Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

1958. September 28.. vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A békési aratósztrárk szemtanúja i A békéscsabai Balassi Bá'int Művelődés; Otthon termében so­káig szemlélődött Mészáros Jó­zsef Békés megye Helytörténeti Térképe előtt. Széket hozott, le­ült. Már túl a hetvenen, az időtől megviselt szemei lassan tekintet­tek egyik vonalról át a másikra. A Békés megyei agrár- és mun­kásmozgalmak kistérképét úgy nézte, mint aki újra átéli életét, hiszen az ott ábrázolt események kiszakadtak az ő testéből is. — Igen! Akkor volt!... Ügy van! í.. — szólt környezetéhez. De mégis hiányzik valami a térkép­ről, pedig az is fontos lett volna ám! — mondta és a messze távol­ból előhívta emlékeit. A békési 1905-ös aratósztrájkról kezte be­szédét : — Tizenkét éves voltam akkor — kezdte Mészáros József — em­lékszem jól. Akkor húzták a bé­kési református templomra az új tornyot. Ma is ott van rajta az év­szám: — Májusban Cs. Varga István és a több; „bandavezetők1’ jelent­keztek a békési piactéren az „uradalmi nagyháziban gróf Wencheim Frigyes uradalmi tiszt­tartójánál, Empel Ernőnél. Ma­gukkal vitték sok száz békési zsel­lér kívánságát, amiért aratásra jelentkeztek. Néhány héten át yt az alkudozás a bandagazdák a tiszttarttó közt. Bár Dunkó------------------------------«-%. Gá bor uradalmi kasznár a mun­kásokhoz húzva közvetített, nem jött létre a megállapodás. Az ura­dalom sokallta az aratóbért, a zsellérek nem engedhettek. Nem vették fel a munkát, noha ugyan­csak szorították őket. • — Péter-Pál ünnepe előtt (júni­us végén) parázzsá vált a hangu­lat a községben. A tiszttartó je­lezte, hogy felvidéki szlovákokat hozat az uradalmakba, akik le­aratnak majd olcsón, ha munká­hoz nem látnak a békési zsellérek. — A hírre több százan verődtek össze a piactéren. A bandagazdák mellett Juhász István, Hégely Fe­renc, G. Nagy István és mások voltak a fölszólalók. Elhatározták, hogy egységesek lesznek. Senki nem veszi fel közülük a munkát azon az áron, amint a tiszttartó szeretné és mindenképpen meg­akadályozzák a felvidéki munká­sok munkábaállását. — Sürgetett a munka. Beérett a termés, pergett a kalászból a szem. Egy napon a feszült álló­harcban, mintha a földből gom­bamódra nőttek volna elő, temér­dek csendőr lepte el Békés köz­sége' Azon vette magát észre a nép, hogy ezt is azt is viszik be az ibrányi uradalmi nagymalom­ba, a nagyvasút mellett lévő ura­dalmi magtárba és a „Babilonban” lévő szélmalomba. Pcpovics Szil­veszter főszolgabíró személyesen----------------------------­i rányította a csendőrök munkáját a helyszínen. Egyszerre olyan lett a község, mint a felbolygatott méhkas. Asszonyok, gyermekek rohantak hozzátartozóik után ä csendőrkordonnal körülvett szük­ségbörtönök felé. — Egy hétig tartották fogva a sztráj kólókat. Közben megérkez­tek a felvidéki summások, s ne­hogy megverjék őket a békésiek, karhatalom védelme mellett jár­tak ki Tarhosra, Vizesfásra, Hi­dashátra, Törzsökösre és Vadas- megyerre aratni. Mennyit sírtak az asszonyok Békésen még azután is, ahogy szét ereszí ették hozzátartozóikat a fogdából. Kiválasztották a szó­szólókat és hosszú időn át húz- gálták őket a gyulai törvényszék elé. Sztrájikra uszítás vádjával perelték őket. És mint aki elfáradt, leejtette mutogató kezét, s megtörölte ar­cát. Az eleven múlt benépesítette a terem minden zugát. Mészáros József befejezte emlékezéseit. A hallgatók néma bólintása jelezte, hogy szívesen figyeltek és köszö­nik. V. F.-------■■■■------­P ályázati felhívás Gyula Város Tanácsa VB országos nyilvános tervpályázatot hirdet a Gyű­Szabálytalan közlekedésből — baleset Ián létesítendő egyesített hévíz-gyógy­üdülő és tisztálkodási fürdő építésére. A tervpályázat célja: beépítési terv és a fürdő főépületére vázlatterv be­szerzése. Csaknem halálos kimenetelű szerencsétlenség történt szeptem­ber 26-án, pénteken a késő dél­utáni »iákban Békéscsaba közelé­ben, az Orosháza felé vezető mű­úton, Illés Mihály fürjesi lakos 14 éves László nevű fia kerék­párral az úttest menetirány sze­rinti baloldalán szabálytalanul haladt Békéscsaba felé. Vele ízemben egy kukoricaszárral megrakott parasztkocsi jött. A verek a kocsi előtt át akart menn; zz úttest jobboldalára s nem figyelte, hogy a kocsi mögött egy személygépkocsi is jön. A kocsi előtt már nem tudott át­menni s belerohant kerékpárjával a gépkocsiba. Az összeütközés következtében a gyermek valóság­gal lerepült a kerékpárjáról és belezuhant fejjel a gépkocsi szél­védő üvegébe. A gépkocsi vezető­je a sérült, eszméletlen gyereket súlyos állatpoban a békéscsabai kórházba szállította. Pályázati díjak: r. dija 16 000 Ei, II. díja KOM Ft. 2 megvétel ára 6000 Ft. A pályázat leadásának határideje: 1959 január 31. Részletes felvilágosítást Gyula Város Tanácsa VB műszaki osztálya ad 1958 október 20-ig beérkezett kérdésekre* Gyula, 1958 szept. 28. Gyula Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága (Leveleimből) Komor zenészek 'Nemrég volt a megnyitó a Csaba Étterem Télikertiében Akik elmentek a nyitásra, feltét­lenül azért mentek, hogy szóra­kozzanak, s vigadjanak. Azon­ban ettől éppen a zenekar vette el mindenkinek a tyedvét. A ze­nekar tagjai olyan végtelen un­dorral „dolgoztak’“, mint akik­nek a tánczene fájdalmat okoz. Még a legvidámabb daloknál sem jelent meg mosoly az arcu­kon. A zongorái „dolgozó” (zon­goristának nem merem nevezni) és a dobos néha szeretett volna kitörni, de leintették. Nem cso­da, ha a jó hosszú táncok után a közönség azt nézte, hogyan meneküljön erről a komor hely­ről. Üdvözlettel: Kiss Károly né, Békéscsaba Kedves asszonyom, gondol­koztam az okon és azt hiszem, azért voltak a zenészek ilyen bnskomorak, mert jön a tél. C- gyanls a Télikert megnyitása csakis ezt Jelzi.. > Sz. K. A szúrógép nem törött el! Én is úgy jártam, mint Szom­bati András. A kisfiamnak ren­delt az orvos szemüveget. Elvit­tem az OFOTÉRT-hez a recep­tet, átvették tőlem, elkérték a lakáscímemet és azt mondták, három hét múlva jöjjek érte. Azt is hozzátették, hogy: de kü­lön fognak értesíteni! Sajnos, hiába váriam, mert nem értesí­tett senki. írtam Budapestre, a- honnét öt nap alatt megkaptam a vigasztaló választ, mely szerint a szemüveget még VIII. hó 22- én elküldték a csabai OFOTÉRT- nák. Másnap Békéscsabára u- taztam a szemüvegért, de saj­nosa szemüveg nem volt kész. Csodálkoztam, mert Pestről nem ezt írták. Haragudtam és meg­mondogattam a kiszolgálónak. Erre azt válaszolta, hogy nem tehet ő róla, ha eltörött a fúró­berendezés. Ez biztosan csak akkor jutott eszébe, amikor látta ,hogy nem tágítok szemüveg nélkül... Légy szíves, szúrd meg az én nevemben is őket. Tisztelettel: Szatmári Lősz Ióné Vizesfás Bárcsak közelebb lennének! Megérdemelnék a szúrást. ^ Sz. K, Útmutató vagy útvesztő? Kaszaperről Tótkomlósra akar­tunk menni. Elbeszélgettük az időt és lemaradtunk a kísvonat- ról. Gyalog kellett nekiindul­nunk. Gyorsan megkerestük az útjelző táblát, hogy megtudjuk, hány kilométert kell tenni. A táblán ez állt: TÓTKOMLÓS 8 KILOMÉTER. Nyolc kilométert kibírunk •— vigasztaltuk egymást. Amikor azonban megérkeznünk Tótkom­lósra, újra megnéztük a táblát: KASZAPER 9 KILOMÉTER. Légy szíves, kedves Szúr Kál­mán, kérdezd meg ezeket a közle­kedési tudósokat, hogy végered­ményben hány kilométer van Kaszaper és Tótkomlós közöt? Raffai István Orosháza Előre nevetek, hogy mit fognak válaszolni. Ha ugyan­olyan válasz lesz, mint amilyen az útjelzőtábla, akkor pedig szúrok! Sz. K. Százötven éve született Vajda Péter Könnyen felejtő nemzedékek mulasztása folytán Vajda Péter időben távolodó alakja egyre inkább a feledékenység homályába vész. Sorsa, működése és torzóvá csonkult életének eredményei mél­tóvá teszik nemes alakját arra, hogy születésének másfélszázados év­fordulóján a mai kor gyermekei is érdeklődéssel fordulnak feléje, hi­szen sokrétű munkássága szinte ismeretlen. A vanyolai (Veszprém megye) jobbágyszülők gyermeke, aki 1808-ban született, s a reformkor egyik legjelentősebb alakjaként működött Pesten. Mind a közéleti szereplés, mindl pedig az irodalmi működés terén határozottan Kossuth mellé szegődik és így a nem­zeti függetlenség és polgári átalakulás híveként fog küzdeni Működésének ábrázolásával kapcsolatban két jelentősebb törek­vést találhatunk a múltból: Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei c. könyve monumentális emléket akar állítani személyének és költői glóriát fon Vajda homloka köré. Valóban, Vajda mint köl­tő vonult be a magyar halhatatlanok közé és így tartja számon irodalomtörténetünk. Kemény Gábor pedig: Vajda erkölcsi beszédei c. értékes forráskiadványában, működésének arra a szakaszára vet fényt, mely szarvasi tartózkodásával kapcsolatban maradt még ho­mályban. Kérdés tehát, hogy mi teszi szükségessé, hogy személyével és tevékenységével újból foglalkozzunk? A puszta emlékezés indokolt­tá teszi-e ezt? Az emlékezésen túlmenőleg szükségesnek látszik a vele való foglalkozás azért, mert életművének eddigi ábrázolói min­den teljességre való tülekedésük mellett is olyan tevékenységi kö­röket hagytak teljesen vagy részben figyelmen kívül, amelyek el­engedhetetlenek Vajda oeuvrejének teljességéhez. A két kiemelke­dő jelentőségű mű figyelmen kívül hagyta Vajda publicisztikai mű­ködését. írónk tevékenységének oly területére, mint a Világ, majd az Ismertető c. lapok szerkesztési munkája és az ott napvilágot lá­tott vajdai program ismertetésére nem térnek ki, holott a reform­publicisztika egyik kiemelkedő szakasza fűződik e lapokhoz azon kí­vül, hogy Vajdának a polgári átalakulásra vonatkozó felfogását is a legteljesebben őrizték meg. De indokolttá teszi írónk tevékeny­ségének újból való felmérését az a körülmény is, hogy pedagógiai rendszerével sem foglalkozott még senki jelentőségéhez mérten. A- milyen hangsúlyos része Vajda szerkesztői tevékenységé\a reform­publicisztikának, legalább olyan jelentős pedagógiai koncepciója is. Reformkori pedagógiánkat az útkeresés láza jellemezte. Sokan külföldi példák után akarnak haladni a magyar nevelés újjászerve­zése idején, mások akkori programja provinciálissá zsugorodott ösz- sze. Nagy nevelési elgondolásai éppen napjainkban kerülnek meg­felelő helyükre, hiszen ilyen vonatkozású elgondolásai nem mások törekvéseinek puszta utánzásai, hanem kifejezetten a magyar vi­szonyokból sarjadtak és ennek következtében a parasztság XIX, századi neveléséltek programjával azonosultak, továbbá a maguk ra­dikalizmusával, eszmei tisztaságukkal a magyar neveléstörténelem plebejus jellegű nevelési rendszerének mondhatjuk. Nem lehet megfeledkezni tevékenységének ismertetése alkal­mával arról a termékeny és csillogó egységről sem, mely nála a tett és gondolat között megvalósult. A vita contempleiiva és a. vita activa szorosan fonódik egybe életének négy évtizede alatt, így érthető meg gyakorlati tevékenysége, melynek során a Természet­tudományi Társulat első titkáraként működött, de így és csak így tudjuk magyarázatát adni annak a példamutató állásfoglalásnak is, hogy 1843-ban elhagyva a fővárost, az Alföldre távozik, hogy Szarvason a gyakorlati nevelés terén szórja szét az emberi haladás m és nemzeti kiteljesedés magvait. Ez adja magyarázatát annak, hogy ismét feléje fordulunk, hl-s • szén élete, a társadalmi igazságtevésért folytatott küzdelme, neve- ■ lói és gyakorlati tevékenysége ma is gazdag tanulságai szolgál. Hanzó Lajos ' KÖNYVESPOLC | ...a „Veszélyes művészet44 ellen írt vitairat formájában... Erdos László: Lelkiismeret „Lelkiismeret” címmel jelent meg Erdős László új kötete. Három évvel ezelőtt jelent meg Veszélyes művészet cjmű regé­nyem, melyben egy karrierista önéletrajzát Írtam meg 1931-től f953-ig. A regény megírása köz­ben eltelt két esztendő egy sereg roppant fontos, addig érthetetlen | kérdésre adott olyan választ, a- «mely voltaképpen alkalmas lett volna arra, hogy regényemet né­mileg módosítsam, sőt rá kellett jönnöm, hogy a karrieristák si­kerét addig nem lehet igazán megérteni, míg a pártélet átme­neti gyengeségéből eredő helyzet egy és más jellegzetességét nem tisztázom. t Ezeknek a kérdéseknek szen­teltem új regényemet, a Lelki is­meretet. amely a Veszélyes művé-1 szét ellen írt vitairat formájában folytatja Hegedűs Istvánnak, ko­rábbi regényem pozitív hősének a sorsát. Mindezt azért írom meg regé­nyemről, mert az olvasó már nem ezeknek a kérdéseknek a feldol­gozását kapja kézbe, hanem há­rom regényes életű embernek, há­rom jóbarátnak, két férfinek és egy asszonynak regényes sorsát) amely azonban — nézetem sze­rint — magyarázattal szolgál né­hány olyan kérdésre is, melyet a Veszélyes művészet megírásakor még magam sem tudtam megér­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents