Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-09 / 187. szám
1958. augnsztoc diómba* BÉKÉS MEGYEI N’ÉPÜJSAG Alkotmányunk szülötte Az alkotmány törvénybe Iktatása után öt hónapra — 1950 február 1-én — zúgtak fel először a Békéscsabai Ruhagyár varrógépjei. Joggal mondják a gyár munkásai, hogy a majdnem 6.5 ' millió forint beruházással épült gyár Békéscsabán az alkotmány első szülötte. Azóta több mint nyolc év telt el. Nem érdemtelen most, alkotmányunk ünnepe előtt visszatekinteni a küzdelmes és eredményekben gazdag nyolc évre. Arra, hogy mennyire fejlődött azóta aez a gyár, hogyan élnek itt a munkások. Mindössze 40-en kezdték meg e munkát 1950 február 1-én, egy szalaggal. Fél hónap múlva már másik szalagot is beindítottak. A gyár rohamos fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1950 TI. negyedévében a szorgalmas kezek munkája nyomán élüzem lett a Ruhagyár. Ma is hálával gondolnak a ruhagyáriak a Szovjetunióra, ahonnan varrógépeket kaptak, hogy a munkát megkezdhessék. A munkások akaraterejének nagyszerű példáját láthatjuk egy feljegyzésben, amelyben arról olvashatunk, hogy már az első évben 123 újítás érkezett be, melyek alkalmazásával csaknem 450 ezer forint megtakarítást értek el. Az év végére már 800-nál -többen dpjgoztak a gyár tágas munkatermeiben. Növelte a termelést a jól szervezett munkaverseny is. Egy évvel később már csaknem r ' gyszeres termelési értéket ér- —el a ruhagyáriak. 1953 II. negyedévében — a terv teljesítésével, a fokozatos önköltségcsökkentéssel — másodszorra is él- özem lett a Békéscsabai Ruhagyár. 1954 III. negyedévében ismét elnyerték az élüzem címet. Negyedszerre 1956 május 1-ére, 1957 második félévének nagyszerű '^eredményei után pedig ■ , H ötödszörre lelt élüzem a gyár Az ellenforradalom a Ruhagyárban is súlyos kárt okozott, 1956 novemberi tervét alig 10.9, a decemberit pedig 21.3 százalékra esítette a gyár. Ez több mint 4 millió 300 ezer forint veszteséget jelentett. Bár az ellenforradalom még a múlt év első hónapjaiban is éreztette hatását, mégis az ■ 1957-es évet egészében jó eredménnyel zárták. A több mint e- szakszervezettől az üdülési beutazer ruhagyári munkás ez évi e- redményei is igen biztatóak. Szilárd elhatározásuk, hogy teljesítsék a tervet, csökkentsék a visz- szavetést és teljesen megszűntessék az igazolatlan mulasztást, a későnjövést. Évről évre, ahogyan növekedett a gyár gazdasági eredménye, és ahogyan csökkent az önköltség, úgy lett egyre jobb a munkások élete is. A munkatermekben már neonfénycsövek világítanak. Gépesítették a nehéz ládák emelését. Ventillátorok sokasága teszi szel- lőssé, egészségessé a gépek zajától hangos műhelyeket. Korszerű mosdók, zuhanyozók várják munka után a szorgalmas asszonyokat, leányokat, férfiakat, hogy felfrissülve térhessenek otthonukba. Az alkotmánnyal csaknem egyidős Békéscsabai Ruhagyár dolgozói még mást is kaptak népi demokráciánktól. Már 1952-ben 25 férőhelyes üzemi bölcsőde állt a többgyermekes anyák szolgálatában. 