Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-05 / 183. szám
183* ttocuraiw As 1«M BÉKÉS MEGYÉI NinrCJS&G 3 Belterjes gazdálkodásra törekednek Falu a községben Vagy talán tévedek? Aki járt már Dunátúlan, Miiadein tózonny®! ne- kem ad igazait Egy-ggy «aaaogyi, \agj- veszjpnéimd áálagfaliu határa, mz erdőkkel, legelőkkel együtt 3— 6 ezer ka>t. böki iélekszáma; 800 —10©®. Bk«, fölkerestem a füzes- gyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Központi helységében alig találtaim meg az elnöki szobát. Előadóterem'’,, „Pénztár“, a . , _ „ .... zTT, ... ,, sincs egvelore panasz. Hanem a„Konyveikte - mmt egy nagyra:- . „ ,f* ~ ... .... a füzesgyaraurti Vörös Csitfag Tsz-ben • sorol fel, amikor a múlt év őszén, |arra, hogy a .belterjesség felé irányítsák ezt a hatalmas tenaeläszö- vtfctksziteí. s most tavasszal vetettek. 24 jajt« növény! Ex még egy Myem nagy termelősawvetkei&etfeai is ssk. — Melyik jobb, melyik rosszabb termést ad — mondják a tagok. — A kukoricánk nagy része saépnek ígérkezik, ha kap még egy esőt, ,30—33 mázsa lesz holdanként. A I kenderünk is jő, a cukorrépánkra Üjítási javaslatok nyomában a Békéscsabai Téglagyárban u Jalalmád. És milyen forgalom! A rak. árfele látók hozzák a jelentéseket, igényléseket; asszonyok munkaegységkönyvecskéjükkel vár akoznak, valószín üieg új be- <*z:ást kérnek ; amott egy fejken- dős néni kérvényt szeretne fogal- maacUtmi az inodabeláekikei, a pénztárnál nyugdíjas tsz-tagok álldogálnak, némelyikük reklamál, hogy még most sem kapta meg a nyugdíjéit. Most a Sarkadi Cukorgyár megbízottai nyitnak1 be, a cukorrépa-becslést beszélik meg. A főkönyvelő nyugtát készít azoknak a tszcs-tageknak ,,kártalanításáról*’, akik ősszel, vagy ké- ; tófab bevetett területeikkel együtt1 csatlakoztak a Vörös Csillaghoz.,. alóságos nagyüzemi forgalom! Nem csoda, hisz akkora a termelőszövetkezet területe <3 ezer hold) és létszáma <a családtagokkal e- gyütt ezren felül), mint egy dunántúli falué. Ilyen nagy termelőszövetkezet biztos gigantikus számokkal fejezi ki a maga nagyságát, gondolom, s ez irányban érdeklődöm az irodában. — Kilencszázbatvan holdon vetettünk búzát — kezdi Tőkés elvtárs, a tsz párttitkára. — A környéken a legjobb átlagtermés nekünk lett: 7,5 mázsa. Ne csodálkozzon... tavasz óta egyetlen egyszer volt eső nálunk, akkor is mindössze 4,6 milliméteres. Aztán eg 9 aranykoronás földjeink vannak... Az egyénieknek 3—4 mázsás az átlagtermésük. Mi 65 vagon búzát csépeltünk el... 165 hold cukorrépánk, 100 hold kenderünk van és... akarja írni?... Tőkés elvtárs a papírra fektetett vetés érvből 24 féle növényt zok a 15—20 holdas kisebb táblák! ...nem volt érdemes annyi féle r>ö- ! vényt termelni. Az idő sem kedvezett nekik... 2,5 millió forint kiesésünk lesz aszály miatt a növénytermelésből. .. Ilyen összeg egy közepes termelőszövetkezet egész évi bevétele sincs. Mégsem érzik meg any- | nyina a Vörös Csillag tagjai, miint ahogy gondolni lehetne. X. Y. egyénileg gazdálkodó, ha aszály sújtja földjeit, új évre még a vetőmagot is kölcsönkérheti. Egy termelőszövetkezetiben azonban nagyjából kiegyenlítődik a veszteség: ha valami rosszul sikerül, annál jobban bevág a másik. Ilyen biztos jövedelemforrás a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is az állattenyésztés. — Szarvasmarhaállományunk felülhaladja a 300-at — mondja Barkóezi Pál, a tsz elnöke. — Száz hízómarhát adunk el a közeljövőben. Kiiencszáz sertésünk van, a- miből háromszázötven eladásra hízik. Ezernyolcszáz darabból áll a juhállományunk. A gyapjúért nemrégiben 300 ezer forintot kapunk. Ezenkívül állandó b2 vételünk van a meglévő hétezer darab csirkéből, a tojás- és tejeladásiból... Nem kell ide még hozzávetőlegesen sem, hogy mindez forintban mennyit tesz ki- Aki gazdálkodik, képet tud alkotni magáinak erről anélkül is. — Fejleszteni akarjuk az állatállományunkat — folytatja Barkóczi elv.-árs. Ez egyáltalán nem meglepő Hiszen annyi éven át meggyőződhettek arról a vörös-csillagfoeliek, hogy az állattenyésztés jövedelmére mindig bizton számíthatnak. Még akkor is, ha a növényterme— Eíőször is — mondja — már az új gazdasági évben fölhagyunk ezzel a sokféle mivénytermesztéssel. Mindössze 5—6 fajta möuémyt fogunk .termelni. Helyettük növel- - iti akarjuk a takarnaányferimé te-1 rtitetet. Az .ossz szántónak — .a pillangósakat is beleértve — -ez-1 Ideig mindössze SS százalékán termeltünk takarmányt. Ezért nem ■tudtuk kellő ütemben fejleszteni az ánatállcmáriyt. Csak a 700 hold pillangós területet 134)8 holdra «- mel-jüik és összesen ID—12 százalékkal növeljük a takanmányve- tésit. — 1966-ig el akarjuk enni, hogy 800 egyediből álló szarvsnsmariha- államáinj'unk, kétezer anyajuhunk, huszonötezer csirkénk legyem. E- mellett állandó gyorshíéMáeofcra rendezkedünk 1», mert ez jó jövedelmet biztosít... Sokat lehetne még írni a Vönös Csillag Termslőszöve. kezeiről, de úgy gondolom, a leglényegesebbet, ami tanulság lehet más termelőszövetkezetek számára is, lejegyeztem. Ez pedig összefoglalva, nem más, mint s belterjes gazdálkodásra való törekvés, mely nemcsak maguknak a tsz-tagok- nak nyújt növekvő jövedelmet, ha' A napokban ellátogattunk a Békéscsabai Téglagyárba. Az utóbbi évek újítási eredményeiről akartunk néhány szót hallani És arról, hogy mennyire kezelik lelkiismeretesen a beadott újítási ja- vaslatókiaít. —Tízév óta ez év júliusáig Ilii íjjá ást adtak be a munkások — ihiL.,0 tűk Ravasz Pál újítási előadótól. — A beadott újítások nagyresztét be is vezettük s a rendelet szerinti -díjazást a gyár ve- aetősépe m-indein esetben kis is fizette. S egy enne a célra rendszeresített kifizetési jegyzéket tett elénk, amit az újítóknak az újításért járó pénz felvételekor alá kell írni. — A múlt évben is — amikor még nálunk sem volt teljes a kon- szc Udáció — harminchat újít» született, melynek nagy részét alkalmazzuk is — folytatta Ravasz «Ívtál*. — Ez év január 1-től június utolsó napjáig pedig már harminchárom újítási javaslatot adtak be. Vagyis az első félévben csak liánommal kevesebb a beadott újítási javaslatok száma, mint tavaly egész évben-. Persze e néhány eredményes «ám mögött van még tennivaló bőven. Mert azért, aligha érdemel dicséretet a gyár újr.ási előadója, de a gyár többi vezetője sem, hogy huszonegy újítási javaslat — egy része 1955 december óta — a fia munkások önérzetét. Pedig még yőnéháiny munkafolyamat van, a- bol az újítások könnyebbé, oiosob- bá tennék a termelést. De más 'fogyaíékcisságtrt is. \a- pasztaltunsk a beadott -újítási javaslatok körül. A -legutóbbi újítási: rendelet' szerint a már kikísérlete- zett és bevált újítások -esetabrtt. h'ivatolcs szerződés: kell kötni ,a. -gyárnak az újítóval. Az újítssi rendeletnek ez a fontos része a- zonban sehogyan sem akar vakara ■ válni a téglagyárban. '-"Ext -egyébként egész köt eg restancia bizonyítja. Amint e néhány szám is példázza, él a Békéscsabai Téglagyárban az újítómozgalom. De ha a gyár vezetői az újítási rendelet pomes betartását is jobban szem előtt tartanák, akkor maguknak és a közösségnek is egysrám tő h :t használnának. nem az egész lakosság^ éieiszinvo- ókban elintézetlenül hever. Ezen italának további növeKedéset is i btz-cny sürgősen változtatni kell. biztosi.ja. j Az újítási javaslatok kikísérlete(v.