Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. augusztus 19., kedd A jövő a modern nagyüzemeké a mezőgazdaságban is Megnyílt a megyei ipari kiállítás rÁ Magyar Szocialista Munkás­párt íalusi politikáját — a mező- gazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését — az agrár-politikai tézi­sekben jelölte meg. Ebből az kö­vetkezik, amit minden falusi Kommunistának, de valamennyi termelőszövetkezeti tagnak .tud­nia kell, hogy a mezőgazdaság Szocialista átszervezése nem ön­fél, hanem eszköz, fő módszer a mezőgazdasági termelés nagyará­nyú fellendítésére, a termelőerők állandó fejlesztésére, a dolgozó nép és ezen belül a dolgozó pa­rasztság jóléte növelésére. Tehát nem azért szervezzük át a mező- gazdaságot, mert mi minden áron valami újat akarunk létrehozni, hanem azért, mert meg akarjuk szüntetni mezőgazdasági termelé­sünk elmaradottságát. Azt akarjuk, hogy a mezőgaz­daság elégítse ki élelemmel az or­szág lakosságának növekvő igé­nyeit, adjon elegendő nyersanyagot a könnyű- és élelmiszeriparnak, elégítse ki az exportigényeket és térmeljen annyit, hogy jusson bi­zonyos mennyiség a népgazdaság­nak tartalékok képzésére is. Ami­kor arról beszélünk, hogy csak a szocialista nagyüzemben biztosít­ható a vázolt igények kielégítése, a mezőgazdasági termelés nagy­arányú fejlesztése, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a meglévő egyéni parasztgazdaságok termelé­se nem fokozható. Látjuk azt, hogy ezekben a gazdaságokban még vannak lehetőségek a ter­melés fokozására, amelyeket nem­csak hogy lehet, de fel is kell használni. De azt is megmondjuk, hogy ezek a lehetőségeit5 nagyon Korlátozottak. Erre rá kell jpnnie minden józanul gondolkodó egyéni termelőnek. Ezeket a korlátokat a mezőgazdasági termelés útjából eltávolítják nemcsak a szocializ­must építő országokban, hanem a kapitalista országokban is. A me­zőgazdasági nagyüzemek létreho­zása napjainkban világméretű fo­lyamat. A jövő a modern natty*Kerneké a mezőgazdaságban is Dolgozó parasztságunknak lát— ni a kell, hogy a nagyüze mek lét­rejötte kétféle módon, kétféle úton történik. Az egyik út, amely ka­pitalista viszonyok között, kapita­lista országokban játszódik le, ahol a kisparcellák tulajdonosai, a kis- és középparasztok eladásodnak, tönkremennek, földönfutókká vál­nak, a legjobb esetben bérmun­kások lesznek, ha nem munkanél­küliek. Ez az út nem járható a mi dolgozó parasztságunk számá­ra. A mi számunkra a másik út a járható, ahol a dolgozó parasz­tok önkéntes elhatározása alap­ján saját maguk fognak össze, szövetkeznek és hozzák létre a szocialista mezőgazdasági nagy- ' üzemeket. Mi az oka a mezőgazdasági itagyüzemek létrejöttének, térhódításának ? Az egyik ok, hogy a tudomány és a technika forradalmasítja a me­zőgazdasági termelést is. Az el-' avult módszereket, termelési el­járásokat, termelőeszközöket mo­dern termelési eljárások, termelő- eszközök és gépek váltják fel, a- melyek alkalmazása nemcsak nö­veld a termelést, hanem olcsóbbá is teszi azt. Einnek viszont az a következ­ménye, hogy a kisüzemek, a kis- panc Ellákon termelt termékek tnem versenyképesék a piacon. Tehát a másik ok éppen abban je­lentkezik, hogy a nagyüzemek na­gyobb termésátlagot érnek el, nemcsak összességében, hanem egy holdra átszámítva is. Ezt a tényt számokkal, adatokkal lehet bizonyítani. Példákért nem is kell külföldre menni, a megyén belül is akad tény bőven. Tavaly ke­nyérgabonából 1,5—2, az idén pe­dig 2—3 mázsával termeltek töb­bet a nagyüzemek, mint az egyé­niek. Egyszerű számításokkal ki lehet mutatni, hogy például egy mázsa kenyérgabona termelési költsége kevesebb, ha egy holdon nem 5—6 mázsát termelünk, ha­nem 9—10 mázsát, vagy ennél is többet. Ha például tartósan tud­nánk biztosítani csak a 10 má­zsás átlagtermést kenyérgaboná­ból, akkor mintegy 7—800 ezer holddal lehetne csökkenteni a kenyérgabona vetésterületünket, amelyen más növényféleségeket lehetne termelni. Hasonló éghajlatú, csapadék és talajviszonyokkal rendelkező or­szágok mintegy 20—25 százalék­kal termelnek többet egy holdra átszámítva, mint mi. Logikusan következik, hogy ilyen termésát­lagok mellett a ml mezőgazdasági termelésünk ma még Igen drága Ilyen termelési költséggel nem vagyunk versenyképesek a világ­piacon. Ennek a drága termelés­nek az a magyarázata, hogy ná­lunk nagyon sok nadrágszíj-par- cella van, az egész mezőgazdaság területének mintegy 29 százaléka 5 hcldinál nem nagyobb gazdaság. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a fejlett kapitalista országok me­zőgazdasági termelése azért ma­gasabb a miénknél, mert ott is a nagyüzemek termelése a döntő. Az Egyesült Államokban a mező- gazdaság összterületéből mintegy 0,3 százalék tartozik, az 5 hek­tár, illetve ennél kisebb birtok- csoporthoz. Angliában 5 hektárig az összterület 3 százaléka tarto­zik. Nyugat-Németországban most olyan rendeletét hoztak, amelyben előírják a tagosítást, mert az 5 hektárnál kisebb birtokot nem tartják életképesnek. Ami azt je-- lenti, hogy csak a 8 holdon .felüli birtokot tartják alkalmasnak me­zőgazdasági termelésre. A mezőgazdaság szocialista átszervezését nem lehet a véletlenre bízni Erről a kérdésről nap mint na.p beszélni kell nemcsak a falusi pártszervezeteknek, hanem vala­mennyi kommunistának, a közsé­gi tanácsoknak, tömegszerveze- tekmek: A tsz-tagök ne szégyeljék elmondani elért eredményeiket, ne csak azt mondják el, hogy mennyit termeltek, hanem azt is, hogy hogyan érték el a jó ered­ményeket. Dolgozó parasztságunk jelentős része foglalkozik a szö­vetkezés gondolatával, érik benne az elhatározás, nekünk ezt elő kell segíteni helyes politikával, meggyőző szóval. Tudjuk, hogy dolgozó paraszt­ságunk látja egyes termelőszö­vetkezeteknél a meglévő hibákat, amelyek egyrészt a gyenge veze­tésből, a nem kellő hozzáértésből adódnak. M; erre azt mondjuk, hogy ezek a fejlődéssel járó ne­hézségek, amelyeket le tudunk küzdeni. Az egyénieknek azonban azt is látni kell, hogy nagyon sok olyan termelőszövetkezetünk van, amely már példamutatóan gazdálkodik és jó jövedelmet biztosít tagjai számára. Tudjuk azt is, hogy népi demokratikus rendszerünknek vannak kerékkötői és esküdt el­lenségei, akik mindent elkövet­nek, hogy megakadályozzák me­gyénkben a mezőgazdaság szocia­lista fejlődését. Ezekét az eleme­ket le kell leplezni falusi kom­munistáinknak és rá kell mutat­ni arra, hogy eaek az elemek sa­ját érdekükben gátolják a mező­gazdaság szocialista átszervezését. Mert tudják jól, ha dolgozó pa­rasztságunk túlnyomó többsége a termelőszövetkezetbe tömörül, ak­kor szűkül az a terület, amely számukra a létet jelenti. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát harc kérdése Igen bonyolult feladat, ennek ma­gyarázata abban van, hogy most már mindinkább a középparasz- tokat kell megnyerni a nagyüzemi gazdálkodás számára. Ezek a dol­gozó parasztok sokkal jobban ra­gaszkodnak a régi szokáshoz, a magántulajdonhoz, sokkal nehe­zebben szakítanak a régi, megszo­kott gazdálkodással. Éppen ezért 'á falusi politikában meg kell ta­lálni a legmegfelelőbb formát a szövetkezésre. A termelőszövetke­zet tagsága, de elsősorban a kom­munisták feladata, hogy javítsák meg kapcsolataikat a földdel bíró egyéni parasztokkal. A területnö­velést elsősorban ne az állami tar­talékföldek elvételével növeljék, hanem a földdel rendelkező pa­rasztok beszervezésével. A terme­lőszövetkezetek feladata az is, hogy segítsék az új tsz-ek alakulá­sát és az alacsonyabb formák to­vábbfejlődését. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy szerep vár a gépállomásokra és az állami gazdaságokra is. A gépál­lomások dolgozóinak anyagi érde­ke is ez, mert az összefüggő nagy területen .jobban tudnak keresni, mint a szétszórt parcellák meg­művelésén. Mi bízunk abban, hogy megyénk dolgozó parasztsága, amely ren­delkezik forradalmi hagyomá­nyokkal, megérti pártunk és kor­mányunk erőfeszítéseit, magáévá teszi pártunk politikáját és mi­előbb rálép a szocialista mezőgaz­dálkodás útjára. Lestyán István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője •--------------»«-------------­„ Él és harcol a Német Kommunista Párt!“ — a Freies Volk cikke A Freies Volk, a Német Kom­munista Párt illegális lapja a Német Kommunista Párt betiltá­sának évfordulója alkalmából ír­ja: „Él és harcol a Német Kom­munista Párt!’’ Maga az élet mutatta meg — írja a lap —, hogy most csakúgy, mint az antifasiszta harc súlyos éveiben, nem sikerült kirekeszt«, ni a kommunista pártot a politi­kai életből. A Német Kommunis­ta Párt megerősödött és politikai tényező a Szövetségi Köztársaság­ban. A Freies - Volk hangsúlyozza, hogy a Német Kommunista Párt az egyetlen párt Nyugat-Német­országban, amely leleplezte az amerikai és nyugatnémet imperia­listák célkitűzéseit és arra buzdí­tott, hogy tömegmozgalommal a- kadályozzák meg a háborús bújto- gatókat céljaik elérésében. A Német Kommunista Párt központi szerve felhívással fordul Nyugat-Németország lakosságá­hoz, hogy a békéért és az új de­mokratikus rendszerért vívott igazságos harc nevében követelje a Német Kommunista Párt tör­vénytelen eltiltásának hatályon kívül helyezését. Tegnap, hétfőn délután négy ó- rakor Kruzslitz Tibor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője megnyitotta a Viharsarki Hónapok keretében a békéscsabai gimnázi­umban megrendezett ipari kiállí­tást. A kiállításon üzemeink, vál­lalataink, gyáraink, kisipari szö­vetkezeteink méltó képét adják az államosítás óta eltelt egy évtizedes fejlődésnek. Sok új dolgot — fő­leg háztartási és közszükségleti cikkeket — láthatunk a kiállítá­son. Érdemes külön is szólni a Bé­késcsabai Ruhagyár nagyszerű kiállításáról, melyről a bíráló bi­zottság több tagja is már a hely­színen elismeréssel nyilatkozott. Egyetlen teremben maga előtt látja a látogató az egész gyárat, s a termelés folyamatának túlnyo­mó részét. A gyár miniatűr mása, a termelési eredmények növeke­dése, az újítások, a kulturális fej­lődés mind-mind a gyár szorgal­mas munkásainak nagyszerű a- karaterejét példázzák. A kiváló minőségű gyártmányokon kívül megláthatják a látogatók nemcsak az ügyesen megszerkesztett vari- omszalag kicsinyített másának mű­ködését, hanem a villanymeghaj­tású szabászgépet, a legújabb technikájú viliamyvarró, gombozó- és gomblyukvarró gépeket is. Ügy gondoljuk, nagy tetszést a­Számokban A gabonafélék terméseredmé­nyei kellemes meglepetést hoztak Újkígyóson is. A tsz-ek összesített eredményei: búza 12.20 mázsa, őszi árpa 15,30 mázsa, tavaszi ár­pa 8 mázsa, zab 12 mázsa termést adott holdanként. Az egyénileg dolgozók terméseredményei: búza 8,3, őszi árpa 13,7 mázsa, tavaszi árpa 5,5 mázsa, zab 9,8 mázsa hol­danként, A tsz-ek 8,9 mázsa búzá­val termeltek többet holdan­ként, mint az egyéniek. Ha ezt a 3,9 mázsa többletet beszorozzuk a község 2400 hold búzavetés te­rületével, akkor 93,6 vagon gabo­na terméstől elestünk a kisüzem­ben, ami legalább 4200 ember egész évi kenyérgabona szükség­letét fedezné. Érdemes ezen el­gondolkozni. ratnak majd, különösen az asszo­nyok között a Gyulai Bútoripari Vállalat impozáns készítményei. Sok érdekességet találunk a Bé­kési Kosáripari Vállalat kiállítá­sán is. A Békéscsabai Vasipari Válla­lat elektromos műszerekkel, be­rendezésekkel és az exportra ké­szített játékféleségekkel vesz részt a kiállításon. Az Orosházi Vasipari Vállalat újtípusú kály­háival, tűzhelyeivel és szép kivite­lű kandallóival remekel. A Délmagy arorszá gi Áramszol­gáltató Vállalat ötletesen és agita- tivan mutatja be a megye 10 éves villamosítását. A Békéscsabai Kö­töttárugyár és a Gyulai Harisnya­gyár választékos készítményeivel vonult fel. Ugyancsak az asszonyok örömé­re szolgál a Békéscsabai Szőnyeg- szövő kedves és megnyerő kiállítá­sa. Többek között itt látható egy kanadai megrendelésre készült 18 ezer forintos szőnyeg. Ezenkívül a Szovjetunió, Csehszlovákia és több népi demokratikus ország ré­szére készített szőnyegekkel re­mekelnek. Sok érdekességet le­het látni a megyei Malomipari Vállalat kiállításán is. Elhozta ér dekességeit a Sarkadi Cukorgyár, a Pósteleki Konzervgyár, a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vál­lalat. Az utóbbinál nagy tetszésre számíthat a villanymeghajtósú to­jásosztályozó gép. A Békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyár újítással és ésszerűsítés­sel elért új gyártmányokkal mu­tatkozik be. A kisipari szövetkezetek is sok érdekességet hoztak a kiállításra: különböző bútorféleségeket és háztartási berendezéseket. A megyei ipari kiállítással egy időben nyílt meg Békéscsabán az iparitanuüó-imtézetben az ipari ta­nulók impozáns és sokat ígérő ki­állítása. A bíráló bizottság tagjai hosszas vita után tegnap — hétfőn — dél­re a kiállításon részt vett üzemek, vállalatok, gyárak, kisipari szö­vetkezetek helyezését is megálla­pították. Első helyezést ért el a Békés­csabai Ruhagyár. Második lett a Gyulai Bútoripari Vállalat, har­madik helyezést a Békési Kosár- ipari Vállalat, negyedik a Békés megyei Malomipari Vállalat, ötö­dik helyezést pedig a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár érte el. Balkus----------------------------------———— H etvenhét másodpercig emelkedett a levegőben, majd szétrobbant a vasárnap kirepített amerikai holdrakéta CAPE CANEVERÄL. (AP) Az Egyesült Államok légierői a Cape Canaveral-i kísérleti telepről va­sárnap reggel 7 óra 18 perckor (12.18 GMT) rakétát röpítettek ki a Hold felé. A rakéta 77 másod­percen át emelkedett felfelé, majd a levegőben szétrobbant. A rakéta három lépcsőzésből ál­lott: az első lépcsőzet Thor-raké- ta, a második lépcsőzet Vanguard- rakéta, a harmadik pedig egy ed­dig még ki nem próbáit motoros rakétarész volt és ez indította vol- i na el Hold-körüli pályáján a tele­víziós és rádiós műszerekkel fel­szerelt, gomb-alakú „mesterséges I holdat". Miint a Reuter jelenti, a kísérlet szemtanúi először semmi rendel­lenességet nem vettek észre, az el­lenőrző műszerek azonban jelez­ték a hibát és az elkövetkezőket. A hadügyminisztériumban úgy értesültek, hogy a műszaki hiba a rakéta első lépcsőzetében kö­vetkezett be. Mindenesetre egy hét is beletelik, amíg pontosan meg tudják állapítani a robbanás okát. Egy hónapon belül nem kerül­het sor újabb kísérletre, mert meg kell várni, amíg a Hold ismét 221.006 mérföld távolságon be­lülre kerül a Főidtől.

Next

/
Thumbnails
Contents