Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

Yilif prMctárfal effOSÜljeteW BÉKÉS MEGYEI NépúfoáG MSZMP BÉKÉS MEGY£ I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. SZEPTEMBER KEDD Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Munkások és parasztok találkoztak Gyulán Gyula legszebb helyén, igazán festői környezetben rendezték meg augusztus 31-én, vasárnap a munkás-paraszt találkozót s ezzel egy időben állattenyésztési napot. A bemutatott állatok minősége és mennyisége hasznossá tette ezt a találkozót. Bemutatta legszebb teheneit a Gyulai Tangazdaság, [ az áliami gazdaság, a Petőfi, as ! Erkel és a Rákóczi Termelőszövet* i kezet, valamint számos egyénileg : dolgozó paraszt is. A kiállított te- j henek közül főleg a Gyulai Tan­gazdaság tehenei váltak ki, me­lyek 300 nap alatt átlagosan 4 ezer kilogrammnál több tejet ad­tak 4 és 4 százalékon felüli zsír­tartalommal. Az ünnepség megnyitóját a vá­Köszöntünk valamennyiőtöket Kedves kis pajtások! Elsősor­ban benneteket köszöntünk, a- kik először lépitek át az isko­la küszöbét. Holnaptól iskolások vagytok, sok szép, érdekes dolgot tanultok már az első évben is. Bízunk abban, hogy jó gyerme­kek maradtok. Édesapa és édes­anya büszke lesz jó magavisele­tetekre, szorgalmatokra. A taní­tó bácsik, tanító nénik éppoly szeretettel foglalkoznak majd veletek, mint otthon szüléitek, vagy az óvónéni. Kedves fiúk és lányok, ti na­gyobbak! örülünk, hogy kipi­henten, megnőve, jó erőben lá­tunk benneteket viszont az is­kolában. Legyetek kedvesek a kisebbekhez, segítsetek nekik. Szerettessétek meg velük az is­kolát. Mutassatok jó példát a tanulásban, magaviseletben, a nevelők iránti tiszteletadásban. Mi azt várjuk tőletek, hogy még szófogadóbbank, még köteles­ségtudóbbak lesztek. Nevetőitek, szüléitek fáradozását szorgalmas tanulással viszonozzátok. Kedves Igazgató úr, tisztelt nevelő testület! A Megyei Nőta­nács nevében mély megbecsül­éssel, szeretettel köszöntjük önöket, akik eddig is azért fá­radoztak, hogy gyermekeink ér­telemben, érzelemben gazdagod­janak. A párt és a kormány a jövőben még több lehetőséget, sokkal több segítséget nyújt ■nagyszerű munkájukhoz. A párt és a kormány intézke­désein túl az oktató-nevelő mun­ka minőségi javulásához az e- gész társadalom, különösen pe­dig a szülők segítsége szükséges. Az iskola és a család között mind szorosabb együttműködést kell kialakítani. A nőtanács ne­vében arra kérjük a kedves szü­lőket, hogy az új tanévben az eddigieknél is többen vegyenek részt a szülői munkaközösség munkájában. Aki törődik gyer­meke nevelésével, nemcsak a gyermek emberségét formálja, hanem a jövő társadalmát is é- pí ti. A nőtanács nevében erőt, e- gészséget kívánunk nevelőink­nek, a gyermekeknek és a szü­lőknek az új tanév lelket neme­sítő feladatához. Megyei Nőtanács Gyűlésen vitatták meg a mezőgazdasági munkák további feladatait (Tudósítónktól.) Az újkígyóst mezőgazdasági ál­landó bizottság a napokban gyű­lésen vitatta meg a mezőgazdasá­gi munkákban elért eredménye­ket. Megállapították, hogy gabo­nából a tsz-ek négy mázsával, a tangazdaságok pedig öt mázsával termelnek többet holdanként, mint az egyéni parasztok. A köz­ségben volt egy kísérleti parcella. Elhatározták, hogy jövőre még több kísérleti parcellát állítanak be, mind az egyéni dolgozó parasz­toknál, mind a tsz-ekben. A termelőszövetkezetek fejlesz­tése érdekében tsz-iátogatást szerveznek szeptember 7-én. A beszámolót élénk vita követ­te. A bizottság javaslatot terjesz­tett a végrehajtó bizottság elé. A költségvetési tervben két új kút melyen különböző műtrágyafélék ; megépítését és Eperjespusztán a felhasználása mellett 18 mázsás 1 meglévő kút rendbehozatalát ja- átlagtermést értek el holdanként.' vasolta. G. J. Törik a kukoricát Békésszentandráson Békésszentandráson mostanában a vasárnap sem munkaszünet. Be­érett a kukorica, és minden órát kihasználva szedik a dolgozó pa­rasztok. Szító István is harmad magával dolgozott reggeltől estig a földjén. Három szekérre való csövet törtek le és szállítottak a gcuréba. Az aszály ellenére jó kö­zepes lett a termés. De rajta kívül sokan elkezdték a kukoricatörést Békésszentand­ráson. Többek között a Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai. Ezt mu­tatták a megrakott szekerek, a- melyek vasárnap délután a határ­ból'tartottak a község felé. Marosán elvtárs többek közölt elmondotta: Nagyszénásra érkezé­se után felkereste őt egy idős dol­gozó paraszt, s nyugdíjat kért, vagyis azt, hogy tartsa el az ál­lam. Ennek a dolgozó parasztnak háza és földje volt, de odaadta a gyermekeinek. Hát most gondos­kodjanak róla a gyermekei, ha.ő nem gondoskodott magáról, mint azok a dolgozó parasztok, akik 10 évvel, ezelőtt vagy későbben tsz- be léptek, s most nyugdíjjogosul­tak, vagy nyugdíj-várományosaid A párt 10 évvel ezelőtt is és most is felhívja a dolgozó parasztok fi­gyelmét: lépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, elsősorban sa­ját érdekükben, de a népgazdaság érdekében is, hiszen az idén is legalább 3 millió mázsa gaboná­val termett volna több, ha az e- gész mezőgazdaságunkat nagy­üzemben műveljük. A gabonán túl még sok értéket, húst, zsírt, vajat vesztettünk el a kisparcella miatt. A beszéd után gyalog indult Ma­rosán elvtárs a sporttelepről a fa­luba. Azonban csak hosszú idő u- tán ért ki a tömegből, mert mind­untalan megállították, kérdezős­ködtek tőle. Marosán elvtárs vá­laszolt, s magyarázott kifogyha­tatlanul. ' Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek a nagyszénási veteránok — A nagyszénási szövetkezeti napról — Augusztus 24-én szövetkezeti nap volt Nagyszénáson. De beil­lett az járási nagygyűlésnek is, hiszen sokan ott voltak a szomszé­dos Gádorosról, a távoleső Tótkomlósról, Pusztaföldvárról, a járás szinte valamennyi községéből. A nagyszénási sporttelep talán so­hasem volt olyan népes, mint akkor; mintegy 10 ezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter beszédét. ban járt Nagyszénáson, szeminá- ■ numot vezetni A párt egy ille- -» " Siilis katonájii: Váradi Sándor ÍV' ^ elvtárs várta az állomáson. Mi m && volt akkor a 'rislvzet? Az utcán • 'fMiéglgli kakastolias csendőrök cirkáltak, s BjÉHK. dly-. - csak beesett arcú. nélkülözés és-S V**»- gond gyötörte. rongyos ruhájú memberekkel találkozott. Mi van most? Öröm látni a jólöltözött, Sím ecesz'-eges derűs arcú tuigvs/ypa- —A I jB|8pv^Bn si embereket. Most a munkásoké. §f| a paraszioké az ország. ;l hata- 1111: '' ÉflRsH lom. Nagy tiszteletet és megbe­ínSS ' • id.-iiii liH i; a nogvsz.-nasi veteránok, köztük Váradi Sándor. „ 4ff|f|P ^ akik a csendörszuronnyal dacai­ig va, eldugott istállókban és füs­ÍBSK r'Jjr „fős kocsmák zugában tanulmá- V % nyozták a marxizmust-leniniz­must. a hatalom átvételének Beszéde közben felelevenítette módját, s akik azóta is fáradha- Marosán elvtárs a múltat, a nagy- tatlanul dolgoznak népünk jobb szénási múltat is. Legutóbb 1943- létén. rosi tanács vb-elnöke mondta, majd Máté János elvtárs, a Föld­művelésügyi Minisztérium kikül­dötte tartót értékes beszámolót. Beszámolójában többek ,között foglalkozott hazánk és Gyula vá­ros állattenyésztésével, a termelő­szövetkezetek és az egyéni gazda­ságok közti különbséggel, a mező- gazdaság szocialista átsz.ervezésé- nek szükségességével. •A beszámoló után felvezették a kiállított állatokát, s azok közül többet értékes tárgyakkal díjaz­tak. A díjakat Gyula város üze­meinek dolgozói vették. Vala­mennyi oklevelet kapott. Az álla­tok felvezetése után a Gyulai Ott­hon Vendéglőben a munkások, tsz-elnökök, a tanácsdolgozók és egyénileg dolgozó parasztok közös ebéden vettek részt, mely után baráti beszélgetésen mondták el egymásnak problémáikat. Az ebéd után színes, élvezetes kultúrmű­sorral és lovas bemutat óval szóra­koztatták a találkozón megjelent munkásokat és parasztokat. Falunap volt Csorváson volt Csotrváscm . ___ 4-berfnX.-utöval a tuzo napon szinte mozauiaua- nul hallgatták végig a résztvevők marosan eivtars csaknem két óra hosszáig tartó beszédét. Csak a kezük emelkedett gyakran — szűnni nem akaró tapsra. Nagy volt a taps akkor is, amikor Ma­rosán elvtárs arról beszélt, hogy a három szovjet szputnyik nem­csak azért kering nagy magasság­ban a föld körül, hogy az időjá­rást mérje, hanem azért is, hogy elrettentse az imperialistákat a III. világháborútól. Marosán elv­társ azt mondta: nincs okunk fél­ni a háborútól, ellenben van az imperialistáknak, mert egy újabb világháború utolsó foszlánnyá szaggatná a még meglévő, de egy­re kisebbre zsugorodó hatalmukat. A felszabadulás óta még nem állattenyésztési egybekötött falun jp. Most a helyi és a Gerendási Köz­ségi Tanács az ezüstkalászos tan­folyam másodéves hallgatóinak segítségével augusztus utolsó nap­ján — vasárnap — nagysikerű fa­lunapot rendezett. Már a kora dél­előtti órákban benépesedett a pi­actér. Mintegy 400 csorvási és ge­rendási lakos volt ott a falunapon. Eljöttek erre az alkalomra a szomszéd községbeliek, a gerem- dásiak is. Délelőtt 10 órakor a fa­lunap megnyitása után Kovács István, az FM állattenyésztési főigazgató-helyettese emelkedett szólásra. Beszédében az egyéniek gazdálkodásában elért eredménye­ket szembe állította a nagyüzemi termeléssel. Kitért a magyar ter­melőszövetkezeti gazdálkodás nemzetközi helyzetére is. Megál­lapította: — Néhányéves termelőszövetke* zeti állattenyésztésünk utólérte, sőt túlszárnyalta az egy tehénre jutó tejtermelésben az ausztriai földbirtokosok tehenészeteit. Nagy szó ez. Az eredmény világosan mutatja azokat a nagy lehetősége- két, amelyek a szövetkezeti gazda- Ságokban rejlenek, ha a tenyésztői munkát a rendelkezésre bocsátott összes állattenyésztési módszer se- gítségével tovább javítják. Beszédének befejező részében a szarvasmarhatenyésztés helybeli eredményeiről szólt. Méltatta a csorvási Kossuth Tsz szarvasmar­ha törzstenyészetében elért ered­ményeket és az egyénileg gazdál­kodók jó tenyésztő munkáját. Ez­után felvezették a díjnyertes álla­tokat. Az állattulajdonosoknak okleveleket és díjakat adtak át.

Next

/
Thumbnails
Contents