Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

1658. augusztus szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Növelik a közös vagyoni 1/ a sarkadi Haladás Tszcs tagjai Jókedvre derül az ember, ha A vasutasnapi műszak alatt megtakarított szénnel fűtik a mozdonyokat a mezőkegyesiek lé ja a sarkadi Haladás Tszcs föld­jein szorgosKodókat. Az országút melletti közös szérűn egymás mel­lett magasodnak szalmakazlaik, néhány asztag között még búg a gép, de már a „végét járja". Túl a közös szérűn tarkaszokmyás lá­nyok, fiatal asszonyok, fürdőnad­rágra vetkezett bamabőrű férfiak gyomlálják ez évben másodszor a csoport 35 holdas rizsét. Tagok és családtagok, összesen hatvanam Énekelnek, viccelődnek, évődnek egymással, fel sem veszik a nehéz munkát. Amelyik táblarészt már elhagyták, onnan olyan tisztán zöldell a rizs, mintha kínálná ma­gát. Mosolygunk is, amikor Csiz­madia Imre, a rizstelep vezetője meséli: néhány éve még mennyien tiltakoztak a rizstermelés beveze­tése ellen. — Nem kell az, csak ráfizet­nénk, sok a munka vele! — Az én anyám mindig meg tudta venni a kását, ezután is ke­rül rá pénz! Idegenkedtek tőle, mint minden újtgl milyen elégedettek azó;a, ami- látják annak hasznát! Ta­valy 26.5 mázsát, előtte 27 mázsát adott holdanként a rizsföld. — Az idén is meglesz legalább 25 mázsa — mondja szakértőén Csizmadia. Legtöbb jövedelmük a rizsből származik. De a legtöbb közösmun­kát is a rizs követeli. Ezen a táb­lán már úgy dolgoznak a tagok, mintha -.ermelőszövetkezetben len­nének, s a rizsmüveléssel töltött munkának megfelelően átlagelosz­tás. szerint részesednek a jövedel­méből. Az eltelt esztendőket szemmel kísérve, nemcsak a csoport, ha­nem a tagok fejlődése is lemérhe­tő. Ma azok dolgoznak legszorgal­masabban a rizstáblákon, akik nakidején a legjobban ellenez- a rizstermesztést. Meggyőződ­tek arról, hogy érdemes volt be­vezetni. Ám ezzel együtt megízlel­ték a közös munkát is. A Haladás Termelőcsoport álta­lában az alapszabály szerint gaz­dálkodott azelőtt is. A 3004-es ren­delet megjelenése után felülvizs­gálták működésüket, s egyetlen o- lyan dolgot talál'.ak, melyben meg­sértették az alapszabályt: egy tag több területet használt egyénileg a megengedettnél. Ezt a szabály­talanságot is megszüntették. Há­romszáztizenöt holdat táblásítot- tak. A szántást a gépállomás gé­pei táblásán végzik, a vetést gép­pel és fegatos erővel szintén táb­lásán csinálják és u.ána — a kö­zös határozat szerint — sorshú­zással jelölik ki egy-egy tag par­celláját. Az új gazdasági évben a kukoricát is közösen akarják ül­tetni. A csoporttagok megszerették az egyéninél magasabbrendű gazdál­kodást. Ez nem is csoda, hiszen sok kedvezményben részesülnek általa. A gépállomás nekik 20 fo­rinttal olcsóbban szánt holdan­ként, mint az egyénieknek és úgy­szólván állandóan „náluk lakik” egy erőgép. Az államtól 20 szá­zalékos adókedvezményt kapnak. Előnyben részesülnek a különböző elosztásokkor, akár műtrágya, a- kár nemesített vetőmag stb. ér­kezik. Tehát alacsonyabb önkölt­séggel termelnek és ez számukra több jövedelmet biztosit. Emellett azonban még némelyik vezetőségi tagban is él az „enyém”-hez való görcsös ragaszkodás — s végered­ményben hét éven át ezért topog­tak egy helyben a haladás beliek. Nem törekedtek céltudatosan a magasabb, sokkal jövedelmezőbb gazdálkodási mód felé.-9 — Nézze — mondta őszintén e- gyik vezetőségi tag, amikor ott jártunk s a kocsijára mutatott: — Mégiscsak más, hogy azon a ko­csin az én nevem áll és nem az, hogy „Haladás Termelőszövetke­zet...“ Rossz a hasonlat, mégis hirte­len az jutott eszünkbe, hogy évek­kel ezelőtt a rizstermelés közös munkáját sem akarták vállalni egyesék, s most...? örülnek, hogy belekezdtek. — Sok baj volt rhináilunk az­előtt — emlékezik Somi Imre, a tszcs elnöke. — 1053-ban szétü'g'- rasztotta csoportunkat a Nagy Im- re-program. „Visszaadják a földe­ket", „felosztják a táblákat”, s az isten tudja még mennyi némihír bomlasztott közöttünkj Elég az hozzá, hogy 114 tagból csak 54-sm maradtunk. — Ma 74-en vagyunk. Az ellen- forradalom alatt is kitartottunk a csoport mellett. Akkor is gyűlésez- tünk, hol Csizmadiáéknál, hol más házban, mert az irodánkat figyel­ték. Nem lépett ki ugyan senki kö­zülünk, de erősen meglazult a szö­vetkezeti fegyelem. Voltak, akik nem sokat törődtek a munkák ide­jében történő elvégzésével, sőt egy tagot ki is zártunk, mert többszö­ri kérés ellenére sem vett részt a közös határozat végrehajtásában. Közgyűlésen hoztunk olyan belső „törvényeket”, hogy aki szeptem­ber 15-e után viszi ki a trágyát a földre, az késedelméért 10 forint­tal többet fizet a hozzájárulásba. Apránként lehetett csak újra meg­erősödnünk s egy-egy közgyűlés mutatta meg mindig, hogy mek­korát léptünk előre. — Ma már nincs is különösebb hiba, még késlekedők sincsenek a munkában — mondták a tagok. Ez elsősorban nem a „házitör­vények“ bevezetésének következ­ménye, hanem a türelmes beszélgetések eredménye, melyet Somi elvtársék folytattak a tagok között. Ennek eredménye továbbá az, hogy van már közösen művelt területük, oszthatatlan a- lapjuk, melyet az új gazdasági év­ben bővíteni fognak. A múlt év őszén 8 holdat jélöltek ki közös területnek. Zabot, kukoricát ve­tettek bele és 3,5 holdon rizst. A 8 hold jövedelmére folyószámlát nyitnak a bankban s a pénzt kö­zös állatállomány tartáséra akar­ják fordítani. Ehhez megvannak gazdasági épületeik is. Most a cséplés után kiszámítják a tagok tiszta jövedelmét s az alapszabály szerint, annak 5 százalékát oszt­hatatlan alapként szintén a bank­ba teszik. Ez az összeg a 8 hold jövedelmével együtt már számot­tevő lesz. Az új évben pedig, hogy még ezt is tovább növeljék, 15 holdra bővítik a közösen művelt területet. Ugyanakkor néhány an, akik már fedél alatt szeretnék látni a közös állatállományt, olyan elgon­dolást tártak a tszcs vezetősége elé, hogy az 5 százalék mellett 500 —500 Ft-ot fizessen be mindenki, aki részt akar venni a marii ah íz- Jalási. ■ társulásba^. Berta­lan, Jakó Sándor, Varadi Lajos, Sajti Sándor, Csizmadia Imre és a többiek, akik ezt kezdeményez­ték, úgy gondolják, hogy kiindulása lehetne ez is a közös állattartás­nak és a csoporton belül mintegy lépcsője a további fejlődésnek. Mindebből kitűnik, hogy a Ha­ladás csoport tagjai is érzik a to­vábbfejlődés szükségességét. Se­gítsék őket ebben a törekvésükben a helyi tanács és társadalmi szer­vek. (v.—a.) Ne csak akkor dolgozzanak jól. ha pálinka vqn Mint ahogyan szokás, a jelesé­gem elment a Simonka cséplőcsa­pathoz, szólt nekik, hogy ne ke­rüljék el a mi osztagunkat sem. A cséplőcsapat egyes tagjai azonban azt a kijelentést tették, hogy ha lesz pálinka, akkor még aznap eljönnek és elcsépelik azt az egy­néhány keresztet. El is jöttek, de mivel szombat dél elmúlt, nem voltak hajlandók tovább dolgozni. Néhányon már el is mentek kocs­mába. Szombat délelőttöt hétfő reggelig aztán elég idejük volt kocsmázni. De hétfőn, július 28-án, mielőtt a gép megindult volna, az volt az