Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-06 / 210. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 8., szombat A műszaki tanács segíti a politechnikai oktatást Október 18-án rendezik meg a megyei műszaki konferenciát Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Műszaki Tanács csütörtökön délután kibővített vezetőségi ülést tartott Békéscsabán az SZMT székiházában. A vezetőség tagjainak Buday József, a Békés megyei Téglagyárt Egyesülés főmérnöke, a műszaki tanács elnöke számait be a műszaki tanács elnökeinek és titkárainak országos tapasztalatcsere ankét járói Elmondta, hogy a műszáki tanácsok országszerte egyre nagyobb szerephez jutnak. Mint helyes próbálkozást említette meg « Fejér megyeiek kezdeményezését, hogy a tanács részt vállalt a tanulóifjúság politechnikai oktatásából. A jövő évben a Békés megyei Műszaki Tanács tagjai is segítséget adnak majd politechnikai oktatáshoz. Megemlítette beszédében azt is, hogy bár a tanács szén programot állított össze, ebből azonban még keveset valósítottak meg. Itt az ideje, hogy ezután minél több feladatot megoldjanak. Ezenkívül azt Is szóvá tette, hogy helyes lenne, ha a műszaki tanács a jövőben az egyes gyáraknak, üzemeknek, vállalatoknak, valamint a járási tanácsoknak műszaki tanácsadással nyújtana segítséget. A megbeszélésen több javaslat hangzott el a műszaki tanács jövőbeni munkájára. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy október 18- án mintegy 130—140 műszaki dolgozó bevonásával megrendezik a megyei műszaki konferenciát. E- pien a tanácskozáson a műszakiakat érintő legfontosabb kérdéseket vitatják meg, valamint azt, hogy munkájukkal hogyan segítsék a szakszervezeteket. A műszaki konferencia megrendezésére a megye egyik legnagyobb üzemét, « Békéscsabai Téglagyárat kérik fel. Arról Is szó esett a tanácskozáson, hogy minél előbb létre kell hozni Békéscsabán az újítók és feltalálók klubját. Ez annál inkább is fontos, mivel a műszaki -fejlesztésnek az újító mozgalom kibontakoztatása egyik legsarkalatosabb pontja. A vezetőség tagjai a vitában azt is elmondották, hogy több műszaki dolgozó nem rendelkezik még helyes gazdasági szemlélettel és Ismeretekkel. Ezért javasolták, hogy november közepétől üzemgazdasági tanfolyamot szerveznek, amelyen a legszükségesebb gazdasági Ismereteket sajátíthatják el a hallgatók. Miről beszéltek *% a körzetfelelősök * (Tudósítónktól.) A napokban tanácskozásra gyűltek egybe a Békési Gépállomás, földművesszövetkezet, valamint a tanács képviselőt. A megbeszélésen igen éles bírálat hangzott el a gépállomásról a körzeti felelősök részéről, amiért a „lekötött" területekre nem küldik ki azonnal az erőgépeket, sőt, a Maskár I. dűlőben 3 hétig „kínlódott” egy traktor, mert rossz volt, és három hét alatt egy dekád munkáját sem tudta megcsinálni. Minden hozzászólásból a jobb munkáért való felelősségérzet nyilvánult meg, s a hibák feltárása mellett ez megmutatkozott a- zokban az eredményekben is, a- melyet mind a géphasználati társulások, mind az egyéni gazdákkal kötött szerződésekben elértek a szervezők. Háromezer kataszt- rális holdra kötöttek előjegyzést a gépi munkát igénybe vevők. A munka megjavítása érdekében elhatározták, hogy a gépállomás részére a jövőben kizárólag a j körzeti megbízottak fognak szer- : ződést kötni s jelentésük alapján a gépeket azonnal kihelyezik a körzetbe. Hasznos volt a megbeszélés, minden bizonnyal hozzájárul az i őszi szántás-vetések meggyorsító- | sához. Tatarozzák a tanácsházát Mezöberényben A Mezőberényi Községi Tanács nagy gondot fordít nemcsak az épületek külső szépségére, hanem a lakosság vízzel való ellátására is. Ebben az évben mintegy 300 ezer forintos költséggel a Csabai út, Zrínyi út és az Árpád soron vízvezetéket építenek Ezenkívül 100 ezer forintos költséggel tatarozzák a tanácsháza külső falait is. A lakosság örömmel támogatja ezt a munkát és a vízvezeték- szerelésben több mint 30 ezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. il!llllllll!llllllllllllll!llil!lll!ll!!lllll!llllllllllllli!ll!!lllll!iIH!lllllll!IIIIÍI Hírek Moz II KOK E SEMÉNYEK j Szállítják a kendert és a cukorrépát A békéscsabai Petőfi és Vörös Október Termelőszövetkezetek a I napokban megkezdték a kender szállítását. A Petőfi Tsz ebben az évben 50, a Vörös Október Tsz pedig S0 holdat szerződtet le. Az Előre Termelőszövetkezet a kenderszállítás melleit hétfőn megkezdi a cukorrépa szállítását is. A cuko gyártás műhelytitkai Az Országos Mezőgazdasági Ki- á’l'i ásón bemutatják a ciskorsyár. IIIIIIIIIIIIIIIIIIII!l!l!INIi:il!!l!!!l!i!!!!l||l!l!l!!!lll!ill|t||llllil!!l||llil!ll!|!l| Képes Kérdések tás folyamatát. A termékeket: a szeletet, a melaszt, a nyerscukrot és a különböző fajtájú cukrokat. Egy felülvilágítású üvegszekrényben táblás csokoládéfajtákat, különlegességeket mutatnak be. SZÁZHÁROM SZÁZALÉK A Mezőberényi Műszaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet munkája nemcsak Békés megyében, hanem más megyében is Is mert. A féléves tervüket 103 százalékra teljesítették. Gyártottak 12 ezer füstcsövet, 10 ezer kft- nyökcsö\et. több mint ezer mosó- teknót és 42 ezer méter drótfonatot. Műszaki rajztan/olya«n Hol található, mit ábrától? S. Megfejtés: Beküldte .......................... .............................................................. .................................................................. (község, utca, szám) Figy elem! A közölt képet is vágjuk ki, és a megfejtéssel összefüggően küldjük be. A borítékra Írjuk rá: „Képes kérdések.” A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete októberben műszaki rajztanfolyamot indít. A tanfolyam időtartama 8 hónap. A hallgatók megismerkednek a magas- és méiyépítészet, valamint gépészeti műszaki rajz elemeivel. A tanfo- falymra szeptember 15-ig lehet jelentkezni a társulat irodájában, Békéscsaba, Sztálin u. 12., I. er Helytörténeti kiállítás nyílt szeptember 5-én Sarkadon, a 48- as olvasókör-ben. A kiállításon régi érmeket, papírpénzeket, valamint munkásmozgalmi fényképeket, újságokat mutatnak be. Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán szeptember I 6-án déli 12 órától szeptember 8- ! án reggel 6 óráig dr. I.opusnyik I Pál, Dózsa György u. 36, az V. kerületben dr. Dobiz Zoltán, Orosházi u, 53. Az orvosi ügyeletes szolgálat kizárólag életveszélyes, elsősegélynyújtás, sürgős orvosi beavatkozás esetén vehető Ígér 1 be. iMUMMmvMwuwuwwttvvvvpwwwvmwvmvwvvu vvwv\wv\ wwvmmmuwvwvw A művelődés százados útjai A magyar népzenéről Nincsen olyan ember, akinek valamilyen kapcsolata ne lenne * magyar népzenével. Lehet, hogy egyeseknél ez a kapcsolat cián terjed túl az első Ismeretségen, de talán sokkal többen vannak olyanok, akik nemcsak hallomásból ismerik, hanem maguk is éneklik, sajátjuknak érzik és vallják, szeretik és éneklik Is a szebbnöl- szcbb népdalokat. A ma Iskolájának gyermeke már a magyar népzenén nevelkedik és így válik a népdal zenei anyanyelvűkké. A felnőttek, akiket annak idején lem tanítottak ilyesmire, legin- hább a rádióból ismerhetik meg a népzenét, de azonkívül számos más megfelelő alkalom is adódik arra, hogy akarva, nem akarva, közelebb kerüljön a magyar népdalok sokszínű, gazdag világához. A magyar falu hagyományában évszázadok óta apáról fiúra szállt, szájhagyományként élt és él még ma is a népdal. A város csak néhány évtizede eszmélt rá arra, hogy nem ismeri eléggé a nemzet ősi kincsét, a saját népzenéjét. 1905-ben indult meg tudományos alapokon nyugvó népdalgyűjtés és az ebből fakadó új magyar mű zene megteremtése Bartók és Kodály nevéhez fűződik. Fáradhatatlan, töretlen munkásságuk eredménye az, hogy a magyar népdal az egész társadalomé. Annak ellenére, hogy a magyar népdal az egész társadalomé, mégis igen sokan vannak, akik idegenkednek a népzenétől. Még nagyobb a száma azoknak, akik nem tudják, mi a népdal, és azt gondolják, hogy mindaz, amit a nép énekelj Nem akarják elhinni, hogy a városi eredetű műdalok és a falusi népdalok, a tiszavirág életű, divatos nóták és az évszázados dallamok között lényeges különbség van. Mi tehát a népzene? E kérdésre Bartók Béla egyik tanulmányában így felel: „Népzene mindazoknak a dallamoknak az összessége, amelyek valamilyen emberi közösségnél, kisebb, vagy nagyobb területen bizonyos ideig használatban voltak mint a zenei ösztönök spontán kifejezői. Népszerűén szólva: népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyet sokan és sokáig énekelnek." A „sokan" milliókat, a „sokáig” évszázadokat jelent. Azok a városi dallamok, amelyek csak néhány évig, vagy évtizedig élnek, nem tartoznak a népzenéhez. A népdal egykor az egész nemzet közös kincse volt. A történelmi változások során azonban ezt a kincset csak a parasztság őrizte meg, konzerválta. A nemesség egyre inkább az idegen művelődés hatása alá jutott és így kiesett a közös nemzeti hagyományból. Kodály 1925-ben így írt erről: „Nálunk még 390 éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóiban. Azóta a vár rombadőlt: ha áll, lakója idegen, vagy hűtlen leit a magyar dalhoz. Megőrizte a régi kincseket, díszruhákat, fegyvereket. A dalt abbahagyta. A kunyhó hű maradt, megőrizte a régi kincs értékesebb felét: a lélek bútorzatát. Az egész magyarságét: a magáét is, azt is, amit felülről kapóit, „Később a XIX. század első felében a magyar úri osztály a kor szellemének, a nemzeti romantikának hatása alatt új magyar művészetet akart teremteni magának. A nyugati kultúrát még nem tette magáévá, sajátjává, a közös hagyományoktól akkor már elszakadt. Ilyen talajon keletkezett a hangulatában és jellegében magyarkodó, zenei értékét tekintve pedig dilettáns dalíroda- lom. Ezek az Igen elterjedt és az ország köztudatában népdalokként szereplő műdalok, nem tudták betölteni a zenei életben azt a hivatást, amelyet szerzőik szántak nekik. Nem sarjadhatott ki belőlük új magyar zeneművészet hatalmas fája. mert a gyökerek nem voltak elég mélyek, nem értek el a magyarság lelke mélyéhez." Az új század új kapuira* nyitott. A tudományos népdalgyűjtés előfutára, Vikár Béla már a múlt század végén fonográffal gyűjtötte a népdalokat. Az ő nyomdokán indult el Bartók és Kodály a magyar falu zenei életének tanulmányozására, a magyarság igazi hangjának megkereséséhez. Sóikat jártak megyénk falvaiban is, és mohó szomjúsággal láttak a dalok gyűjtéséhez és rövidesen meggyőződhettek arról, hogy nemcsak néhány érdekes dallamról van szó, amelyeket eddig ők nem ismertek, hanem a dalok százai és ezrei élnek a falvak évszázados hagyományában és ezek többnyire egységes rendszert is alkotnak. Az első gyűjtések után bizonyossá vált előttük, hogy ez a magyarság népzenéje, nem pedig az érzelgős, cikornyás nóta. Elindultam szép hazámból. Által mennék ón a Tiszán, Szánt a babám, Ablakomban stb. a nép igazi hangját, életét visszatükröző dallamok. E dalokat mindenekelőtt az egyszerűség, a természetesség jellemzi. Mesterkéltségnek nyoma sincs bennük. Hangjuk akár a mély fájdalomról, akár a szilaj jókedvről szól, mindig közvetlen és kifejező. De hogyan lehetne másként? — mikor a folytonos használatban csiszolódtak, váltak ilyenekké. Ami a népnek idegen, hamar kiveti magából, amit évszázadokon At megőriz, az az övé, az a sajátja. Belőlük ismerhetjük meg a nép gondolkodását, érzésvilágát, s a művészi kifejezésmód szinte kifogyhatatlan sok eszközét is megtalálhatjuk. A népdalok szerzői ismeretlenek nem tudjuk, ki, mikor, hol énekelte őket először. Az immár félévszázadé® magyar népzene-kutatás gazdag eredményekre tekinthet vissza. Bartók és Kodály tudományos szeneszerzői munkássága világraszóló megbecsülést szerzett a magyar népzenének. Művészetüket el sem lehet képzelni a népdalok nélkül. Nincsen olyan művük, amelyben közvetlen, vagy közvetett módon, ne éreznénk a népzene hatását. Arról pedig, hogy a sok éves kutatási, gyűjtési munka áldozattal nyert öröme mellett mit jelen.ett maga a talált dallamkincs, hadd szóljon ismét erről Bartók: „A népi dallamaink mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabb- rendű művészi tökéletességnek; Kicsinyben ugyanolyan mester- műnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach fugát, vagy Mozart szonátát.” Míndannyiunk számára komoly intelmet jelentenek Kodály Zoltán szavai is: „És mint az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik: a népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje .” Várad! Kornél alt. isk. tanár, Or->sb.í-z
