Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-03 / 207. szám
lifet. szeptember 3., szerda BÉKÉS MEGTEl NÉPÜiSÁG 3 Hogyan alakult a tsz-ek és as egyéniek termésátlaga Endrődön ^Tudósítónktól.) Napjainkban sok szó esik a | nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, n termelőszövetkezetek fejlesztéséről. Vajon miért beszélünk erről ennyit? Miért hangoztatjuk nap mint nap, hogy a nagyüzemi gazdálkodás célszerűbb, olcsóbb és eredményesebb, mint az egyéni? Azért, mert hosszú évek tapasztalatai igazolják, hogy csakis ezen az alapon érhetünk el nagyobb terméseredményeket és e- zen az alapon biztosíthatjuk a dolgozó parasztság részére a jobb, a gondtalanabb életet. Persze sokan nem látják még ezt világosan és amikor a tsz fejlesztéséről hallanak, csak bólint- gatnak: Jó nekem egyénileg is, a tsz-ben sem keresek többet. Vajon igazak-e ezek a vélemények? Válóban úgy van, mint ahogy néhány egyéni gazdálkodó mondja? N -p! Ezt bizonyítja az e idrő- di példa is. Hasonlítsuk csak ösz- szeatszpk és az eeyéniek ez é- vi termécíjiacját. Vajon milyen képet kapuek? íme: T$z Egyéni mást. Ebből a mennyiségből pedig búza 6.04 q 4.45 q 124 darab 130 kilogrammos serőszi árpa 7.8 ? 4.7 q tést lehetett volna hizlalni. tavaszi árpa 6.52 q 5.— q Sztanyifc Károly zab 4.05 q 2.57 q rozs 8.83 ? 2.31 q ** Ezek a számok világosan mutatják, hogy csak Endrődön is hány mázsa gabonával termeltek többet a tsz-ek és mennyivel kevesebbet az egyéniek. És most nézzük meg, a különbözet mit jelent községi viszonylatban. Az egyéniek búzavetés területe 3.191 hold volt ebben a gazdasági évben. Ha ezt beszorozzunk a 951 kilogramm holdankénti átlag mínusz terméssel, a különbözet 1.712 személy évi kenyérszükségletét fedezte volna. Vagy nézzük meg a takarmány- gabonát. őszi árpából holdanként 310 kilóval volt kevesebb az e- gvénúk átlagtermése, mint a tsz- eké. Ha most figyelembe vesszük, hogy Fodrodon 200 hold az e- gyéniek ősziárpa vetésterülete, mindjárt láthatjuk, hogy ez 620 mázsával jelent kevesebb terII legkorszerűbb baromfifeldolgozó lesz a csabai Bányatörvényt készítenek Réssvéttávirat a lengyel szakszervezetekhez A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége keddi ülésén megvitatta a Nehézipari Minisztérium jelentését a bányászat első félévi bérgazdálkodásáról. Az elnökség egyetért a jelentéssel. Az elnökség többek között kimondotta, el kell készíteni a bányaipar távlati kolonizációs tervét. Ki kell dolgozni a követelményeknek megfelelő bányatörvényt. Az elnökség végül a bányásznap lebonyolításával kapcsolatban tett intézkedéseket. A lengyelországi KatDwice Na- koszowyi bányájában a múlt héten tűz következtében súlyos szerencsétlenség történt, amelynek 72 halálos áldozata volt. A Bányaipari Do’gőzök Szakszervezete táviratot intézett a lengyel szak- szervezethez és részvétét' fejezte ki az egész bányásztársadalmat | lesújtó tragédia miatt. Helyiípari kiállítás nyílik Békésen A Viharsarki Hónapok keretében szeptember 4-én, csütörtök délelőtt 9 órakor nyitja kapuit Békésen a helyiipari kiállítás. Már napok óta nagy a készülődés a járási kultúrotthon termeiben, hogy tartalmában, mondanivalójában egyaránt elérje célját az ipari sergeszemle. A Békési Községi Tanács végrehajtó bizottsága a kiállítás megrendezésére 3000 forintot adott a Hazafias Népfront-bizottságnak. A földművesszövetkezet legújabb fazonú bútorait, cukrász- különlegességeit, hidegétel-újdon- ságait mutatja be, a megyei Vízmű- és Kútépítő Vállalat érdekes munkagépeket visz a kiállításra. A Kosáripari Vállalat közkedvelt kosár- és bútorféleségeivel remekel majd, és grafikonokon, tabló-; kon mutatják be a vállalat fel- szabadulás óta megtett fejlődését. A DÁV nagy térképén automatikusan gyulladnak majd ki a színes égők, melyek 1948-tól mutatják a megye villamosításában elért eredményeket. Ott lesznek a szabó, a cipész, az építőipari, a járműjavító ktsz tagjainak gondosan elkészített munkái is. A Háziipari Kosárfonó Szövetkezet a tágas előcsarnokban mutatja be újdonságait. Néhány kisiparos is részt vesz remekeivel a kiállításon. Előreláthatóan sok nézője lesz a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnek, a Kesztyúkötó Háziipari Szövetkezetnek, és a kultúrház gazdasszony kör készítményeinek. A Munkaügyi Minisztérium békési ipari tanuló iskola tanulói is bemutatják munkáikat. A békési múzeum ipari vonatkozású régiségeivel teszi gazdagabbá, látványosabbá a kiállítást. A kereskedelem és a szabó ktsz divatbemutatókat rendez ebből az alkalomból. A divatbemutatón felvonuló lányok, asszonyok haját a fodrász kts2 dolgozói daueroz- zák majd nagy gonddal. Saaks*erve*eti találkozót rendeztek Gyopárosfnrdőn Vasárnap 9 órai kezdettel rendezték meg a megyei szakszervezeti találkozót Gye pár os-íürd őn. Az ünnepségen Török elvtárs, a Vasas Szakszervezet főtitkára tartott előadást, amely ben a szak- szervezet feladatáról, valamint arról a küzdelemről 'beszélt, amit a szervezett munkásoknak az élet- színvonal további emelkedéséért tenniök kelL A szakszervezeti találkozót kultúrműsor, sportrendezvények tették még emlékezetessé. Tanullak-e föleirnírvelöínlá az idei szárazságból? Beszélgetés a megyei öntözési felügyelővel Míg a.z üzemek, vállalatok, gyárak vezetői általában az eredményekkel szokták kezdeni mon- dókájukat, Meszjár elvtárs, a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója minden kertelés nélkül beszélt arról, hol „szorít a cipő”. , — Mi tagadás —kezdte —, már évék óta nem tudtuk teljesíteni tervünket. Mielőtt megkérdezné, l^ogy, miájjt, megmondom ennek' az okát. is. Azért, mert mi kevesebbet tudtunk fizetni a felvásárolt baromfiért, mint a kofák, a- kik Budapestre és az ország különböző városaiba szállítva feketéitek a felvásárolt baromfival. Ezért a múlt évben is két és fél agonnal maradtunk le a terv teljesítésétől. — Ha már itt tartunk, milyenek a kilátások a mostani idényben? — Okulva a múlt évek tapasztalataiból, most egy új módszert vezettünk be, mely az eddigiek szerint hasznosabb lesz. Még a tavaszon naposcsibe-akciót indítottunk a megye négy járásában és a hozzánk tartozó Hajdú-Bihar megye négy járásában. A naposcsibe-akció keretében — amint Meszjár elvtárstól megtudtuk — a vállalat kétmillió naposcsibe felnevelésére és beszállítására kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel és az egyéni parasztokkal. Az egyes számú akcióba besorolt és beszállításra kerülő csirkék kilójáért 23—27 forintot fizetnek. Az említett akció 16 vagon primőr árut jelent majd. A kettes számú akció alapján lekötött csirkék kilogrammjáért 21 torintot fizet a vállalat, és ez hat vagon feldolgozásra váró csirkét jelent. Megyénk termelőszövetkezetei több mint három és fél vagon csirkére kötöttek szerződést a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal. De az említett naposcsibe-akción kívül — Meszjár elvtárs szerint — legalább annyi szabadáru is érkezik majd a piaci fölvásárlásokról, mint amennyire szerződést kötöttek. A feldolgozásra előirányzott libák és kacsák 70 százalékát is szerződésileg biztosította a vállalat, hogy a feldolgozás megkezdése és az exportkötelezettségek teljesítése zökkenőmentes legyen. Majd a termelés gépesítéséről hallottunk érdekes dolgokat a vállalat igazgatójától, — Az eddigi szakaszos feldolgozásról a folyamatos, vagyis a szalagos módszerre tértünk át. Ezzel . mintegy 50 százalékkal növekedik már ebben az évben a vállalat termelékenysége. Még a múlt évben a pulykákat is ölben ko- pasztották az asszonyok és lányok, az új idényben már szalag szállítja eléjük a kopasztásra váró baromfit. A naposcsibe akció és az üzem korszerűsítése nyomán összességében is több árut dolgoznak fel az 1957—58-as idényben, mint eddig bármikor. A múlt évhez viszonyítva baromfiból előreláthatóan 28 százalékkal, tojásból pedig 21—23 százalékkal többet szállítanak exportra ebben az idényben. A Békéscsabai Bamevá’nál az a szó, hogy export, igen széles skálát jelent. Olaszországba, Ausztriába, Izraelbe, Törökországba, Görögországba, Nyugat-Né- metországba, Franciaországba, Svájcba, Spanyolországba és más országba exportálnak. Ezen kívül jó néhány népi demokratikus országban is kedvelik a vállalat áruit. Kőzben a beszélgetéssel visszakanyarodtunk a felkészülésre. — A felkészülést már befejeztük. Sót két üzemrészben — a csirke- és a libako-pasztó'ban — már megkezdtük a munkát. De a pulykakopasztó is két hét múlva már teljesen készen lesz. És még két érdekesség, amit a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vál'alat igazgatója mondott el: — A vállalat nagyobb kapacitásához több jégre is szükség van. Ezért a napi jégtermelést is 150 mázsával növeljük. Ezzel a megye jégellátásának megoldásához is hozzájárulunk. És amiről még biztosan kevesen tudnak: a jövő | évben egy új tojásos helyiséget | kap a vállalat 1,5 millió forintos beruházással. Ha ez meglesz — mivel a gépesítéssel már jelenleg is országosan a legjobb helyen j állunk —, akkor minden reményünk megvan ahhoz, hogy az ország legkorszerűbb baromfifeldolgozója lesz a békéscsabai. — Raj'fcus — Az idei szárazság vizsgáztatta és tanította megyénk földművelőit. Vizsgáztatta abból, "hogy milyen mélyen kell szántani a tildékét a minél több nedvesség megőrzése érdekében. Tanította őket a megyében lévő öntözési lehetőségek fokozott kihasználására. — De vajon alkalmazzák-« a tanultakat megyénk földművelői? A kérdést Sebestyén Antalhoz, a megyei öntözési felügyelőhöz intéztük, aki nemcsak jó ismerője az öntözési lehetőségeknek, hanem „prófétája” is. — A tavalyi 1500 hóid helyett az idén 3000 holdat öntöztek megyénk tsz-ei, tszcs-i és a szakcsoportok. Csak ezekről beszélek, mert az állami gazdaságok nem tartoznak a hatáskörömbe. Ha az ország többi megyéinek öntözési eredményeit nézzük — amelyeket évek óta magunk mögött hagytunk az öntözéses gazdálkodásban, különösen a rizstermés átlagában —, akkor kiválónak mindható a 3000 hold. A Körösök völgyében azonban sokkal többet kellett volna öntözni. Csakhogy nem vártuk az aszályt és nem készültünk fel rá. Nemcsak az állami irányító szerveken múlott ez, hanem a termelőszövetkezeteink vezetőin és tagjain is. Még a kimondottan jó adottságokkal• rendelkező körös- tarcsai tsz-ek és szakcsoportok sem törekedtek felszerelést beszerezni, az öntözéses gazdálkodást szélesíteni, rizst sem termelnek, vagy csak igen kis területen. — Milyenek a terméskilátások, biztosítva van-e a gyors betakarítás? — Amint említettem, a rizstermés áthgával elsők vagyunk az ország megyéi közölt már évek óta. Tavaly is 16 mázsa termett holdanként. Az idei nyár nagyon kedvezett a rizsnek és a tavalyi átlagot 50—100 kilogrammal igen csak'túlszárnyaljuk. Néhány nap múlva, szeptember 10-e körül már megkezdődik az aratás s aztán a cséplés. A korábbi évek hibáját kijavítva most nem 60—70, hanem 40—45 holdanként állítunk ki cséplőgépet, hogy ne nyúljon bele a rizscséplés a késő őszi esős időkbe, mint ahogyan már annyiszor történt. A termelőszövetkezetek és szakcsoportok 4600 hold rizstermésének gyors elcséplésére kb 100 cséplőszekrényt alakítottak át a gépállomások. Ha nem lesz gyakori esőzés, akkor október 20—25- ére befejeződik a betakarítás. — Gondoskodás történ t arról is, hogy az aratással egy időben megkezdődjön a rizsföldek felszántása. A gépállomások 55 lánctalpas traktort biztosítanak erre a célra különösen a kiöregedett, vagyis a harmadéves rizstelepek felszántását szorgalmazzuk, hogy tairasszal be lehessen vetni vörösherével. Már az idén is nagy gon- dot fordítottunk arra, hogy ne maradjanak parlagon a kiöregedett rizsföldek, de a jövőben még szigorúbban felügyelünk erre. Például az egyik gyomai rizstermelő szakcsoportnak is csak akkor engedélyezünk új rizstelep létesítését, miután igazolja, hogy a gépállomás előkészítette vörösherevetésre a kiöregedett telepet. Az a világ elmúlt, amikor a kiöregedett földet kényük, kedvük szerint ott hagyták s új telepet építettek a rizstermelők. S nemcsak arra vigyázunk, hogy ne maradjon parlagföld, hanem arra is, hogy csak ott termeljenek rizst, ahol gazdaságos az öntözés. Az idén is 1500 hold, fekvése miatt kevésbé alkalmas területet kapcsolunk ki a rizstermelésből. Ehelyett új telepeket létesítünk a megfelelő helyeken, ezért nemhogy csökkenne, hanem jövőre növekszik, s körülbelül 5000 hold lesz megyénkben a rizs vetésterülete. — Hogyan biztosít ják szövetkezeteink az állattaikarmányt, az öntözési lehetőségek felhasMiálásávtil? ■— Az idei szárazság, no meg a Solti Szikra tsz-ben tartott tapasztalatcsere-látogatás megnövelte megyénk termelőszövetkezeteiben az öntözés becsületét. Az idei -3000 hold szárazföldi árasztás és permetező öntözés helyett a jövő évre tízezer holdra •adtak be igényt a termelőszövetkezetek. Az idén is többet öntöztek volna, de nem volt felszerelés. Most a ■ megyei tanács kezdeményezésére az FM tárgyalásokat folytatott az i- parral, 50 esőztető berendezés gyártására megyénk termelőszövetkezetei számára. Egy-egy hordozható csőrendszerrel, 4 szórófejjel és agregátorral felszerelt berendezéssel naponta 10—15 holdat lehet megöntözni. Ennél van egy sokkal modernebb öntözési berendezés, amit jövőre 1500 holdon akarunk beépíteni, vagyis az úgynevezett felszín alatti esöz- tetőt. A Solti Szikra Tsz nagyon sikeresen alkalmazza, kukoricát is öntöz vele s holdanként S0—90 mázsa termést takarít be. Ennek a berendezésnek az a lényege, hogy 12 atmoszféra nyomást kibíró eternitcsöveket ásnak le egy- méter mélyen a földbe s ebből 100 méterenként nyúlnak fel a nyomó csonkok, amelyekre csak rá kell tenni a szórófejet. Igen nagy előnye ennek a berendezésnek, hogy nem gátolja a vetésforgót és bármilyen növényt lehet vele öntözni, A berendezés holdanként körülbelül 6000 forintba kerül, de a rá- i fordított költség gyorsan megtérül. Amint említettem, a solti Szikra Tsz 80—90 mázsa kukoricát termel öntözéssel a szárazföldi 25—30 mázsa helyett. Öntözéssel egy hold cukorrépa 100—150 mázsával terem többet, azaz 5—6 ezer forinttal növeli a bevételt. Érthető, hogy termelőszövetkezeteink, köztük a sarkadi Dózsa, a szarvasi Táncsics, a gyomai Űj Élet, kapva kap az ilyen öntöző- I berendezés után.