1955-ben 60 kisgyermek talált második otthonára a hét—szakos bölcsődében. Ezenkívül a gyár napközi otthonában — 1956-ban — már 50 gyermekre vigyáztuk! amíg szüleik a gépek mellett se- rénykedtek. A kultúrigény is megnövekedett a gyárban A gyár működésének első évében kultúrcsoportot, énekkart a- lakítottak a fiatalok. Az üzemi könyvtárban jelenleg több mint 5 ezer 100 könyv között válogathatnak a munkások. A gyár udvarában orvosi rendelő várja a betegeket. Évenként sokan igénylik a Különös társbérlet Mosókohyhának készült, aztán a volt házigazda húsfeldolgozónak használta. A mellette levő helyiség akkor még raktár volt, csak később lett istálló, amikor a mosókonyhát már lakásnak használták. Mi az előnye az ilyenfajta lakásnak? Azt mondják, legjobb öröm a káröröm. — Erre itt a kívülállóknak szinte korlátlan lehetőségük van. Másik előny: azért mégis csak fedél alatt van egy család. Több előny nincs. Mi a hátránya? Ebből viszont annyi van, hogy kellően csoportosítani sem lehet. Mert gondoljanak csak arra fa KIK-et illeti), mit jelent egy normál társbérlet — emberekkel?!... Aztán képzeljék el u- gyanezt lovakkal, melyeknek e- gyüttesen 24 lábuk van és mindegyiken külön-külön egy jókora patkó...! (Külön kell képzelni a nappalt és külön az éjjelt.) Ugyancsak a képzeletre kell apellálni a trágyatermelés kérdésében és mind abban, ami ezzel kapcsolatban eszébe jut az embernek. A városi tiszti főorvosi hivatal a Békéscsaba, Ságvárl utca 16. szám alatti társbérletit, e- gészségügyi szempontból már kifogásolta és azonnali megszüntetésére tett javaslatot. Ez régen történt, akkor még csak 2 pár ló volt az istállóban. Azóta 3 párra szapordott a számuk. A lovak szemmelláthatólag jól érzik magukat és valószínűleg eddig még nem tettek panaszt a társbérlet hátrányai miatt. Erről ugyan pontos adataim nincsenek, de feltételezhető, mert minden maradt a régiben... Emberi szemmel nézve a dolgot, helyesebb lenne azért mégis az istállót máshová áttelepíteni, amire már volt is ígéret. Vagy az Ígéret csupán arra szolgált, hogy „lóvá” tegyék az embereket és elviselhetőbbé ezt a különös társbérletet?! Sz K. lókat. De az alkotmány adta lehetőségek nyomán valami más is történt Itt, valami alapvető. A 10 évvel ezelőtt még kisiparosoknál görnyedő szakemberek egy része már évek óta a gyár műszaki apparátusában birkózik a feladatokkal. Megtanulták vezetni, irányítani a gyárat, s tegyük hozzá: nem is akárhogyan. Sokat kaptak a ruhagyáriak az alkotmánytól. De a kapott jogok mellett nem feledkeztek meg kötelességeikről sem: a több és jobb termelésről, hogy életük még szebb legyen. Balkus Imre Nagy értékű műkincseket ad vissza a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak A Szovjetunió kormányának határozata értelmében a Német Demokratikus Köztársaságnak visszajuttatnak sok olyan nagyértékű műkincset, amelyet á Szovjet Hadsereg alakulatai a második világháború alatt mentettek meg Németország területén a háborús cselekmények elől. A hatalmas értékű műkincsek között van a világhírű pergamoni nagy oltár fríze, a klasszikus görög kultúrának egyik legnagyobb- szabású alkotása. A műkincsek között van számos klasszikus görög és római szobor, a német művészet sok nagyértékű alkotása, a nyugat-európai művészet kiváló képviselőinek sok festménye, szobra és grafikonja. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának visszajuttatott nagymennyiségű műkincs egy részét a moszkvai Puskin Múzeum 12 termében, másik részét pedig a leningrádi Ermitázs-ban állították ki. A Mezőberéuyi Szövőgyárban hallottak Rövid idő alatt is sok mindent meg lehet tudni egy üzemben. S ami örvendetes, az eredményeken túl a legtöbb gazdasági vezető ma már azt is elmondja, hol nem jutottak még előbbre, vagy mely munkaterületen nem értek még célhoz. Ilyen dolgokról beszélgettünk a napokban a Mezőberényi Szövőgyár vezetőivel. Mint ahogyan általában lenni szokott, először az eredményekről, a versenymozgalomról hallottunk. Arról, hogy az első negyedévben 105,4 százalékra teljesítették a gyár munkásai a tervet. A minőség pedig — a tervezett 89 százalék helyett — 92,6 százalék lett. Hogy hogyan? Azonkívül, hogy az üzem lányai, asz- szonvai sohasem voltak hátul kullogok, a vezetők igyekeztek ösztönző hatást gyakorolni, hogy. a termelékenység növelésével a minőség javulása is együtt járjon. Ezért már az első negyedévben kitűztek 5700 forint jutalmat. Ezt az összeget minden negyedév végén a 12 legjobb szövő között osztják szét. Az első három helyezett 250—250, a második három helyezett 200—200, a harmadik három helyezett pedig 100—400 forint jutalmat kap. Az értékelésnél — és ez igen jól be is vált — megnézik ugyan, hogy a száz százalékot elérték-e a jutalmazásra javasoltak, azonban lényegesnek a minőséget tekintik. A művezetők ugyancsak a minőség javulása esetében kapnak jutalmat. Ez a negyedéves értékelés jól bevált a gyárban. De mást is elmondtak az elvtársak. Azt, hogy a második negyedévéi teWliket1'1—az első:i per gyedévi 105,4 százalékkal saem- ben~-‘- csak 96,4 százalékra > tudf ták teljesíteni. A minőség igen örvendetesen a második negyedévben is tovább javult, ekkor már 94,2 százalékkal dicsekedhettek. Az anyagtakarékosságnál is két százalékkal jobb eredményt értek el, mint az első negyedévben. Tervük teljesítésében az első negyedévhez viszonyítva mintegy kilenc százalékkal lemaradtak, mert a második negyedévben négyszer változtatta meg a budapesti központ az üzem terveit. Lehet, hogy többet tehettek volna a vezetők is, hogy legalább teljesítsék a tervet. De abban viszont a gyár vezetőinek van igaza, hogy minden újabb gyártmányra való átállás magával hozza a tervteljesítés csökkenésének lehetőségét. Csak súlyosbította a helyzetet a sokféle műanyag, melynek egy része külföldi volt. A festésnél és a szövésnél sok problémát jelentett ez. Az üzem vezetői és az olyan szorgalmas munkások, mint Hoffmann Józsefné, Tóth Erzsébet, Virágh Mária és a többiek azonban nem tétlenkednek. Az alkotmány évfordulójának tiszteletére s a harmadik negyedév végére legalább olyan teljesítményt a- karnak elérni, mint az első negyedévben. Az eddigi eredmények és a következő hónapok kilátásai azt mutatják, hogy elképzeléseiket valóra is tudják váltani. ‘ B. I. Lottósorsolás Keszthelyen Pénteken délelőtt tíz órakor a keszthelyi szabadtéri színpadon mintegy négyezer főnyi érdeklődő közönség előtt sorsolták ki a lottó 32. játékhetének nyerőszámait. Az öt nyerőszám a következő: 28, 44, 48, 78, 88 Születés — házasság — halálozás Békéscsabai anyakönyvi hírek SZÜLETÉSEK: Sztankó János és Kmács Judit leánya Ilona, Mélykúti András és Fehér Viola leánya Ibolya Etelka, Filadelfi Mihály és Kristóf Piroska fia Zoltán, Kovarszki András és Pet- róvszki Mária fia Pál, Harangozó Lajos és Gedo Erzsébet leánya Erzsébet, Szula István János és Bella Mária fia Sándor, Szlávik György és Medovarszki Zsófia fia Pál, Kovács Pál és Knyihár Ilona Irén, fia Pál, Laurinyecz István és Farkas Judit leánya Judit, Bielik Pál és Szlancsik Dorottya fia Pál, Kolimár János és Tóth Ilona leánya Ilona, Kovács Gábor és Szíréin Ilona leánya Gizella Ilona, Dávid Vendel és Kibik Irén fia Vendel László, Farkas József és Tanács Erzsébet fia József, Patkós Zsigmond és Szabó Margit fia Zsigmond László, Laczkó Mihály és Kiss Mária leánya Mária, Szeles Imre és Hargitai Ilona fia Imre Szilárd. Neumann János és Nagy Etelka fia János, Szabó Dá- | mel és Putnoki Eszter leánya i Eszter, Szivák Ferenc és Szabó Judit fia Ferenc László, Fekete Gábor és Duna Judit leánya Judit, Dudás Mihály és Betkó Dorottya leánya Dorottya, Wagner Antal és Rábai Erzsébet fia Attila, Plesko- nics János és Varga Mária fia László István. HÁZASSÁGKÖTÉSEK: M ángyán János és Galambos Margit Aranka, Papp Sándor és Nagy Gizella, Tóth-Kiss István Antal és Szilágyi Rozália, Cselovszki Pál és Kutyka Juliánná, Gagó András és Szabó Anna, Hamza József és Papp Erzsébet, Zimermann Mihály és Bozó Viktória, Várai György és Nagy Eszter, Lábos Mihály és Petrovszki Mária. HALÁLOZÁSOK: Maur Jarosz- lávné 72 éves, Hrabovszki Mátyás né 70 éves, Renyhe Gábor 80 éves, Csipái László Márton 6 éves, Hajtman Jánosné 70 éves, Gyurkó Pálné 95 éves, Hőgyes Gizella 16 napos, Laczó János 74 éves, Bo- ross Mártonné 86 éves, Buli Pál 69 .éves, Pádár Judit Éva 1 napos, Iglódi Mária 15 napos, Zele- nyánszki András 47 éves. Pályázati felhívás A Békés Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya a Művelődésügyi Minisztérium vonatkozó ' rendelete alapján, a megye jövő- I beni tanítószükséglétének pótlá- j sa céljából az 1958—5Ö-es tanévben is megszervezi a szarvasi ia- nítónőképzőben az érettségire épített párhuzamos negyedik osztályt. A Művelődésügyi Osztály pályázat útján kívánja betölteni az,osztály férőhelyeit olyan fiatalokkal, aki-kn-'-fiz^általános, iskolai oktató-, nevelőmtettkát élethivatásuknak kívánják ’ Választani. > :;i. A jelentkezés feltételei a. következők: : •■}•(, ,■ 1. Alkalmassági vizsgán való megfelelés (zenei hallás, énekraj zkészség, helyesírási, fogalmazási készség sitb.) Alkalmassági vizsga a szarvasi tanítónőképzőben alakuló felvételi bizottság e- lőtt történik. Erre a pályázók a megyei művelődésügyi osztálytól kapnak meghívót. 2. Kitűnő, jeles, vagy legalább jó eredményű általános gimnáziumi érettségi bizonyítvány. Ezek között is előnyben részesülnek azok, akik már üzemben stb. a termelőmunkában jól dolgoztak. ‘ 3. A tanítói pályára hivatást é- reznek, s a tanév sikeres befejezése után az ország bármely általános iskolájába gyakorlóéves beosztásukat hajlandók elfogadni; (Budapestre, megyei jogú városokba, megyei székhelyekre, a megye városaiba gyakorlóévesként beosztást nem nyerhetnek. Előfordulhat, hogy beosztásukat nem sz 1959—60., hanem csak az 1960—61; tanévre fogják megkapni. 4. 1959. június 1-ig 25. életévüket még nem töltik be. 5. A helyi vezető szervek (párt, tanács), valamint az általános,- vagy volt középiskolája igazgatójának javaslata. 6. Orvosi igazolás a nevelői pályára való alkalmasságárólJelentkezhetnek férfiak és nők egyaránt. Többségében férfiak kerülnek felvételre! A felvett hallgatók — saját költségükön — diákotthoni elhelyezésben részesülnek. Férjezett nők, valamint nős férfiak diákotthoni elhelyezésben nem részesülhetnek. A fentiek szerint pontosan felszerelt kérvényeket 1958 augusztus 15-re beérkezően kell beküldeni a megyei művelődésügyi osztályra. (Békéscsaba, Irodaház.) Hiányosan beérkező, vagy a feltételeknek meg nem felelő pályázatokat nem veszünk figyelembe,
