Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

W59. augusztus 9., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Bafatonfenyvesen üdülnek a pusztaközponti gyerekek A pusztaközponti iskola tanulói közül 39-en a napokban utaztak «•1 Balatonfenyvesre, ahol sátortá­bort vertek, és két hétig szórakoz­nak, megismerkednek a Balaton és a környék szépségeivel, neveze­tességeivel. A gyermekekkel több Népi demokráciák közös fotóalbuma és fotokonferenciája, szovjet és magyar fényképkiállítások A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Kulturális Kap­csolatok Bizottsága meghívására a Magyar Fotóművészek Szövetsé­gének elnöke, Vadas Ernő és főtit­sziilő is elutazott: Kincses Benjá- j kára, Vámos László három hetet töltött Moszkvában és Leningrád- ban. Ütjuknó! hazatérve Vámos I észló főtitkár a következőket minné, Verasztó Ferencné, Csotó Nagy Istvánná, akik a tábor ellá­tását, a főzést vállalták magukra.--------------------­­V Egy albérlő felháborodik örömmel olvastam a Népújságban a napokban megjelent „Al­bérlet” című, írást. A mulatságosan megírt eset a valóságban is előfordult, de nekünk, szegény albérlőknek nem valami kellemes az ilyesmi. Ez késztetett engem arra, hogy megírjam a „folytatá­sát’“. Ez év márciusában kerültem Békéscsabára, a Berzsenyi utca 9. számú házba albérlőként egy barátommal. őszintén mondva, megtetszett a különbejáratú bútorozott szoba. Igaz, már előzőleg hallottuk, hogy a néni jó borsos áron szereti kiadni a szobát, de­kát mit tehettünk, a szabad ég alatt mégsem hálhattunk. Kijelen­tette; ha ágyneműt hozunk, akkor 150 forintot kell fizetnünk egy hónapra, ha nem, akkor 200-at. Ebből nem enged. Azt hiszem unalmas lenne mindent elmondani amivel a néni mint albérlőit anyagilag kihasznált. Alig volt valami, amit fel ne számolt volna. Például pohármosásért 10, köcsögmosásért 30 fillért számolt fel. Albérlőire e tekintetben sem panaszkodhat, mert ezeket a díjakat megkapta. De legalább nyugodt, hosszú albérlete lett volna az bernek. Erről szó sem volt, pedig a kedvébe jártunk. Most, augusztus elseje előtt 3 nappal felmondott, mert augusztusra jobban fizető albérlőkre, egy házaspárra tett szert. Mi ketten „csak” 300 forintot (meg a mellékeseket) fizettük azért az egyetlen szo­báért, a házaspár ellenben hajlandó 440 forintot is adni. Mi nem tágítottunk, erre a házinéni kirakta a holminkat. De mi történik akkor, ha újabb jelentkező esetleg 500 forintot ígér, akkor a házas­párt is kirakja? Nyilván, mert hiszen nekünk is azzal érvelt mikor kitett, hogy be kell látnunk; annak adja ki a lakást, aki többet fi­zet. Kénytelenek voltunk elköltözni. Felháborodva ragadtam tollat, mert ami sok az sok. Ennyire mégsem szabad egyeseknek kihasználni azt, hogy az ember rászo­rul az albérletre, mert az ilyen árfelhajtás a kiszolgáltatott dol­gozók kiuzsorázása. Hallottam, hogy a házinéni mennyire felhábo­rodott, mert az „Albérlet’“ című cikkben önmagára vélt ismerni. Ügyvéddel fenyegetőzött,‘ mondván, hogy becsületét sérelem érte. Szerintem azokat éri sérelem e téren, akiknek ő és hasonlók a szo­rult helyzetüket lelkiismeretfurdalás nélkül kihasználják. Fári Lajos albérlő, Békéscsaba, Berzsenyi u. 28. mán imperialista csapatok, hogy egyesüljenek a csehekkel. A- zonnal támadásba mentünk. 45 percnyi harc után szétszórtuk az egy hadosztó lyuyimak látszó sereget. Húsz géppuskát zsák­mányoltunk s egy tüzér-üteget semmisítettünk meg. Mivel összes töltényünket ki­lőttük, vissza kellett mennünk munícióért Miskolcra. A pálya­udvaron tolongott a sok nép. Mondták, hogy a románok bent vannak a városban, a csehek pe­dig a gömöri állomáson gyüle­keznek. — Elveszett Miskolc! — hal­latszott, s alig tudtuk megvi­gasztalni a kétségbeesett népet; — Ne sírjanak, hanem cseleked­jenek! — tanácsoltuk. Bátorítá­sunkra férfi, nő és gyermek egy­aránt segítet ek — lőszert tárol­ni. A vasutasok és a nagyobb fiúk fegyvert fogtak, s a Sajó partján feltartóztatták a román imperialista csapatokat. Mi pedig a gömöri pályaudvart tisz­títójuk meg egészen Sajószent- péterig a cseh fehérgárdista csa­patoktól. Azután visszamentünk a pesti vonalra, mert már tud­tuk, hogy segítőcsapatunk nin­csen. Útközben magyar, román, cseh és osztrák imperialista kö­telékeket szórtunk szét. A nyék- ládi állomásról telefonáltunk Pestre. Megtudtuk, -ogy Hat­vanban állomásoznak bevagoní- rozva gyalogos csapatok, s ff órakor már be is futottak a 'Öl­esek és a 33-asok és elindul­tak Kassa visszafoglalására. Mi Is árra vettük az irányt. De a csehek is akcióba léptek, s á mienknél modernebb osztrák páncélosvonattal találtuk ma­gunkat szemben. Nyugalmunkat azonban neon vesztettük el. Pa­rancsnokunk kiadta a jelszót: — Teljes gőzzel előre, tüzelj! — Az ellenséges páncélos telitalálatot kapott, mozdonya azonban nem sérült meg, s annál nagyobb gyorsasággal vonult vissza, és nem is találkoztunk vele többé. Kassa előtt felrobbantották a hidat, így csak ágyútűzzel tá­mogathattuk derék gyalogosa­inkat. Három nap alatt hidásza­ink kijavították a hidat, s mi át­keltünk. Eperjes felé haladtunk, ahova könnyen Jutottunk, mivel arrafelé már szétverték csapa­taink az ellenséges erőket. Bárt- fán lengyelekkel találkoztunk, ök mondták, hogy a cseh impe- fiv’nstak oda menekülnek hozzá­juk, s leszerelik és internálják őket. Lkkor azt hittük, hogy mi győztünk; de villámcsapásként ért a parancs: vonuljunk vissza Hidasnémetiig, mert ott fesz a határ. A romáin királypárti- im­perialistáknak azonban eszük­ben sem volt visszavonulni, ha­nem Tokajnál próbáltak átkelni. Mi azonban ezt megaksadályoz- tuk. Nem is jöttek többéi;, csak amikor már Budapesten is bent voltak. Miskolcon értesültünk a helyzetről. Fejtman Ferenc moz­donyvezető tanácsára az egész legénység Miskolcon maradt és a páncélost a laktanyavonattal együtt Egerbe vitte. Bennünket a diósgyőri vasgyárban helyez­tek el munkába A páncélos harcosokat Eger környékén ke­resték, mi azonban ekkor már Miskolcon biztonságban vol­tunk; Alt Lajos mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Moszkvai tárgyalásainkon megállapodtunk a szovjet fotómű­vészek képviselőivel, hogy október elsejétől kezdődően Moszkvában magyar fotóművészeti kiállítást rendeznek. Ugyanakkor részt vesz­nek az ugyancsak októberben megnyíló budapesti nemzetközi kiállításon. Jövő tavasszal konferenciát ren­dezünk Budapesten, s ennek té­mája: a fotográfia feladatai szocialista országokiban. A konfe­renciára szovjet fotóművészek is jönnek. Elhatároztuk azt is, hogy almanachot adunk ki a népi de­mokráciák fotoművészetéről, Szovjetunió művészfényképezői- nek közreműködésével. Szépül A város Békéscsaba Utcáin járva, aka­ratlanul is felfigyelünk arra, hogy hol itt, hol amott állványok szök­nek magasba egyik-másik épü­let mellett. Néhány hét múlva, a- mtkor az állványokat lebontják üdén, fessen tűnik elő az addig porlepte, Időrágta épület. Jóleső érzés fogja el a járókelőt mind­egyik megszépült épület láttán, hi­szen nemcsak otthon, vagy a szó­rakozóhelyeken szeretjük a szépet, hanem az utcán is . Örömmel üdvözöljük ezt a vá­rosszépítés! mozgalmat, amely — mondjuk meg őszintén — rá is fér már egyes épületekre. Mindannyi­unk kívánsága: csak így tovább! TOTÓ-eredmények Az 1958. augusztus 3-i 31. heti totó-eredmények a következők: x22 22x 112 2X|-----------------—♦-----------—— M OZI SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Juli. 31—aug. 6: Szerelem és fecsegés. Kezdés: h.: «. 8, v.: 4. s. » érakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 4—6: Kátja nem hátrál. K.: h.: fél 7. fél 9, v.: fél S, fél 7, fél 9. Az utolsó előadást jé idő e- setén a kertmoziban tartják meg! TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 4—6: A tett s/.ínhelye Berlin. Kezdés: h.: 8. 8, ».: 4. 6. 8 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Aug. 6—8: Két vallomás. Kezdés: b 8. 8. v. 4. 8. 8 VÖRÖS OKTOBER MOZI. MEZÖKOVACSHAZA Aug. 6—8: Holnap már késő. K.: h: 8, v: 4, 6, 8 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOM A Aug. 6—8: Rendőrök és tolvajok. K.: h. 8, v.: 4, 6. 8. ERKEL MOZI, GYULA Aug. 5—6: Halhatatlan garnizon. K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, tél 8, fél 8, PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 4—5: VetálytársaJk. K.: h.: 6. 8, v.: 4, 6, 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 4—6: Csalódás. ■f^ezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor; «EKB MOZI, OROSHÁZA Aug. 4—Ü: Csatorna. K.: h.: fél'& fél 8. v.: fél 4, fél 6, fél 8. TANCSI&3 MOZI, SZARVAS Aug. 4—6: Szerelmes trombitás. Kezdés h.: 6, 8. v.: 4, ,8. 8. órakor. ADY MOZI, SZEGHALOM Aug. 6—8: Játék az, életén. Kezdés- h.: 8. v.: 4. « é9 8 őrskot BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Júli. 31—aug. 5: Trapéz. K: h- fél 8, fél 8, v: fél 4, fél 8 tói' í, ...tiltakozni önmagunk megcsúíolása ellen Gerencsér Miklós: Hátsó város mindannyiunknak: ,.tiltakozni ön­magunk megcsúfolása, a háború ellen. Hőseim a gyermekkori ismerő­sök, akikkel közös volt s közös ma is a sorsom, akik a betűvetés­sel együtt tanulták meg a pusztu­lás fogalmát, s a primitív szám- tanpéldák mellé repülőgépeket és bombákat rajzoltak. Azt akartam elmondani, hogy a gyermekek számára mit jelent a háború. Ez a komor szó azóta is naponta elhangzik valamennyiünk Gerencsér Miklós szájából, nem tudva, hogy a ret­tegést mikor igazolja ismét a va- A regényről nem tudok sokat lóság. A háború mindenki számára mondani, hiszen amit akartam, szörnyű, egyaránt szenvednek a benne mondtam el. Hogy mennyi- bűnösök és az ártatlanok, de a re sikerült szándékomat kifejezni, legtöbbet a legártatlanabbak, a azok dönthetik el, akik megáján- gyermekek szenvednék. Elsősbr- dékoznak azzal, hogy első könyve- ban erről szól a regényem, amely met a kezükbe veszik, s ha türel- egy vidéki város munkáskerületé­in ük lesz,.végigolvassák. írás köz- nek a háború utolsó hónapjaiban ben az volt a szándékom, mint zajló életét próbálja felidézni. ...életművemet adom az olvasó kezébe Várnai Zseni: így égtem, énekeltem „így égtem, énekeltem, daloltam önfeledten, s egészen elfeledtem, hogy nem szerelmi líra, amit írtam, és sírtam, egész világgal vívtam, de hát így volt felőlem a csillagokba írva.’“ Ebben a verseskönyvemben é- letművemet adom az olvasó kezé­be. Ez a mű 1911-ben kezdődött, amikor első versemnek ezt a cí­met ad;am: Anyaság. 1912-ben már ezt a verseimét is leírtam: Katonafiamnak! E versgyűjtemé­nyem 1958-ban zárul. Közben vi­lágháborúk dúltak, forradalmak zúgtak, élethalálharcát vívta a dolgozó nép kenyérért, emberi jogokért, békéért, szabadságért. E versek tanúbizonysága szerint mint költő és mint ember mind­ebből kivettem a részemet. A vi­lágháborúk alatt háborúellenes, forradalmi verseket írtam és az anyai szerelmet, féltést, siratást énekeltem, minden anyák nevé­ben. E versgyűjtemény végén egy eddig még meg nem jelent hosz- szabblélegzetű költeménnyel ta­lálkozik az olvasó. Címe: Varga Eszter föltámadása. Ebben a ver­semben írom meg az 1944-es év szörnyű megpróbáltatásait és a felszabadulás új életet jelentő el­ső napjait. Hadd idézzem itt e költemény zárósorait: „Mi célja lenne most már életednekf Várnai Zseni ha nem a dal, hogy némák helyett zengjed, porló szivek szavát lángolja ajkad, s a győzedelmes békét énekeljed!” MAKAI GYÖRGY; Nyugati szemmel HEVESY IVÁN: A magyar fotóművészet története Makai György, „Nyugati szemmel” című könyvének fedőlapja Hogyan látják nyugaton a Szov­jetunió szédületes fejlődését, mi a véleményük a kulturális forra­dalomról, a szputnyikokról és az interkontinentális rakétáról, az é- letszínvonalról, az ipari fejlettség­ről, a‘ kolhozrendszerről ? Mi a véleményük az egypárt-rendszer- ről, a szovjet állam szilárdságáról? Erről szól W. Churchill, az ifjabb Randolph Hearts, a sajtókirály, John Gunther, a neves amerikai újságíró, Jules Moch, a hires fran­cia politikus, Davies volt moszk­vai amerikai nagykövet, Wendell szünk életpályája szinte kezdeté- Willkie amerikai politikus és még tői végigkísérte a miagyar fotomű- számos ismert politikus és kultu- vészet fejlődését. rális vezető személyiség. Kép Hevesy Iván, az Ismert művészettörténész „A magyar fotóművészet története” című, könyvhéten megjelent könyvé­ből Ismert idős művészettörténé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents