Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-24 / 225. szám
195*. szeptember 24, szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG Csökkent-e esz alkoholizmus veszélye? Szinte az ember szívébe mar az érzés, amikor egy többgyermekes anya végső elkeseredésében keresi fel a szerkesztőséget, és panaszolja: férje a fizetéséből már hónapok óta alig ad ha* za néhány forintot s gyermekeivel mit sem törődik. Hány Jól Indult családi életet robbantott már szét a notórius iszákossá«. Sok szomorú példa bizonyítja azt is, hogy fiatalkorú fiúk, lányok hogyan lesznek az utca gyerekei, kerülnek a lejtőre, mert ezt látják az apától. Az utóbbi hónapokban mind több értekezleten, csoportos megbeszélésen tanácskoznak, vitatkoznak erről a párt és a különböző társadalmi szervek vezetői, tagjai, de különösen az édesanyák. És ez érthető, hiszen az alkoholizmus terjedése nemcsak nálunk társadalmi probléma, hanem más országokban is. Hogy ez mennyire így van, azt egy ez év tavaszán megjelent az Egészségügyi Minisztérium által kiadott hivatalos dokumentáció is igazolja. Svédországban 1945-ben még egymillió 100 ezer ember fo- -yasztott szeszesitalt. Kilenc évvel később már 2 millióra növekedett számuk. És egy másik példa: a nyugat-berlini ideggondozókban 5,4 százalék' ól 16 százalékra szaporodott az alkohol okozta betegek száma. De jöjjünk hazánk határához közelebb. Amíg Lengyelországban 1938-ban még safe 1,3 liter pá- liilvi fogyasztást mutatott a statisztika minden felnőttre átlagosan^1**-.a szám 1955-ben 2,8 literre, a múlt év eiső felében pedig már 3,7 literre „ugrott”. De nem valami kecsegtető hazánkban sem az égetett szeszesital fogyasztásának alakulása. Amíg 1930-ban egy felnőtt átlagosan 1,74 liter pálinkát, 31,90 liter bort és 21,54 liter sört fogyasztott, 1954-ben már 3,4 liter égetett szesz, 21,7 liter bor és 20,8 liter sörfogyasztást mutatott az országos statisztika. Vagyis 1930-hoz viszonyítva — a bor és a sör rovására ■— az égetetíszesz-fogyasztás már 1954-ben megduplázódott. 1954- !>én az ország lakossága összejön 4,4 milliárd forintot költött szeszesitalra, s ez az összeg a felnőtt lakosságra felosztva, egy fő jövedelmén ;k általában 5—6 izázalékát teszi ki. Ennyivel jutott a családoknak kevesebb ruha, cipő és más, valóban élet- fontosságú közszükségleti cikk. Az alkohol okozta családi életek felbomlásán túl van egy másik aggasztó jelenség is. A különböző statisztikák szerint a közlekedési balesetek 40—60 százalékát is az alkohol okozza. 1954- ben a közlekedési balesetek következtében 17,5 millió, 1955- ben 15,4 millió forint kár érte népgazdaságunkat. Az Ipari balesetek nagyobb része is a munkakezdés előtti italozásnak a következménye. Nem érdemtelen itt megjegyezni, hogy 1955. ben a nagyobb mérvű szeszesital okozta súlyos üzemi baleset következtében több mint 100 millió forint kér érte az országot. Egy országos statisztikából olvastuk hi a következő számadatokat is: az alkohol mérgezés évi átlaga eléri a 20 ezret. Ennyi i mérgezett ember gyógyítása é- j venként az államnak több mint j három millió forintjába kerül.: Ezenkívül 24 millió forintnál j többet költ népgazdaságunk — | ugyancsak évenként — az idült j alkoholisták kórházi és ideggon- ] dozól kezelésére. I Vannak, akik azt mondják: a i szeszesital fogyasztás nagy hasz- | not jelent az államnak. Ha már | itt tartunk, érdemes a tények i erejével azt is bizonyítani, hogy ! a valóságban mennyire hasznos j az égetett szeszesital túlzott fo- ] gyasztása az