwvvwvwvwwwvwwavwsvwwvwwwvwwwvwwwwvwww teményeket, amelyekkel a ma lakosság. A nők is szóbaállnak az oroszokkal. Ezt nem lehet eltűrni! Nem lehet tűrni, hogy az oroszokkal barátkozzanak. A megyei rádióban fel kell hívni a lakosságot, tisztes távolból nézze az eseményeket. Fekete felállt, kerek arca még pufókabbnak látszott. — Úgy van! Nem engedhetjük meg az ilyesmit. Értse meg a lakosság, hogy gyűlöljük az o- roszokiat. Ne forgácsoljuk el az erőnket, egységesen az oroszok ellen kell szervezkedni, A téglagyárban Is sokan vannak o- lyanok, akik nem híved a forradalomnak. Felkérjük Tóth alezredes polgártársat, úgy képezze ka a fegyvereseket, hogy ü- tökópesék legyenek. A jegyzőkönyvben ismeretlennek jelzett polgártárs nem bírtia már tovább és felugrott. — Békéscsabán bábszínházát játszunk. A bizottság irányítsa úgy a város életét, hogy a Budapesten kivívott úton haladhassunk. A fővezérek, vezérek és aive- zérek felvillanyozódtak: Hát hogyan? Van, aki kevesli, amit ők csinálnak? Hiszen éljel-nappal tanácskoznak, futnak, majd kilóg a nyelvük... De mégis. Igaza van a polgártársnak. Valami értelmes ember lehet. Hogy lehet, hogy nem ismerjük még? Igaza van, állhatnánk már mi előbb is. Ott nyüzsögnek még mindenütt a „szabadságharc” ellenségei. A kompromittáltakat még nem sikerült mindenhonnan elűzni. A vezeVi helyekről elzavartuk ugyan őket, de ott maradtak az üzemekben, az esztergapadoknál, a szövőszékeknél és bomlasztják a forradalom egységét. — Polgártársak! — ugrott fel Fekete. — Ha folyni kell a vérnek, folyjon. Akkor äs megvédjek a forradalmi vívmányokat. Ebben a színházban nem mi leszünk a bábtik, hanem nemzeti megmozdulásunk ellenségei. Eleget raboskodtunk 12 évig. — Felül kell vizsgálni az ü- zemeket! — tört ki Kaskötőből az indulat. — Meg kell tisztítani az egész megyét a nem kivártad os elemektől. Következő riportunk címe: ELHURCOLJAK a7. EMBE REKET gyár cukrászipar s a hidegkonyha képviselteti magát. állattartók figyelem! Korlátozás nélkül kapható az ERRA antibiotikum tartalmú takarmánykiegészítő tápszer. Rendszeres etetése a sertésnél a szokásosnál 10—20 százalékkal magasabb súlygyarapodást, baromfinál emellett 10—15 százalékos tojáshozam-növekedést eredményez. Fokozza az állatok takarmánykihasználását, meggyorsítja növekedését, növeli ellenállóképességüket. 100 kg takarmányhoz (száraz anyagra számítva) 25— 30 dkg ERRA tápszer szükséges. Forgalomba kerül: 0,3, 2, 10 és 50 kg-os csomagolásban. Ara kg-ként 90.— Ft Beszerezhető: az Állami Vakcinatermelő Intézetnél, Budapest, XIV., Zászlós u. 31—33. Kívánatra postán, utánvéttel Is szállítunk. — Első ízben történő felhasználásnál kérjen állatorvos: szakvéleményt. A napokban az újjáalakított Békéscsabai Állami Áruházban teltünk körsétát a vállalat igazgatójával, Szlávik elvtárssal. Az áruház osztályain meglátszik, ’ogy jói felkészültek a télre, A polcokon zsúfolásig van az áru. A neonfénnyeí megvilágított üvegpultok között ízlésesen elrendezett ruhák, cipők, női kalapok, színes nylon harisnyák, zoknik láthatók. Az őszi esküvőkre való tekiniettel több esküvői ruhát is rendeltek. — Mennyibe kerülnek az esküvői ruhák? Szlávik elvtárs azonnal sorolja: — Van szép fekete esküvői ruhánk 890 forintos árban. Ezenkívül sötétkékek, amit 900-tól 1200 forintig árulunk. —■ Hogyan készültek fel a téli vásárlásra? — A különböző vállalatokkal több megegyezést kötöttünk. A közkedvelt női és férfi műbőr kabátokból 400 darabot hozatunk. Lesz barna, zöld és bordó színű. A női bőrkabát 720 forintos árban, a férfi pedig 850 forintos árban kerül forgalomba. Ezeknek a kabátoknak az az előnye, hogy düftin, kordbársony és szövet bélésük van. — Milyen a forgalma az áruháznak? — A tavalyihoz képest most október 15-ig ötszázezer forinttal többet árultunk. Ez talán annak köszönhető, hogy újjá szerveztük az áruházunkat és több osztályon megoldottuk az önelszámolási rendszert. Ennek az az előnye, hogy a vevőnek nem kell a pénztárnál sorbaállani, hanem a vásá- -olt árut ott fizeti ki az