-d.) »rétének elhanyagolása joggal sérti Bírósági hírek Ifj. Anial János, a Telekgeren- j mázott. Ezért a cselekményért a dási Földművesszövetkezet volt j bíróság nevezettet hathónapi bőrboltvezetője három alkalommal összesen 8639,54 forint hiánnyal számolt el. A Gyulai Járásbíróság I megtérítésére ezért 19 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Azonban kötelezte a teljes kár és a felmerült perköltségek megfizetésére. tönbüntetésre ítélte és kötelezte az okozott kár és költségek teljes Az áHattenyészt s fejtesTtésp? tárgyalták meg a kiiröslaöápyi Oózsa Tsz-tFCT A körösíLadányá Dózsa Termelő- szövetkezet ebben, az évben nagy mértékben fejleszti állattenyésztését. A legutóbbi közgyűlésen -«3- mcmdták, hogy a temaelősaövel- keretben a tejhozam lényegesen megnövekedett, amióta jő legelőt biztosítottak a tehenek számára. A hízók is ■ szépen gyarapodnak, átlagsúlyuk elén a 42 kilogram-- mot. A Gyomai Keltető Állomásról hozattak 1999 darab naposcsibét. Az őszi csibéikre is beadták az igénylésüket. A tsz pulyka- és ü- batenyész léssel is foglalkozik. A11* birkákat megnyírták, a gyapjút is leszállították, amiért komoly1 ösiJ*** szeget kaptak. A 92 darab sertésüket vagy szabadpiacon értékesítik, vagy leszerződik az Adatforgalmi Vállalattal. Az Orosházi Járásbíróság Les-z- kó István, a Gerendás! Földmű- vessaövetkezet volt boltvezetőjét egyrendbeli folytatólagosan elkövetett üzérkedés, meg nem haiálésüket kár éri. Ezért törekednek wwwwwiHHMWwwHVWHWWWHHHWwtvww rozható számú csalás és egyrendbeld magán ok ir a tham isi t ás bűnkisebb dolgok is, amire nem kell nagy pénz. A munkásoknak nincs ruhásszekrényük és öltöző. Az alkalom szüli a tolvajt — szokták mondani. Felütötte a fejét a kapitalizmusból öröklött ronda betegség, az üzemi lopás. Hol egyik sír, hol másik, hogy elveszett valamije. Ilyen körülmények között a közös akasztós ruhaszekrény, melyet most csinálnak — nem elégítheti ki az igényeket. Aztán az üzem fejlesztésének kiesé szegénységi bizonyítványa az is, hogy a szépen terített e- bédlöasztalck mellett rossz lázán megnyitották a földművesszövetkezet új vendéglő-éttermét és majd bővítik is kerthelyiséggel és száz asztallal, a székeket nem is említik, hiszen az csak a konzervgyárban nem természetes. Ehhez a MESZÖV- központ 159 ezer forintos támogatást nyújt. Megérthetik, hogy az ilyen és hasonló híreknek nem örülhet az ember igazán, a- míg a konzervgyárban ládán ülve ebédelnek a munkások és utcai ruháikat a puszta falra, szegre, vagy még oda sem a- kaszthatják. Jobban meg kellene nézni, hogy dákon ülnek a munkások, mert jj0j és hogyan fejlesztünk. A nincs elég szék. A sok-sok bicikli pedig egymásra rakva az üzem különböző részein heve- részik, nincs tárolóhelyük. Az illetékes szervek erre talán azt mondhatják, hogy ne üssük ott a vasat, ahol már ütik, hiszen már terveznek és egy időn belül megvalósul ezen igények kielégítése. Ez helyes. A- zonban gondolkozzunk egy kicsit azon, hogy ez az üzem tudomásunk szerint földművesszö- vetkezeti konzervgyár és országos felügyeleti szerve a MÉSZÖV. Egyik napon azt olvastuk az újságban, hogy Oroshágrófné gazdaságpolitikája, beleértve a munkásokkal való „törődést" is, jó volt Horfchyéknak, de az ilyen politikának még csak a szikrája sem jó nekünk a munkásosztály államának és ebben az államban, a pósteleki földművesszövetkezeti konzervgyár, ha eldugottan is, de benne van. Dolgoznak ott szorgalmasan. Tervüket jóval túlteljesítették. De még vidámabban haladna a munka, ha minden úgy lenne benne, mint hazánk többi üzemében. Bőd« Zoltán tette miatt nyolc hónapi börtönbüntetésre és 1090 forint pénzbüntetésre, feleségét Leszkó István- nét, mint a folytatólagosan elkövetett árdrágító üzérkedés bűnsegédét négy hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre Ítélte és kötelezte őket az eddig felmerült költségek megtérítésére. Nevezettek ugyanis a Gerendása Földművesszövetke- zet boltjában saját pénzükön vásárolt árucikkeket árusítottak és ezzel maguknak egyéni hasznot biztosítottak:-oA Csanádapácai Földművesszövetkezet volt italboltvezetőjét, Légrádi Zoltánt, a gyulai Megyei Bíróság 10 hónapi börtönbüntetésre és 10 800 forint kór, valamint a felmerült költségek megfizetésére kötelezte. Nevezett a söntés többletként jelentkező összegeket nem fizette be a szövetkezet pénztárába, hanem azt részben magának tartotta meg, részben pedig ! I beosztottjai között szétosztotta. A Csanádapácai Föidművesszö- vetkezetnél dolgozott Annus Imre az 1. sz. vegyesbolt vezetőjeként. A leltári elszámolás során 13 477,62 forint leltárhiánnyal számolt el, amelyből mintegy 1100 forint jogtalan kihitelezésből szárJaj, én sosem tudtam, hogy ilyen szép WWWWWWN. a BALATONI. M ár egy hete an- vidékét. _____ r'j. 1 nak, hogy Gá- bortelepen járva, Ucsnyik M/lria óvodai dajka-nénivel megismerkedtem. Sokat beszélgettünk, hirtelenében elmesélte nekem majdnem az egész élete-sorát, és a címadó felkiáltás is az övé: „Jaj, én sosem tudtam, hogy i- lyen szép a Balaton!..!’ És miként került szóba a Balaton? Ennek is elmondom a történetét, mert könnyekig megható és nagyon-na- gyon tanulságos. Sokan kérdezhetnék: u- gyan mi tanulságot ad az, hogy valaki felfedezi, milyen szép a Balaton, és vajon érdekes-e ez, ha ezt valaki hangoztatja? Annak, akinek élete során sokszor megadatott az utazgatás, a balatoni üdülés, az valóban nem talál már sok érdekeset az egészben. De Ucsnyik Mária esete más. Igazán tanulságos, hiszen nem nagy szó az, ha azt mondjuk: neki az alkotmány tette lehetővé, hogy megismerhesse országunk egyik legszebb — Üdülő-beutalót kaptam — mondja még utólag is büszkén, és a visszaemlékezéstől egy ici-pici könnycsepp is a szemébe szökik, de gyorsan kitörli onnan, nehogy az aprónép észrevegye, hogy Mariska néni sír. —i Két teljes hétig nyaralhattam Balatonalmádiban!... Higyje el, sírtam örömömben, hogy én ezt megérhettem... Hogy mi, falusi emberek is elmehetünk, ilyen módot adott ez a rendszer. IXT ariska néni nem fiatal már, nem ment férjhez, és így szálltak felette az é- vek. Két éve dolgozik a gábortelepi napköziben, azelőtt a tszcs- be járt, a felszabadulás előtt pedig megismerte a szegénysors minden baját, keserűségét. — Törődött is azzal a gróf-uraság, hogy mi esténként pirított napraforgót vacsorázunk, vagy még azt sem... így volt, nincs ezen mit hitetlenkedni. Most pedig? „Nyolcszáz forintot keresek, és nagyon jól megvagyok belőle...” kár merre is bonyolódik velünk a beszélgetés fonala, mindlg- mindig visszakanyarodik a balatoni szép napokhoz, Balatonalmádihoz, az üdüléshez. •— Nem is hittem sose, hogy ezt is megérem... Tanultam én is valamikor, hogy milyen a Balaton, de hogy ilyen csodásán szép, azt nem hittem... Elárulom: akkor is sírtam, amikor először megláttam azt a nagy vizet, a hegyeket, hajókat, vitorlásokat... Soha életemben nem felejtem eh A zóta Mariska né-1 ^ ni, ha csak teheti, az óvoda kicsi apróságainak a Balatonról is mesél, és nagyon boldog, mert tudja, hogy az a sok kicsi leány és fiú, a- kiket annyira szeret, miért is élnek ma másként, mint valamikor ő, amikor pirított napraforgót szemezgettek vacsorára„i Sass Ervin.