első szavuk, hogy van-e pálinka? Mondtam, hogy nincs. Aztán ment a munka, úgy, ahogy ment. A zsákhoz hozzá se nyúl­tak, pedig az ő kötelességük fel­tenni a mázsára, lemérni és aztán stószba rakni. Ehelyett ők nyu­godtan szórakoztak, hogy így, még úgy innának pálinkát. Mivel nem kaptak, az árpaasztagom aljára rá­dobálták egy másik gazda árpaké­véjét. Ügy gondolták, hogy ha nem adtam nekik pálinkát, akkor így veszik meg rajtam. Kakuk János, Kétegyháza. „A mezőhegyesi fűtőház doloo-| zói lelkesen, jó munkával készül- j nek a vasutasnapra, valamennyi-: en részesei a tervek minél jobb teljesítésének. A vasutasnapra és az alkotmány ünnepére tett fel­ajánlást teljesítjük, s egyben megfogadjuk: az őszi csúcsforga­lom idején is úgy dolgozunk, hogy munkánkkal megszerezzük az él­üzem büszke címet” — írja szer­kesztőségünknek küldött levelé­ben Nagy elvtárs, a MÁV mező­hegyesi fűtőházának vezetője. Le­velében az eddig elért eredmé­nyekről is beszámol: „A vasutasnap tiszteletére kez­deményezett munkaverseny óta — írja — a dolgozók odaadó munká­jukkal 3.556,9 mázsa szenet taka­rítottak meg, ami 67.581,10 forin­tot tesz ki. Augusztus 1-től 12-ig, a vasutasnapi műszak idején vo­naljainkat a megtakarított szén­mennyiséggel továbbítjuk. Dicséretet érdemelnek Fodor Gyula, Mihalkó Mihály mozdony- vezetők, Nyerges István, Halász Béla fűtők, akik a 375—659 számú mozdonnyal kazánmosás nélkül 13 000 kilométer utat teltek meg. Ezzel 210 százalékra teljesítették a fűtöházi normát, s a kazán jeles osztályzatot ért el. Az anyagtakc- rékossági brigád közreműködése A Békés megyei Fűszer- és Edes&'gkerészedéinii Väl&laJ dol­gozói elhatározták, hogy részt vesznek abbán az ÖrszágŐs mtiffRä-’ versenyben, melyet szocialista ke­reskedelmünk megteremtésének 10 éves jubileuma alkalmából kezde­ményeztek. A vállalatok az értéke­sítés növelése, a tiszta nyereség fokozása és a termelékenység e- melése érdekében határozták meg Külön teherszállító repülőgép vitt élelmiszert a brüsszeli magyar vendéglőnek A BrüSszeli Világkiállítás ma­gyar vendéglője részére eddig te­herautókon s a vasúti szállítmá­nyokon kívül a menetrendszerű repülőjáratokkal juttattak élelmi­szert. A vendéglő forgalma azon­ban az utóbbi időben annyira fel­lendült, hogy sürgősen nagyobb élelmiszerszállítmányt kellett to­vábbítani. Ezért külön teherszál­lító gép mintegy 2500 kilogramm élelmiszert: húst, halat, rákot, ba­romfit vitt Brüsszelbe. folytán az elmúlt két hónap alatt költségmegtakarításuk 94.590,24 Ft volt. A vasutasnapi versenyfel­hívásnak a hulladék-anyagok gyűjtésére tett pontját is teljesí­tettük. A verseny eddigi időszaka alatt 3200 kg ócskavasat és 180 kg ócskarezet adtunk át a szertárnak, aminek értéke 1900 forintot tesz ki. Kiemelkedő eredményt ériünk el a vonatok menetrendszerinti köz­lekedtetésében is. A fütőházhoz tartozó vonalainkon a személy- és munkisvonatok percnyi pontos­sággal közlekedtek. Ebben a ver­senyben igen sokat tettek Szűcs Sándor, Kalmár Tibor, Bórái Ist­ván, Mészáros Pál, Nagy L. Sán­dor mozdonyvezetők, akik leg­jobb tudásukkal segítették élő, hogy pontosan továbbítsák a vo­natokat. Ezután is arra törekszünk, hogy a vasutasnapi mv.nkaverseny e- redményeit megtartsuk, illetve tovább fokozzuk, amit a gépek jó karbantartásával, valamint a dolgozók lelkiismeretes nuLnkaja- val kívánunk elérni. A vasutasna­pi munkaverseny eddigi eredmé­nyeivel — úgv gondoljuk — sike­rült elérnünk az élüzem elnyerés séhez szükséges teljesítményt” —1 fejezi be szerkesztőségünknek küldött levelét Nagy elvtársi versenyfeladataikat. A nemes ve-* télk$&és *Srfékelése után országik '® san hat vállalatot díjaznak, a győztes jutalma 15 000 forint. A vállalatok fiókjai között is verseny kezdődik és a legjobb FŰSZERT- fiók 3000 forint jutalomban része­sül. A Békés megyei FŰSZERT Vál­lalatnál az országos versenyben való sikeres szereplés érdekében megszervezték a dolgozók egymás közötti munkaversenyét is. Ezt a versenyt több csoportra osztották fel és egy-egy csoport győzteseit 300—500 forint pénzjutalomban ré­szesítik. A verseny irányítása során a vállalat vezetősége újítási feladat- tervben jónéhány még fellelhető hiányosság megszüntetésére hívta fel a dolgozók figyelmét, többek között, nagy gondot fordítanak a kiszállítások jobb szervezettségé­re, a szállítóeszközök gazdaságé' sabb kihasználására. A munka-1 verseny srkere elsősorban abban mutatkozik majd meg. hogy több és jobb áru kerül a boltokba és feltétlenül emelkedik a dolgozók jövedelme is.---------------------------------------------------------------­E gyre népszerűbb a mesterséges termékenyítő Csorváson J Csorváson már alig akad olyan állattenyésztő, aki ne mestersé­gesen termékeny Ute tné meg szarvasmarháit. A mesterséges termé­kenyítés népszerűségének története van. Eleinte itt is idegenkedtek tőle. Aztán híre futott, hogy Bencsik István állatorvosi szaksegéd nagyon eredményesen kezeli a teheneket meddőség ellen. Például Csete János többször elvezette a tehenét természetes fedeztetésre, de eredménytelenül. Végül Bencsik Istvánhoz fordult, s annak gon­dos kezelése nyomán a tehén hamarosan vemhes lett és megellett, Török Sándor tehenét hat hónapig kezelte Bencsik István ugyan­csak sikeresen s a tehenet Török Sándor most adta el a második borjával. Bencsik István jó munkájára vall, hogy az első félévi 225 te­hén helyett 290-et termékenyittete tt meg mesterségesen. A vemhes^ »égi százalék gyakran a kilencven százalékot is eléri. Az áprilisi termékenyítésből most a napokban huszonegyet vizsgáltak meg » a huszonegy közül tizenkilenc vemhes. Találkozó . az 0? aratás után (Tudósítónktól.) A héten kedves kis ünnepséget rendezett Sarkadon a Hazafias Népfront IV. kerüle­ti bizottsága. Az ara­tás befejezésével ven­dégségbe hívta meg a járási, a községi Ha­zafias Népfront bizott­ság, a járási pártbi­zottság, a járási ta­nács, járási rendőr- kapitányság, helyi párt, helyi tanács, KISZ-szervezet, Nő­tanács és egyéb szer­vezetek képviselőit, valamint a szomszé­dos Doboz község Ha­zafias Népfront Bi­zottságát és községi tanácsát. A doboziak örömmel tettek ele­get a meghívásnak. A dobozi Hazafias Nép­front elnöke és a do­bozi tanácselnök is átjött az ünnepségre. A küldöttséget elkí­sérte a találkozóra a doboziak bő ingujjas, magyaros ruhába öl­tözött 7 tagú citera- zenekara is. Az ünnepségre meghívott vendégek egy-egy új lisztből sült cipót és ropogós­ra sült lángost kap­tak ajándékba. Varga Sándor, a Hazafias Népfront já­rási titkára egy búzá­ból font, Népköztár­saságunk címerét áb­rázoló, gyönyörű bú­zakoszorút vett át. A búzakoszorú a Haza­fias Népfront járási bizottságának irodá­jában lett elhelyezve^ s ott mintegy hirdetij jelképezi a megbont­hatatlan munkás-pa­raszt szövetséget. A kellemes nyári estén a citerazene mellett sokáig együtt marad­tak, táncolgattak. szó­rakoztak a találkozó résztvevői. B. F, A Békés megyei FŰSZERT Vállalat az országos munkaversenyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents