Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-09 / 187. szám
IMS*, augusztus 9., szombat BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÁG Növelik az állatállományt, öntözéses gazdálkodást terveznek a gyulai Rákóczi Tsz tagjai (Tudósítónktól.) A dobozi kövesút mellett van Gyula legkisebb tsz-e, a Rákóczi szövetkezet. Kicsiny területen — mindössze 321 holdon 29 tag —, nagy szolgalommal dolgoznak és Így terméseredményeiket a legjobbak között emlegetik. Őszi árpából 17.5 mázsát csépeltek holdanként. létesítsenek. Meghalták-vetették mennyibe kerülnek a csővezetékek, a Diesel-motor, csatornázás stb. Bárhogy is számolták, jól járnak, — állapították meg. Hatszorosára növekedhet a termésátlag. Ebből könnyen törleszthetik az adósságot, mert az állam három év után, ha megfelelően használják ki az öntözőberendezést, A nagy munkák után közgyűlést tartottak, ahol a tagság előtt Mészár József, a tsz elnöke számolt be a munkákról. Nagy lelke- nedéssel fogadták a tagok a vezetőség határozatát, hogy térjenek ét öntözéses gazdálkodásra. Erre megvan minden lehetőség, hiszen e földterületük mellett folyik el ötven százalékát törli adósságuknak. így mindössze 70 forintba került a holdankénti öntözés évenként. Korszerű gazdálkodás csak szakszerű vezetés mellett lehetséges. Ezért a közgyűlés felvette tagjai sorába Zsíros Endre öntözéses kertészeti technikumot végaz élővíz-csatorna. A hozzászólók is azt bizonygatták. az idei aszályos esztendő ellenére jobb terméseredményeket értek el, mint az előző évben, de korszerűbb gazdálkodás mellett ennél jobban is gazdálkodhatnak. A tagság egyhangúlag hozzájá- lujt, hogy 460 ezer forintos beru- ással öntözéses gazdálkodást •-------------------------------< ze tt agronómust, mivel közösen elhatározták, hogy főleg takarmánytermesztéssel foglalkoznak, hogy állatállományukat maximálisra növelhessék. Egy korszerű, 92 férőhelyes istálló építését is elhatározták. Jelenleg 45 szarvas- marhájuk, 189 sertésük van — amiből 82 hízót már a jövő hónapban átadnak szerződésre. ^r>------------—---------------• S ilót készíteuek a baromfik részére is Mezőhegyesei! A Mezőhegyes i Törzsállatte- ■nyéSÉtő Állami Gazdaság 16 000 tajtiszta fehér magyar és Hemar baromfival dicsekedhet. A három- #zi rhatszaz törzskönyvezett tyúk tojásából számos környékbeli termelőszövetkezet vásárol s rendezkedik be baromfitenyésztésre. A gazdaság szakemberei — a magasabb tojáshozam elérésének re- yében — elhatározták: a ba MNtnfik részére külön silót készítenek s megszakítás nétkül etetik őket zölddel A baromfi-siló zöld „Lehullott a rezgőnyárfa...*’, ; .meg a „Szépasszonynak kűri- ; zalok..." kezdetű dalainkra. Ez- ! úton is hálásan köszönjük Jón- ; ka Tun to»' elvtársnak a mesteri ; karvezetést és Lili Parvanova ' Bojilova énekesnőnek a ragyo- - gó szólót. Maga a kar tökéle'es ; énekkultúráról tett tanúbizony- : Ságot. ; lucernából, lóheréből és burgonyából készül, amit egyelőre kísérletképp novembertől áprilisig fogyasztanak az aprójószágok. Büszkeségeink Mint ismeretes, a MAY dolgozói augusztus Zfl ara. alkotmányunk ünnepének tiszteletére és a vasutasnap alkalmából munkaversenyt kezdeményeztek. A legjobbak neveit a dicsőségtáblára írták. A napokban a MÁV békéscsa- ; bai állomáson jártunk és a Büsz- ; keségeink című tábláról a következőket olvastuk: SZUHARDA GYULA ! forgalmi szolgálattevő és brigád- ; ja fajlagos kocsimozditási tervét ;113 százalékra teljesítette. A 33. Országos Bolgár Eszperantó Kongresszus az első olyan találkozó volt, melyen Magyar- országról nemcsak központi, hanem — szerény személyemben — vidéki eszperantó-küldött is részt vett- Közvetlen tárgyalások során, a még barátibb kapcsolatok kiépítése érdekében elhatároztuk, hogy a közeljövőben bulgár, illetve magyar eszpe- rantisták részére cserelátogatásokat szervezünk. Elsősorban tiszántúli s dél magyarországi cserékre gondoltunk. Hasonló értelemben tárgyaltam visszaú- tamkor Bukarestben a Tutsata Inictata Esperanto Komitato— val. Ennek eredményeként ö- römmet közölhetem, hogy legkésőbb 1959 nyarán Gyulán magyar—román eszperantó találkozó lesz a két nép barátsága és a béke jegyében. Erre ott kint mór számos ország eszpe- rantistái bejelentették részvételüket. KISZELY ANDRÁS tolatásvezető és brigádja tehervonatok 81 százalékát közlekedtette pontos indítással. URBAN JÁNOS váltóőr fajlagos kocsimozditási tervét 102 százalékra teljesítette. TAKÁCS LAJOS személyvonat-vezető szolgálatát pontosan, utasításszerűen, baleset- mentesen látja el. LEHÖCZK1 MIHÁLY kirakó, szolgálatát szorgalmasan, példamutatóan végzi. SZELES KÁROLY gyorsdarabáru be- és kirakási irányító szolgálatában sem árusérülés, sem számadáshiba nem fordult elő. BARTHA LÁSZLÓ mozdonyvezető, Szűcs János és Pikó Pál fűtők fél év alatt 129 százalék szénmegtakarítást értek el. KOVÁCS FERENC Kádár Imre a Békés megyei Eszperantó Bizottság ifjúsági felelőse. és brigádja VIII. pályamunkaszakasza vágányszabályozásnál 104 százalékra teljesítették a tervet a FIATALOK ÜZEME , Miközben a szarvasi állomáson ! a vissza indulás ideje után érdeklődöm, az állomásiról elrobog a busz, amelyik Békésszentanórás- ! ra vitt volna. Kénytelen-kelletlen gyalog vágok útnak. Útközben megpillantok egy száguldó tehergépkocsit, mely jócskán meg van rakva színes fonalakkal. Az autóról fiatalok kacagnak rám, a melegben gyalogoló vándorra... — A busz és a teherautó után, ha „kissé” későbben is, de mégis Béli ésszen tanórásra érek. Átballagok a frissen festett Körös-hídon, melynek karfájához támaszkodva két fiúcska bámulja a Tisza felé sodródó víztömeget. — Miért folyik? — kérdezi a kisebbik. — Mert viszi a nehézség, — feleli a társa. Íme ismeretterjesztés egyszerű, gyermeki módon. — A hídon túl váratlanul szembetalálom magam a tarka-barka fonálheggyel, mely még mindig a gépkocsin tomyosodik, az meg egy ü- zemféle előtt áll Békésszentand- rási Háziipari Termelőszövetkezet —, hirdeti az épület homlokzatán lévő tábla. Ahá! Itt készülnek a- zok a szép torontáli meg perzsaszőnyegek! Nézzünk csak be. Egy perc múlva már az irodában állok, melyben, jobb sonsra érdemes képkeretek közül giccsművek virítanak. De nicsak! Abban a keretben ott nem kép, hanem oklevél van. Látva érdeklődésemet Andor György könyvelő, feláll asztala naeUük.rü». — Szocialista munka verseny III. díjaként nyertük, de Van nekünk első, meg második díjunk is! Nyomban élőkénti a szép rendezésért és jó minőségi munkáért az az 1957. évi Budapesti Ipari Vásáron kapott aranyérmet, meg 1955-ben a Helyiipari Vásáron nyert ezüstöt. Lám az a külsőleg egyszerű koros menti kis üzem nem akárjnilyen! Közben megjelenik Szabados György, a szövetkezet elnöke, a szakma régi, tapasztalt mestere. Dióhéjban elmondja a szőnyegszövő üzem történetét. A szőnyeqsiövés a községben 1920-ban kezdődött A jelenlegi üzemet 1924-ben hozták létre, nagy hasznot hajtott, de gazdái elmulatták a jövedelmet. A felszabadulás után kezdetben csak belső piacra dolgoztak. Ez tengő- dés volt. Mikor azonban az akkori Helyiipari Minisztérium lehetővé tette az exportálást, hatalmasan fellendült a kis üzem. Ma a község és mondhatni a járás leányainak, asszonyainak jelentős kereseti forrása. Az Öcsödön lévő „fi- ókszövödéveT‘ és a bedolgozókkal együtt — az 1951-ben még csak 14 fővel működő szövődé ma 520 embert foglalkoztat. Havonta 350—400 ezer forintot fizetnek ki munkabérre. A havi teljesítmény 550 négyzetméter torontáli és 1300 négyzetméter perzsaszőmyeg. Ilyen mennyiséggel beboríthatnák egész Békésszentandrást meg még a Körös egy részét is. Magas, szemüveges fiatalember