Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

IMS. txepieenbet I. mm'tä* BÉKÉS MEGYÉI népcjsag 5 Megkezdődött a csehszlovák és némi lép barátságának hete Csehszlovákiában és a Német De­mokratikus Köztársaságban szep­tember első hetében rendezik meg a csehszlovák és német, nép barátságának hetét. A csehszlo­vákiai rendezvények sorát szep­tember 1-én barátsági est nyitot­ta meg Prágában. A csehszlovák •—német barátság hetében több mint ezer nyilvános előadást tar­tanak Csehszlovákia különböző városaiban. Közlemény Ez ,ev .augusztus 19-án a Népújság­ban | Nem magánügy elmen ciltk je­lenj meg' finely a békéscsabai „A“ nzociá'.lá ' otthon életével foglalkozott. A cikkben szb voit az egyik gondo- sottnak, Lestyán Mihálynénak a sor­sáról. Is. A Lestyán-osaláci olyértelmü panasszal fordult a szerkesztőséghez, hogy az édesanya Iránti magatartásu­kat bíráld részek a valóságtól éltérnek, X' szerkesztő bizottság kivizsgálta az ügyet és 'a kővetkezőket állapította meg: • ­A sajtót. Lestyán Mihályné helyzeté­ről a szociális, otthon gondnoka, Ker­tes György elvtárs tájékoztatta. Az­zal az emberileg teljesen érthető szándékkal tette, hogy a nagybeteg asszony állapotának Jobbrafordulását segítse elő. Ebbéli igyekezete közben megfeledkezett arrő), hogy több ol­dalról, alaposabban tájékozódjék. E- ~Vt kerülhettek a.cikkbe olyan meg- ipítások, amelyek ellen a család ki- lögást emelt. A való helyzet az, hogy Lestyánné egészségét, orvosi megálla­pítás szerint, a leggondosabb otthoni ápolás sem tudta volna helyreállíta­ni. Állapota mindenképpen intézeti ke­zelést igényelt. A lórúgás nem 8, ha­nem 21 évvel ezelőtt érte, mikoris sa­ját elhatározásából felült a kocsira. Eérje is ott volt, de a balesetért nem felelős. Lestyán Mihály egyébként egész életében példás házaséletet élt és felesége tráglfcus állapota miatt ma­ga 'nevelte fel négy gyermekét. Fele­sége sorsáért ma is a legnagyobb ag­gódás" '{öíti- bl." Hasonlóképpen éreznek anyjuk iránt a gyermekek, valamint Sándor Istvánná és Kovács György- né férje is. Mindezekből megállapít­ható, hogy a család, a hozzátartozók «sohasem tanúsítottak olyan magatar­tást Lestyán Mihályné iránt, mely - üatt bárki megróhatna ókét. Emiatt nkahelyükön sem kell szégyenkez­ik. A szociális otthon gondnoka egyébként Lestyán Mihályiéi és hozzá­tartozóitól őszintén bocsánatot kért a Jószándékú, de tájékozatlanságon ala­puló közlése miatt. A szerkesztő bizottság vízeséssel, függőkertjeivel, hatal­mas tornyával, teraszaival olyan mint a mesevár. Végigmásztuk a látóköveket. Az örvénykő szírjé­ről messze betekinthettünk a Bükk-plátóra. Felkerestük a 80 ezer évvel ezelőtt élt emberek la­kóhelyét. a Szeleta- és az Istái iós- kői-barlagot. Fellépked ;ünk a Sza_ lajka-patak mésztufa lépcsőin, me­lyet évezredek alatt rakott maga alá, kialakítva a közel 20 vízesést és a Bükk egyik legszebb völgyét. Egy teljes napot töltöttünk az aggteleki barlang meg.ekintésé- vel. A jósvafói részben mentünk be á földalatti tündérvilágba. A barlang igazgatója, Jakucs László adott igen értékes magyarázatot, b mutatva a természetnek e cso­dás remekét. Egerben a „Különös házasság”-! But lev-házban laktunk. Vidám turisták találnak ma ott pihenést, ahol valamikor Dőry Mária akar­ta elismertetni asszonyi „jogait". . . Bejártuk Egert. A török világ legészakibb emlékét őrző város minden háza, utcája a tör,énelem egy-egy tanúja. Többen felmász­tak a 40 méter magas minaretbe, güi onnan 91 évig szólitgatták fcnára a katonákat, ha a nap nyu­govóra tért. jyjegilletődve jártuk be a vár kazamatáját, a hősi harcok színhelyét. Néma kegyelettel áll­tunk meg a várvédő hősök porla­dó csontjai előtt. Láttuk a hatal­Nevet a község ! Nincsenek csodák Békésszentandráson A konferanszié lágy, behízel­gő hangja elcsemdesíti a zsúfo­lásig megtelt kultúrotthont. Fe­kete Lászlóné arcára Is kiül az érdeklődés. Sokan megfordultak ma a cukrászdájában s beszél­tek az esti kulturális esemény­ről. De ő, magában lekicsinylőén legyintett. „Eh, bűvészek! Csi­nálnak egy-két szemfényvesz­tést, aztán kész. El sem me­gyek!” Most mégis itt ül a má­sodik sorban. Talán a kíváncsi­ság hajtotta ide, vagy közben biztosan gondolkozott: két órán keresztül még sem lehet csak „egy-két szemfényvesztést” csi­nálni. Igaza volt. Egy egész es­tét betöltő bűvész-műsort látha­tott, s ilyent egyelőre nem lát­hatnak csak a Békés megyeiek. Szalvini mester közben meg­jelenik a színpadon. Arcán el­bűvölő mosoly, ahogyan figyel­mezteti a közönséget: — Ne a számra tessék figyelni, mert az folyton jár s akkor nem veszik észre, hogy csalok, hanem a ke­zemre, habár akkor sem veszik észre. a svindlit, mert ügyesen csinálom... De azért megmagyaráz a kö­zönségnek egy-két trükköt, az első látványos „szemfényvesz­tés” után. Például, hogy hogyan tűnik el a kendő, a tojás. Kide­rül: a tojás fából van, abba gyömöszölte bele -a kendőt. Vagy mégsincs fából? A má­sik pillanatban a mester feltöri a „fatojást0, amelyből kifolyik a fehérje meg a sárgája. Már- már azt hitte .a közönség: min­dent ért, tényleg „nincsenek cso­dák”. S most, Íme mégis! Dp Szalvini mester úgy csal, hogy ezt azok sem veszik észre, akik direkt azért jöttek ide, hogy le­leplezzék. Káprázatos gyorsasággal pe­regnek az újabb és újabb rriű- sorszámok. A bűvész kávét fa­kaszt egy üres edényből, erősen összekötözött kezeit kiszabadít­ja, kártj’atrükköket mutat be. Hogy „közkinccsé tegye” káp­ráztató tudományát, kezdi taní­tani a pódiumon ülő „társadalmi ellenőrt’*. Könnyekig kacagtató jelenetek egész sora következik, más, kormos üstöket, melyekben a szurkot főzték, a nagy ágyúgo­lyókat, a korabeli fegyvereket. Végigjárva a külső várfalakat, messze betekinthettünk a város területére. Gárdonyi Géza sírjá­nál egy néma percet áldoztunk a nagy tanítónak és az egri vár sze­relmesének. Sírfelirata azt mond­ja, hogy csak a teste nyugszik ott. Valóban, mert lelkes, hazaszere­tete fennmaradt legszebb köny­veiben. Megismertük a híres egri borok termőhelyét, a Szépasszony- völgy pincesorait, a „bikavér” és .jnedoc” zamatét, erejét. gyorsan eltelt a 16 nap. Fá­radtság sóhaja alig hang­zott el néha egy-egy ajakról. Men­tünk új és új szépségeket látni és tanulni. Felnőttek, de még in­kább fiatalok, diákok ezrei járták velünk egy időben a gyönyörű tá­jakat. Ez így helyes! Ahogy fej­lődik szép hazánk, egyre inkább népünk szemefényévé válnak a hegyes-völgyes tájak. Nyílnak az új aknák, utat törve a föld ed­dig nem látott kincseskamrái felé. Lent a völgyben gyárak, erőmű­vek sora épül. Az erdők sűrűjé­ben lánctalpas traktorok vontat­ják a kidöir.ött fákat. A hegyek tetején omladozó várak figyelik az erősödő, épülő ország népének munkáját, szépülő életét. Kiss Gyula ált. isk. tanár, kirándulásvezető nevetéstől harsog a nézőtér. Fe­kete Lászlóné (bocsánat érte), úgy visít, mint egy kismalac, de nem veszi észre senki, mert minden sorból túláradó hahota csendül. Balláék, Szitóék, akik ma, vasárnap is délutánig tör­ték a kukoricát, itt üdülnek fel a nehéz munka után. S tréfásan itt bosszankodnak, amikor a mester szolgálataiért megjutal­mazza a médiumot. Az illetőnek négy boríték közül kell kiválasz­tania az ajándékot. Amit sze­rencsétlenségére kihúz, abban mindössze egy kopott kártyalap van. Erre Szalvini megmutatja: mit nyert volna, ha a másikat húzza. Az egyikben egy tízes, a másikban egy húsz forintos, a harmadikban pedig egy lottó­szelvény lapul, amelyeken ezre­ket lehet nyerni, mint ahogyan a bűvészt is meglátogatta már egy ízben a szerencse. De azért a színpadon is rendületlenül to­vább gyűjti a pénzt. Az imént kért egy százast a közönségtől. Igaz, mindenki előtt. Tulajdono­sával megjegyeztette a bankó számait. Zsebre tette a kölcsön­kapott pénzt, szintén mindenki szeme előtt. Mégis abban a ta­karékbetétkönyvben látjuk vi­szont ezt a százast, amit most hoz a gyorspostás Szalvininek. öt ven különféle műsorszám: összenőtt zsinórok, égő gyertya eltüntetésé, szalagégetés, arany­gyűrű eltüntetése a dióban, a dió eltüntetése a tojásban, a tojásé az almában, tortasütés egy kölcsönkért kalapban két perc alatt, pénzcsere, jampec- táncoltatás és ki tudja felsorolni .hékésszentandxá&iaknak augusz­tus utolsó Vasárnapján? . , Még soha sem volt itt egy egész estét betöltő bűvészműsor, hisz az egész országban csak betétszámokként szerepelnek a bűvészek. Szalvini, alias Krizsán Pál, Békéscsaba szülötte, a nemzetközileg hírneves nagy magyar bűvésznek, Daniellinek méltó tanítványa úttörő munkát végez ebben, valamint új trük­kök, mutatványok kitalálásá­ban, többek között a telepati­kus mutatványok előadásában is, amelyekről nemrégiben cikkezett a magyar és a külföldi — köztük a szovjet — 6ajtó. A fővárosi nívójú bűvész-mű­sort a közönség nevében meleg szavakkal köszönte meg Susá- nyi István pedagógus, a szent- andrási kultúrház igazgatója. Száj múnak fő mondanivalója az volt: találkozzunk minél több­ször. Tanácstagi fogadóórák A 84., 87. számú városi válasz­tókerületben Rácz István és Kiss Ernő Ferenc tanácstagok 1958 szeptember 6-án, szombaton este 6 órákor, a Könyves utcai iskolá­ban. A 104. számú városi válasz­tókerületben Lavrinyecz Pál ta­nácstag 1958 szeptember 6-án, szombat délután 2 órakor, aTim- kó-féle iskolában, a 2. számú vá­rosi választókerületben Nagy Já­nos tanácstag 1958 szeptember 4- én délután 5—7 óráig Dózsa György u. 3. sz. alatt, (lakásán) fogadóórát tartanak. Választóik javaslatait, kéréseit, panaszait meghallgatják, azokra válaszol­nak, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítják. Kérik, hogy választóik bizalommal ke­ressék fel őket a fogadóóra alkal­mával. Meg kell egyezni „Békésen * A minap elkeseredett házas­pár keresett jel Békésről: Kiss Lajos gépállomási szerelő és felesége. Elmondották, hogyan jártak. Az asszonynak az el­múlt év őszén meghalt édes­apja, akitől egy hold földet örökölt. A földet azonban nem tudták átvenni, mert az Gulyás Sándornak bérbe van adva. Megegyeztek tehát Gulyással,., hogy a használati dijat most már ők kapják s aratás után át­veszik a földet, nem újítják meg a bérleti szerződést. A gaz­dasági év elmúlt s jöttek a meglepetések. A bérlő kezelésé­ben lévő földbe nem volt vetve semmi, parlagon hevert. Tehát már ősszel megkaphatták vol­na Kiss La jósé k. Mindegy. A- ratás után kezdték művelni. Be is jelentették ezt a, tanács­nál, mely a nevezett területet annak idején kártalanításként juttatta Kiss né édesapjának. Kiss Lajos vásárolt három fu­varra való trágyát, kihordatta a földre s másnap mélyszántást végeztetett a gépállomással. Korán akart vetni, hogy több legyen a termés, hiszen — mi­vel az elmúlt gazdasági évben parlagon hevert a föld —, a használati díjat sem kapta meg érte. Summa-summárum, 800 forintot költött a trágyára, mélyszántásra és vetőmagra. Mikor a traktoros az utolsó barázdákat szántotta, akkor ér­te Kisst a második meglepetés, özv. Duzs Lajosné jelent meg a füld szélén lés . haragoson.-, M:. i tört: „Hogyan mer maga az ért, földembe szántani!? Ki enged­te meg!?” Kiss csak hápogni tu­dott. Hiába bizonygatta, hogy a feleségétől vette át azt a föl­det, amely az apósáé volt, aki meghalt, ők úgy örökölték és ezt be is jelentették a tanács­nál — özv. Duzsné ellentmon­dást nem tűrő hangon kijelen­tette: az a föld az övé, Kiss hiá­ba trágyázta, meg. Most csak azért van itt, mert mindjárt idejön az is, aki tőle meg akar­ja venni ezt a holdat. Hosszas huzavona után./derí­tette ki a tanács, hogy a peres ügyben ’Duzsnénak van igaza. Adott eoy határozatot is erről Kisséknek, amelyben kifejti: s,Hivatalos helyen nem mond­ták ezt a panaszosnak (Kissék­nek), hogy a föld, amelyet Kiss Lajos trágyázott és felszántott, az Kiss Lajosé.” — Hát, ha a tanács nem hiva­talos hely, akkor igazuk van —* panaszkodnak Kissék. Zavaros ügy, az biztos. Amíg a föld parlagon hevert, a kutya sem kereste. Most, hogy művel­ni akarják, egyszerre két gaz­dája is akad. Mit tud itt tenni Szúr Kál-mán? Csak javasolni tud. Mégpedig azt, hogy özv. Duzs Lajosné, ha már egyszerre rájött, hogy övé a föld, térítse meg Kisséknek a trágya és a mélyszántás árát, hiszen annyi­val drágábban adhatja el föld­jét. Sz. K. Használt (antikvár) könyveit jó áron megvásároljuk Nagyobb mennyiség esetén vidékre is házhoz megyünk. Vásároljon antikvár könyveket a Békés megyei Lapkiadó Vállalat antikvár könyves­boltjában. SZÉPIRODALMI, TUDOMÁNYOS és IFJÚSÁGI KÖNYVEKBEN VÁLOGATHAT! Csak négy napig I 1953. évi új attrakcióé műsorával Békéscsabán, a vásártéren vendégszerepei a Budapest Nagycirkusz Előadások kezdete: hétköznap este 8 órakor, vasárnap délután 4 órakor. Pénztárnyitás délelőtt 10 órakor. A Békés megyei Állatforgalmi Vállalat értesíti a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy az 1958/2. évi sertéshizlalási akció szerződéskötéseit az eddigi érvényes feltételek szerint VÁLTOZATLANUL, teljes ütemben (1958 október, november és decem­ber havi átadásra) folytatja. A SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉSKÖTÉS MINDENKÉPPEN ELŐNYŐS, HASZNOS, JÖL JÖVEDELMEZŐ! Békés megyei ÁUatforgalmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents