Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
WSS. augusztus 1., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 KÖZLEKEDÉSI (ífifámtö-vi Vészjóslóan szirénázik a mentőautó. A rendőrségen cseng a telefon. Balesetet jelentenek. Van így, hogy egy nap kettőt—hármat. A mentőautó nem egyszer súlyos koponyasérülést, törést, zúzódást szenvedett emberrel száguld a kórházba. A rendőrség pedig helyszínel, megállapít, nyomoz. Nyomozóit. hogy ki vagy kik okozták a balesetet. Tegyünk csak egy körutat a megyében s nézzük meg, hogyan is közlekedünk? Jelenleg javítják az orosházi utat Sebességkorlátozó tábla van kitéve. „Lassan, útépítés!” Csak 15 kilométeres sebességgel szabod közlekedni. Betartjuk a szabályt, lassan megyünk. De nicsak: a megyei tanács gépkocsija előzni akar. Ez bizony szabálysértés. Most csak figyelmeztetik, de legközelebb már büntetés jár érte. No de haladjunk csak tovább O- rosháza felé. Közben nézgelődünk kétoldalt. Csépelnek a határban, szántják a tarlót. Amíg azon gondolkodunk, hogy jól halad a munka, kellene egy kis eső, — csikor- dul a fék, s hirtelen megállunk. Forgalmi akadály? Igen, egy jól megtermett tehén áll előttünk, s néz velünk farkasszemet. A közelben senki. Hát bizony, ezt sem szabad. Forgalmas út mellé kicsapni a jószágot, nemcsak köny- ryelműség, hanem az bűnös cselekedet is. Hogy nem okozott balesetet? Most nem, de már oko- ' zott. S hogy ez így igaz, arra valószínű nagyon jól emlékszik még dr. Tóth Lajos kunágotai állatorvos, amikor Medgyesegyháza és Kétegyháza között elütött egy sertést. Szerencséjére egészen lassan ment, s így a baleset az anyagi káron kívül nem volt súlyos, de könnyen lehetett volna. Alig hagyjuk el a tehenet, ú- jabb akadály. Egymás mellett két kerékpáros nénike tárgyal valami fontosat, mert félkézzel még mutogatnak is hozzá. Ejnye, ejnye, majdnem elesett az egyik s épp az úttest közepén. Jobban kell vigyázni. No de ne csak a szabálytalant lássuk meg, hanem azt a gépkocsivezetőt is, akit épp az előbb hagytunk el. Megdicsérjük, hogy azonnal helyet adott, amint a visszapillantó tükörben meglátta gépkocsinkat? Ismerős a gépkocsi, s csak azért! Kár! Milyen sokasága van itt. Ketten egy kerékpárral, csomag a motorkerékpár tankján, az úttest közepén haladnak gyalogosan, s egy kerékpáros pedig az úttest egyik oldaláról a másikra kígyózva halad. Egy kislány, akinek mutatja, hogy mit tud, jót nevet rajta. Nevet még azután is, amikor 10 forint a bravúroskodás ára. A Nap vörös korongja már eltűnt a gyopárosi fák mögött. Sokat láttunk, ideje indulnunk tovább. Irány: Nagyszénás. Gádoroson megyünk keresztül. Az italbolt előtt egy sereg kerékpár és egy motor is keveredett oda. A kábel lekerül a motorról, a rend- ó'r zsebébe. — Nem vagyok én berúgva — hangoskodik a tulajdonos, és segítségre van szüksége, hogy veszőfélben lévő egyensúlyát visszaszerezze. Nincs pardon, tolnia kell a motort, ha egyáltalán el tudja tolni. Hányszor szidják ilyenkor a rendőrt. Pedig ezzel talán egy balesetet előzött meg. Azt hiszem Fáskerti Ferenc gyulavári lakos sem bánná, ha elvették volna tőle a gyertyakábelt. Nem is olyan régen, alig egy pár napja, ugyancsak felöntött a garatra, s másodmagával nekiment a Körös hídján a vaskorlátnak. Mindketten súlyos sérülést szenvedtek. Akkor pedig inkább egy gyertyakábel, mint — néhány hét a kórházban. A helyes azonban az lenne, ha egyik sem következne be. Orosháza és Nagyszénás, majd Szarvas között a kivilágítatlan járművek okoznak gondot. Főként a kerékpárosok. Este lévén, mennek munkából haza, s a kerékpár nincs kivilágítva. A gépkocsivezetők nem egyszer utolsó pillanatban veszik észre, hogy az Kaszáláskor talált tojásokból majdnem ezer lácáncsibét neveltek a Békés megyei vadásztársaságok Békés megyében a májusi széna- és herekaszálások alkalmával sok fácántojást mentettek meg a vadásztársaságok. A gyulai 300, a zsadányi 250, a gyomai 200, a dévaványai vadász- társaság csaknem 200 fácáncsibét nevelt fel a kaszáláskor talált tojásokból. A fácáncsibékkel a rácánokban szegényebb vidékeket telepítik be a megyében. ■■■■■■■■<■■■■MIBE■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■BCBEIW más lenne, ha az ismeretlen gép- úttestein vannak. Hány és hány balkocsiknak is így adnának helyet, s nem kellene kilométereket kürtölni, kérni, hogy legyen szíves engedjen előre. Orosháza határában vagyunk. Nicsak az a fekete színű személy- gépkocsi mily lassan megy át a vasúton. Ez bizony még 5 kilométernél is kevesebb volt. Ez Igen. Végre egy gépkocsi, mely szab... no nézzenek oda, az ember dicsérni akarja, s már is fejébe száll a dicsőség. Kanyarban előzni, s méghozzá a harmadiknak? Ezért büntetés jár, ami nem is marad el. Csúcsforgalom Orosháza és Gyopáros között. A tikkasztó hőségben ember embert, jármű járműt ér, Gyopárosra igyekeznek. A szabálysértések eset adódott már kivilágítatlan kerékpár vagy lovaskocsi miatt. Súlyos sérülést, lábtörést okozott Nagy József orosházi lakos is lovaskocsijával. Éjjel nem világította ki kocsiját, s Györgyi Mihály motorkerékpárjával beleszaladt. Egy kis viharlámpa bezzeg megakadályozta volna ezt a balesetet is. , Mire Szarvasra érünk, már nyugodt a város. Csupán néhány kerékpáros és szerelemes pár járkál az utcán. Éjjel 12 óra felé jár az idő, s indulunk vissza Békéscsabára. Űtunkon nem volt baleset, de szabálysértés annál inkább. Mit kell tenni, hogy megszűnjenek a balesetek és ne legyen annyi nyomorék, vagy haláleset, ne 'egyen ezrekre, tízezrekre tehető agyagi kár? Tartsuk be a közlekedés szabályait. Majnár József 126.318 forintot és 101.68 tonna szenét takarítottak meg a II. negyedévben A forradalmi munkás-paraszt kormány takarékossági felhívása nyomán a DÁV békéscsabai üzletigazgatóságánál is felmérték a lehetőségeket, elkészítették a takarékossági intézkedési tér, vet. A második negyedév adatai azt bizonyítják, hogy az üzletigazgatóságnál sokat tettek a takarékosság előmozdítására. Április elsejétől június végéig a megtakarítás összege: 126 318 forintod tett ki. Mindezt jól szervezett munkával, az anyagfel. használás és gazdálkodás javító, sávai, a felesleges költségek csökkentésével érték el. Különösen kiemelkedő eredmény az, hogy a használt anyagokat gondosan átnézték és amit lehetett, újból felhasználtak. Ezzel 42 803 forint felesleges kiadástól mentesült az üzletigazgatóság. Jelentősen csökkentették a második negyedévben az adminisztrációs költségeket is s ez 19 000 forint megtakarítást eredményezett. Az üzletigazgatóság a gépkocsik jó kihasználásával, a rakodás és szállítás helyes és gyors megszervezésével azt is elégte, hogy április elsejétől június 30 ig egyetlen fillért sem fizettek ki kocsiállás és fekbér címén. Számottevő a Békéscsabai Erőmű szénmegtakarítása is. Ezt a gazdaságos tüzelés bevezetése és alkalmazása eredményezte. Három hónáp alatt az erőműnél 101,68 tonna szenet takarítottak meg, aminek értéke meghaladja a 14 000 forintot. Az