Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

1958. szeptember 2 , kedd

BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG ,

3

Lesz-e

Tízhasználati társulás ^ | Békésszentandráson i

Hetven gazdálkodó gyűlt össze » múlt hét végén Békésszentandráson, hogy valahogyan pontot tegyen egy régóta húzódó fontos közügyre. A ponttevés azonban ezúttal sem sikerült: megfeneklett néhány hangadó miatt, akik még akkor is viszolyognak mindenféle újtól, ha saját szemükkel látják, hogy szomszédjuk azért jár jól, mert így csinálja.

Miről van szó? A vízhasználati társulásról, amely 400—500 embert és 3500 holdat érint a községben. Azt a 3500 holdat, amelynek központjában, mintegy 800 kh területen már régebben állami költséggel megépítették a főcsatornát, hogy öntözhetővé váljék ez a határrész. A íőesatorn . azonban még nines a Körösbe kötve, tovább kellene építeni. Ám ez rsak úgy lehetséges, hogy ha saját zsebükbe is nyúlnak azok, a- kiket érintene a csatorna megépítése. Amíg csak az állam fedezte a költségeket, mindenki egyetértett az építéssel. Most, hogy saját maguknak is hozzá kellene ehhez árulni, egyszerre akad száz kifogás éppen azok részéről, akik legjobban járnának az öntözéssel.

Mert, hogy van ennek haszna, izl Bercsik János, Egri György, Tóth András és még sokan mások vallják, akik a község két szakcsoportjának eredményeit szeretnék saját földjükön is elérni. Ez a két szakcsoport öntözéses művelést folytat. A Hunyadinak még a vörösheréjét is öntözik, amit 30 holdon vetettek. Meg is látszik ez a termésen. Az idén már negyedszer kaszálják és 00—70 mázsa szénát adott hodanként. Most

magra hagyják, amelyből ugyancsak . holdanként, külön meglesz az 5

—6 ezer forint. Kertészetük szintén öntözött, még a burgo-1 nyát is öntözik. A múltkoriban megnézték ezt a nevezett gazdák: Tizenöt darab hatalmas gumó is volt egy-egy fészek alatt. — Ilyen krumpli nincs a határban, de még más községben sem — ismerték el.

— Mi Is csak így tudnánk többet kihozni a földből. Persze, hogy kellene ehhez befektetés —

mondják Egri Györgyék, majd hozzáteszik: — Mi az a tagdíj, meg az építési hozzájárulás?! Visszatérülne az kamatosén néhány év alatt.

— ... Azért mégis jó volna, ha tudnánk: mennyivel kellene hozzájárulnunk a csatornaépítéshez — tanakodnak, akik meg akarják alakítani a vízhasználati társulást. Mindig ezen akadnak fenn, pedig már jó néhány hónap óta elhatározták, hogy társulnak.

é''

Ezúton kérjük meg a vízügyi szerveket: tegyenek eleget a bé- kesszentandrási dolgozó parasz-1 tok eme kérésének. Készítsenek egy kalkulációt, csak hozzávetőlegesen, (a meglévő adatok alapján, ami a községi tanácsházán rendelkezésükre áll), hogy mégis milyen összegű és módozatú hozzájárulást kellene vállalniuk a társulóknak. Biztosan nem olyan nagy ez az összeg, a^nely megtorpanásra késztetné a leendő társulás tagjait, akik befektetés árán is belterjessé szeretnék tenni gazdálkodásukat.

V. D.

» ***

Napi Mit a világ \

— Ügy nőttem fel, mint a. barom: kulákok istállóiban laktam, s jászolban aludtam. Iskolába nem jártam, mert nem volt se ruhám, se cipőm emlékszik vissza gyermekkorára Jenei Lajos, a Hidasháti Állami Gazdaság fogatosa el- csukló haneon Aztán felderül az arca; Most kétszobás új házam van Muronyhan. Emberhez méltó megbecsülésben és jólétben élek. A felszabadulás előtt csak egyszer voltam moziban, amikor katona voltam. Most már megszokott dolog a mozi, a színház, akárcsak a jó ruha és a jobb- nál-jobb étel. Hiába, nagyot fordult a világ.

Viharsarki

munkás- parasztmozgalmi kiállítás nyílt Orosházán

Orosházán vasárnap, a Szántó Kovács Múzeumban nyílt meg a Hazafias Népfront rendezte viharsarki munkás-parasztmozgalmi kiállítás, melyen két évszázad munkás-paraszt mozgalmáról, a szegény emberek nyomorúságos életéről „beszélnek” a fényképek, a különböző mozgalmi zászlók, letartóztatás: parancsok és emléktárgyak. A megnyitóra a megyéből 250 öreg harcos érkezett. A vörös- katonák diadalútját és a viharsarki földmunkás mozgalmakat ábrázoló térképek előtt órákhosz- szat beszélgetnek. Reszkető ujjakkal mutatják, hogy merre harcoltak, hol üldözték őket Horthy

zsandárai később. Emlékezés közben számos idős. ráncos arcon legördül egy-egy könnycsepp. Amikor elfáradnak, meg-megpihennek a Szántó Kovács János bútoraiból megmaradt öreg lócán.

A kiállítás legilletékesebb látogatói, az idős veteránok elismeréssel nyilatkoznak Hanzó Lajos- Kossuth-díjas történész és Tibori János középiskolai tanár lelkiismeretes gyűjtéséről -és a kiállítás megrendezéséről,

A megnyitón Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. -----------------------------T

izenegy tsz-elnök tanul megyénkből Zsámbébon

Napok óta özönlenek a kis és (nagy diák«* táskákkal, bőröndökkel megpakoltén a békéscsabai kollégiumokba. Hétfőn tizenegy „öreg diákot” is megfigyelhettek a békéscsabaiak, amint az Irodaházba, majd onnan a vasútállomásra mentek. A vonat Zsám- békra vitte őket, a tízhónapos tsz- elnök-képző iskolára. Köztük van

H. Fekete Sándor, a gerlai Magvető Tsz, Kovács István, a gyulai Népköztársaság és Sárközi And*** ’4P* **

V YTR-tV}«* G

Kisebb esők

Országos hírek

Várható időjárás kedd estig: Változó felhőzet, több helyen ki- eebb eső, mérsékelt északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet alig változik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden:

21—24 fok között.

Távolabbi kilátások: Továbbra is felhős idő, kisebb esőkkel.

OKTÓBERBEN KEZDŐDIK

A növényolaj szezon

Az Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatása szterint Vte elmúlt évek gyakorlatától eltérően tíz idén nem szeptember, hanem október 1-én kezdik meg növényolaj feldolgozó gyáraink az olaj- ütést.

A KONTÁROK ELLEN

A nem közületi építkezések, családi házak, lakásleválasztások műszaki terveit 4Ok 'esetbén megfelelő képesítéssel nem rendelkező személyek - készítik, emiatt a térveik nem elégítik ki a szakszerűség követelményeit. A műszaki színvonal emelése érdekében, a Minisztertanács felhatalmazása alapján, az Épité&ügyi Minisztérium rendelettervezetet készített ezeknek a tervezéseknek szabályozására.

rás, a gyulai Petőfi Tsz elnöke is.;

Angyalos Lajostól, -a kétsapro- nyi Dózsa Tsz fiatal, (26 -évek) elnökétől kérdezősködtünk: mi ösztönzi a tanulásra.

— Sok volna azt -elmondani most, az indulás pillanatában. Az első és legfontosabb az, hogy a tagok küldenek, mert a tsz-nek szüksége van a jó szakirányításra. Igaz, hogy van agronómusunk, de minél több a hozzáértő ember, annál jobb a gazdálkodás.

A kétsopronyi Dózsa Tsz tagjainak eddig, sem igen volt okuk panaszra, ahogyan mi a tsz gazdálkodását ismerjük. Az idén is 66 forint értéket terveztek egy-egy munkaegységre. A jelék azt mutatják, hogy ezt el is érik. iHogy miből? Leginkább olyasmit ter-i mélnek, amire szüksége van az országnak, s ami jól fizet. Többek között 80 holdon termeltek kendert, 6 holdon dohányt, 25 holdon cukorrépát, 20 holdon szudánj füvet stb.

És ha jobb lesz a tsz szakirányítása, bizonyára még - több jut majd egy-egy munkaegységre.

Gondolkozzunk

— Már évekkel ezelőtt

mondtam a férjemnek: lépjünk termelőszövetkezetbe, András. Nem hallgatott rám. Pedig, ha akkor belépünk, most nem volna gondunk, nem fájna a fejünk sem.

— Dóczi Andrásné 9 holdas eleki dolgozó parasztasszony mondotta ezeket, miután férje mégis engedett a biztatásnak, s belépett az eleki Rákóczi Tsz- be. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy nemcsak Dóczi And- rásék, hanem nagyon sokan

megbánták már a halogatást, mert rájöttek, hogy mégis csak jobb, jövedelmezőbb a közös. Látják ezt a termelőszövetkezetek gyarapodásán, s a tsz-be lépő szomszédaik házatáján, ruházatán, életrendjén. Mert

nemcsak az az érdekes, hogy a tsz-tagok házat vásárolnak, é- pítenek, vagy bővítik a meglévőt, hogy jól öltözködnek és étkeznek, szórakozni járnak, hanem az, hogy egyszerre, párhuzamosan gyarapszik a tsz-tagok házatája a közös vagyonnal.

A községek vezetői nemigen készítenek statisztikát arról, hogy az elmúlt tíz évben hány tsz-tag épített vagy vásárolt házat, s hány ezer forinttal lett értékesebb egy-egy tsz-tag házatája az új bútort, a rádiót, az új üvegverandát és sok mindent beleértve. Érdekes volna pedig kimutatni például Nagyszénáson is a háztáji gyarapodását. Mert ha a két tsz, a Dózsa és a Lenin bruttó vagyona

200 ezerről 19 millióra növekedett az elmúlt 10 évben, s az e- lőbbj tiszta vagyona 3.5, az u- tóbbié 4.5 millióra szaporodott, akkor a háztájinak is sokat kellett gyarapodnia, hiszen minden évben jóval többet osztanak ki a tagok között, mint ameny- nyit a közös vagyon növelésére fordítanak.

Leginkább azok az egyéni gazdák ragadtatják magukat olyan könnyelmű kijelentésre, hogy „felveszem én a versenyt akármelyik tsz-tag jövedelmével”, akik figyelmen kívül hagyják azt, hogy a tsz-tagok vagyona párhuzamosan két helyen gyarapszik, vagyis a háztájiban és a közösben. S a gyarapodás egyre gyorsabb. Hiszen termelőszövetkezeteink eddig lényegében az alapot rakosgatták, s ezért lassúnak látszott a fejlődésük. A házépítés is lassúnak látszik addig, amíg az alapja elkészül. De aztán egy-kettőre magasba emelkedik a fala. Évek kellettek ahhoz, hogy a nagyszénás! Dózsa Tsz kialakítja törzsállatállományát, hogy apródonként termőre hozza az elhanyagolt, madár trágyázta parcellákból kialakult földtáblákat. Most már az idén is kb. két milliót jövedelmez az állatállománya, s

ennyi körül a növénytermelés. Az idén legalább három—három és félmillió forint bevételhez jut a Dózsa Tsz 1270 holdon gazdálkodó 187 tagja. Vajon ki tud-e ennyi bevételt mutatni 187, egyenként 7 holdas egyéni dolgozó paraszt, akinek gyalogolnia kell az eke után, s húzni kell a kaszát stb.? Honnan tudna kimutatni? A nagyszéná- si Dózsa Tsz belterjesen, szakszerűen gazdálkodik. Harmincegy hold gyümölcsöse, 15 hold szőlője, 10 hold konyhakertészete, 35 hold dohánya, egyszóval olyan termelési üzemágai vannak, amiből szinte ömlik a pénz a közös kasszába. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége, különösen a 10 holdon aluliak, kénytelenek főként búza- és takarmányfélék termelésére szorítkozni. Amit termelnek: felélik, felszerelések pótlására költik.

A múlthoz viszonyítva sokkal jobban élnek a dolgozó parasztok. Ha valaki hívja, bátorítja, hogy lépjen a tsz-be, mert ott máris jobb, könnyebb a megélhetés, nem kell agyonhajszolnia magát, ingerülten azt felelni: senkinek semmi köze hozzá, hogyan élek és dolgozom.

A magántulajdon kialakulása óta szinte egyetlen osztály

soraiban sem volt annyi perlekedés és civakodás, mint a parasztság soraiban. Szinte egyetlen osztálybeli gyermek sem

tett annyi szemrehányást a szülőknek, mint a parasztok gyermeke. Állandóan civakodás, perlekedés volt a jussért, s a gyermek nem tartotta, nem

gondozta elaggott szüleit bosz- szúból, amiért nem adta ki előre a jussát, s emiatt napszámra, kubikra, sokszor munkanélküliségre kényszerült. Most is hasonló a helyzet, a munka- nélküliséget és a nélkülözést kivéve. Sok fiatal menne a tsz- be, de szülei nem adják a földet. Azokban a tsz-ekben, ahol 6—7 hold jut egyetlen tagra, nem szívesen vesznek fel földnélkülieket. Mit tehet a parasztfiatal? Elmegy kubikolni, segéd- munkáskodni, annak ellenére, hogy a földművelés minden vágya, gondolata. Ha megunja a távollétet, hazajön, s szemrehányást tesz szüleinek, hogy tönkretették az életét. Azért teszi ezt, mert látja, hogy a hasonló- korúak motorkerékpárt vásároltak, vagy házat építettek, mióta a tsz-ben vannak.

Igenis, von köze a társadalomnak ahhoz, hogy az apák és fiúk közti harc megszűnjön, hogy az idős dolgozó parasztok

ne kényszerüljenek kilincselésre gyermekeiknél, hanem nyugdíjasként, megelégedetten éljenek, pihenjenek. Van köze a társadalomnak ahhoz, hogy mindenki ott dolgozzon, ahol a legtöbbet tudja termelni, hogy a föld egyformán jól teremjen, s ne kelljen minden évben sok ezer vagon gabonát elveszteni a kisparcellák miatt, mint az idén is.

Hiszen, ha rosszabb volna a közös, ha le kellene mondani valami előnyről? De nem kell! Bebizonyosodott tény, hogy a nagyüzemben sokkal könnyebb a munka és sokkal jobb a dolgozó parasztok életkörülménye; Körülöttünk a népi demokratikus országokban forradalmi gyorsasággal térnek rá a dolgozó parasztok a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nem kényszer hatására, hanem azért, mert számot vetettek a saját és az ország érdekeivel. A forradalmi- ságáról híres Békés megyében nagyon lassan szállingóznak a dolgozó parasztok a tsz-be. S> azok, akik belépnek, azt mondják, amit Dóczi Andrásék: bánjuk, hogy nem előbb határoztuk el magunkat. Máris bánjuk. Pedig a termelőszövetkezetek zöme még csak most jutott arra a forrpontra, melyről egyre gyorsabb fejlődési ütemre csaphatnak át;

Kukk Imre