vezet végig a szövőtermeken. Kabáthajtókáján KISZ-jelvény díszük. Szalad Antal üzemi KlSZ-tit- kár. Elmondja, hogy az üzemben dolgozók hetven százaléka fiatal és harmincötén tagjai a KISZ- nek. Jó adottság van itt ahhoz, hogy egészséges, mozgalmas, nagylétszámú önálló szervezet a- lakuljon, de nincs helyiség. Emiatt a falusi területi szervezethez tartoznak, holott munkakörülményeik és termelési problémáik nem mezőgazdaságiak, hanem ipariak. Vannak táncosaik, színjátszóik. Részt vesznek a területi KISZ-szervezet közös műsoraiban. Ezeket mondja el Szalai Antal, míg beérünk az egyik szövőterembe. Szövőszék szövőszék hátán. A helyszűke bilincsként súlyosodik a munkára. Az első szövőszéknél megállunk. Ketten dolgoznak rajta, Kom ár Erzsébet és Sinka Anna. Ha nem bonyolult a minta, akkor 2 méter széles, 3 méter hosszú torontáli szőnyeg 3 nap alatt készül el. A könnyű után nehezet, a nehezebb után könnyű mintát kapunk, így aztán egyenletes a termelés is meg a kereset is, ami az üzemben átlagosan 800 —900 forint. Megkérdezem: van-e probléma? — A férjhezmenés — vágja rá Komár Erzsiké. Persze nagy kacagás mindenfelé. Egy másik teremben kél olyan lányra bukkantunk, akikről érezni, hogy nem ebbe a kollektívába tartoznak. Jobban szemügyre veszem őket. íme kettő azok közül, akik a színes fonalakat hozó teherautóról rámnevettek a szarvasi országúton. .Kjderü,L hogy tapasztalatcserére jöttek ide a csabai szőnyegszövőből Az egyik Bányai Ilonka, a másik Ki* Ilonka. Mindketten KISZ-tagok. Már találkoztak is két újdonsággal. Az egyik, hogy a békésszent- andrásiak a motollára egy helyett 3—4 motringot is tesznek, ami nagy időmegtakarítás. A másik dolog, amire Szíjjártó Sán- domé üzemvezető hívja fel a figyelmüket az, hogy amíg Csabán szövőtermenként, addig itt a termen belül egyénenként adják ki az anyagot szövésre. Az egyéni felelősség követ kéziében kevesebb a hulladék, jobb, eredményesebb a munka, több a kereset. Bekukkantunk a perzsaszó vökhöz. Éppen ebédelnek. Az együk Csabáról jött Tapasj.rjla Bányai Ilonka se szó, se baszed, a helyben ebédlő Nagy Gyergy- né szövőszékébe telepszik és már sző is. — Nem fél, hogy esetleg elrontja a munkáját a vendég? — kérdem. Nagyíjé rápillant a boszorkányos ügyességei dolgozó ujjakra s csak annyit mond: — Bár csinálna vagy öt <or, míg eszem. Mikor ennek a •— szinte csak fiatalokból álló — üzemi kollektívának búcsút mondva, a faluba ballagok, útközben olyasmi jut eszembe, hogy nem ártana megszervezni az üzemi étkeztetést. Ebédidő alatt ugyanis azt láttam, hogy sokan papírból és helyszűke miatt szinte féllábon állva étkeznek. De itt van mindjárt a hely-, szűke, mint akadály. A KISZ-iit- kár panaszolta, hogy emiatt a raktáraik túlzsúfoltak. A pártirodának is kellene helyiség, mit aztán időnként a KISZ is igénybe venne, de még a munkaiér sem elegéhdő: .A’ faluban kértek muiir* tateremnek való helyet, de eddig még csak ígéretet sem kaptak rá; — A másik, ami esaembe jutott az, hogy a területi KI'SZ erősödését is jelentené, ha mielőbb hozzásegítenék az üzemi kiszeseket ottani alapszerv létesítéséihez. Huszár Reztső Új szarvasmarha - hizlalást akciókat indít az Állatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószer ződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta ni kell. Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések később indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: 10— 16.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. 10 darabon felüli egybika tinó üsző felnőttmarha rermelőszövetkezetek részére __ ______ _ „„ s zerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat Eizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban keli eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Allatforgalmi V általat, Békéscsaba.