üzletigazgatóság idei tervében több tsz, állami gazdaság, község villamosítása szerepel. Ezt a tavalyinál nagyobb feladatot is a jelenlegi létszámmal oldják meg, amit a munkaerő gazdaságosabb kihasználása tesz lehetővé. Az idei első félév adatai alapján a DÁV békéscsabai üzletigazgatóságának dolgozói ötnapi nyereségrészesedésre tettek szert. Ha továbbra is ilyen jól dolgoznak, különösen úgy, mint a második negyedévben, akkor év végére ismét tekintélyes nyereségrészesedést biztosíthatnak maguknak. Akik művelik és akik csak .gyilkolják"4 a földei Befejezésihez közeledik a csépié» Csorvás határában is. A termelőszövetkezetek, különösem a Kossuth, már régen «iíelejtefte, a Vörös Októbernek trnég egy kis zab van hátra. Szekér József és Tóth József felelős cséplögépkeze- lők kedden már sürgették a gépállomás főagronómusát: nézzen csépelnivaló után, mert rajnaijukban már fogytán van. Ilyen gyorsan még nem haladt a csépié» Csorváson sem. Rövid a gabonák szára, s a telt, száraz szemeket könnyen, szinte veszteség nélkül veri ki a cséplőgép. A terméseredmények itt is változóak. Aszerint, hogy nagy táblában, fejlett agrotechnikával ter- meliték-e, vagy csak úgy, „déd- nagyapánk" módjára. Természetesen számit a föld minősége és az időjárás is. Elsősorban és legfőképpen azonban az számít, hogy ki milyen gazda. A Kossuth Tsz homokos földjét különösen sújtotta az idei csapadék-szegénység: A 105 hold búzája mégis 12,80, a húsz hold őszi árpája pedig 15 má„gyilkolják" a parcellákat, ahogyan tudják. Miért csak kilenc, esetleg tíz mázsa lesz a búza idei termésátlaga Csorváson, mikor 12,80 is lehetne, minit a Kosisiuth Tsz-é, vagy 13 mázsánál is több, mint a Vörös Október Tsz-é? Miért olyan egyenetlenek a kukoricák, a cukorrépák és minden a határban? Nyomós oka van ennek. A kisparcéUám zsájával fizetett. Csorváson a leg- j nem lehet előre lépni, csak egy jobb föld a község keleti határré- helyt>en t°P0®ra> szén van. Azonban ezek még széjjel vannak aprózva s tulajdonosaik úgy művelik, vagy — Tar Lajos kilenc holdas ottani dolgozó paraszt szavaival élve — úgy Búg a cséplőgép az örménykúti Állami Gazdaság központjában. Megszokott kép ez már hat éve: a 32 tagú, Bredjuk-módszerrel cséplő, híres örménykúti brigád évenkénti ,,törzshelyén.” A júliusvégi nap delelőjén érünk motorkerékpárunkkal a hatalmas asztag közelébe, ahol éppen szünetel a nagy munka. Alinak a fogatok, a munkások a kazlak tövében hűsöl- nek. Komlovszkl Jánost régi ismerősként üdvözöljük. Évenként találkozunk vele, s most a cséplés tikkasztó hangulatában úgy tűnik, mintha az előző esztendőkben találkozásaink csak a napokban történtek volna. Géphiba miatt áll éppen a munka. Kom- lovszki János elmerül- ten szereli a kazánt munkatársával. — Mi a baj? — Szeleptörés. Szerencsére nem túl nagy hiba. Éppen ebédszünetre tört el. — Akkor nincs jelentős kiesés. — Hát igen. Nemsokára rendbehozzuk — feleli Komlovszki elvtárs, akitől megtudjuk azt is, Hatodik éve gyorscséplő-csapat vezetője KOMLOVSZKI JÁNOS hogy hatodik éve dolgozik gyorscséplőgéppel. E- szébe jut régi híres csapata is, az országszerte ismertté vált ifjúsági gyorscséplő csapat, akkor, hat évvel ezelőtt, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. Akkor 113 vagon gabonát csépeltek el. Később, három évvel ezelőtt még ezt a rekordot is túlszárnyalták, olyttn eredményük volt, amilyet ebben az országban még egyetlen cséplőcsapat sem ért el. A jelenlegi brigáddal második éve dolgozik. A mostaniak kondorosiak, 11 nőtagja is van a csapatnak. Főleg fiatalok. Kürtös Pál a bandagazda, Borbula János, Ja- necskó János zsákosok, Cinkotai Mátyás, Hu- gyik Pál, Janecskc György, Saliga István váltósok, Kondacs János, Kovács András, Varga Sándor etetők, Tábori György, Szrnka János kazalrakók, Szrnka István, Gyurik Mária, Ma- czák Erzsébet, Závogyán Istvánná törekhordók különösen kiemelkedő munkát végeznek. Van közöttük szarvasi is: Gráfik János, egy szemüveges, szerény fiatalember, aki kisegítőnek ugrott be, az egyik megbetegedett tag helyetti A munkacsapat „oszlopa” Janecskó János, a maga 105 kilójával. Viccelik is sokat érte, bár nem afféle puhány, hájas ember, hanem csupa izom és erő. Hallani is nem egyszer, hogy pályát tévesztett, inkább birkózóbajnoknak kellett volna mennie. Ehelyett azonban a teli zsákokat „kapja oldalba1’ i- zomkolosszvs munkatársuk. Nem sértődik meg a tréfákért, mert őmaga is kedveli a jó humort, amely megizesíti a dolgos hétköznapokat. Maczik Mihály, a fia- tál ellenőr ismerteti, hogy július 24-én már túlhaladtak az 50 vago- nos eredményen, ennyinél többet csépeltek el. Naponként általában 250 mázsa búzát csépelnek átlagosan, de volt olyan nap is, amikor csaknem 323 mázsa búzát eresztettek a zsákokba. Az ő- szi árpa könnyebben ment, abból kevés híján 456 mázsát csépeltek legtöbbet az egyik napon s jól kerestek: átlagosan 100 forintot fejenként és naponként. A búza a- zonban erősebb szárú, meg sok a törek is, annál már 50—60 forintra tehető a napi átlagos kereset. Ez utóbbiakat már a cséplőbrigád tagjai mondják, akik azt szeretnék, ha kaparékot e- gyáltalán nem kellene csépelniök. Pedig annak is meg kell lennie. De azért halad a munka, kitűnően megszervezték a hordást is a gazdaságban, 16 fogat szállítja a géphez kétoldalt állandóan a kévéket, esténként pedig a vontatóval segítenek. Szeretnének augusztus 10-ig minden búzát elcsépelni a gazdaságban, ennyi időre szerződtek. (—s—ő.—) A többtermelés egyik fontos a- lapfeltétele a tarlóhántás. A tsz-ek régen el is végezték, az egyéniek viszont csak Imitt-amott. Évek óta ismételgetik a mezőgazdasági szakemberek a tarlóhántás jelentőségét, de az egyéniek közül még kevesen szívlelték meg s leginkább azok, akik saját kárukon tanulták meg előnyéi A már említett Tar Lajos kilenc holdas dolgozó paraszt, akivel a határban beszélgettünk erről, elmondta., hogy ő tavaly sekélyen leforgatta egy holdon a tarlót a keresztsor két oldalán. A keresztsor helyét jóval később, két-három hét múlva szántotta meg. Most tavasszal ebbe a földbe kukoricát vetett s meglepődve látja, hogy a keresztsor helyén jóval alacsonyabb, gyengébb a növény. Nem valami jó terméseredménnyel dicsekedhet Kukta József 12 holdas középparaszt sem. Négy hold búzája 44,55 mázsát termet. Mikor megkérdezték tőle, hogy mennyit ad el belőle, azt mondta: majdnem semennyit, mert mire kifizeti a géprészt, a földadót, félreteszi a vetőmagot, jóformán csak annyi marad, a- meranyi a családjának kell. Dehát miből pénzel? Cukorrépa- és dohánytermelésből. Ö még úgy-a- hogy versenyképes a táz-ekkel, de vajon meddig? A tsz-ek gyors ü- temben fejlődnek. Egyre több jövedelmező árut, vetőmagot, különböző ipari növényt, zöldséget, gyümölcsöt termelnek. Jó jövedelmet csak így, sokféle növénytermelésből, fajtiszta állattenyésztésből, belterjes gazdálkodással lehet elérni. Következetes belterjes gazdálkodásra pedig, csak a nagy- 1 üzem képes. K. I.