Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-05 / 209. szám

1958. szeptember 5.. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gyulai út mellett a Czé- gény laposon sjfány, gyéren kelt tengeri­jében talál­koztam Káló Istvánnal. — Adjon az isten — nyomta meg az adjont üdvözlésemre. Az árokban, mely elválasztot­ta öt a műút és annak másik oldalán zajló élettől, víz volt. bőségesen. Azután érdeklődtem, hogy honnan folyik. A Vízügyi Igazgatóság emberének nézett, szavaiból ezt vettem ki. Nem rontottam el illúzióit, annak né­zett, legyek az. Lehet így is be­szélgetni. Előveszi clgarettadóz- niját, ha már itt vagyok, leg­alább cigarettaszünetet tart —t gondolta. Előbb csak a földet, a rosszul sikerült tengerit mutat­ja, aztán mindjobban beleme­legedik. Hét hold örökölt földje van, még az apjától örökölte 1949- ben, négy és fél holdat még bé­rel is az állami tartalékból. Éle­te a munka, a hajsza. A napfel­kelte mindig a határban találja és napnyugta sem jelent pihe­nést számára. Egyedül van, mert felesége nem bírta a nagy haj­szát és otthagyta. Ahogy be­szél, látszik rajta, hogy jól esik neki, megkönnyebbül, ha valaki­nek kipanaszolhatja magát. Az élettől nem sokat vár már. Nem elkeseredett ugyan, de nem is reményteli. — Miért nem könnyít magán — vetem közbe. De mintha vár­ta volna a kérdést, emeltebb hangon szólt: — Nem akarok és nem is me­gyek termelőszövetkezetbe. Ért önállóm, függetlenül akarok dolgozni. — S szinte elfeledve eddigi kínlódásait, folytatja.. Oda azok mennek, akik nem tudnak önállóan dolgozni. Azért, hogy mái gondolkodjon helyet­tük, s az pedig rosszul? Hogy nekem olyan ember parancsol­jon, aki magamfajta? Nem! Ügy látszik, nem első voltam, aki beszélt már a termelőszövet­kezetekről neki. Talán már hív­ták is, de nyckassága, meg ta­lán félénk természete miatt nem akarja a közöst, Inkább leadja a földet, de oda 6 bizony nem •megy. Pedig nem fogják bekénysze- ríteni, sem Pista bácsit, sem mást. De nem is kell, hisz ma már a tsz-eink eredményei bi­zonyítékai a jobbnak. Vajon Nagy Víncze bácsit, a kunágo- tai Bercsényi Termelőszövetke­zet tagját is kényszerítették? Dehogy! önként ment, de még mennyire. E két ember élete, körülményeik hasonlítanak egymáshoz. Kalló bácsi 55* Nagy bácsi pedig 53 éves. Mind­ketten örökölték a földet, mind­ketten sokat dolgoztak, csak e- gyikőjük ma könnyebben. él, mint a másik, A felszabadulás élőtt nemigen jutottak ötről a hatra. -34 lehe­tőség mindket­tőjük •előtt egy­formán adva volt és ma mégis egyikük gaz­dagabb. — Nem volt biz’ a felszabadu­lás előtt semmim. Harminc évig más házában laktam — igazol Nagy bácsi. 1927-ben nősült. Majdnem 20' évig dolgoztak ketten, élete pár­jával, s mégis a felszabadulás úgy találta őket, hogy azon, a- mit magukra vettek és minden­napi kenyéren kívül csak pusz­ta létük volt. ■— Megalakult Kunágotán a Bercsényi Tszcs, majd a többi. Nem bírtam túlszárnyalni. őket — emlékezik vissza. — Dolgoz­tam látástól vakulásig, s nekik mindig több, jobb volt. Belép­tem. Ma már szépen rendezett há­za van. A villanyt is bevezettet­te. Ha ünnep van, fel tud rende­sen öltözködni. Átlagosan két­ezer forintot keres havonta, '— Nem válnék meg innen semennyi pénzért. Ha még za­varnának, sem mennék — erősíti s tért ölelő tekintete szeretettel végigsimítja a határt. S míg Pista bácsi az élettől el­szakadva, egyedül hajszolja ma­gát egy nagyon kicsi ered­ményért, addig a közösben dol­gozók együtt érik el egyre szebb eredményeiket. Pista bácsi ne m akar ja meglátni, hogy a termelőszövetkezetben dolgo­zók jobban élnek. Nem akarja elismerni a saját gazdasága és a termelőszövetkezet gazdasága közti különbséget. Pedig van különbség. Mit fejlődött 1949 óta Pista bácsi gazdasága? Jóformán semmit. Földje még az állatai takarmányszükségle­tét sem termi meg, pedig 11 és fél hold földön dolgozik. A ka­lászosai az elvetett mag meny- nyiségét sem adták meg, nem beszélve a minőségről. Állatál­lománya elenyésző. Tanyája tá­vol esik a várostól. Éjjel-nap­pal csak a munka, a holnaptól való félés jelenti az életet. Ha eredményekről érdeklődik vala­ki, csak panaszokdik. De vajon Nagy bácsi gazda­sága: a termelőszövetkezet? Kukoricájuk páratlan a kun- ágotai határban. Az őszi árpa 11—12 mázsát, a búza még töb­bet adott holdanként. A szépen meszelt világos istállóban gömbölyödő állatok vannak. E- zernél több baromfi, csirke, ka­csa. Százezer forint költséggel minden épületben villany ég. Az eredményekről boldog mo­solygással beszél. Rádiója van, szórakozik, s moziba is eljut munkája mellett. Ezek bizony különbségek, melyek megszűnhetnének, csak azt a kis árkot kellene átlépni, Káló Pista bácsi.. Majnát József--------------------------------------------------­T öbb mezőgazdasági szakmában meghosszabbították a tanulószerzödfetés batáridejét Sail módja van annak, hogy nö­veljük gabona termésátlagainkat. Az agrotechnika alkalmazása mel­lett egyik lehetősége lenne az, hogy jó vetőmaggal vessük be röldjeámket. Az ország és a ter­melők érdekében eíedől Intézke­dett a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor lehetővé tette a vetőmag csereakciót. Megyénk három járásában —- az orosházi, a mezókovácsházi és a gyulai já­rásban — az őszi árpa és a búza vetőmag j lentős részének kicse­rélését biztosították. Természete­sen nem kötelező a csereakció, még a jóra sem lehet kötelezni senkit hazánkban. De mert hasz­nos, mindenkinek — akinek lehe­tősége adódik — saját jól felfo­gott érdeke, hogy részt vegyen benne. Milyen feltételei vannak a ve- tőmageserének? Száz kiló jó mi­nőségű vetőmagért cserébe 110 kiló szokványárpát, illetve búzát kell adni. A régi „nem adok he­lyette semmit” gyakorlat most is kísértő szellemében azonban már felütötte a fejét néhány ki- .ogás a vetőmag-csereakció ellen. Egyes termelőszövetkezeti vezetők méltánytalannak tartják, hogy az akció során az állam nem tesz különbséget a termelőszövetkeze­tek és az egyéniek között. Sőt, mert ezt sérelmesnek vélik, kije­lentették, hogy nem vesznek részt az akcióban, Mindenesetre furcsa gondolkozás ez. Egyrészt azért, mert jogtalan előnyöket akarnak a termelőszövetkezeteknek az ál­lam kárára. Másrészt pedig azért, mert elfelejtik, hogy az eddigi nagy gabonatermelés! eredménye­ket nem utolsósorban a minőségi vetőmag elvetése biztosította a melőszövetkezeteknek is. A gyulai Béke Termelőszövet­kezetben megint más a kifogás. Azt mondják, hogy száz kilo­gramm vetőmagért sok a száztíz elindultunk. A sok esztendő alatt beivódott szokások húzzák vissza az embereket, mint a saroglyához kötött tehén a szekeret, ha megmakacsodik, hiába sietős a szekéren ülők útja. Bizony úgy van az, ha egy régi épület helyén újat építenek, unos-untalan bele­botlanak a régi épület vala­milyen darabjába és néha annyira, hogy bele is fájdul az ember lába, dereka. Az új gazdálkodási forma, a nagy­üzemi gazdálkodás építése is fájdalmat okoz. Fáj a karó, amit levert az ember, pedig közös erővel könnyebben és több karót lehet leverni. És hát együtt a bajokat is köny- v nyebb elviselni. Ha mondjuk egy ezer holdas búzatábla va­lamelyik sarkát elveri a jég, különösen meg sem érzik a közösben gazdálkodók, de ha egv 8—10 holdas parasztnak a 3—4 holdas búzatábláiét megveri a jég, mint az idén Hanó Jánosét, bizony csak megsínyli, még ha oly’ jó gazda is. Off vannak a gyerekek. Mi lesz mondjuk, ha 3—4 gverekre jut 8-—10 hold? Ar­ról nem is beszélve, hogy még a szülők életében önálló em­berek lesznek. Elmennek kiló szokvány minőségű csert-ter­mény. Sajnálják a mázsánként! tíz kilós cseredíjat. Pedig, ha ki­számítanák, rájönnének arra, hogy a tíz kiló termény értéke még a vetőmag kezelésének díját sem fedezi, nem Is beszélve a sze­lektor ozásról, fémzárolásról, szál­lításról. De nem is itt ugrik ki a minőségi vetőmag és a szokvány cseretermény közöli különbség. Az a tíz kiló, amit mázsánként „rá­fizetnek", tízszeresen, húszszoro- ; san térül meg az aratáskor, per­sze, ha a jó vetőmag jó magágyba és optimális időben kerül a föld­be. Erre igen szép példát szolgál­tatott az idei is a gyulai Rákóczi Termelőszövetkezet, amely minő­ségi vetőmagot vetett. Árpából 17.80 mázsa lett az átlagtermésük, míg a Népköz'á.rsaság Tsz-bem — ahol nem vetetlek minőségi magot — csak 13,20 mázsa. Jócs­kán akad tehát különbség a két tsz átlagtermése között Ha ezen gondolkodunk, egyet­len következtetést lehet csak ta­nulságul levonni: kifizetődik a ve. tőmagcsere! *--------------o--------------. te lepítenek az idén ősszel a ter­melőszövetkezetek és szakcsopor­tok. A Földművelésügyi Minisz­térium gyümölcstermesztési osz­tályán adott tájékoztatás szerint az idei őszön már több mint 2600 holdon telepítenek új gyümölcsöst a termelőszövetkezetek és a szak­csoportok. Különösen nagy terü­leteket ültetnek be a nyírségi és a Duna—Tisza-közi homokvidéke­ken. Az új telepítéseknek mintegy 50 százaléka lesz télialma — több­sége Jonathán és Sterking — és hasonlóképpen sok kajszit és szilvát ültetnek. A telepítésekhez szükséges, mintegy 300 ezer cse­metét a Földművelésügyi Minisz­térium bocsátja a termelők ren­delkezésére. napszámba egyik-másik gaz­dához? Szegényebb emberek legyenek, mint a szüleik? Nem a kivagyiság miatt, de csak nem akar egyik szülő sem rosszabb sorsot a gyere­kének, mint amilyen neki van. Az igaz, a múltban nem lehetett másként. Ha elapró­zódott a föld, hát elaprózó­dott. Mást nem lehetett csi­nálni. Jó gazdák fiai, unokái sokszor cselédekké váltak. De ma nincs rákényszerülve senki, hogy elaprózza a föld­jét. Most ezer holdakra nö­velheti a közösben és fiai, unokái nem válnak szegé­nyekké. Hanó János egyik fiát abban támogatta az ál­lam, hogy tanító legyen. És a nép államának a támogatá­sa az is, amikor módot ad ar­ra, hogy szövetkezzenek a pa­rasztok, hogy Hanó János­nak a többi gyereke se jus­son arra a sorsra, amire ré­gen sok parasztfiatal jutott. Fáj a tanyaudvarban le­vert karó? Fáj, mert hozzá- tanad a gazda izzadtsága. De fáj neki az új is, mert amíg a Hanó Jánosok vívódnak, té- pelődnek, addig a szövetke­zetbeliek építgetik, csinosít- gatják a maguk nagy portá­ját s nem gyötri őket fiaik Megkezdték a rizs aratását Köröstarcsán Már nyolc nappal ezelőtt leen­gedték a vizet a köröstarcsai rizs­termelő szakcsoportok földjeiről s az érlelő nap fokozatosan sárgára színesítette a nagy táblákat. Míg ez tartott, a Béke csoport vezető­sége is megtette az utolsó intézke­déseket a gyors aratásra. Nem­csak a családtagokkal, hanem a rokonokkal, jó Ismerősökkel is megállapodtak: segítenek betaka­rítani a kiváló termést. A fogatok készen állnak a behordásra, a gépállomás cséplői várják a csép- lést, amelyhez kiállították a csép­lőcsapatokat is. Ilyen előkészületek után első­nek kezdték meg az aratást a Béke szakcsoport tagjai. Nekik összesen 128 holdon terem rizs, ebből 28 hold elsőéves telepíté­sű és nagyon szépen sikerült. Ez a tábla a 28—30 mázsát is meg­adja holdanként, de a többi is 25 mázsán felüli termést ad. A község másik három rizster­melő csoportjának mintegy 150 hold árasztott területe van, a- melyböl 80 hold az új telepítésű rizsföld. Ez is igen kiváló termést ígér, de még nem érett be telje­sen. A tagok úgy számolják, hogy a kiadásokat levonva 4—6 ezer forintjuk marad meg tisztán egy hold rizs hozamából.-----------------------------­D erült, száraz idd Várható időjárás péntek estig: Derült, száraz idő, gyenge keleti, délkeleti légáramlás, hűvös éjsza­ka, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: északkeleten 4— 7 fok, máshol 7—10 fok között. Legmagasabb nappali hőmérsék­let pénteken: 19—22 fok között. jövője. Mert ott már nem 1—- 2 tehén bőg, hanem 30—50-^ 80—100, nem egy motorbi­cikli pöfög a tanyaudvaron, hanem traktorok, kombájnok morognak s az emberek egyik szeme már a holnapba néz: még több vaiat, még több búzát. Mert lehet. Sok föld- dön, közös erővel, géppel csu­da dolgok születnek. Azért fáj az új a Hanó Jánosoknak, mert ők fél szemmel még a múltban járnak. A holnap bennük még csak vajúdik, a megcsontosodott évszázados csend felülete most hasado- zik. Persze, egyszer szétha­sad és szertefoszlik az évszá­zados ködburok. S kivirágzik a Kita-dűlőben is az úi élet. Mint ahogyan vasút is lett Csabacsüd—Szarvas környé­kén, pedig régen — a szájha­gyományok szerint —, ami­kor vasutat akartak építeni itt, a község elöljárói nem engedték. Attól tartottak, hogy zavarja majd a lovakat. Igazuk volt, mert néhány még ma is prüszköl, amelyik még nem szokta meg, de gaz­dáik már szívesen beleülnek, ho^v gyorsabban jussanak oda, ahova akarnak. Cserei Pál Az Állami Gazdaságok Főigazga­tósága több mezőgazdasági szak­mában szeptember 30-ig meg­hosszabbította a tanulószerződte­tést. Jelentkezni lehet zöldségter­melő- és zöldséghajtató kertész, gyümölcstermelő és faiskolakeze­lő kertész, szőlőtermelő és borke­zelő, valamint dohánytermelő és dohánykertész szakmunkás-kép­zésre. Akik az állattenyésztésben kívánnak tanulóként elhelyezked­ni: szarvasmarhatenyésztőnek, sertéstenyésztőnek, juhtenyésztő- nek, baromfitenyésztőnek, vala­mint tejház-kezelőnek jelentkez­hetnek. Bővebb tájékoztatásért az. érdeklődő szülők és fiatalok a la­kóhelyük közelében lévő állami gazdaságokhoz fordulhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents