Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. augusztus ÍO., vasárnap FIATALOK munkában Őszinte vallomás A megbarátkozás vallomásokat érlel. Az élet filmje átélt éveket idéz. Két éve kezdődött. A nyá­ron poros, télen lucskos kis faluba a nyár forróságával és 17 évével érkezett agronómusnak — Me­gyeri Feri. Szép szál fiú, komoly arcú, fürkésző tekintetű. Üjkígyóson tanult, Dobozon (mert szülei ott élnek) az öreg Megyeri csak így búcsúztatta barátságosan tűnődve: — Fiam, minden kezdet nehéz, de kezdeni valahol csak kell az életet. Ö itt kezdte — Kötegyánban. A Vallomás pedig az emberekről, a munkáról, mindennapi élet­ről szól. I Üzemi segítséggel, önkéntes munkával —r A megbarátkozást röviden, szinte egy mondatban el lehetne mondani: jól viszonyult mindenki hozzám, nekem is tetszett a falu, én is megnyertem az emberek ro- konszenvét. Azóta ez a barátság megerősödött... — Az íróasztal furcsa volt szá­momra és az önálló munkakör is, hiszen azelőtt csalk iskolapadban ültem. A diákévek ideje lezárult, komoly munka kezdődött szá­momra. Az iskola nem képesített bennünket arra, hogy milyen fel­adatai vannak a községi tanács agronómusának, a papírmunkákat mi nem ismertük, csak a gyakor­latot. Nehéz volt beleélni magam a papírmunkába, mert az sok, ma különösen... — Amikor az előző agronómus bemutatta íróasztalomat, s búcsú­zóul kicsomagolta onnan ingósá­gait, elcsodálkoztam. Ő ugyanis pártbizalmi is volt, s szinte vala­mennyi papírja, könyve ott lelt tanyát. Amikor már majd minden kiürült, a fiók mélyéről Héíőkerült néhány mezőgazdasági brosúra. Elgondolkoztam. Hát ° csalt énh>4 szakkönyvre, papírra van itt szükség? Aztán rájöttem, hogy nem. Az előző mezőgazdász keve­set szeretett olvasni... Ma minden fiókom tele van adminisztrációs papírokkal, s ez elvon a gyakorlati munkától!... Sokszor kénytelen vagyok kiszökni a határba... Igen, a határba, ahova gyer­mekkorába is vágyott, ahol ma­dárdal van, ízes, zamatos földszag, ragyogó napsütés, mindjárt má- sabb ez egy fiatalnak, mint a négy fal és a körmölés. — Gyakorlatot csak akkor tu­dok bevinni a munkámba, ha a szántóföldön beszélgetek az em­berekkel. Javaslataimat — a munkával kapcsolatban — mindig megértőén nyugtázzák, szívesen válaszölgatok kérdéseikre, s taná- csajkat örömmel veszem, mert csak fiatal vagyok még... A múltkor kimentem a Kossuth Tsz-be (szeretek a tsz-ekbe kirán­dulni, mert ott csak a gyakorlati munkának áldozhatom percei­met!) Azt mondja Fazekas Ger­Ki lesz a legény a gáton Ez alkalommal nem a puszta szólás-mondásról van szó, vagy ennek átvitt értelméről, hanem igenis arról, hogy ki lesz a legény a gáton. Mert a minap hetvenkét, poggyásszal megrakodott vidám középiskolás fiatal kapaszkodott fel a békéscsabai állomáson a Bu­dapest felé induló vonatra, hogy részt vegyenek az ifjúság másik nagy, országos, önkéntes munka­mozgalmában: a dunai gátak épí­tésében. A pályaudvarra a szülők, leánypajtások is kikísérték a fiú­kat és a kendőlebegtetés közben itt is, ott is hallatszott a vonat ablakából tekintgető fiúk felé: Feri...! Jóska...! Pityu...! most vá­lik majd el igazán, ki a legény a gáton. gely bácsi, a brigádvezető barát­ságosan: — Gyere Feri, nézzük meg már a silógödröt, mert azt mondják a tehenészeik, hogy nem eszik a jó­szágok a keveréket... Nosza meg­néztük. Mindjárt rájöttem, hogy azért nem eszik, mert egyszerre 3—1 napra valót is kivisznek, a- mi aztán a levegőtől hamar meg- savanyodik, s nem ízletes. Meg­magyaráztam, hogy egy nap csak a szükséges mennyiséget vigyék ki. Hallgattak a szép szóra és az­óta már ismét jó étvággyal „pusz­títják” a csemegét a jószágok. — Napirenden van, hogy a pa­raszt bácsik megállítanak. A tava­szi burgonyabogár rajzás, az ame­rikai szövőlepke szaporodás idején kikérték a tanácsomat. Az egyik parasztember azt mondta (bizto­san elnézve olvasta valahol), hogy nem jó a 10 százalékos DDT po­rozószer a burgonyatövek beporo- zására, mert megfertőzi a gumó­kat. Megmagyaráztam, hogy ez a szemlélet helytelen, hiszen ezt a védőszert használják növényvédő állomásaink is. ' Talán ennyit a munkáról, őszin­tén mondom, hogy szeretem, de túlsók az adminisztrációs elfog­laltságom. Többet szeretnék a határban lenni. Már második éve él a faluban (néha hazalátogat), ismeri a fia­talokat, hiszen először is velük kötött barátságot. Az italboltban ismerkedtem ösz- sze velük, az egyetlen ismerkedő helyen. — Idegenkedés nélkül fo­gadtak, sokat beszélgettünk. Meg­ismertem életüket, panaszaikat, kívánságaikat. Tavaly tavasszal megalakítottuk a KISZ szerveze­tet harminc fiatallal. Engem bíz­tak meg a vezetéssel. Eleinte ö- römmel csináltam a munkát, mert segítettek, támogattak, de aztán elmaradt mellőlem jóformán min­denki. Az már nem járja — gon­doltam —, hogy mindent én csi­náljak, hozzá még a munkám­ban is teljes értékű legyek. Le­mondtam. Nem győztem itt is, ott is. Aztán még rosszabbul ment a szervezeti élet. Egy hónappal ez­előtt újra csak engem választottak meg, de megígérték az elvtársak, hogy segítenek. Azóta már meg is mutatták — különösen a lányok —, hogy ha akarnak, akkor tud­nak segíteni. így már össze tudom egyeztetni a kettőt. — Most egy indiszkrét, de nem elhanyagolható kérdés következik. Mennyi a fizetés, meg vagy-e elé­gedve vele, s mire, hogyan osztod be? — Kétszer kapok egy hónapban fizetést, összesen 1180 forintot. Ebből 400 forintot költők kosztra és lakásra (nagyon csinos, takaros szoba, most itt beszélgetünk), a többi ruhára megy és szórakozás­ra. Otthonról nem kérnek, de né­ha egy kis ajándékról sem feled­kezem meg... — A jövővel kapcsolatban? Ha sikerül belépnem a Vörös Csillag Tsz-be (a járás legnagyobb tsz-e: 118 tagja és 1066 hold földje van), akkor csakis a gyakorlati munká­ban helyezkedem el, az állatte­nyésztő brigádnál. A tsz át akar térni az árutermelésre, a belterjes gazdálkodásra, ott már nincs apv- nyi papírmunka, s nekerti minden vágyam az, hogy á gyákorlatbán mutassam meg képességeimet. A7- íróasztal elfelejteti velem az isko­lán tanultakat.., A fiatal agronómus tehát szere­ti foglalkozását, de még többre vágyik. A korral együtt igényeink is nőnek, szélesednek. A szabad levegő, a teljes értékű munka minden vágya, hiszen szereti a fi­zikai munkát is. Továbbra is jó barátságban akar lenni kollégái­val, barátaival, akik szívesen se­gítik az élet útján. Szüksége is van rá, hiszen még csak 19 éves. Pallag J. Róbert épült ez az uszoda a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. Az épí­tés á tavasszal még csak terv volt, de ma már valóság, mert az üzemi hozzájáruláson túl (95 ezer forint) a lelkes KISZ-tagok é* példájukra a többi fiatalok és idősebb emberek szabad idejükben önkéntes munkával segítettek az építkezésben. Igazuk van, az övék lett. Tíznapos vendégségbe negyventagú bolgár ifjúsági küldöttség érkezik megyénkbe A KISZ megyei bizottságának meghívására kedden bolgár fia­talok népes küldöttsége látogat el Szófia megyéből a Békés megyei városokba, falvakba, hogy ismer­kedjenek a magyar tájakkal, em­berekkel — és ami őket különösen érdekli — a fiatalokkal. A kül­döttség tagjai a tíz nap során töb­bek között ellátogatnak Békéscsa­ba üzemeibe, a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz-be, az örménykúti és Hidasháti Állami Gazdaságba. Megtekintik a szarvasi botanikus kertet és szétnéznek a kondorosi csárdában. Augusztus 20-án a me­gye dolgozóival együtt ünnepelnek majd a békéscsabai nagygyűlésen és augusztus 21-én hazatértükben a budapesti Ikarusz-gyár fiatal­jaival találkoznak. INNEN Ami késik, nem múlik Igaz, hogy tavasz már rég el­múlt és az a több százezer suháng és facsemete, amit megyénk ki- szista fiataljai akkoriban önkén­tes munkával kiültettek, már gyö­keret vert a sarkadi sziken, vagy a mezőkovácsházi homokosabb földeken és a lelkes kertészek joggal dohoghattak; mi lesz a ver­seny értékelésével. A dohogást nem a becsvágy váltotta ki belő­lük elsősorban, nem azért ültet­tek ennyi fát, hogy nevük öles Pillanatkép Vida Pál, a Békés­csabai István Malom párttitkára odalép Zsilinszki Jánoshoz, a KISZ-titkárhoz: — Akkor rendben van? —| Igen. Vállaljuk, feleli a titkár. A mellette álldo­gáló Balázs János, a- ki KISZ-vezetőségí tag. lelkesen közbe­szól: — Tizennyolcadiká­ra már kész is lesz! Megtudom, hogy az üzem huszonhat kiszís tája meg a többi fia­tal elvállalta a Gyű- lai-hídnál felállítandó diadalkapu építését Alkotmányunk ünne­pére ezzel rukkolnak elő és még valamivel, a termelés fokozásá­val. A három kisze­relő asztal közül pél­dául az egyiknél fia­talok dolgoznak, méghozzá a legjobb e- redménnyel. Állandó­an 111 százalék felett teljesítik a munka­szintet A kiszerelő brigád tagjai méltán megérdemlik, hogy nevüket felsoroljuk. Sicz Judit, Vidove- nyecz György, Ru­szinka Judit, Laczó Pálné és Bottá Judit. H. R. betűkkel legyen majd feljegyezve valamelyik lexikonban. Nem. A tettet a szépért rajongás, a ter­mészet-szeretet és az öntudat dik­tálta. De, ha erre a mozgalomra versenyt hirdettek, hát legyen verseny, s lássuk, hogy a vetél­kedésben ki lesz a győztes, mond­ták több helyen is a kiszesek. Nos — e várakozásnak most már vége. Ami késik, nem múlik. Megtör­tént az értékelés és örömmel árul­juk el, hogy aggodalomra nincs ok, mert a megye fiataljai a III. helyezést érték el az országos ve­télkedésben. És mi a helyzet a „háziversenyben?” Ezt is elárul­juk: a megyében a sarkadi és a mezőkovácsházi járás kiszistái a rangelsők. Éppen a napokban vet­ték át a jó munka jutalmaként a KISZ Központi Bizottság díszes oklevelét és az aranykoszorús KISZ-jelvényt. Az alapszervezetek versenyében Geszt község és a sarkadi Dózsa Tsz kiszistái vitték el a pálmát. De nemcsak ők di­csekedhetnek majd jó érdemük­kel, mert lapzártakor érkezett a hir; a Békés megyei Állami Erdő­gazdaság vezetői tegnap délelőtt 17 munkában kitűnt alapszerve­zetet részesítettek jutalomban, ki­tüntetésben és rendeztek részükre szép, kellemes ünnepséget ONNAN Mit tehet egy tanyai KISZ a- lapszervezet? Sok mindent, de erre inkább a Zsadány-Fancsika. pusztai fiatalok példáját mondjuk el. A télen önájluk is megalakult az önkéntes segítő brigád. És mi­ről beszél a brigádnapló: röplab­dapályát építettek, belvízvezető árkot mélyítettek és a fancsikaiak örömére rendbehozták az elha­nyagolt gulyakutat, s ezzel ezer­egyszáz forint a takarékossági számlájuk eddigi összege.-o- / A Békéscsabai Ifjúskgi Ház ér­dekes témát tűzött a közelmúlt­bon műsorára. Eddig három elő­adás keretében ismerkedhettek a fiatalok Békéscsaba munkás-pa­raszt mozgalmával. Az oikányi úttönŐ pajtások sem maradnak ki a nyári kirándulás­ból. A napokban három nevelővel és a szülői munkaközösség egy tagjával egyhetes országjáró tú­rára indultak. Először Budapestre látogatnak el, majd Debrecenibe, Miskolcra visz az útjuk, s közben megtekintik Tapolcát és Lillafw redet. J°­Az orosházi Kulich Gyula ifjú­sági vezetőképző tábor 76 résztve­vője is híve az önkéntes munká­nak. A napokban néhány szabad órájukat felhasználva, elegyen gették és lesatakozták az orosházi piacteret. fytfelebíkáit — Jóska fiam, milyen időben van az, hogy „Apám motorkerék­párt vásárolt?” — Azt hiszem, úgy zárszámadás idején.-o­Tanító: Mi a különbség a villám és az elektromosság között? Tanuló: A villám ingyen van. a villamos áram pedig pénzért.

Next

/
Thumbnails
Contents