Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

1868. sm>í«»h*r ifi . szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPGJSAG 3 A látottak hatására hatan kérték felvételüket a kétsopronyi Dózsa Tsz-be ^ Civakodás helyett szövetkezeti demokráciát . Sűrűn, kusza betűkkel írt né­hány oldalas levelet hozott a pon­tit Reforrnátuskovácsházáról. A Dózsa Termelőszövetkezetből írt téli. s noha a levél írója *=» hely­telenül — nem nevelte meg ma­gét — 17 tag nevét sorolta fel, „akiktől érdeklődni lehet, hogy igazak-e vagy sem a vezetőség el­len felhozott vádak.’1 Már elöljá­róban meg kell említeni, hogy a felsorolt tagok közül csupán a fe­le értett egyet a levélben foglal­takkal, s azok sem mindenben. Ebből kitűnik, hogy a vádak egy része nem helytálló, csak a sze­mélyi nézeteltérések íratták le azt a levél névtelen megfogalmazójá­val. Másik részén azonban érde­mes elgondolkoznia a Dózsa Tsz vezetőségének. „Nálunk úgy van, ahogy egy­két ember akarja. Akkor, amikor máshol felfejlesztés van, itt meg szétbomlás,,," — írja a levél és megnevez 11tagot, akik az elmúlt hónapokban elhagyták a termelő­szövetkezetet. Igaz, azt nem említi meg, hagy ugyanennyien be is léptek, de ez mégis csak azt jelenti, hogy ez a tsz egy helyben topog. rt helybeliek nem kérik oda a fel­vételüket. Vajon miért? Hisz’ a Dózsa Tsz is jó eredményeket ért el ebben az évben gazdasága megszilárdításában. Erről a leg­utóbbi közgyűlés beszámolója ta­núskodik. 1957-ben, a zárszám­adás adatai szerint mindössze 806 ezer forint volt a tsz összbe­vétele, most, a szeptember elsejei kimutatások szerint 1 105 000 fo­rint. Egy év alatt 300 ezer forint­tal növelte bevételét a tagság. Mi­ből következik hát, hogy a kívül­állók mégsem vonzódnak ehhez a termelőszövetkézethez? Abból, hogy nem érvényesül ná­luk a szövetkezeti demokrácia civódások vannak a tagság és a vezetőség között, s mindezt látják, ■hallják, tapasztalják a kívülállók. 1 Jellemző erre a következő eset. A múltkoriban Gera Sándomé egyénileg dolgozó parasztasszony megállította Bakos Sándor tanács­elnököt, régi iskolatársát: — Agitáltok, hogy lépjünk be, aztán mit mondanak a tagok? Hogy nincs egység közöttetek. A vezetőség azt teszi, amit akar, aki szólni mer ellene, arra ráülnek. — Ugyan már, miket beszélsz!? — védte a tsz-t a tanácselnök. — Azt mondom csak. amit a tagok mondanak. A tagság nem akart motorbiciklit az elnöknek, s mégis megvették, mert a „feje- sek1’ megszavazták, amikor jófor­mán egy közös kaszájuk, kapá­juk sincs... Az már igaz, hogy ebben a do­logban nem a tagok akarata érvényesült Mondják is, hogy H. Kocsis La­jos tsz-elnök egy-két rámenős ve­zetőségi tag befolyása alatt áll, akik néha-néha a kedvébe tesz­nek, de végtére is az ő elgondolá­suk valósul meg a tagok megkér­dezése nélkül. Ezek a vezetőségi tagok: B. Varga Lajos. Borasi La­jos harcolták ki a motorkerékpár- vásárlást is, melyen legtöbbet az elnök fiai furikáznak — mond­ják. De valahogy meglelik számítá­saikat ebből a nagy komázásbö! a vezetőségbeliek, és azok, akik ,,közelebb vannak a tűzhöz”. Ez is bántja az egyszerű tagok igaz­ságérzetét. B. Varga, Borsi, H. Kocsis és még néhány vezetőségi tag egy holdnál több háztáji földön gaz­dálkodott ebben az évben. Az 6 háztájijukba nem számított bele a házkörüll kert, míg a többiekéből levonták annak területét. Persze, hogy fúrta ez a tsz-t ago k oldalát, és előbb suttogva, majd nyütan — és helytelenül — az egész falu előtt beszéltek ellene. Aztán köz­gyűlésen kifogásolták, mire — tessék-lássék módon, de nem az egész tagság előtt (!) — visszamér- ték a háztáji területet a megen­gedettre. De ki ellenőrizte ezt? Sokan mondják: csalafintaság az egész, 306 fölös ölről nem egy sze­kér kukorica a többlet, amennyit néhány vezetőségi tag a góréhoz szállított. Mért nem tették nyilvá­nossá az egész tagság előtt avisz- szamérést, hogy megnyugtassák a kedélyeket?'. Hibák ezek, amelyeken javítani kellene. Javítani annál inkább, mert a Dózsa Tsz tagságában o- lyan erő rejlik, amelyet ha jól irá­nyítanak politikailag is, minta tsz-szé tehetik a termelőszövetke­zetet.. Bizonyíték, erre, hogy 220 holdjuk, már teljesen elkészült az ősziek alá és meg is kezdték a vetést. Bizonyíték, hogy mindenki — még az elégedetlen tagok is — többet, jobbat akarnak, s ér­hetnének el, ha energiájukat he­lyes irányba terelnék. A közgyű­léseken érvényesülni kellene az 6 akaratuknak isy ha az a fejlő­dést, a jobbat szolgálja, H. Kocsis elvtársnak nemcsak néhány vezetőségbelire, hanem az egész tagságra kellene támaszkodnia. hogy még nagyobb ütemben fej­lődjék a termelőszövetkezet és azt belépésükkel ostromolják a hely­beliek. Többet és körültekintőbben kel­lene törődni a tagokkal is. Na­gyon helyes, hogy akik nem fe­leltek meg a tehenészetben, azokat leváltották, hiszen az egész tag­ság érdeke, hogy szakszerű gondo­zással több jövedelmet adjon a tehenészet. De az nem helyes, hogy a leváltás után nem gondos­kodtak például Recski Elemér új munkaterületre állításáról. Recs­ki 8 éve tsz-tag, és ezáltal jogosan érzi mellőzve magát. Az sem mindegy neki, hogy ebben a hó­napban csak 3,8 munkaegysége lett. A levélben sok szó volt arról, hogy sok a lopás a tsz-ben, az új tagokat pedig nem figyelmeztetik, ha hordják a lucernát, stb., stb: Igaz. A munkamorál még most sem állt teljesen helyre a Dózsa Termelőszövetkezetben, még most sem szent mindenki előtt a közös vagyon. De a vádaskodások nagy része abból származik, hogy a ve­zetőség igazságosan megfizettette az annak idején elhurcolt, deszká­kat azokkal, kik csákiszalmájának vélték a termelőszövetkezetet. El­sősorban ezek a tagok ágálnak nőst mindenre, jóllehet sokban nincs igazuk. Elfelejtik, hogy 'olytonos ágálásukkal az egész «rmelőszövetkezet alatt vágják a fát. Vétettek — igazságos volt el­lenük a vezetőség ítélete, hogy meg kellett fizetniük az eltulajdo­nító, t javakat. De ez már a múlté. Most már nekik is azon kellene lenni, hogy a vezetőséggel együtt erőssé, egységessé tegyék a ter­melőszövetkezetet. Külön-külön nem lehet megvalósítani a tsz elé tűzött célokat. Pedig szépek ezek a célok. Az év évi 176 hold he­lyett jövőre 150 holdon akarnak 2100 mázsa búzát termelni, úgy, hogy a tavalyi 165 mázsa helyett most 488 mázsa műtrágyát adnak gy hold őszi kalászosnak. A szántást, a vetést, a műteá- ■vázást s majd az aratást is azok az emberek végzik, akik tagjai a :ermel«szövetkezetnek és. eddig is kivették részüket a munkából. Ki­veszik jó kedvvel, teljes akarat­tal, minden hátsó gondolat nél­kül a jövőben is, ha biztosítja ezt a vezetőség s jobban a tagságra támaszkodik. S ekkor majd lesz belépő helyben is a Dózsa Terme­lőszövetkezetbe. Varga Dezső A kétsopronyi Dózsa Tsz veze­tői, a járási tanács mezőgazdasági osztályának segítségével tsz-láto- gatást szerveztek. A tsz-be a kör­nyéki dolgozó parasztok közül szeptember 18-án huszonnyolcán látogattak el. Aprólékosan megte­kintették a tsz jószágállományát, a betakarításra, váró dohányt, cu­korrépát. a 28 holdas kapáslucer­nát. Megnézték még a kitisstátott, vetésre váró őszi búza vetőma­got is. meg a nyári mélyszántást és az őszieknek elkészített mag­ágyat. A terroelőszövetkeaet jól gaz­dálkodik. Aa idén holdanként egy mázsa műtrágyát használt fel, eze .»kívül 178 holdat terített meg tstállétrágyávai. A talajerő után­pótlás a bőséges takarmány biz­tosítása érdekében jövőre 50 szá­zalékkal növeli a pillangósok ve­tésterületét, vagyis szántóterületé­nek 10 százalékán termel pillan­góst a jövő évben. A fez növeli a szarv as mar haállományt is. 1959­ben 100 holdanként 13 darab szarvasmarhája, ezen belül 5 te­hene lesz. Felismerve a baromfi- tenyésztés előnyét, 506 férőhelyes baromfiólat és 2506 férőhelyes esibenevelőt épít. A termelőszövetkezet gazdasá­gának megtekintése után az egyé­nileg dolgozó parasztok csak dí- esérőleg nyilatkoztak mindenről. Elismerték, hogy a termelőszövet­kezet jól gazdálkodik, jól kihasz­nálja a lehetőségeket, jót alkal­mazza a korszerű a-gra» és zoo- technihát. Elismerték, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai sokkal .job­ban boldogulnak, mint az egyé­niéit. Ez. a* elismerés- nemcsak szavakban- jutott kifejezésre, ha­nem abban is, hogy a látogatás folyamán aláírták a belépési' nyi­latkozatot iái Bartyik Mihály, if j. Bartyik Mátyás, Brácsok Pál é- Kmfrtricza Pál. Két 16 éven a'u-.i fiatal pedig munkakönyvén tag­nak jelentkezett.------d^+­Ha megnyerte, hadd vigye — ha elbírja! Szeptember 12., réntek, egy nap a 365 cőzül, de Komócsi Ist­vánnak, a Makó-új- vási Állami Gazdaság dolgozójának és csa­ládjának emlékezetes marad. Ezen a napon ugyanis fogta magát a felesége és ellátoga­tott Mezőhegyesre a rokonokhoz. Vissza- utaztakor a mezőhe­gyest állomáson Ká­dár Ferencné szépiro­dalmi könyvárus töb­bek között öt is kér­te, vegyen a MEDOSZ- napon kihúzásra ke­rülő tombolajegyek­ből. Vásárolt is öt da­rabot. Megkérte' Ká­dáráét, értesítse a nyerőszámokról vala­mi mádon Gádoroson őket, mert ott laknak. ő eleget tett ígéreté­nek, sőt, táviratot kül­dött Gádorosra o Ko- mócsl-családnak, kö­zölve, Hogy az öt da­rab tombolajegy kő­iül az S 361 számúval 200 Jcg-os sertést nyer­ttekord-termés török mogyoróból Ssarvasop A viláighirrü Szarvasi Arborétum egyik legértékesebb’ fája a török- mogyoró■ amiből a rózsafával e- gyenlo értékű bútor készül. A vi­szonylag gyorsan növő mogyorósa hazánk különböző tájain jól meg­honosodik. Az utóbbi években nagy gondot fordítanak az elsza- porítására, s ezért jelenleg Szarva­son a faiskolában 2d ezer csemetét gondoznak. A törökmogyoró rekordtermést' adott ebben az évben. A fákat drót­sövénnyel körülkerítették, hogy minél kevesebb veszteséggel gyűjthessük össze az értékes mo­gyorót. A légtéréhelyesebb fa 140) kiló termést ad. Hasonló mennyi­séget még nem gyűjtöttek róla. Szarvason összesen 300 kiIá török- mogyoró begyűjtésére számítanak. 330 holdon ^ javítják a talajt Kdrösladányban A körtfeladwnyi ©j) Barázda Tsz 3331 ftoMnyi terméketlen földjén sárgaföld térítéses, Hitetve kémiai, meszezéses. tarajjaví-tást végeznek állami segítséggel. A Debreceni Talajjavító Vállalat nyolcas szá­mú rrnxnkacscpojrcja hét szovjet Sz-8®-as. lánctalpa* nagy erőgépé­vel és földgyalujával megkezd re a munkát. Száz hoídnyí olyan szi­kes, még: legelőnek sem alíkaN más parlagföldet törnek fel és. ja­vítanak meg, amelynek termővé- té te fével az egykori nagybirtoko­sok sikertelenül kísérleteztek. Az új talajjaví-tási és művelési eljárá­sok segítségével azonban már az ősszel búzával, a tavasszal pedig árpával,, borsóval é® cukorrépával vetik be a termelőszövetkezeti, tag­jai az. eddig csak gyomot, termő, kiégett sziket. Csaknem félmillió forint megtakarítás megyénk textilüzemeiben fél év alatt Megyénk hat textilipari gyár ában a párt és a kormány takaré­kossági felhívására, az üzemekben lévő munkaverseny elősegítésé­vel összesen évi egymillió forintot érő anyagmegtakarítást terve®- tek. amelyből a fél évben majdne m ötszázezer forint értékűt telje­sítettek. A Békéscsabai Kötöttárugyárban például főleg a gazdaságo­sabb átszervezések, a fokozottabb ellenőrzés és a munkafegyelem erősödése eredményeztek jelentősebb megtakarítást, a Gyulai Ha­rt lyagyárban a KISZ-szervezet segítségével a tűtöréseket sokban csökkentették, a Mezőhegyes! Ke ndergyárban pedig a heverő és fe­lesleges anyagkészletet összegyűjt ötték, egy kendertörő gép üzem- behslyeaésévei pedig megszünteti ék az éjszakai műszakot. A Bé­késcsabai Pamutszövőben a segéd anyagokból jóval több mint két­szeresét, szénből és energiából há romszorosát takarították meg a tervezettnek. tek. Volt nagy öröm! Nosza, indulás a ser­tésért. Igen ám, de 200 kiló élő jószágot mégsem lehet csak úgy a pénztárcában haza­vinni, mint a tombola­jegyet. Jó lesz ne­künk az ára is — ü- zenték Komócsiék Me­zőhegyesre és a vá­lasz 2900 forint volt készpénzben. Jókor jött, de még mennyi­re! Komócsiék éppen a házukat tatarozták, s az pénzbe került! Vj szarvasmarha * hizlalást akciókat indít az Állatforgalmi Vállalat Szerződni lehet 76—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy- tinóborjúra, vala­mint 50—23© kg-os üszőre és feínútinnarhára. Tinószer­ződés esetén a bikabor jut 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. Átadási alsó súlyhatár bika-tinónál 430kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hizlalást akcióban a kötések sőbb indulnak. az Átvételi Arak nem változtak: ké 10— lű.— forintig, 11— 1T.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. 1© diarabon felüli egy­bika tinó fisző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részér® szerre leadott extrém és I. osztályú marha után t.— forint, 20 darabon felül 1.5© forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendelt­ségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents