Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

1858. szeptember •>, kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 350 hold új vetésű lucerna a gyomai iárűs tsz-eiben A belterjes gazdálkodásra va­ló. áttérés egyik mutatója, hogy gazdaságaink milyen arányban vetnek takarmánynövényt, más szóval milyen ütemben kí­vánják fejleszteni állatállomá­nyukat. A gyomai járás terme­lőszövetkezetei ebben is kitesz­nek magukért. Már eddig 350 hold új lucernát vetettek. Ez­zel 15.6 százalékra emelkedett a művelésük alá tartozó szán­tókon az évelő pillangós növé­nyek vetésterülete. Negyvenkettővel több gép csépeli as aprómagvat, mint tavaly Jó ütemben halad megyénk­ben az aprómagvak cséplése. A mezőgazdaság jobb gépi ellátá­sát bizonyítja, hogy mig tavaly 94 gép csépelte a megye ter­melőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban a lucernát és a vörösherét, most 136 csépeli. Igaz, a tavalyihoz képest ezer holddal növekedett at aprómag­vakkal bevetett terület is « me­gyében. Díjtalan szaktanácsadás az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 12-től 28-ig tartó Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon a látogatók megfelelő szakmai tájékoztatása érdekében a Mezőgazdasági Kiadó pavilonjában növény-, gyümölcs- és szőlő- termeléssel, állattenyésztéssel, baromfitenyésztéssel és méhészke­déssel kapcsolatos kérdésekre kiváló szakemberek adnak taná­csokat az érdeklődőknek. Szeptember 13-án Gonda Béla, az F. M. osztályvezetője több kukoricatermesztéxi és növénytermesztési szak- könyv szerzője, szeptember 17-én Fenyves Pál tudományos kuta­tó, szeptember 20-án Csrpregi Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola adjunktusa, szeptember 21 -én Moháesy Mátyás Kossuth- díjas egyetemi tanár, szeptember 27-én Báldy Bálint, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet osztályvezetője, 38-án pedig Koltay Pál, a Méhészet című szak láp felelős szerkesztője ad az ér­deklődőknek felvilágosítást a délutáni órákban. Lesz . munkásfdvóf«! O “y a Békéscsabai Rwhagyárhan ( Az utóbbi hetekben igen sokan keresik fél a Békéscsabai Ruha­gyárat arra hivatkozva, hogy az em'ö®házi telephelyünk beindítá­sával egy időben a Békéscsabai Ruhagyárnál is munkásfelvé'telre kerül sor. Hogy e híresztelést — ■amely teljesen alaptalan — meg­szüntessük és az orosházi telep­jó/ fizet a maglitcerna Mezőhegyesen Hétszáz holdon termeltek az kién luceroamagot a Mezőhegye­st Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban. A tervkészítés idő­szakában úgy számoltak: ha a jó gazda gondosságával védekeznek a növényi kártevők ellen, akkor holdanként -60 kiló jó minőségű mezőhcgyesi táj fajta lucernama­got takaríthatnak be. Most a lu- cesrnacséplés időszakában kissé meglepődték a gazdaság vezetői,! mert .a 700 hold maglucernás nem hatvan kilójával fizet holdanként, hanem 80—»90 kiló között. A kom- Jósfecskési kerületnek terv szerint 80 mázsa lucemamagot kellett volna a központi magtár részére átadni. Eddig .beszállítottak 90 mázsát és még mindig van mit csépelniük. FetüSvizsgátják a tsz-ek áHafienvásziéséaek helyzetét A Földművelésügyi Miniszteri- J um fontos határozatot hozott. “El­rendelték a termelőszövetkezetek állattenyésztésének felülvizsgálá­sát. Ezt a munkát megyénkben a megyei tanács állattenyésztő szak­emberei oktöber 1-én kezdik meg. •A vizsgálat célja megállapítani, hogyan segi.ette ,a termelőszövet­kezeti állattenyésztés fellendítését; az év első hónapjaiban megjelent 3004-es kormányhatározat. A vizs­gálat során megállapítják majd azt is, hogy egyes tsz-ekbem mint alakult az árutermelés száz szán­tóegységekre vonatkoztatva. Ezen túl felkutatják azokat a lehetősé­geket, amelyek az állatállomány további növelését szolgálják és ja-! >vaslatot tesznek a tsz-vezetősé- geknek az állatsűrűség erőtelje­sebb növelésére. helyünk beindításáról, munká­sokkal való ellátásáról az érdek­lődők tiszta képet kapjanak, né­hány sorban az újság hasábjain közöljük a valóságot. Orosházi telephelyünkön csak varrodai termelés lesz, szabászat és -gyártáséiokészítés nélkül. A Békéscsabai Ruhagyárra — mint központra — vár a szabvány (fél­készárú) előkészítése, annak Oros­házára való 'szállítása. Az orosházi telepre csak a varrás és a nagy­kereskedelmi vállalatokhoz való •elszállítás vár. Az orosházi telephelyünk bein­dításához csupán 30 személyre van szükség, mint törzsgárdáira, akik valamennyien orosháziak lesznek, Ez a 80 személj’ a Békéscsabai Ru­hagyárból távozik majd az oros­házi telepre. De az -említett 80 munkás helyett a Ruhagyárba senkit nem tudunk felvenni, mert a Vl-os varrodában foglalkozta­tott 50 munkáslétszámot meg kell szüntetnünk, hogy a szabászat! kapacitás bővítésével az orosházi telephely szabvány ellátását biz­tosítani tudjuk. V-agyis a tőlünk Orosházára távozó 30 személyen kívül nálunk maradt 20 ruhagyári munkást osztjuk be a szabászat! kapacitás bővítésére. így létszám­hiány, illetve munkásfelvétel a Békéscsabai Ruhagyárban nem lesz. Nagy Antal, * Békéscsabai Ruhagyár •igazgatója. A Meteorológia jelenti: A nappali hőmérséklet csökken Várható időjárás kedd estig: Ki­sebb felhőátvonulások. Nyugaton •és északon néhány helyen zápor­eső, vagy zivatar lehetséges. Mér­sékelt délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés tovább mérséklődik. A nappali hőmérséklet kissé csök­ken. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel 11—14 fok kö- ■zört, -legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: nyugaton és észa­kon 24—-27, máshol 27—30 fok kö­zött. Távolabbi kilátások — -az év­szakhoz képest meleg idő. (MTI) Aki harcol a tsz-be jutásáért Beszélgetésünk az irodában tör­ténik, ahol többen is vannak. Zen­gő Károly elvtárs szavai után iz­mos, szőke fiatalember lép az asztalhoz: Bartyik Mihály. Azért kereste fel a tsz-t, hogy fuvaro­zásra kölcsönkérje a tehergépko­csit, azonban a hallottakat úgy látszik, nem állhatja meg szó nélkül: — Jó volna, ha így volna. Mér mint az én esetemben is — jegyzi meg csendesen. Kérdően néztünk rá, mire Zengő elvtárs elmosolyodik: — Beadta újra? — Nem. Hiszen a múlt hónap­ban utasítottak el. — Adja csak be, most már más a helyzet... De Bartyikot nem nyugtatják meg ezek a szavak. Mikor meg­tudja, hogy újságírók vagyunk, szinte ömlik belőle a panasz. — Tudom, miért nem vesznek fel már évek óta! Pedig én is alapító tagja voltam ennek a termelőszö­vetkezetnek... És megelevenedik előttünk Bar- ty-ik Mihály régi harca a termelő- szövetkezetbe való jutásért. ■— ...Tiszti iskolára küldött a vezetőség, pedig maga tudj.a Zen­gő elvtárs. hogy én inkább itthon akartam dolgozni. Féleségem né­hány évre rá súlyosan megbete­gedett, kórházba szállították. Mit tehettem volna? Kértem a lesze­reléseimet. Azt nem bocsátják meg nekem, — erősödik fel a hangja ■—, hogy leszerelésem urán nem a teni'ielő^wetkezetbe jelentkez­tem. Nem értik meg, hogy kellett a pénz a feleségem miatt, meg az­tán jól tudják: én is sokáig -be­teg voltam a szememmel. A ta­nácshoz kerültem. A tsz-toen csak ■év végén juthattam volna pénz­hez. Jött a zűrzavar és Bartyik ak­kor is helyt állt. Erről így be­szél:-— Az ellenforradalomkor me­nesztettek a járási tanácstól, ide- - jöttem, védtem a tsz-t a hőzön- gőkkel szemben. De utána is hiába jelentkeztem felvételre. Nem vettek fel. hát ter­melőcsoportot alakítottunk jóné- ! hányán. A múlt hónapban újra be akartam lépni. „Miért nem jött akkor,mikor hívtuk?!” — mond­hogy egyetért vele. Nyilván iga­za is van Bartyikmak. Még akkor is, ha egyes tsz-tagok a maguk módján másként látják a dolgot ez a „másként Miből származik látás?” Éveken át sok nehézséggel kellett megküzdenie a Lenin Ter­melőszövetkezetnek. Az alapító tagok még jól emlékeznek arra, amikor a sok földhöz munkáske­zekre lett volna szükség, de hiába keresték, hívták maguk közé a kí­vülállókat, minden munkára csak annyian maradtak, ahány&n ala­pították a termelőszövetkezetet: tizenhatan. A rosszat általában könnyen elfelejti az ember. A Le­nin Termelőszövetkezet úttörői a* «ionban — akiket tisztelet és meg­becsülés illet, állhatatos kitartá­sukért — talán túlságosan mélyen is emlékeznek ezekre az időkre. Ebből a lelki forrásból fakad az az elzárkózó magatartás, amely egészen az utolsó hónapig jelle­mezte ezt a termelőszövetkezetet. De e szubjektív okhoz a helytelen gondolkozás miatt hozzájárult o- lyan „tárgyi” ok is, amely a falu szocialista építésének éppen a leg­főbb támaszait, a földdel nem rendelkező mezőgazdasági mun­kásokat sújtotta elsősorban a fel­vételi kérelmek elbírálásakor. Tudniillik az a körülmény, hogy a Lenin Tsz-nek 228 tagja van 1500 holdra. Egy tagra tehát 4,3 hold jut. Külterjes gazdálkodóssal ez valóban nem -sok. De, ha már évekkel -ezelőtt belterjességre tö­rekedtek volna, a földnéküliek felvétele is fokozta volna a közös jövedelmet. Az -imtenzím®Badáiko- dás több munkáskezet igényel, de ugyanakkor több jövedelmet jelenít; Az első évek bukdácsolása per­sze, hogy nem késztette lelkese- -----------------------------­dé sre a tsz mellett a kívülállókat. Ez érthető is, hiszen mindegyik paraszt azt nézi elsősorban, hogy hol nagyobb a jövedelem. Ma már — nem úgy, mini ak­kor — tömegeket vonz « nagyüzemi gazdálkodás Nagyszénáson is Miért? Mert megerősödtek a ter­melőszövetkezetek. A Leninben is minden száz holdra 33 számosál­lat jut és kitűnő eredményeket érnek el a növénytermelésben. Munkaegységük tervezett értéke 44 forint és erre havonta tíz fo­rint előleget osztanak. Jövőre, a belterjes gazdálkodás továbbfej­lesztésével munkaegységenként húsz forint lesz a havi előlegosz­tás és 55 forint a munkaegység értéke. Területeikhez 274 holdat kaptak az állami tartalékból, melynek hozama az előrelátó, tervszerű gazdálkodással szintén hozzájárul majd a jövedelem fo­kozásához. Ezek a távlatok vonzzák azo­kat, akik a tsz szomszédságában élnek s művelik parcelláikat. Va­jon tényleg kaput nyit-e már előttük a Lenin Tsz vezetősége? — Most már igen — vallja Zen­gő elvtárs. <— Több a szántó, nö­veljük a vetésterületet, kellenek a dolgos kezek. A múlt közgyűlé­sünkön is tíz jelentkezőt vettünk fel. A legközelebbi közgyűlésen újra hat kívülálló felvételéről döntünk majd. Vannak közöttük földdel rendelkezők, -de vannak földnélküliek is, mint Kozma László és B. Molnár Pál.;. — Remélem, az újak között mór én k -ott leszek! — mondja Bar- tyik Mihály« Hkkzük mi Is, hogy most már a Lenin Tsz és valamennyi ter­melés?,©vetkezet kaput nyit min­den belépni szándékozó becsüle­tes dolgozó panaszt előtt. Varga Deasö 300 vagon minőségi vetőmagot csáváznak a tsz-eknek A csávázott vetőmag nagyobb termést jelent. Ezért veszik egy­re szélesebb körben igénybe csávázáskor a földművesszövetkezetek segítségét. A termelőszövetkezetek részére külön központi készle tű minőségi vetőmag csávázását biztosította a minisztérium. Hétfőn a Terményforgalmi Vállalat békési telepén meg is kezdődött .30 va­gon minőségi vetőmag csávázása, amelyet folyamatosan vesznek iát a termelőszövetkezetek. ták és újra zisszadabiák a kérel­met. ! Már ei sok látogatója > olt a békési De -Bartyik Mihály a többszöri « belyiipari kiállításnak visszautasítás ellenére sem hagyta * magát Sűrűn megfordult a tsz * portáján, segítségüket kérte a cső- ; port munkájához, igyekezett fenn- ■ tartani a jó kapcsolatot. Bár sok- j szór „kiborult” magában: talán | lepráénak, vagy mi a lenének né- j ■zik őt a tsz-beliek, hogy annyira 1 nem akarják felvenni. Nem em- 1 lékezett arra, hogy valaha is ár- : tolt volna a termelőszövetkezet- : ■ nek, sőt védte azt mindig az ó- : csárlókkal szemben, akkor is, a-'! mikor a felvételi kérelmét először ] utasították el. Mindez hirtelen ju- 'S tott eszébe most, hogy a fentieket 5 mondta. Majd szavait így folytat- \ ta. ; — Én nem njnvgszom ebbe bele. .■ Nemcsak azért, mert párttag va- ■ ■ gyök, hanem azért, mert én tu- 3 dom igazán, hogy mi a különbség £ a csoport -és a termelőszövetkezet ;j között. A maguk körében érzem ■ ■ csak jól magam.;. ■ «Zengő elvtárs nem szakítja fél- • be Bartyik szavait. Ez azt jelenti, “> Szeptember 4^én, csütörtök kön délelőtt nyílt meg Beké- sen a járási kultúrotthon tér- meiben a helyiipari kiállítás. Azóta — de különösen vasár- nap — sokan nézték meg a vállalatok, a ktsz-ek és a kis­iparosok kiállított munkada­rabjait. Különösen a Kosár­ipari Vállalat, a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet, a Ko­sárfonó Háziipari Szövetkezet és a Cipész Ktsz készítményei arattak nagy sikert. Senki nem hagyta szó nélkül a Munka­ügyi Minisztérium iparitanuló iskőlája tanulóinak ügyes munkáit. Sokan érdeklődtek a kiállí­tott tárgyak megvétele, meg­rendelése után is. A kiállítás — amely még több mint eöV hétig lesz nyitva — teljes ké­pet -ad a látogatóknak arról, ■hogy Békésen is előbbre ju­tott az ipar feljesztése. Feltiívás! Az Orosházi Áramszolgáltató Vállalat felhívja a lakosság figyelmét, hogy az orosházi vágóhidhoz fCsorvási és Szarvasi út sarok) épüK 20 K\V-os vo­nalát 1958 szeptember ‘8-án feszültség alá helyezi. A vonalra sem felmenni.; sem pedig arra valami vezetéket fel­dobni nem szabad. A vezeték közvet­len vagy közvetett érintése életveszé­lyes és tilos. Az ilyen iránj^ú balese­tekért felelősséget nem vállalunk. DAV ÜZVETVEZETÖSfG,; OROSHÁZA Megkezdték ez őszt kalászosok vetését A jó magágy készítése után sok termelőszövetkezetben -elkezdték már az őszi kalászosok vetését. Á -sarkadi Kossuth Tsz -40 hold őszi árpát vetett, a Lenin Termelő­szövetkezet 20 hold őszi íakar- mány'keveréket. A gyomai járás valamennyi termelőszövetkezeté- — tben is rnegkezdték a vetést.

Next

/
Thumbnails
Contents