Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-18 / 220. szám
1938. szeptember 18., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Gépkocsivezetők portáfán / Ma már szinte természetesnek véljük, hogy minden üzemnél, vállalatnál legyen mosdó, fürdő, öltöző, ebédlő, de még társalgó is. Mindezt tör vényszerűnek vesszük s azt mondjuk: a fejlődés egyenes követelménye ez. Ez így igaz és így is helyes. De néha, amikor elmegyünk egy-egy kisebb-na- gyobb építkezés mellett, Jó lenne elgondolkozni azon tó, hogy esetenként nem követelünk-e sokat a kormánytól, hogy dolgoztunk-e úgy, adtunk-e annyit az országnak, amennyiből mindez megvalósítható? E néhány gondolat cikázott ét agyamon, amíg a 41-ea Autóközlekedési Vállalat gyomai kirendeltségének udvarén rátaláltam Vincze Zoltán elvtársra, a kirendeltség vezetőjére. Az utca felőli új épülettömb csalt ide, mely még ajtók, ablakok nélkül, bepucoltla- nul áll. — Látja azt a szűk garázst és Irodahelyiséget, meg azt a még azűkebb raktárhelyiséget? — mutatott a régi épületre. — így nyomorogtunk éveken át. Ebédlő, fürdő, pihenő eddig nálunk ismeretlen volt... Hirtelen megszakítja beszédét s az új épület felé fordul. — De itt már nemcsak öltöző, mosdó, pihenő lesz gépkocsivezetőinknek, hanem kerékpárszín, gumiszerelő, gumi- és üzemanyag- raktár, sőt társalgó és a fuvaroztatóknak váróhelyiség. Vincze elvtárs szavaiból nem a dicsekvés hangja érződött, hanem a kommunista vezetőé, akinek eddig is fájt a szíve, hogy az udvaron szanaszét hevert az üzemanyag, hogy a drága szerszámokat, gumikat a kazánházba és ki tudja hol kellett egymásra dobálni. — Igaz, amint hallom — folytatta kis szünet után — 450 ezer forintnál többe kerül ez az építkezés. De igyekszünk majd megbecsülni a most már hamarosan elkészülő, valóban második otthonunkat. Közben azt is megtudtam, hogy a 41-es Autóközlekedési Vállalat gyomai főnökségének gépkocsiveszünetet tartott, aztán fejezte be: — mert a magyar ember dolgos ember... így igaz. És ráadásul most magának dolgozik a szorgalmas magyar ember! — Milyen sok gép van a határban! Ez egészen szokatlan... — Kanadában is géppel művelik a földet... — mondom neki a furcsa megjegyzésre. — Igen, ne... úgy szokatlan, hanem itthon nem volt azelőtt gép. Pedig milyen jó... — Most értettem csak, hogy a Horthy- világhoz képest furcsa. Tréfásan, (a ..magyarul”) meg is jegyezte ott valaki a rokonok közül: ' — Kellett a pénz az uraknak. A békéről is szó volt. Hogyne lett volna. De sokat nem lehet erről beszélni, legalább is többet nem, mint amit István bácsi mondott. — A kanadai embernek éppen úgy kell a béke, mint a magyarnak. Itt is azt mondjuk, meg ott is: Békét az embereknek... Az egész világnak. Csak persze attól függ, melyikünk vezeti tesznek többet a békéért. Mert azért jobb lenne, ha többet mondhatnánk Kanada vezetőinek béke-tettéről, mint a- mernyit mondhatunk... De ezt nem írhatjuk Paulik István bácsi rovására, ö is, mi is békét akarunk. A magunk részéről meg Is teszünk mindent! Búcsú. Éljenek még sokáig, jó egészségben. Amikor lejár a szabadság, vigyék sze- reteíünket magukkal, e maroknyi Békés megyeiek üdvözletét minden kanadai magyarnak, Varga Tibor zetői már a múlt évben, de az idén is megtették a magukét, tehát rászolgáltak az újra. — Ez év júliusában is 58 ezer forinttal teljesítettük túl fuvarozási terviinhet is a múlt hónapban is hasonló e- redményt értünk el — mondta szerényen Vincze elvtárs. Az önköltségcsökkentéssel 6ern kell szégyenkezniök a gyomai főnökség gépkocsivezetőinek. Naponként figyelemmel kísérik a túlfogyaszíó gépkocsikat. így havonként 1000—1200 liter gázolajt és 100—110 liter kenőolajt takarítanak meg. Ez havonként 2500 forintot jelent. És ami ugyancsak a takarékos gazdálkodást és a jó irányítást bizonyítja: amíg különböző vállalatok, gazdaságok gépkocsijaira kilométerenként 1 forintnál is több a ráfordítás, a gyomai főnökség gépkocsi jaj 23 filléres ráfordítással fuvaroznak. — A múlt év tavasza óta egyetlen esetben sem volt reklamálás, hogy a gépkocsivezetők nem tettek volna eleget kötelességüknek, vagy udvariatlanok lettek volna. Ha az eddigi, kissé mostoha körülmények között ilyen eredményeket értek el a vállalat gyomai kirendeltségének gépkocsivezetői, akkor ezután jobb körülmények között minden bizonnyal még tovább jutnak majd tervük teljesítésében, az anyagtakarékosságban és az önköltségcsökkentésben egyaránt. Balkus Megkezdték a kukorica él a tökmag felvánárláaát A Békés megyei Terményforgalmi Vállalat terményfelvásárló telepei és a földművesszövetkezetek temiényfelvásárlással megbízott szervei szeptember 13-án megkezdték a kukorica és a tökmag felvásárlását. Az idei bőséges kukoricatermésből — különösen a korán érő kukoricafajtákból — már eddig is több vagonnal felvásároltak. A szeptember 14-én Mezőhegyesen tartott Békés megyei MEDOSZ-napon kihúzott tombola-, : '. ‘ listája: Manikűrkészlet — 140 Női táska — 148 Könyv, MobuKek — 198 Prtrofor — 431 Cigarettatárca — 538 Fényképezőgép (325 Ft) B 61 Könyv, Északi-sark B 453 Lábas-készlet B 1026 Könyv, Egri csillagok B 1132 Töltőceruza B 1221 Birka B 1314 Töltőceruza B 1418 Evőeszköz-készlet B 1560 Gyerm&kkerékpár H 170 Táskarádió H 692 Aktatáska H 1515 Termosz K 468 Fényképezőgép (130 Ft) K 1310 Könyv, Művészettörténet M 44 Töltőtoll M 857 Fazék-készlet M 1395 Házi mérleg S 49 Rezső 8 12 Ételhordó S 249 Festmény 8 313 Hízó 8 361 Mokka-készlet 8 416 Fúderos-kompakt 8 929 Könyv, Golgota 8 993 Könyv, Matrózok 8 1137 Kukorica morzsoló S 1217 Malac S 1155 A nyeremények átvehetők a mezőhegyest szakszervezeti bizottságnál. Tízéves vetéstervet készítettek a gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Ts&ben A nagyüzemi gazdálkodás csak akkor hoz évről-évre több jövedelmet, ha a termelést szakszerűen szervezik.'A termelés szakszerű szerv ezésére ma már igen sok termelőszövetkezetben agronó- must, vagy agronómusokat foglalkoztatnak, akik a-közös gazdaság részére ügyes szakmai fogásokkal egyre több Jövedelmet 'biztosítanak. Gyulaváriban, a Felszabadítók Hagyatéka Termelőszövetkezet gazdálkodásán látszik, hogy ott agroriótnus dolgozik. Az irodában kifüggesztették a tsz határának térképét, a térképre jelölt táblák egyik csoportja különböző színű ironokkal besaiirozott, míg a másik csoporté nem. A besatírozott táblákon — mintegy 100 holdon — a szövetkezet árutermelő vetésforgóját állították össze, míg a táblák másik'csoportjáa a tsz-központ közelében, az állat* zálli- sok közelében zöldtakarmányt termelnek. Igen sok tsz-paraszt ban felmerül az a kérdés, vajon miért is érdemes vetésforgót készíteni és méghozzá kettőt, mint Gyulaváriban? Ha apáinknak jó volt vetésforgó nélkül, akkor nekünk is jó, mondják többen. Ennél a dolognál azonban figyelembe kell venni, hogy az egyéniek 5—15 hold földön gazdálkodnak s csak a maguk kis gazdaságával törődnek, s gyenge terméseredményeik is már 50 év óta stabilan állnak. A termelőszövetkezetekben pedig az elmúlt tíz esztendő alatt — így Gyulaváriban is — 25—50 százalékkal növekedett a föld termőképesség* annak ellenére, hogy nagyon sok tsz-ben nem régóta gazdálkodnak szakszerűen. A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Tsz tagsága igen jól látta a termésnövekedések sorozatából a nagyüzemi gazdálkodásbó l rejlő erőt, amikor úgy határozott, hogy tíz évre elkészíti az II »10 holdas határuk vetésforgóját. Ez a munka nem ment máról-holnapra. Heteket, hónapokat veti igénybe, amíg a tsz alapító tagjai bejárták a határt és a tsz megalakulásáig visszamenően összeírták egy-egy tábla növényi sorrendjét: a szántást, a vetést, a növényápolást és a terméseredményeket. Természetesen nem hagyták ki az adatgyűjtésből a szerves- és műtrágyázás idejét és a kiszórt trágya mennyiségét sem. Az adatok összegyűjtése után beteken át rendszerezték azokat, míg végül a korábbi évek tapasztalatai alapján a szövetkezeti árutermelés szem előtt tartásával tíz évre előre meghatározták az istállótrágyázás és a vetésre kerülő növények sorrendjét. Az új vetésforgóból évről-évre tudják, hogy melyik táblába mit vetnek s Jó előre fel tudnak k ésaülni a vetés előtti feladatok teljesítésére. így az iroda falára kifüggesztett térkép valóságos ábc-je gazdálkodásuknak, amelyen tíz évre előre határozták meg a tennivalókat. Ez a gondos előrelátás megkíméli a tsz vezetőit a kapkodástól s arra sarkallja őket, hogy az üzemet terv szerint Irányítsák. Az iizrmen belüli tervszerűsé ; már most is lemérhető. Többek között: még a vetésforgókészíté j időszakában megállapodtak, hogy a kapásnövények talaját r-1 a talaj minőségétől függően —-' 32—38 centiméter mélyen szántják. A gépállomással meg Is kötötték a szerződést* és az idén, eddig 10*) hóidat Sz. 80-as traktorral’ szántották fel. De jól látszik a tér vszerűség abban te, bogy a kapásnövények talaját egész éven át g yommentesen tartják és azt a be« takarítás után csak disztillerrel já ratják. így készítenek jó vetőágyat a cukorrépa után lekerülő őszi kalászosoknak.-■* □ ►Dokumentumok a Tanácsköztársaság m ű vetődés - politi ká járói Az MSZMP Központi Bizottsága Párt- történeti Intézete a 40. évfordulóra két nagyszabású kötetben közreadja a Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának nagybecsű dokumentumait, olyanokat Is, amelyeket eddig még nem publikáltak. A több mint egyéves válogatás és széleskörű kutatómunka befejeződött, a mű — amelyet Petrák Józsefné és Mfllel György szerkesztett — rövidesen nyomdába kerti». Állattenyésztési tanácsadó Hogyan neveljünk borjút? Nemcsak magunk, népünk bol- j hétre lassúbbá válik, annyira, dogulását is szolgáljuk, ha többet j hogy az 5—6 hónapos korban is is, meg olcsóbban is termelünk. j szopó borjú már csak 12—15 liter Ehhez sok hasznos tapasztalat szerzésére s a jótanácsok meghallgatására van szükség. Csak így tudjuk megszüntetni az eddig elkövetett hibákat. A borjú az egyik istállóban szemlátomást nő, a másikban a- lig fejlődik. Az egyik hamar kiszopja a szükséges anyatejet és víg ugrándozásba kezd, a másik hosszabb idő alatt sem tud jóllakni s csak anyját kínozza. A tehén tejelőképessége nem egyforma. Egyik többet, másik kevesebbet ad. Az idei mezőgazda- sági kiállításon látható olyan tehén, amely egy év alatt tízezer liternél is több tejet adott. Sok klstenyésztő megelégszik 1000— 1500 literrel is. Ne tartsunk olyan tehenet, amely legalább kétezer liter tejet nem ad. (Az említett számokban benne van a borjú által kiszopott tej mennyisége is.) Sok helyen azt a hibát követik el,hogy a fél tőgyet előbb kifejik s a maradék a borjúé. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy elegendő anyatejhez jut a borjú, tehát megfelelő fejlődése sem lesz. A zsugori gazdánál a nyolchetes borjú talán kisebb súlyú, mint az ésszel élőnél a 2—3 hetes. A jól fejlett borjú születési súlya 40—50 kg. Az újszülött borjú átlagosan 5—6 liter tejből gyarapodik egy kilogrammot. Ez a fejlődési készség azonban hétről tejből tud 1 kilogrammot fejlődni. Ezen tapasztalati tények birtokában akkor járunk el helyesen, ha szoptatás előtt nem fejünk, de a szoptatás után a megmaradt tejet utalsó cseppig sajtárba engedjük. Nem haszon tehát hosszú ideig fél tőgyből etetni az eladásra szánt borjakat. Inkább rövidebb ideig tartsuk, d^ teljes tőgyből e- tessük. Csak Így tudjuk kihasználni gazdaságosan a borjúban rejlő fejlődési erélyt. Szinte napnyi pontossággal ki lehet számítani, hogyan gyarapszik a pénz jobban: súlygyarapodás vagy tejértékesítés útján. Ha ezt a kalkulációs határt elértük, válasszuk el a borjút, ha vágóra szántuk. Egy alkalommal jól tejelő tehenünk 72 kilós üszöboriút ellett. Az ellés igen nehéz volt, s csak 3 hónap múlva heverte ki teljesen a beavatkozás következményeit. De jó anya maradt. A borjút mindennap lemértük. Negyvennapos korában adtuk el, súlya 128 kg volt. Születése utáni hetekben voltak olyan napok, amikor a napi súlygyarapodás 200—225 deka között mozgott. Ehhez 12—15 liter tel kellett. Ha mégis átlagot számítunk, negyven nap alatt 56 kilót gyarapodott, súlynövekedésének napi átlaga 140 deka volt. Boross Mihály gazd. szaktanár, Mezőberény. Január Hál 65 községben mesterségesen termékenyítik a szarvasmarhákat A felszabadulás óta Békés megye szarvasmarha tenyésztése igen sókat fejlődött. Ebben nagy része volt a fejlett zootechnika alkalmazásának. Megyénkben ugyanis két mesterséges termékenyítő főállomás működik; a mezőhegyes! és a békéscsabai. Az itt dolgozó szakemberek, állatorvosok és in- szeminátorok feladatul tűzték ki, hogy 1959-ben Békés megye 79 községéből és városából 65-ben mintegy 34 ezer szarvasmarhát mesterségesen termékenyítenek meg. A mesterséges termékenyítés ilyen széleskörű elterjesztése a szarvasmarhatenyészt-és színvonalát tovább javítja, ugyanakkor az államnak 6 millió forint megtakarítást biztosít, Záporok, zivatarok Várható időjárás csütörtök estig: változó felhőzet, több helyen felhőátvonulás. A keleti megyékben eső vagy zivatar. Mérsékelt, időnként megélénkülő északi, é- szakkeleti szél. A nappali felmelegedés csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel; 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön keleten 17—20, máshol 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: derült idő, erős éjszakai lehűlések. 13163554
