Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-06 / 184. szám

1#M. *i! gusztus »zrrda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Négyszer, ötször ültet burgonyát egy évben, szőlő- és falevelet talcarmánypótlának ajánl egy békéscsabai asszony/ Filmtechnikai konferencia Az Optikai és Kinotechnikai Egyesület augusztus 21-től 25-ig íibntechnikai tudományos konfe­renciát rendez. A konferencia célja áttekintést nyújtani a film- tecnika területén az utóbbi évek­ben elért belföldi és külföldi ered­ményekről. A tanácskozásokon 23 külföldi szakember is részt vesz. iámatenyésztés a Hortobágyon A Hortobágy száraz, csapadék- szegény vidékein kísérletképpen lámákat szándékoznak tenyészte­ni. Ez a Dél-Amerikából szárma­zó, igénytelen állat bő gyapjúho­zamával jól jövedelmezne a pusz­tán. A lámatenyésztést Debrecen Város Tanácsa kezdeményezi és azt a debreceni állatkert üzem­egységévé fejlesztenék. Részt veszünk a zágrábi őszi vásáron Szeptember 6-án nyílik meg Zágrábban az őszi nemzetközi vá­sár, ahol a magyar külkereskedel- t képviselő Magyar Kereske- Utiini Kamarának már állandó pa­vilonja van. A 250 négyzetméte­res új pavilonrészben helyezik majd el könnyűiparunk terméke­it, továbbra is nagy szabad terü­letet foglalnak el a magyar jár­műipar gyártmányai. Itt mutatjuk be először a 601-es IKARUSZ au­tóbuszt. A megyében többfelé ismerik özvegy Gazsó Mátyás né békéscsa­bai asszony levestészta készítmé­nyeit. Az idős parasztasszony a- zonban nemcsak kiváló gyúrttész- tájáról, hanem érdekes mezőgaz­dasági kísérletezéseiről is híres, ö az egyetlen autodidakta mezőgaz­dasági kutató asszony a Déltiszán- túlon. Kétszer volt férjnél és ré­gen meghalt házastársainak pa­raszti kis gazdaságában különle­ges tapasztalatokat szerzett, ame­lyeket jelenlegi kis kertjében is hasznosít. Évenként háromszor, négyszer, de előfordult, hogy még ötször is ültetett burgonyát. Szám­talan esztendőben például az új burgonyatermést követően, jú­lius közepén a mák és hagyma- földbe burgonyacsírát, valamint kimaradt öreg krumpli csírás hé­ját ültette, amelyeket vízzel hígí­tott sertéstrágyalével öntözött. A termést a fagyok beállta előtt szedte fel s osztályozva, nedves homokba rakta kamarájában, így még karácsonykor és újévikor is újburgonyát vihetett a piacra. Je­lenleg ötödször ültet majd ebben az évben hasonló módon burgo­nyát. özvegy Gazsó Mátyásné kitűnő takarmánynak tartja a szőlőleve­let és a különféle gyümölcsfák: meggy, cseresznye, szilva, eper, al­ma, körte, baradkfa levelét. Tapasztalata alapján a dús C- vitamin tartalmú szőlólevél fejős­tehénnél a tejhozamot bőven nö­veli és a hússertés-kocáknak és malacoknak is kitűnő takarmány. A szőlőlevelet közvetlen szüret u- tán kell leszedni és szárazon meg­darálva más darával keverve, va­lamint silótakarmánynak is első­rendű. Hasonlóan a gyümölcsfák levelei is, amelyeket a nyár eltel­te után, de még a dér csípése előtt ajánl leszedni. Baromfik részére az akácfalevelet mondja kitűnő darált takarmánynak, amelynek szárított levele télen leforrázva jó zöldtakarmány is. Az idős asszony véleménye sze­rint nem érdektelen népgazdasági hasznot jelentene, ha a szőlő és más falevelekkel is takarmányoz- nának, főként a nagyüzemi gaz­daságok. Tapasztalatait szeretné közkinccsé tenni, ezért leírja azo­kat és illetékes fórumokhoz küldi el.--------------«-------------­M OZI BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 4—S: Kátja nem hátrál. K.: 1*: fél 11, fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél 9. Az utolsó előadást jó Idő e- setén a kertmoziban tartják megl SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Júll. 31—aug. 6: Szerelem és fecsegés. Kezdés: h.: 8. 3. v.: 4. R. I órákon TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 4—6: A tett színhelye Berlin. Kezdés: h.: 6. 8. v.: 4. 6. 9 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Aug. 6—8: Két vallomás. Kezdés: h 8. I. s. 4. 8. 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI. MEZÖKOVÄCSHAZA Anyakönyvi hírek­? r rí fii OROSHÁZA Születések: Mihály Imre és Soós Katalin leánya Eszter, Ku­nos Károly és Éliás Róza Eszter fia Károly Zoltán, Sass Ervin és Szelei Éva leánya Éva, Rácz Ist- c i és Kolompár Erzsébet fia La- , J, Berki István és Trunger Magdolna Margit fia István Atti­la, Darók Sándor és Zvara Rozá­lia fia Sándor, Kovács Bálint Sán­dor és Horváth Julianna Zsuzsan­na leánya Klára Edit, Tóth Fe­renc és Délceg Mária fia Gábor, Zalai Ferenc és Fejes Terézia E- telka fia Ferenc. Házasságkötések: Ujj Sándor Dezső és Lévai Mária, Birkás Já­nos és Kunos Piroska Margit, Szabados István és Kulcsár Ka­talin, Zatykó Gábor és Varga Ilo­na, Kovács Lajos Zoltán és Hor­váth Ilona Katalin. Halálozások: Tóth Samu Lajos 72 éves, özv. Romancsik Józsefné Szokolai Erzsébet 52 éves, Csík Mária 75 éves, Tonár Amália 73 éves, özv. Fehér Imréné Papp Takács Mária 75 éves, Kun Fe­renc 32 éves, Baranyai Erzsébet 70 éves.-o­DÉVAVÁNYA Születések: Kiss Sándor és Benke Ilona fia Sándor, Nyúzó Bajos és Nye- gota Erzsébet űa László, Szarka Jó­zsef és Rózsa Etelka fia József, Séllel Gyula és Darvasi Aranka fia Gyula. Halálozások: Péter Lajosné sz. Nyíri Julianna 83 éves, Imre Józsefné sz. Beregsászi Zsuzsanna 78 éves, Ignátz Zsigmond 93 éves. Aúg. 6—8! Holnap már késő. K.: h: 8. v: 4. 6. 8 órakor. SZABADSÁG MOZI, GVOMA Aug. 6—8: Rendőrök és tolvajok. K.: h, 8. v.: 4. 8. 8. PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 7—11: Gyermekkori szerelem. K.: b.: 6. 9, v.s 4, 8. 8 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Aug. 3—6: Halhatatlan gamizon. K: h. fél 6. fél 8. v. fél 4. fél 6. fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 4—9: Csalódás. Kezdés: 6. 8. v.: 4. 6 és 8 órakor. BEKE MOZI. OROSHÁZA Aug. 7—16: A natol úr kalapja. K.: h.: fél«, fél 8. v.: fél 4. féli. fél 8. TANCSIfcS MOZI, SZARVA9 Aug. 4—4: Szerelmes trombitás. Kezdés h.: 6. 8 v: 4. 8. 8 órakor. ADY MOZI. SZEGHALOM Aug. 6—8: Játék az életért. Kezdés- h.: 8. v.: 4. 8 és 8 órakor: B.4STYA MOZI, BÉKÉS Aug. 7—18: Berlin Schönhauser sarok. K: ••• fél 8. fél 8. v: fél 4. fél 8 fél A hiányában nem bizonyíthatók. Nemrég egy fiatal, férjes asz- szony került a tejettartósító vál­lalathoz. Gedeon szerint soha csinosabb, kedvesebb beosztott­ja nem volt még. A neve is csu­pa báj: Hilda. Mindig kereste az alkalmat, hogy akkor menjen be hozzá, amikor az asszony egye­dül volt a szobában. Egy ideig csak bókolgatott neki, becézget- te, aztán bevallotta az iránta ér­zett elévülhetetlen szerelmét, a- mely sürgősen követeli a kettő­jük közötti szoros kapcsolatok kialakulását. Az asszony elmondta az esetet a férjének. A férj felkereste Ge­deont, de gyámoltalan fellépése inkább bátorította, mintsem hogy eltántorította volna. Gyak­ran távolról hazáig kísérte Hil­dát. Mikor az asszony ezt észre­vette és busszal ment haza, Ge­deon motorkerékpáron vetette utána magát s a motorra feláll­va bebámult az udvarra. Hilda végül tarthatatlannak ítélte a helyzetet és jelentést tett Gede- on ellen szédelgésért. S szédel­géseit megfűszerezte azokkal a hibákkal, amelyeket Gedeon követett el felelőtlensége miatt a vállalat rovására, — Fúrnak, állandóan fúrnak —kiáltott fel eszelősen Gedeon, a- mikor a feljelentésről tudomást szerzett. Aztán megpróbálta Hildával vissznuonatní a felje­lentést, de mivel az nem volt er­re hajlandó, felmondott neki az­zal az indoklással, hogy Hilda összeférhetetlen a telep vezető­jével, akit állandóan intrikál... Hilda hetek óta nem tud elhe­lyezkedni. Gedeon viszont a Hilda helyett alkalmazott Hu- bainénak udvarol. Munkába áU lása után három nappal elme­sélte neki, hogy 1942-ben egy munkaszolgálatos század pa­rancsnoka volt. — „Képzelje el Micike, milyen csirkefogó társán ság volt az — magyarázta. —* Volt olyan nap, amikor öt yenen is gyengélkedőt, beteget jelen­tettek. Nagyon felháborodtam lustaságuk láttán, kijelentettem nekik, hogy beteg embert én nem ismerek. Egyszer aztán négyen meghaltak közülük. Látjátok, ti 1 csirkefogó szimulánsok — szól- M tam a többieknek — ezek bete- ff gélc voltak! Mit szól ehhez a gj tragikomikumhoz ? Micike nem tudott szóhoz jut- rü. csak kényszeredetten mo- 1 solygott, ami nagyon jól állt ne- J ki, a Gedeon bevallotta: Ügy jg még nem vágytam soha egy nő j§ barátságára sem, mint ahogyan | azóta vágyom, hogy magát meg- 1 ismertem, drága Micike. Egye- gj lőre nem kérek mást, csak egy g kis ígéretet... 1 Erre Micike azt felete: — Ha M továbbra is zaklatni merészel, g kikaparom mind a két szemét. g — Ugyan, ne adja a szendét, g hallottam, hogy lánykorában gj milyen könnyű eset volt. Micike sírva hazarohant s fj másnap férje biztatására elment g az ügyészségre és feljelentést g tett Gedeon ellen, becsületsér- g tésért. De amilyen szerencséje g van Gedeonnak, ezt is megússza, gj mert tanú hiányában ki tudja j bebizonyítani, hogy ő könnyű e- g setnek nevezte Hubainét. Kukk Imre s. A VÖRÖSKERESZT a közegészségügyi kultúra hordozója Irta: dr. Farkas Ernő megyei főorvos napokban kezdődtek meg megyénkben a Vöröskereszt vezetőség- és küldöttválasztó tag­gyűlései, amelyek megalapozzák az 1959-ben tartandó kongresszust. Éppen ezzel kapcsolatban szüksé­ges néhány jellemző vonást el­mondani a Vöröskeresztről, amelyben a jóakaratú emberek működnek együtt minden faji, nemzetiségi és politikai különb­ségre való tekintet nélkül. A tör­ténelem bizonyította, hogy ezt a szervezeti formát csak a szocialis­ta államok képesek gazdag tarta­lommal megtölteni. Kapitalista vi­szonyok között a Vöröskereszt működése inkább alkalomszerű. Mint segi tőkészség jelentkezik, nagy elemi csapások: földrengés, árvíz, háború stb idején. A szocia­lista államok Vöröskereszt jei azon kívül, hogy a nehéz időkben segí­tenek, a mindennapi életben is ott vannak és nemcsak a károk helyrehozatalában, hanem a meg­előzésben is szerepet vállalanak. Ezért működésük kiterjed az e- gészségkultúra területére is. Fel- világosító, nevelő munkát végez­nek a lakosság széles körében, közreműködnek a tisztasági moz­galomban, a járványok megelőzé­sében, az ipari és mezőgazdasági munkaártalmak elhárításában, mozgósítanak a szűrővizsgálatok­ra, szervezik a védőoltásokat, részt vesznek a rászorultak gondo­zásában, biztosítják a vérellátást. Már ebből á puszíá felsorolásból1 is kitűnik, ami egyáltalán dppv teljes, hogy a Vöröskereszt fel­adata nagy. Az ellenforradalom is elég hamar felismerte a Vöröske­reszt jelentőségét és igyekezett ezt a maga szolgálatába állítani. Ide is behatolt sok kétes elem, akik egyoldalúvá korlátozták a Vörös- kereszt munkáját és közelhozták ahhoz, hogy a korrupció meleg­ágyává tegyék. Az ellenforrada­lom pusztító hatását a szervezet ma már kiheverte és a jelek sze­rint erőteljesebben bontakozik ki munkája, mint bármikor a ma­gyarországi történelme folyamán. Vöröskereszt az egészség- ügyi szákszolgálattal szoros kapcsolatban áll. Az orvostudo­mány, igaz, az utolsó évtizedekben rengeteget fejlődött. Különösen a gyógyszerkémiának köszönhet so­kat a gyógyulását kereső beteg ember. Ahol azelőtt tehetetlenül álltunk, vagy tüneti kezelésre vol­tunk utalva, ma fajlagos gyógy­szert alkalmazunk és meggyógyít­juk a beteget. Más területen az érzéstelenítőszerek tökéletesítésé­vel a sebészet gyógyító munkája ért el hatalmas eredményeket. Nem csoda, hogy sokan, az orvo­sok közül is, az orvostudományt a gysgyító tudomány fejlődésében látják. Van azonban az orvostu­dománynak egy más vonatkozása, amely fejlődésében, tudományá­ban semmiben sem marad el az előbbitől, viszont eredményeiben túlszárnyalja azt. Ez a közegész­ségügyi megelőzés tudománya. Ar­ról van itt szó, ha ma már jól meg is tudjuk gyógyítani a vérhast, a diftériát stb., mégis helyesebb ar­ra törekedni, hogy ezen betegsé­gek létre se jöjjenek. Egyszóval: a közegészségügyi munka mindig hatalmas tömegeket érint,, mindig az egész lakosságot védi. S maga a szakszolgálat egymagában kép­telen arra, hogy a tudomány felfe­dezéseit ilyen széles körben alkal­mazza. Itt siet a Vöröskereszt a szakszolgálat segítségére, mond­hatni mint a közegészség roham­csapata, amely mindenkor rendel­kezésére áll, amikor a nép egész­ségügyi kultúrájának biztosításó­ról van szó. Felvilágosító, nevelő munkát végez, mór a kisgyerme­kektől kezdve, helyes egészség- ügyi jelszavakat népszerűsít, szű­résekre, oltásokra toboroz. Végül, de nem utolsó sorban a vérellátást is szervezi és ezzel bekapcsolódott a gyógyító feladatba, hiszen vég­eredményben az egészségügyi kultúra szempontjából a gyó­gyítás és a megelőzés szoros egy­séget képez. Megyénk mezőgazdasági jelle­gű s ezért mind a szakszolgálat­nak, mind a Vöröskeresztnek el­sőrendű kötelessége az általános vöröskeresztes feladatok mellett különösebben kidolgozni a mező- gazdasági vonatkozású közegész­ségügyet. Bármennyire is lehetővé teszi a tudomány fejlődése, hogy a munka a mezőgazdaságban is fo­lyamatossá váljék, egy bizonyos idényszerűség a mezőgazdaságban mindig lesz. Ezért a közegészség­ük Is a nagy mezőgazdasági mun­kák idején bizonyos feladatokat jobban hangsúlyoz. A tisztasági mozgalom például folyamatos kö­vetelmény, mégis súllyal tavasszal indítjuk meg, vagy más oldalról az elsősegély kiképzést a nagy nyári munkák idejére tesszük: jyjegyénkben a szákszolgálat és a Vöröskeresztnek a viszo­nya alapjában véve jónak mond­ható. A dolgok természeténél fog­va rendkívül szaros a kapcsolat a KÖJÁL, valamint a Vöröskereszt megyei titkársága között. A me­gyei KÖJÁL jó működése bizo­nyosan ezzel is magyarázható. Szakszolgálatunk többsége szin­tén együttműködik a Vöröske­reszttel. Legutóbb például a Salk- oltásnál mindenütt támaszkodtak orvosaink a vöröskeresztes mun­kára. Ezenkívül az egészségügyi állandó bizottságoknak több orvos az elnöke, mint Békéscsabán dr. Sonkoly Kálmán, a szeghalmi já­rásban pedig dr. Esztergály Szö­rény, akik mindig szorosain egybe­kapcsolják saját problémájukat a Vöröskereszt munkájával. Mindent egybevetve: a Vöröske­reszt népünk egészségügyi kultú­rájának megvalósításában kiemel­kedő és nélkülözhetetlen jelentő­séggel bír. Minél nagyobb a Vö­röskereszt társadalmi mozgató e- reje, annál hatásosabban tud dol­gozni. A Vöröskereszt munkájá­ban a társadalom minden egyes tagja, korra és nemre való tekintet nélkül érdekelt, ezért legyünk rajta, hogy a kongresszus előké­szítésében minél több ember tu­datába bevigyük a Vöcröskerszt fontosságát.

Next

/
Thumbnails
Contents