osztá- *yöh, és Tvzetés ifiSn áz: árut azon- nal megkapja. Persze ezt nem lehetett megoldani egyelőre csak a rövid, kötött, kalap, harisnya és játékosztályokon. — Lesz-e elegendő jálék a karácsonyi szezonra? — Erről is gondoskodtunk. Szeretnénk újra megszervezni a tavalyi példára a Télapó-szolgálatot. Ez jól bevált és reméljük most is meglesz az eredménye. A közkedvelt babákból több mint 50 féle nagyságban válogathatnak a vevők, 7.50 forinttól 220 forintos árig, A női kalap osztályon sokan vannak. Az ízlésesen megvilágított pultokban több mint 50 féle kalap várja a vevőket egységesen 75 forintos árban. Ugyanitt bevezették a harisnya átvilágító berendezést is. Ha a vevő kívánja, az átvilágító berendezésen ellenőrzik a harisnya minőségét, hogy nincsen-e valamilyen hibája? A férfi cipőosztályon is zsúfoltak a polcok. Hatféle csizmát találunk, ezek között a 450 forintos fordított bőr strapacsizmát is, amit szívesen vásárolnak. Gyermek csizmákat is árulnak 35-38 számig, 320 forintos árban. A közelmúltban érkeztek meg a női és gyermek hócsizmák és hócipők; Különösen sok van a zipp-záras női hócsizmából, amit 239 forintért á- rülnak. Legtöbb vevőt a női konfekció-osztályon találtunk Télikabátot, kosztümöket és meleg ruhákat vásárolnak. Itt találkozunk az augusztus 20-i tárgynyeremény sorsolás boldog nyertesével, Mónus Sándor nyugdíjas pincérrel. — Megvan-e még a kocsi, Mónus bácsi? — Eladtam már régebben. Házat akarok építeni és kell a pénz. Most meg a feleségemnek vásárolunk egy télikabátot. Az autó árából jut még erre is. De nemcsak Mónus bácsi, ha* nem többen is vásárolnak télikabátot. Próbálgatják, igazgatják a tükör előtt. Van aki négyet-ötöt is felpróbál, míg megtalálja s megfelelőt. A gyermekekre is gondoltak: mintegy 25 fazonú és színű gyermekkabátot árusítanak 2*00—-700 forintos árban. Az illatszerosztályon is bevezették az önelszámolási rendszert. A különböző szappanok, nyakláncok és gyűrűkön kívül mintegy 60 féle kölniből válogathatnak a vevők. Benkó Jánosné babaolajat vásárol. Tőle kérdezzük meg, hogy mi a véleménye az önelszámolásról? — Nagyon örülünk, hogy bevezették ezt a rendszert, — mondja Benkó néni. — Míg ez nem volt, sokszor félórákig is a pénztárnál kellett állni a 4—5 forintos blokkal. így alig 3—4 perc, és már szabadul is az ember. Körülnézünk a raktárban is. Az egyik teremben tűzhelyeket és füstcsöveket raktároznak. Van ebből is elég. Tűzhelyek 820 forinttól 1620 forintig kaphatók. A többi teremben női ruhák, férfi nagy kabátok, cipők, csizmák és más egyéb holmik. — Ezeket az őszi vásáron árusítjuk majd — mondja Szlávik elvtárs. — Egymillió forintot szeretnénk árulni. Az áruházban a sétánk alkalmával feltűnt, hogy rendkívül kedvesek és udvariasak az eladók. Szlávik elvtárs erre megjegyzi, hogy „ml vagyunk a vevőkért és nem ők miértünk. Ebben az évben ünnepeljük a 10 éves évfordulónkat is és erre az alkalomra minden eladó felajánlotta, hogy mindent megtesznek, hogy a vevőknek semmire se legyen panaszuk.” Jantyik Tibor-----------------------------------------------------------------------------— Kö zös, inelegvízíűtéses üvegházat épít a nagyszénási Lenin és Dózsa Tsz Nagyszénáson évek óta szinte kihasználatiam 1 folyik el a talajból feltörő, kilencvenfokos természetes melegvíz. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Lenin és az ugyancsak tízéves Dózsa Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy közösen, állami segítséggel melegvízf űtéses, I 100 négyzetméternyi ü- vegházat építenek a forrás közelében, ahol értékes cserepes virágokat és sok-sok palántát nevelhetnek. Ezenkívül egyezer négyszögölnyi területen úgynevezett holla ndágyakat rendeznek be, ötezer négyszögölnyi földön pedig a szabad ég alatt lévő talajt melegítik a természet adta olcsó fűtőanyaggal Ezzel a módszerrel koratavasz- szal nagymennyiségű salátát, paprikát, paradicsomot és egyéb primőrárut értékesíthetnek. A hárommillió forintos beruházással é- pttlő kertészet műszaki tervezésé t már megkezdték.
