Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. szeptember 23., kedd KISZ pártirányitása Mezőhegyesen Teljesen helytelen volt az a né- *et az ellenforradalom előtt, hogy az ifjúság egészének nevelését Jegtöbb helyen csupán a DISZ-re bíztuk. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Ebből a nagy feladatból a KISZ csak egy ki* részt tud magára vállalni, de en­nek a feladatnak csak akkor tud eleget tenni, ha a pártbizottságok, a pártalapszervezetek, a kommu­nisták megfelelően segítik, irá­nyítják a KISZ-szervezetek mun­káját. Sok helyen ezt, sajnos, nem ér­tik kellően, nem látják eléggé vi­lágosan. Egyes pártszervezetek a pártvezetés alatt csupán a párt és a KISZ szervezeti kapcsolatát értik A pártszervezetek vezetői ezeknél a szervezeteknél nem éreznek fe­lelősséget a KISZ-szervezetek munkájáért, csak kapcsolatot tar­tanak fent. De van ennek még egy rosszabb formája, ami nálunk is az elmúlt év nyarán a Csató- kamrási üzemegységben megmu­tatkozott, hogy kommunista ve­zetők a KISZ-szervezetet egy ko­molytalan ifjúsági gyülekezetnek tartották. Ez nyilvánvalóan hely­telen, az ifjúság nevelésére káros, hibás szemlélet. A KISZ pártirá­nyítása ennél sokkal többet je­lent. Egyszerűen arról van szó, hogy nem segíteni, nemcsak be­szélni kell a KISZ-szervezetek tá­mogatásáról, hanem következete­sen irányítani kell azok munká­ját. Nálunk, a gazdaság területén 11 KISZ alapszervezet van, mint­egy 368 taggal. Mondhatjuk, hogy. KISZ-szervezeteink tevékenysége, következetes politikai munkája komoly befolyást gyakorol a gaz­daságban lévő mintegy 400—500 kívülálló fiatalra is. Az idősebb párttagok közül, mint Vigh Sándor elvtárs, Mező- fi Mihály elvtársak, akik koráb­ban pártvezetőségi tagok voltak, a KISZ végrehajtó bizottságija küldtük őket, hogy ott dolgozza­nak. De ezentúl mintegy huszon­öt idősebb elvtársat küldtek a KISZ-be, hogy ott végezzenek pártmunkát, hogy ott a párt poli­tikájának szellemében neveljék gazdaságunk ifjúságát. Ezeken az elvtársakon igen sok múlik, hogy a párt ifjúsági politikája hogyan nyert végrehajtást. Már az elmúlt évben, de talán ez év januárjától még közvetle­nebb, még szorosabb kapcsolat a- lakult ki a párt és a KISZ végre­hajtó bizottság között. Nem arról van itt szó, hogy a párt végrehaj­tó bizottság oldja meg a feladato­kat a KISZ végrehajtó bizottság helyett, hanem arról, hogy első­sorban eszmei s tartalmi irányí­tással segíti a párt-végrehajtó bi­zottság a KISZ végrehajtó bizott­ságot. Végrehajtó bizottsági ülé­sen külön napirendi pontként fog­lalkozunk a KISZ munkájával. A végrehajtó bizottsági ülése­ken nem csupán beszámoltatásról van szó, hanem arról, hogy bát­ran-és határozottan adunk fel­adatot a KISZ-nek annak megfe­lelően, ahogyan ezt Kádár elvtárs a KISZ első országos értekezletén elmondotta. A legnehezebb területeket bízzuk a KISZ-re, de ügyelünk arra, hogy a felada­tok leküzdésében ne maradjanak egyedül. Hasonló a helyzet a párt­alapszervezetek kapcsolata terén is. Nincs olyan hónap, hogy párt- alapszervezeteink valamilyen for­mában konkrétan ne foglalkozná­nak a KISZ-szervezet munkájá­val. De nincs olyan pártcsoport sem a gazdaság területén, amely ne érezne felelősséget a területü­kön dolgozó kiszistákért. A télen történt a gépjavító üzem egyik pártcsoportjánál, hogy a területü­kön dolgozó kiszisták, illetve ipa­ri tanulók között baj volt a tanu­lási fegyelemmel. A pártvezetőség a szülőkkel, a KISZ-szervezet vezetőivel és az említett fiatalokkal együttesen tárgyalta meg a lemaradás okát, és ettől kezdődően lényegesen ja­vult az itt dolgozó fiatalok tanul­mányi színvonala. Ügy a pártbizottság, mint a pártszervezetek egyik legfonto­sabb feladatának tekintette és te­tekinti továbbra is gazdaságunk kiszistáinak kommunista szellemben történő nevelését őszintén megmondjuk, hogy mi a KISZ-szervezetek tagjaiból kom­munista fiatalokat akarunk ne­velni. Ezzel nemcsak a kommu­nista szülők, hanem a pártonkí- vüliek többsége is egyetért. Elő­fordult, hogy a kamaráspusztai ü- zemegységben az egyik pártonkí- vüli dolgozó felkereste a KISZ- szervezet titkárát, majd Szarvasz- ky elvtársat, a pártszervezet tit­kárát és a kövekezőket mondotta: „Én a fiamat az ellenforradalom előtt nem engedtem a DlSZ-szer- vezetbe, mert úgy láttam, hogy ott semmi jót nem tanul. Most az a véleményem, hogy a KlSZ-szerve- zet sokat jelent a fiatalok számá­ra, ezért szeretném, ha a fiamat felvennék a KISZ-be.” — Fel is vették, és ma ez a fiatal a kama­ráspusztai többi KISZ-istával e- gyütt büszke arra, hogy szerveze­tük a gazdaság 11 szervezete kö­zül a legjobbak közé tartozik. A tél folyamán az idősebb kom­munista elvtársak, a párt vb. tag­jai több előadást tartottunk a fia­talok számára. Megtörtént az új- mezőhegyesi KISZ-szervezetnél, hogy a fiatalok olyan kéréssel mentek a pártszervezethez, hogy szeretnének haljam arról, hogyan éltek a fiatalok a Horthy-rend- szerben, vagy mi a különbség a forradalom és ellenforradalom kö­zött. Ennek alapján az újmezőhe- gyesi pártalapszervezet kezdemé­nyezésére kérdezz-felelek estet rendeztünk a KISZ-fiatalok részéj re. Ma már nincs olyan hónap, hogy a KISZ-szervezeteink egy­két tagjelöltet ne javasolnának a pártszervezet taggyűlésein. Itt szi­gorúan ahhoz tartják magukat, hogy egy-egy fiatal felvételéhez a KISZ végrehajtó bizottság véle­ményét kérjük. A politikai nevelés mellett igen nagy gondot fordítunk a KISZ- szervezeteinknél a szocialista munka szeretettre Ennek érdekében bátran bízzuk meg KISZ-szervezeteinket a ne­hezebb gazdasági feladatokkal is. A legnagyobb feladat, amelyet a gazdaságban a KISZ-re bíztunk az, hogy a Mezőhegyes! Állami Gazdaság az elmúlt év példája nyomán nyereséges legyen. A kisz- istáknak már az elmúlt évben ko­moly részük volt abban, hogy a gazdaság az 1957-es évet mintegy 6,680.000 forint nyereséggel zár­ta. Erre maga a KISZ-bizottság és a KISZ-alapszervezetek már a ta­vasz folyamán terveket dolgoztak ki: hogyan kívánják kivenni a ré­szüket a termelő munkából. A ka­maráspusztai üzemegységnél, ahol az állattenyésztésben dolgozó kisz­isták brigádot alakítottak és ami­kor az állattenyésztésben letelt a munkaidejük, kimentek a nö­vénytermelésbe dolgozni. Az aratás-cséplés ideje alatt Zomborácz János, Szabó Pál, Bá­nyai Sándor kiszista kombájnveze­tők igen kimagasló eredményt ér­tek el. A fiatalok lelkesedésének, szorgalmának is köszönhető, hogy gazdaságunk országos viszonylat­ban is az elsők között fejezte be az aratást és cséplést, továbbá o- lyan termésátlagokat értünk el, mint például 1100 holdon átlagban 20.47 mázsa árpatermést, és 4 ezer holdon átlagban 16.04 mázsa búza­termést. Az eredmények mellett van még javítani való is Különösen most, amikor az 1958- 59. évi párt, illetve KISZ oktatási évre készülünk, a munka frontján pedig a nyári, illetve az őszi mező­gazdasági munkák. Az elmúlt héten a párt VB meg­tárgyalta az 1958-59-es pártoktatá­si év tervezetét. Ebben a tervben komoly helyet szenteltünk a KISZ- oktatásra. A párt VB a legjobb propagandistákat adja a KISZ- nek és így a gazdaság területén a KISZ számára egy marxizmus-le- ninizmus című tanfolyamot, egy időszerű kérdések tanfolyamát, a KISZ politikai kört és még világ térképe előtt című tanfolyamot szervezünk, mintegy 120-140 fiatal részvételével. Ezentúl 4 kiszista önálló tanulásban vesz részt. A KISZ szervezetek tagjai szívesen veszik a pártszervezetek vezetősé­gei ezirányú elbeszélgetéseit. Ér­zik azt a gondoskodást, amelyet a párt velük szemben tanúsít. A beregpusztai üzemegységben sajnos a pártszervezefnem tudott még eléggé közel jutni a fiatalok­hoz és itt bizony széteső, eléggé zilált az egész KISZ-szervezet. Előfordul az is, hogy a gazdasá­gi vezetők nem mernek merészen feladatokat bízni a kiszistákra. Pedig a biztosíték megvan arra, hogy a fiatalok becsülettel dol­gozzanak. FARAGÓ SÁNDOR Mezőhegyes! A. G. KISZ- Bizottságának titkára GYÁRI IMRE Mezőhegyes A. G. Pártbizottságá­nak titkára Az Atlanti-óceán északi része a Föld halban egyik leggazdagabb területe. Izland, valamint Dánia autonóm részének, a Faeröer-szi- geteknek és Grönland szigetének gazdasági életében a halászat és a halfeldolgozás játssza a legjelen­tősebb szerepet annál is inkább, mert ásványkincsekben szegények és mezőgazdasági művelésre jó­formán alkalmatlan kopár terü­letek. (Például Izland exportjá­nak 95 százalékát a halászati ter­mékek teszik ki.) A felsorolt or­I. Sz. Hruscsov feljegyzései a fejlesztéséről, az iskola (Folytatás az 1. oldalról.) ténylegesen össze kell kapcsolni a termelőmunkával. * Hruscsov javasolja, hogy olyan fiatalokat vegyenek fel a felső tan­intézetekbe, akiknek már van élet- tapasztalatuk, elsajátították a gya­korlati munkát és készséget, kí­vánságot mutatnak a tanulás to­vábbfolytatására. De nemcsak a továbbtanulásra jelentkezők kí­vánságát kell tekintetbe venni, ha­nem azt is, hogy addigi munká­jukat hogyan értékelik a társadal­mi szervezetek. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet felsőiskola fejlesztésében elsősorban az esti és levelező okta­tás vonalán kell tovább haladni. Kifejezi azt a véleményét, hogy a szágok népeinek természetesen é- letbevágó érdekük, hogy az őket körülvevő haldús vizeket elsősor­ban saját halászatuk használja fel, viszont a nyugat-európai álla­mok, elsősorban Nagy-Britannia halászflottái mind gyakrabban ha­lásznak ezeken a területeken. E- zért érthető, hogy ezen országok i számára életfontosságú területe­ken felségvizeik határát 12 mér­földre kívánják kiterjeszteni. Nagy-Britannia fegyveres erő­vel próbálja fenntartani a jelenle­szovjet népoktatás rendszerének és az élet kapcsolatairól [felső tanintézetek többségében al I első két-három oktatási év alatt nem szabad a diákokat elszakítani a termeléstől, a harmadik’ évfo­lyamtól kezdve hetenként két-há­rom napra fel kell menteni őket a termelőmunkától és csak tanulmá­nyaik utolsó két esztendejében kell a hallgatókat felmenteni a termelőmunkától. Hruscsov azt ajánlja, hogy e feljegyzéseiben foglalt javaslato­kat tanácsi és pártvonalon, majd a sajtóban is széles körben vitas­sák meg, az iskolarendszer átszer­vezésére vonatkozó konkrét ren­delkezéseket pedig végérvényesen a szövetségi köztársaságok legfel­ső tanácsainak ülésein hozzák meg. (MTI) gi állapotokat, s ezért a tengeri halászat kérdéséből nemzetközi probléma keletkezett. Térképünk az Atlanti-óceán é- szaki részének halászterületeit mutatja. A melléktérképen (balra lent) Izland szigete látható. * Jelmagyarázat: 1. Az izlandi halászat szempontjálból rendkívül fontos területek. 2. Pontok, ahol a brit halászok megsértették Izland új felségvi­zeinek határát.------------------------------­-----------------------------------­K iéleződik a helyzet Libanonban Az elmúlt két nap alatt Libanonban ismét kiéleződött; a hely­zet. A libanoni falangisták, „a nemzeti felszabadítási párt” tagjai és más reakciós elemek minden eszközzel igyekeznek fokozni a fe­szültséget az országban, s ezzel megnehezíteni az újonnan megvá­lasztott Sehab elnök előtt álló feladatok végrehajtását, köztük az amerikai csapjatok Libanonból való kivonását. A libanoni falangisták pártja felhívást adott ki, hogy szeptem­ber 22-én rendezzenek sztrájkot a zon a címen, hogy az ellenzék ál­lítólag elfogta és nem bocsátja sz abadon az Al Amal című lap Had­dad nevű munkatársát. A reakciós elemek fokozni akarják a nyugtalanságot a liba­noni lakosság körében, s ezért az utóbbi időben egyre több fegy­veres provokációt hajtanak végre. A falangisták és a „nemzeti szociális párt” tagjai az ellenzék több hívét elhurcolták. A reakciós erők igyekeznek nyomást gyakorolni Sehab elnök­re, hogy nekik tetsző új kormány alakuljon Libanonban.-o­Az ellenzék és a népi ellenálási mozgalom parancsnoksága — az AFP jelentése szerint — ugyanakkor kiáltványban szólította fel az ország lakosságát, hogy a csődbejutott rendszer végnapjain tartózkodjék örömének kinyilvánításától. „Mindaddig nem ülünk ünnepet — hangoztatja a kiáltvány, amíg az utolsó idegen kato­na is el nem hagyja Libanon földjét“. A beiruti politikai feszültség fokozódása és Sehab elnök kü­szöbönálló hivatalbaiépése következtében a libanoni amerikai pa­rancsnokság újabb biztonsági intézkedésekhez folyamodott. Az a- merikai nagykövetség őrségét m egerősRették és az épület elé harckocsit, valamint két nagyobb páncéikocsit vezényeltek (MTI) Tengeri halászat-mint nemzetközi politikai probléma

Next

/
Thumbnails
Contents