Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-15 / 192. szám
1958. augusztus 15., pé niete Bf.KfS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Gabonafelvásárlás! körkép Évente háromszor szántják a learatott gabona helyét Igaz, hogy megyénk elérte, sőt túlhaladta a 100 százalékot a gabonavásárlásban, ám ez nem jelenti azt, hogy a felvásárlás lezárult, s nincs már tennivaló ezen a területen. Akadnak olyan gazdálkodók, akik szerződéskötéskor felvették az előleget (egy mázsa búza után a 60 forintot), de nem szállították le a gabonát. És akadnak olyanok is, akik csak most végezték el a számadást, most jutottak el odáig, hogy pénzzé tegyék a fölösleget. Sokan vacillálnak ezek közül: piacra vigyék-e, vagy az állami raktárba? Hogyan döntenek, s mit tesznek a felvásárló telepek dolgozói jó döntésük elősegítésére? — ezt néztük meg a megye néhány közs igében. Csorvás. Az állomás melletti raktárhelyiség M>tt hosszú szekérsor várakozik. Van, aki csak 3—4 zsák búzát hozott, van aki egészen felpúpozta a szekerét. — Pedig mind az adó, mind a szabadielvásárlási tervet már túlteljesítettük — mondja Rosen- cweig Mihály vezető adminisztrátor. — Az adótervet 130 százalékra, a szabad tervet pedig 223 százalékra Jó termés volt, sok gabona termett... — Már akinek — vélekedik Kocsis István. ö a harmadik a sorban, 11 holdon gazdálkodik és most jutott 6 is odáig, hogy szekérre rakja fölösleges gabonáját. — Mondom, már akinek — folytatja. — Mert aki nem törődött a földjével, az csak káromkodott a esépléskor, hogy már megint milyen silány lett a termés... Én ■nz adót rég rendeztem. A vetőagon, a házi szükségleten és a 'géprészen kívül négy zsák, több mint három mázsa fölösleg búzám maradt. Azért Csorváson is ak-'dt, akinek az adóra sem futotta. Ügy járt az, mint én, azon a másfél hold földemen, amit nem műtrágyáztam. Ez a terület összesen 11 mázsát adott. A többi holdanként 14 mázsát, de erre jutott műtrágya. — ...Ide hozom a fölöst a telepre, dehogy viszem piacra. Megkapom itt is mázsája után a 215 forintot, s első dolgom lesz, hogy műtrágyát vegyek. Talán 5. vagy 10 forint különbségért kocsikázzak kilométerekre? Nem vagyok én bolond...! Kedden 200 mázsa gabonát vett él Csorváson a felvásárló, s közte cskán akadt szabad gabona, o- lyanoktól, mint Kocsis István középparaszt. Orosházán a Vnegyé egyik legnagyobb terményraktára van. Góréi — telisteli vannak még ó- kukoricával — 32 vagonosak. De megtelt a gabonaraktára is. — Most már nincs olyan nagy forgalom, mint a múlt héten, hiszen a cséplés befejeződött. De most is hoznak azért a tsz-ek, meg a parasztok — mondják az Irodán. Kedden a Vörös Csillag Termelőszövetkezet szállított. Szombaton vegyesen: egyéniek és tsz-tagok 330 mázsát adtak el a telepnek. Előzőleg felkeresték őket a kirendeltség dolgozói. Akad azért hátralékos is, de legtöbjük olyan, mint B. A., aki nyugtalanul hozta be a telepre a gépállomástól kapót felszólítást: „Kérem, a második csépeltető voltam, az adóval együtt már régen beadtam a géprészt is.’1 Kiderült, hogy igaza van, tényleg beadta, csak még egyes tételeket nem utaltak át a gépállomásnak. A felszólítások kiküldése előtt e- zért tanácsos meggyőződni arról, hogy az illető csakugyan ludas-e, különben rajta kívülálló okok miatt, csak fölöslegesen zaklatják. Ez pedig nem helyes. Egyébként Orosházának, e gazdag városnak földművelői is kitesznek magukért. Az adót, s a szabadfelvásárlási tervet együttesen 122 százalékra teljesítették ezideig. — De — mondja a kirendeltség vezetője —, ezen a héten még 30 vagon búza átvételére számítunk. Tótlcomlósdfi a megye e- gyik legkorszerűbb magtára előtt állunk meg. ötemeletes, megragadó, gyönyörű épület, csak néhány éve építették. Nem panaszkodhatnak itt sem a forgalomra, bár az utóbbi napokban erősen csökkent. Kedden délig így is 230 mázsa búzát vettek át. — Az egyéniek is hozogatnak; ki többet, ki kevesebbet. Az ő termésük három mázsával alacsonyabb, mint a termelőszövetkezeteké — mondja Hajkó János főraktáros. — De tudja mi a legérdekesebb? — melegedik bele a beszélgetésbe. — Az, hogy a legkisebb tsz, a Győzelem ad el a legtöbbet. Már 300 mázsát beszállított és most újabb 200 mázsát akar hozni. A legerősebb termelőszövetkezet, a Haladás tagjai mindössze 180 mázsa fölösleget adtak el eddig az államnak. Jól van, ők tudják, mát tesznek. De az ő érdekeik ellen van az, hogy a piacon árulják a gabonát. Pedig 220—230 forintnál többet ott sem kapnak érte. Ha összeadnák a feleslegest és nagy tételben hoznák ide, 235 forintot fizetnénk mázsája után... Van jócskán fölöslegük, hiszen 13,5 mázsás átlagtermésük lett... Talán részben ez az oka annak, hogy (a jelenlegi 125 százalékos teljesítés ellenére) míg tavaly a jóval' gyengébb termés mellett Díjvisszatérítés a termelőszövetkezetek állatbiztosításainál A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Biztosító Főigazgatósága kidolgozták azokat az irányelveket, amelyek alapján a termelőszövetkezetek áll atbiztosí- tási díjaikból engedményben részesülhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésének megfelelően a tanácsok mezőgazdasági osztá- ! lyai megkezdték a termelőszövetkezetek állatállományának c célból való felülvizsgálatát. Az 1957. évre fizetett állatbiztosítási díjból visszatérítést kapnak azok a szövetkezetek, amelyek terveiket a meghatározott mértékben túlteljesítették. így az a szövetkezet, a- mely szarvasmarha állomány tervét 20 százalékkal, ezen belül tehén-tervét 7 százalékkal túlteljesítette és az évi tejhozamot a meg| határozott százalékkal emelte, 20 < százalékos díjkedvezményben részesül. A sertéstenyésztésnél, ahol a hízlalási terv teljesítése mellett a malacszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 12 százalék alatt volt, vagy a juhtenyésztésnél a bárányszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 8 százalékon alul maradt, a visszatérítés ugyancsak 20 százalék. A díjvisszatérítéseket az mtsz-ekkel a tanácsok mezőgazdasági osztályainak megállapításai alapján az Állami Biztosító számolja el. 35 vagon szabad gabona folyt be augusztus 12-ig a tótkomlósa ter- ményraktárakba, az idén, a jobb termés dacára csak 19 vagon.-oBékéssómson. Utána mar más megye következik. De (/a békéssámsoniak azért közel vannak a megye szivéhez: 82 százalékkal túlteljesítették az össz-tervet. Hogyan sikerült ez? Lengyel Mihály kirendeltségvezető valósággal a parasztok között élt a cséplés ideje előtt és alatt. Munkatársaival együtt kisgyűléseket tartott a szerződéskötés előnyeiről, figyelte a cséplések menetét, s nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem (akár földszöv-gyűlésen, akár tanácsülésen, vagy bárhol), hogy szóvá tegye az állami felvásárlás jelentőségét. Igaz, e néhány hét alatt alaposan lefogyott, de azt mondja: fő, hogy a gabona mennyisége növekedett a raktárban. Azok is az államnak adták el fölöslegüket, akik előzőleg nem kötöttek szerződést. De azért vannak Békéssámson- ban olyanok, mint P. S„ akiket még felkereshetnek a kirendeltség dolgozói. P. S.-nek 65 mázsa gabonája termett, s ebből csak a géprészt és az adógabonát mérte ki. Lengyel Mihály hozzá is elmegy még, hogy megbeszélje vele: ha szándékozik búzát eladni, jó árát fizet érté a Termériyfoígalmi Vállalat is.-0-- ■ 1 A felvásárlás tehát tovább folyik. A kirendeltségek dolgozói most főleg arra törekednek, hogy a fölöslegekkel rendelkező egyénileg dolgozó parasztokkal kössenek üzletet. így jól járnak ők is, meg az állam is. (v. d.) •-----------=ro=s-----------M esterséges szervestrágyát készít a Szabadkígyóst Tangazdaság Megyeszerte v számos kis- és nagygazdaságba» rothad a több éves szalma- és törekkazal, de a kukoricás zárkúp is, ahol nem égetik el a kukoricamoly szaporodásának meggátlására. A kazalba elrothadt szalmában, törekben és kukoricaszárban nem sok talajjavító hatás van. Ellenben megszaporodik benne a talajjavító hatás azzal a módszerrel, ahogyan a Szabadkígyósi Tangazdaságban erjesztik és érlelik trágyává a szalmát, tőreket, kukoricaszárat. A módszer lényege, hogy a szalmát és a kukoricaszárat megszecskázzák, majd rétegesen elterítik. A szecskázott szalma és kukoricaszár, vagy a törek rétegre mázsánként egy kilogramm pétisőt. 2 kilogramm szuperfoszfátot és 20 kiló istállótrágyát szórnak. A rétegeket locsolják, s mikor már jó magas szarvas készült, a szarvas tetejét jó vastagon letakarják földdel Az így elkészített keverék talajjavító hatása még nagyobb, ha víz helyett trá gyalével nedvesítik meg. Ez a trágya természetesen nem vetekszik a tiszta istállótrágya hatóerejével, de az az előnye, hogy minden évben nagy mennyiségben lehet előállítani és sokat javít a szervesanyagban szegény talajokon. A Szabadkígyósi Tangazdaság az idén 10 ezer mázsa trágyát készített hasonló eljárással. A Felsőnyomási Állami Gazdaság vezetői „megköpték” a markukat és azt mondták: majd mi megmutatjuk néhány állami gazdaságnak is, de különösen néhány termelőszövetkezetnek, hogy miként kell gazdálkodni és mit lehet kihozni a földből és az állattenyésztésből. Az év végi mérlegsbeszámolóig még sok idő van, még sok mindent be kell takarítani, s nem lehet tudni, hogy nyereséget vagy veszteséget mutat-e ki a könyvelés. Annyi bizonyos, hogy amit eddig betakarítottak, »z nyereséges. Jó a gabonatermés, darabonként 10 és 19 forint közt nyertek az eddig eladott csibén, s az időjáráshoz képest jó termést ígér a cukorrépa, a kukorica és a többi növény. Felesleges lenne jóslatokba bocsátkozni Egyelőre csak azt látjuk, hogy a környékbeli kisparcellák jó részén sárgulás- nak, kényszerérésnek indult a kukorica. A Felsőnyomási Állami Gazdaság tábláiban pedig olyan zöld, mintha öntöznék. Pedifc nem öntözik, mert nincs honnan, s bizony az eső is elkerülte, csak úgy, mint az egész megyét. Mit csináltak hát a kukoricával, hogy ilyan szép zöld, s a szárazságnak fittyethányva. 35— 50 mázsa csövestermést ígér? Egy kis kitérővel felelünk a kérdésre. Legelőször is elmondjuk, hogy az egyéni gazdálkodók a tarlónak csak egy kis hányadát hántották meg az idén is. Az egyéni dolgozók többsége azt mondja, felesleges időtöltés, dupla munka, mert újból kell szántani. A .iFelsőnyoqtási. Állami Gazdaságban az aratás befejezése után év végéig^ háromszor szántják meg a földet. Először: a tarlóra holdanként 80— 100 kiló szuperfoszfátot szórnak, s aztán megtárcsázzák. Másodszor: a megtárcsázott tarlóra istállótrágyát hordanak. # 20— 25 centi mélyen megszántják. Harmadszor: alig fejezik be » nyári mélyszántást, szeptember elején hozzálátnak az őszi mélyszántáshoz. A dolgozó parasztok tudatába már belevésődött, hogy a kapásnövényeknek legalább 3—4 kapálás kell, mert minden egyes kapálás mázsákkal növeli a terméseredményt. Azonban érthetetlen módon nem akarják tudatukba vésni, hogy a többszöri szántás, a tarióhinías, a nyári és az őszi mélyszántás nélkül — az ideihez hasonló szárazságban — hiába kapálják 6- szor is a kukoricát. A nyári mélyszántásban olyan jó hatást tesz a nyári napsütés, no, meg a feléledő és elszaporodó talajbaktérium, hogy felér egy trágyázással. Az őszi mélyszántást pedig a téli fagy és ugyancsak a talajbaktériumok dolgozzák, érlelik össze. A jól m«gmú- velt talaj nem szárad ki, eső nélkül is virul benne a növény. S minél gyakoribb és minél mélyebb a szántás, annál több' nedvességet tárol, annál többet terem benne a növény. A Felsőnyoniási Állami Gazdaság vezetői elhatározták, hogy ősszel 45—50 centi szántják az egyes táb'ákat kukorica, főleg a 300 hold ame rikai hybrid kukorica alá, meri legalább 50—C0 mázsa csöve • termést akarnak betakarítani holdjáról. Lehetséges, hogy e.tí egyesek elérhetetlennek tartják. De miért volna elérhetetlen? Ha az idén a nagy szárazság ellenére a 25—30 centi mély szántásban még most is üdezöld, s holdanként több tábla 48—50 mázsa termést ígér, még mélyebb szántásban, még jobban megművelt földben miért ne teremhetne jóval több? A nagyüzemekben az idén is kevésbé befolyásolta az időjárás a terméseredményeket. De annál jobban befolyásolta az agrotechnika, a tudomány. S a tudomány, az egyre modernebb agrotechnikai módszerek alkalmazására a kis parcellákon a- lig, vagy egyáltalán nines lehetősé*.; Az egyénileg dolgozó parasztok máris nagyon le vannak maradva még a fiatal, -most szerveződő, erősödő termelőszövetkezetektől is, s különösen az állami gazdaságoktól. S ha továbbra is ragaszkodnak a mezsgyék közé szorult kisparceiláik hoz, amelyben nem tud érvényesülni a gép, az újabbnál-újabb tudományos művelési és termelési módszer, még jobban lemaradnak, s annyit se termelnek, amennyi növekvő igényük, családi szükségletét kielégítse. Nem megtévesztő propaganda az, bogy a nagyüzemeké a jö-t vő, hanem megcáfolhatatlan igazság. Hetven mázsás termés váltató az öntözéses kukoricafaldön Szarvason ^ Szerdán Szarvason, az Öntözési és Rizstermelési Kutató Intézetben az öntözés sokoldalú előnyét tanulmányozták a Békés—Csong- rád megyei állami gazdaságok vezetői és a gyomai járás körösmenti termelőszövetkezeteinek elnökei. A vendégek helyszínen tekintették meg a különböző öntözéses növényeket. Elismeréssel nyilatkoztak az öntözéses herefüves legelőkről, melyen 15—18 liter tejet adnak abrak nélkül a tehenek. Méltén nyert elismerést a Kovács Gáborné kutató nemesítette szarvasi öntözéses silókukorica, a- mely holdankint 500 mázsás tömegtakarmányt ígér. Ezenkívül a martonvásári 39-es öntözéses kukorica 65—70, a cukorrépa pedig legalább 350 mázsás átlagterméssel fizet a gondos munkáért. Helyszínen számos igénylő a- kadt a nagyszénási tájfajta elit lucernamagxa, amiből ötven mázsát ad az állami gazdaságoknak az intézet. Ugyancsak sokan kértek a haldankdnt 45 mázsa magot termő taikawnánycirokból, ami 173 holdon díszük Szarvason. A Szarvasi Öntözési és R: »termelési Kutató Intézet vezetői megígérték, hogy mindkét megye állami gazdaságainak, valamint az érdeklődő termelőszövetkezeteknek örömmel segítenek szaktanácsokkal, nemesített elit fű- és egyéb maggal. A vendégek délután a világhírű szarvasi arborétumot látogatták meg. - ' •-----------**e------------V árható időjárás péntek estig Keleten is csökken a felhőzet,, de nyugat felől újabb felhősödéi; indul meg. Több helyen főként holnap elsősorban nyugaton és é- szakon kisebb eső. Mérsékelt; időnként élénk, délnyugati, nyu-t gáti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken nyugaton 18—21, keleten 23— 24 fok között.
