Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
1958. September 28.. vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A békési aratósztrárk szemtanúja i A békéscsabai Balassi Bá'int Művelődés; Otthon termében sokáig szemlélődött Mészáros József Békés megye Helytörténeti Térképe előtt. Széket hozott, leült. Már túl a hetvenen, az időtől megviselt szemei lassan tekintettek egyik vonalról át a másikra. A Békés megyei agrár- és munkásmozgalmak kistérképét úgy nézte, mint aki újra átéli életét, hiszen az ott ábrázolt események kiszakadtak az ő testéből is. — Igen! Akkor volt!... Ügy van! í.. — szólt környezetéhez. De mégis hiányzik valami a térképről, pedig az is fontos lett volna ám! — mondta és a messze távolból előhívta emlékeit. A békési 1905-ös aratósztrájkról kezte beszédét : — Tizenkét éves voltam akkor — kezdte Mészáros József — emlékszem jól. Akkor húzták a békési református templomra az új tornyot. Ma is ott van rajta az évszám: — Májusban Cs. Varga István és a több; „bandavezetők1’ jelentkeztek a békési piactéren az „uradalmi nagyháziban gróf Wencheim Frigyes uradalmi tiszttartójánál, Empel Ernőnél. Magukkal vitték sok száz békési zsellér kívánságát, amiért aratásra jelentkeztek. Néhány héten át yt az alkudozás a bandagazdák a tiszttarttó közt. Bár Dunkó------------------------------«-%. Gá bor uradalmi kasznár a munkásokhoz húzva közvetített, nem jött létre a megállapodás. Az uradalom sokallta az aratóbért, a zsellérek nem engedhettek. Nem vették fel a munkát, noha ugyancsak szorították őket. • — Péter-Pál ünnepe előtt (június végén) parázzsá vált a hangulat a községben. A tiszttartó jelezte, hogy felvidéki szlovákokat hozat az uradalmakba, akik learatnak majd olcsón, ha munkához nem látnak a békési zsellérek. — A hírre több százan verődtek össze a piactéren. A bandagazdák mellett Juhász István, Hégely Ferenc, G. Nagy István és mások voltak a fölszólalók. Elhatározták, hogy egységesek lesznek. Senki nem veszi fel közülük a munkát azon az áron, amint a tiszttartó szeretné és mindenképpen megakadályozzák a felvidéki munkások munkábaállását. — Sürgetett a munka. Beérett a termés, pergett a kalászból a szem. Egy napon a feszült állóharcban, mintha a földből gombamódra nőttek volna elő, temérdek csendőr lepte el Békés községe' Azon vette magát észre a nép, hogy ezt is azt is viszik be az ibrányi uradalmi nagymalomba, a nagyvasút mellett lévő uradalmi magtárba és a „Babilonban” lévő szélmalomba. Pcpovics Szilveszter főszolgabíró személyesen----------------------------i rányította a csendőrök munkáját a helyszínen. Egyszerre olyan lett a község, mint a felbolygatott méhkas. Asszonyok, gyermekek rohantak hozzátartozóik után ä csendőrkordonnal körülvett szükségbörtönök felé. — Egy hétig tartották fogva a sztráj kólókat. Közben megérkeztek a felvidéki summások, s nehogy megverjék őket a békésiek, karhatalom védelme mellett jártak ki Tarhosra, Vizesfásra, Hidashátra, Törzsökösre és Vadas- megyerre aratni. Mennyit sírtak az asszonyok Békésen még azután is, ahogy szét ereszí ették hozzátartozóikat a fogdából. Kiválasztották a szószólókat és hosszú időn át húz- gálták őket a gyulai törvényszék elé. Sztrájikra uszítás vádjával perelték őket. És mint aki elfáradt, leejtette mutogató kezét, s megtörölte arcát. Az eleven múlt benépesítette a terem minden zugát. Mészáros József befejezte emlékezéseit. A hallgatók néma bólintása jelezte, hogy szívesen figyeltek és köszönik. V. F.-------■■■■------P ályázati felhívás Gyula Város Tanácsa VB országos nyilvános tervpályázatot hirdet a GyűSzabálytalan közlekedésből — baleset Ián létesítendő egyesített hévíz-gyógyüdülő és tisztálkodási fürdő építésére. A tervpályázat célja: beépítési terv és a fürdő főépületére vázlatterv beszerzése. Csaknem halálos kimenetelű szerencsétlenség történt szeptember 26-án, pénteken a késő délutáni »iákban Békéscsaba közelében, az Orosháza felé vezető műúton, Illés Mihály fürjesi lakos 14 éves László nevű fia kerékpárral az úttest menetirány szerinti baloldalán szabálytalanul haladt Békéscsaba felé. Vele ízemben egy kukoricaszárral megrakott parasztkocsi jött. A verek a kocsi előtt át akart menn; zz úttest jobboldalára s nem figyelte, hogy a kocsi mögött egy személygépkocsi is jön. A kocsi előtt már nem tudott átmenni s belerohant kerékpárjával a gépkocsiba. Az összeütközés következtében a gyermek valósággal lerepült a kerékpárjáról és belezuhant fejjel a gépkocsi szélvédő üvegébe. A gépkocsi vezetője a sérült, eszméletlen gyereket súlyos állatpoban a békéscsabai kórházba szállította. Pályázati díjak: r. dija 16 000 Ei, II. díja KOM Ft. 2 megvétel ára 6000 Ft. A pályázat leadásának határideje: 1959 január 31. Részletes felvilágosítást Gyula Város Tanácsa VB műszaki osztálya ad 1958 október 20-ig beérkezett kérdésekre* Gyula, 1958 szept. 28. Gyula Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága (Leveleimből) Komor zenészek 'Nemrég volt a megnyitó a Csaba Étterem Télikertiében Akik elmentek a nyitásra, feltétlenül azért mentek, hogy szórakozzanak, s vigadjanak. Azonban ettől éppen a zenekar vette el mindenkinek a tyedvét. A zenekar tagjai olyan végtelen undorral „dolgoztak’“, mint akiknek a tánczene fájdalmat okoz. Még a legvidámabb daloknál sem jelent meg mosoly az arcukon. A zongorái „dolgozó” (zongoristának nem merem nevezni) és a dobos néha szeretett volna kitörni, de leintették. Nem csoda, ha a jó hosszú táncok után a közönség azt nézte, hogyan meneküljön erről a komor helyről. Üdvözlettel: Kiss Károly né, Békéscsaba Kedves asszonyom, gondolkoztam az okon és azt hiszem, azért voltak a zenészek ilyen bnskomorak, mert jön a tél. C- gyanls a Télikert megnyitása csakis ezt Jelzi.. > Sz. K. A szúrógép nem törött el! Én is úgy jártam, mint Szombati András. A kisfiamnak rendelt az orvos szemüveget. Elvittem az OFOTÉRT-hez a receptet, átvették tőlem, elkérték a lakáscímemet és azt mondták, három hét múlva jöjjek érte. Azt is hozzátették, hogy: de külön fognak értesíteni! Sajnos, hiába váriam, mert nem értesített senki. írtam Budapestre, a- honnét öt nap alatt megkaptam a vigasztaló választ, mely szerint a szemüveget még VIII. hó 22- én elküldték a csabai OFOTÉRT- nák. Másnap Békéscsabára u- taztam a szemüvegért, de sajnosa szemüveg nem volt kész. Csodálkoztam, mert Pestről nem ezt írták. Haragudtam és megmondogattam a kiszolgálónak. Erre azt válaszolta, hogy nem tehet ő róla, ha eltörött a fúróberendezés. Ez biztosan csak akkor jutott eszébe, amikor látta ,hogy nem tágítok szemüveg nélkül... Légy szíves, szúrd meg az én nevemben is őket. Tisztelettel: Szatmári Lősz Ióné Vizesfás Bárcsak közelebb lennének! Megérdemelnék a szúrást. ^ Sz. K, Útmutató vagy útvesztő? Kaszaperről Tótkomlósra akartunk menni. Elbeszélgettük az időt és lemaradtunk a kísvonat- ról. Gyalog kellett nekiindulnunk. Gyorsan megkerestük az útjelző táblát, hogy megtudjuk, hány kilométert kell tenni. A táblán ez állt: TÓTKOMLÓS 8 KILOMÉTER. Nyolc kilométert kibírunk •— vigasztaltuk egymást. Amikor azonban megérkeznünk Tótkomlósra, újra megnéztük a táblát: KASZAPER 9 KILOMÉTER. Légy szíves, kedves Szúr Kálmán, kérdezd meg ezeket a közlekedési tudósokat, hogy végeredményben hány kilométer van Kaszaper és Tótkomlós közöt? Raffai István Orosháza Előre nevetek, hogy mit fognak válaszolni. Ha ugyanolyan válasz lesz, mint amilyen az útjelzőtábla, akkor pedig szúrok! Sz. K. Százötven éve született Vajda Péter Könnyen felejtő nemzedékek mulasztása folytán Vajda Péter időben távolodó alakja egyre inkább a feledékenység homályába vész. Sorsa, működése és torzóvá csonkult életének eredményei méltóvá teszik nemes alakját arra, hogy születésének másfélszázados évfordulóján a mai kor gyermekei is érdeklődéssel fordulnak feléje, hiszen sokrétű munkássága szinte ismeretlen. A vanyolai (Veszprém megye) jobbágyszülők gyermeke, aki 1808-ban született, s a reformkor egyik legjelentősebb alakjaként működött Pesten. Mind a közéleti szereplés, mindl pedig az irodalmi működés terén határozottan Kossuth mellé szegődik és így a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás híveként fog küzdeni Működésének ábrázolásával kapcsolatban két jelentősebb törekvést találhatunk a múltból: Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei c. könyve monumentális emléket akar állítani személyének és költői glóriát fon Vajda homloka köré. Valóban, Vajda mint költő vonult be a magyar halhatatlanok közé és így tartja számon irodalomtörténetünk. Kemény Gábor pedig: Vajda erkölcsi beszédei c. értékes forráskiadványában, működésének arra a szakaszára vet fényt, mely szarvasi tartózkodásával kapcsolatban maradt még homályban. Kérdés tehát, hogy mi teszi szükségessé, hogy személyével és tevékenységével újból foglalkozzunk? A puszta emlékezés indokolttá teszi-e ezt? Az emlékezésen túlmenőleg szükségesnek látszik a vele való foglalkozás azért, mert életművének eddigi ábrázolói minden teljességre való tülekedésük mellett is olyan tevékenységi köröket hagytak teljesen vagy részben figyelmen kívül, amelyek elengedhetetlenek Vajda oeuvrejének teljességéhez. A két kiemelkedő jelentőségű mű figyelmen kívül hagyta Vajda publicisztikai működését. írónk tevékenységének oly területére, mint a Világ, majd az Ismertető c. lapok szerkesztési munkája és az ott napvilágot látott vajdai program ismertetésére nem térnek ki, holott a reformpublicisztika egyik kiemelkedő szakasza fűződik e lapokhoz azon kívül, hogy Vajdának a polgári átalakulásra vonatkozó felfogását is a legteljesebben őrizték meg. De indokolttá teszi írónk tevékenységének újból való felmérését az a körülmény is, hogy pedagógiai rendszerével sem foglalkozott még senki jelentőségéhez mérten. A- milyen hangsúlyos része Vajda szerkesztői tevékenységé\a reformpublicisztikának, legalább olyan jelentős pedagógiai koncepciója is. Reformkori pedagógiánkat az útkeresés láza jellemezte. Sokan külföldi példák után akarnak haladni a magyar nevelés újjászervezése idején, mások akkori programja provinciálissá zsugorodott ösz- sze. Nagy nevelési elgondolásai éppen napjainkban kerülnek megfelelő helyükre, hiszen ilyen vonatkozású elgondolásai nem mások törekvéseinek puszta utánzásai, hanem kifejezetten a magyar viszonyokból sarjadtak és ennek következtében a parasztság XIX, századi neveléséltek programjával azonosultak, továbbá a maguk radikalizmusával, eszmei tisztaságukkal a magyar neveléstörténelem plebejus jellegű nevelési rendszerének mondhatjuk. Nem lehet megfeledkezni tevékenységének ismertetése alkalmával arról a termékeny és csillogó egységről sem, mely nála a tett és gondolat között megvalósult. A vita contempleiiva és a. vita activa szorosan fonódik egybe életének négy évtizede alatt, így érthető meg gyakorlati tevékenysége, melynek során a Természettudományi Társulat első titkáraként működött, de így és csak így tudjuk magyarázatát adni annak a példamutató állásfoglalásnak is, hogy 1843-ban elhagyva a fővárost, az Alföldre távozik, hogy Szarvason a gyakorlati nevelés terén szórja szét az emberi haladás m és nemzeti kiteljesedés magvait. Ez adja magyarázatát annak, hogy ismét feléje fordulunk, hl-s • szén élete, a társadalmi igazságtevésért folytatott küzdelme, neve- ■ lói és gyakorlati tevékenysége ma is gazdag tanulságai szolgál. Hanzó Lajos ' KÖNYVESPOLC | ...a „Veszélyes művészet44 ellen írt vitairat formájában... Erdos László: Lelkiismeret „Lelkiismeret” címmel jelent meg Erdős László új kötete. Három évvel ezelőtt jelent meg Veszélyes művészet cjmű regényem, melyben egy karrierista önéletrajzát Írtam meg 1931-től f953-ig. A regény megírása közben eltelt két esztendő egy sereg roppant fontos, addig érthetetlen | kérdésre adott olyan választ, a- «mely voltaképpen alkalmas lett volna arra, hogy regényemet némileg módosítsam, sőt rá kellett jönnöm, hogy a karrieristák sikerét addig nem lehet igazán megérteni, míg a pártélet átmeneti gyengeségéből eredő helyzet egy és más jellegzetességét nem tisztázom. t Ezeknek a kérdéseknek szenteltem új regényemet, a Lelki ismeretet. amely a Veszélyes művé-1 szét ellen írt vitairat formájában folytatja Hegedűs Istvánnak, korábbi regényem pozitív hősének a sorsát. Mindezt azért írom meg regényemről, mert az olvasó már nem ezeknek a kérdéseknek a feldolgozását kapja kézbe, hanem három regényes életű embernek, három jóbarátnak, két férfinek és egy asszonynak regényes sorsát) amely azonban — nézetem szerint — magyarázattal szolgál néhány olyan kérdésre is, melyet a Veszélyes művészet megírásakor még magam sem tudtam megérteni.