államnak. Amint ] már említett 1954-ben hazánk- i ban 4,4 milliárd forint bruttó ! bevétel volt szeszfogyasztásból. ] Ebből azonban csak 22 milliár<j 1 forint tekinthető tiszta bevétel- j nek. Tehát ez van a mérleg i egyik serpenyőjében. Mi van a j másikban? Az elveszett 1.5 j millió munkanap, a töménytelen { selejt, a gyógyításra fordított j több mint 27 millió forint. abalL j esetekből következő csaknem 33 j millió forint kár stb.. stb., emel- ! l lett az alkohol miatt felbomlott | családi életeket, az otthontalanná vált gyerekek sorsát még milliárdokban sem lehet kifejezni.I Vendéglátás S (Tudósítónktól.) i Csütörtökön hosszú kerékpárkaraván indult el Endrádröl. Fiatalok ültek a „vasparipákon”, mindannyian az endrődi KISZ-szervezet tagjai. A gyomai kiszesek meghívására határozták el, hogy ellátogatnak a szórakoztatónak ígérkező baráti találkozóra. Gyomán, a ligeti pavilonban már várták a vendégeket. Néhány üdvözlő szó, meleg kézszorítások és máris megvolt a barátság. Benn a táncteremben szépen megtérített asztalokon virágok díszelegtek és a társasjátékok mellé a „vendéglátó gazdák“ nem feledték el felrakni a habzó sörrel teli üvegeket sem. Az ismeretség hamar megszületett, és mire az est fénypontja, a szalonnasütés következett, már nem idegenkedett senki egymástól. A felhőtlen égen felragyogtak a csillagok, s lenn, a pavilon melletti kis tisztáson is lángra- gyúlt a máglya. A szikrázó lángnyelvek egyre szaporábban nyaldosták a fekete sötétséget s a közeli bokrok lombjaira játszadozó árnyképet csaltak. A tűz környéke hirtelen benépesedett, s Hornok Magdolnának és Szűcs Ferinek nem nagyon kellett traktálni a vendégeket szalonnával, mert bizony valamennyien megéheztek és kívánták a vacsorát. A fürge ujjak között szaporán forogták a nyársak és a forró zsír sisteregve csöpögött a fehér, lágy kenyérre. A teremben felcsendült a zene. A harmonika lágy csengésére, a nagydob ritmikus ütemére táncraperdültek a kiszesek. Éjfél felé járt már az idő, amikor a két KISZ-szervezet tagjai elbúcsúztak egymástól. Természetesen nem hosszú időre, mert legközelebb az endrődiek látják vendégül a gyomaiakat. Sztanyik Károly : JIRI MAREK flz Egyenlítőtől délre A kiváló cseh író repülőgépen, autón és vonaton járta be Jáva és Báli szigetét. Hősies korszakát élő India sokrétű életét melyre látó szemmel figyelte meg és bölcs derűjével meséli el. Szörnyű nyomor és csodálatos művészet meglepő részletei, fejlett kultúra és lesújtó elmaradottság beszédes a- datai, a mindennapi kenyér és az örök szabadság problémáinak vázlatos képei mutatják be Marek könyvében a mai Indonéziát, Fordította: Falvai Alfréd. Illusztrálta: E. Hofmann. KAPOSI. EDIT: Báli tanácsadó A könyv igén hasznos útmutatást ad elsősorban abban, hogy milyen táncos alkalmakat szervezzünk. Tájékoztatást ad úgy városi, mint falusi esetekhez — a KISZ- báltól a karneválig, a majálistól a szüreti bálig, a diákbáltól a tábortűzig. A könyv részletesen foglalkozik az egyes mulatságok, bálok előkészítési feladataival, tájékoztatásul néhány báltipus forgató- könyvét is tartalmazza. A függelék ismerteti, hogy milyen engedélyekre van szükség, milyen módon lehet a zenekart szerződtetni, milyen kiadásokkal számolhat a rendezőség. GERMANVS GYULA: * A félhold fakó fényében (2. kiadás.) A világhírű magyar orientalista életművének egy részét summázza ebben a könyvéiben: keleti utazásainak kalandos élményéit mondja el. Több mint ötven évvél ezelőtt indult el először Keletre Germanus Gyula. Izgalmas képet fest az akkori török fővárosról és az ifjú-törökök forradalmi mozgalmáról. Bejárta Kis-Ázsiát, többször megfordult Isztambulban is. Meghívásra három évig tanít egy indiai egyetemen, karavánnal, autón és repülőgépen u- tazza be Arábia sivatagjait. A keleti népek barátsággal fogadják a nagy magyar kutatót, aki így szinte mesébe illő élményekkel gazdagodik. Izgalmas kalandok és mulatságos epizódok váltakoznak a könyvben, amely a szerző 1955. évi egyiptomi és damaszkuszi útjának leírásával fejeződik, be, s így.áttekintést nyújt a Közr’-Ke- let több mint fé’szazados fej ód - sérül. A mű az olcsó Uti-kalandok sorozatban jelenik meg ismét. STEFAN ZWEIG: Magellán (2. kiadás.) 450 évvel ezelőtt indult felfedező útjára Magellán, minden idők legbátrabb és legszívósabb tengerésze. öt hajóval indult el, ezek közül csak egy tért vissza, az expedíció vezetője is meghalt egy bennszülöttekkel vívott csatában. De megtalálta a később róla elnevezett délamerikai átjárót és elsőnek hajózta körül a földgömböt. Ezt a páratlanul izgalmas, kalandé »t-azáat örökítette meg Stefop Zweig, a világhírű író. Régóta keresett könyve most az Utikalan- dok olcsó sorozatában jelenik meg második kiadásban. Ezért küzd — különösen az utóbbi hónapokban — a párt, a kormány és a különböző társadalmi szervekkel karöltve minden józangondolkozásű ember az alkoholizmus ellen. Erről tanácskozott és terjesztett be javaslatot a Minisztertanács elé a szeptember 17-én ülésező országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága is. E javaslatban különböző módszereket javasolt a bizottság az alkoholizmus továbbterjedésének megakadályozására. Ülésezett 3 Vésztői Gépállomás (Tudósítónktól.) A napokban egésznapos értekezletet tartottak a Vésztőd Gépállomáson, ahol a gépállomás dolgozóin kívül a körzethez tartozó tsz- elnökök és a földmúvesszövetkeze- tek agronómusai is részt vettek. A beszámolót Tobai László, a gépállomás igazgatója tartotta. Részletesen ismertette a nyári tervteljesítési feladatokat, elmondotta, hogy a terveik teljesítését nagymértékben befolyásolta a kedvezőtlen terméseredmény. A termelőszövetkezetekkel kötött szerződéseknek — úgy a szántás, vetés, áruk szállítása stb. — eleget tettek. Hiányosságként említette meg, hogy tszcs-k már nem foglalkoztatták megfelelően a gépállomást, mint ahogyan a szerződésben, azt megkötötték. A továbbiakban az őszi nagy munkák végzéséről tájékoztatta a \ résztvevőket. Szabó Albert, a vésztői Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a gépállomás általában jó munkát végzett. A hozzászólók dicsérték a gépállomás munkáját. A szeghalmi járási tanács részéről Tokai Sándor tsz-szervező elmondotta, hogy a gépái'omis vezetői a termelőszövetkezetek közgyűlésein sűrűbben jelenjenek meg és ott szakmai és gyakorlati felvilágosításokat adjanak. N. J. Termelőszövetkezetek! Termelők! Dolgozó párásítóit! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas, 20 1 kg-nál magasabb súlyú süldőre. , A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft/kg 106 kg-on felüli hús- és húsjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és isírjellegü sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koea, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, síma lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. i I., II. tip. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Allatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. 1 Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.
