Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
195#. augusztus #1., vasárnap 3 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG tíogy több erdőnk legyen Fa nélkül nem élhet az ember. Akármihez fog, fára van szüksége. Nincs olyan mesterség, amely ne használna fát szerszámai, eszközei, termelvényei készítéséhez. Az asztalos, az ács, a bognár és a kádár fával dolgozik. A kőműves is ebből készíti az állványokat, ládáját, szerszámnyelét. Fából készül a földmunkás talicskája és ásónyele. A tímár tölgykéreggel cserzi a bőrt, a halász fűzfadeszkából ácsolja ladikját, nyárfakéregből faragja hálóját, fűzvesszőből fonja a varsát. Dohányszárító szín, istálló, ól, akol és egyéb gazdasági épületek fa nélkül nem épülhetnek. Mennyi petrence rúd, komlópózna, szőlőkaró, gyümölcsfa-támasz, mennyi új szekér, borona, kapanyél kell évről-évre a falusi és tanyasi népnek! Faalkatrészek nélkül nem készülhetnek közlekedési eszközök, bútorok, gazdasági és háztar. ási eszközök. Kel a fa a fűtéshez, villamosításhoz, mindenhez, ami az életünkhöz tartozik. Még a papírnak is, amelyről olvassa az olvasó ezt a cikket, fa az alapanyaga. Ennek a sok fánslk, ami mindenhez szükséges, a legtöbb faluban csak egy része terem meg. A többit a TÜZÉP-telepekről kell megvásárolni, kiutalásra, pénzért. Elgondolkoztunk-e már azon, hogy honnan is veszi az ország ezt a sok fát? Mi teszi szükségessé vajon, hogy felhasználását korlátozzák, esetenkénti kiutalását engedélyhez kössék?! Ahhoz, hogy egy ország fából önellátó legyen, összterületének legalább 25 százalékán erdőnek kell lennie. Európában csak a Szovjetunió és Ausztria éri el ezt a százalékarányt. Hazánknak mindössze 13,2 százalékos az erdősűrűsége, de az átlagnál is jóval alacsonyabb szinten áll Békés megye, összterületének csak 2,8 százalékán van erdő. összesen 28 200 holdnyi erdőnk van, benne 3—4 ezer hold az a terület, amely er- dőnkívül fásított. A fentiek magyarázzák, hogy rendkívüli fontossággal bír megyénkben a fásítás fejlesztése, ezzel kapcsolatban pedig az erdő- gazdaság munkája. A megyei párt- bizottság kezdeményezésére szakemberek bevonásával ez évben elkészült a megye fásítási fejlesztési terve. Megvalósítására évente 2 millió forinttal emelte államunk a beruházási összeget. Hogyan kezdett hozzá a Gyulai Erdőgazdaság e terv végrehajtásához? — A cél — Ismerteti Kállai József főmérnök —, hogy öt év a- latt 5 százalékra növeljük a megye erdősűrűségét. Ez annyit jelent, hogy évente 5500 holddal kell emelni a fásított terület nagyságát. Ehhez külön fásító erdészetet állítottunk fel, amely kizárólag az erdőnkívüli fásításokkal foglalkozik. Feladata, hogy felkutassa, szervezze, se----------=9=---------H áromtantermes iskolát alakítottak a szülőotthonból Mint legtöbb községben, Füzes- gyarmaton is sok gondot okoz a tanteremhiány. A községi tanács megoldotta ezt a problémát is. A szülőotthon épületét három tantermes iskolává alakították át. Az iskolához szükséges berendezéseket a községfejlesztési alapból vásárolták meg mintegy 11 400 forint értékben. A helyi sportegyesület is mintegy 4500 forintot a- dott az új berendezés vásárlására. gítse és ellenőrizze a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, valamint tanácsi vonalon a fásítási programok végrehajtását. — Honnan veszik a fásításhoz szükséges területet? — Ha kissé körülnézünk a községek kül- és belterületein, legelőin, dűlőú.jain, azt látjuk, hogy itt-ott álldogál egy-egy fa. A megyében azt a sok dűlőutat, legelőt, utat, utcát, mind be lehet fásítani. Ehhez nyújtottak segítséget már ebben az évben a KISZ- szervezetek. A fia-talolk eddig 105 ezer csemetét és 22 ezer 790 darab suhángot ültettek el társadalmi úton. Munkájukkal 62 ezer forintot takarítottak meg az országnak. Ez azt jelenti, hogy ebből az összegből 20—25 hold új erdő létesítéséhez szükséges összes költségeket fedezni lehet. — Hogyan neveli az erdőgazdaság az új telepítésekhez szükséges csemetéket? — A fásító erdészet mellett négy csemetekertünk van, összesen 220 holdnyi területen. Ebben évente 8 millió csemetét és 500 ezer suhángot nevelünk. Ezek a suhán- gok kerülnek azután a parkokba, az utatk mentére va,gy régi erdőkben felújítás révén fásításra. —- Sokszor halljuk a panaszt: az erdőgazdaságtól átvett suhán- gok új telephelyükön nem fakadnak meg — mondjuk. — Ültetésükkel nincs megoldva a fásítás — feleli a főmérnök. — Az elültetett kis facsemete olyan, mint a ma született gyermek. Ápolni, gondozni kell, nem szabad magára hagyni. Rengeteg veszély fenyegeti -a kis fácskát, többek között az ember is. Sajnos felnőtt emberek is nekimennek, letapossák, kivágják az elültetett kis fákat. Mi kizárólag fásításra alkalmas suhángokat adunk ki, melyek (ha kiültetésük után is óvják őket), jöhet a vihar, elélnek 100 évig is. Tudomásunk van arról hogy Mezőtúron a kiszesek megszervezték a fásítás védelmét A fák védelme legalább olyan fontos, mint az ültetése. Biztosak vagyunk benne, hogy amilyen lelkesedéssel vettek részt a mi megyénkben a kiszesek a fásításban, ugyanolyan egységesen fogják megszervezni nálunk is a fásítás védelmét. A Gyulai Erdőgazdaságnak az ország szükségleteihez üzemi fa- kitermeléssel is hozzá kell járulnia. Évente 25 ezer köbmé.er fát kell kitermelniük, amiből saját műhelyeikben bányafát, támfát, karót, gyümölcs'áda-alkatrészt állítanak elő. Egyre inkább gépesítik termelésüket. Az elmúlt évben három darab MRP 50-es motorfűrészt kaptak, amelynek segítségével 750 köbméter fát termeltek ki. Esedékes évi tervüket az új gépek segítségével teljesítették. Ebben az évben újabb gépeket kaptak. Van négy szalagfűrészük, amellyel egy év alatt 2 ezer köbméter faanyagot dolgoznak fel, s szállítanak megrendelőiknek; az Építésügyi Minisfztéri'umnaík- a különböző bányáknak, a Göngyölegellátó Vállalatnak, s a szőlő- termelő vidékeknek. A fásítások közvetlenül a fiaellátáson. s az ipar nyersanyagszükségletének biztosításán kívül, a mezőgazdaság termelékenységét is szolgálják a szelek káros hatásának megtörésével, a nedvesség tárolásával. A zöldövezetek egészségügyileg is fontos szerepet töltenek be. Ezért helyes, hogy a fásítási program végrehajtására összefogjanak a társadalmi szervek és tömegszeirvezetek. Csak ilyen összefogással érhetjük el a megye -fásítási- fejlesztési, tervének célkitűzéseit. V. D. Hárman a legjobbak közül A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett Békés megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói idei első félévi eredményeikkel megszerezték az élüzem címet. Az augusztus 18-án ^rendezett ünnepségen az egyesülés több vezetőjét, munkását tüntették ki jó munkájáért. Földesi Margit, a Mezőberéyi II. sz. Téglagyár munkásnője is örömmel vette át a jó munkájáért kapott 300 forint pénzjutalmat. A Mezőberényi II. sz. Téglagyár az egyesülés legjobb telepei közé tartozik, amit az is bizonyít, hogy az ünnepséget követő napokban a mezőberé- tnyiek teljesítették éves nyersgyártási tervüket. A képen Gyuricza Imrét, a gyár vezetőjét láthatjuk, amint az „Építőipar kiváló dolgozója” jelvényt nézegeti, amivel az élüzemavató ünnepségen tüntették ki. Hajdú István, az Orosházi I. szá! mú Téglagyár kihordója „Kiváló dolgozó” oklevelet és egyheti fi. zetést kapott szorgalmáért, A kaszaperi pék panasza Viharvert, rozsdabarna színű cégtábla fityeg a kaszaperi faluszélen. az egyik ház falán. Hőgye István sütőmester — betűzzük az elmosódott feliratot. Jó helyen járunk. Nem véletlenül toppantunk ide, hanem egy jóakaratú közbenjáró kérésére keltünk útra. Azt hallottuk tőle, hogy nagy bánata, panasza van az itteni péknek. Ezért jöttünk. Délutánra járt az idő, amikorra megérkeztünk. A pékség előtt vagy húszán: asszonyok, férfiak, fiúk és lányok várakoztak türelmesen. Az asszonyok kisebb csoportba verődve beszélgettek, néhány fiúcska pedig elnyúlt a gyér füvön. Kenyérre vártak. A kéményből kerernyés füst gomolv- gott, jelezve, hogy fűtik már a kemencét. Benyitottunk a rozzant ajtón és néhány lépés után ott találtuk magunkat a kemence előtt, amelyben cirokszár parázslott. Sehol egy árva lélek, ezért tovább mentünk. Beljebb kerültünk a másik helyiségbe. Itt meg is találtuk a mestert, Hőgye Istvánt, amint éppen a tésztát szaggatta. Előadtuk jövetelünk célját, megkértük, mondja el panaszát. Nem is váratott sokáig magára, hanem kezdte szépen sorolni az előzményeket. — Egy évvel ezelőtt jöttem el Békéscsabáról Itt ugyanis a Mezőkovácsházi Járási Sütőipari Vállalat sütödéjének akkori alkalmazottja sikkasztott. így pék nélkül maradt a község. Mivel ezt hallottam, ezért; úgy határoztam, hogy szeren.-sét próbálok. Azelőtt a Békéscsabai Sütőipari Vállalatnál dolgoztam, a II. számú üzemében voltam műhelyvezető. Azért jöttem el onnan, mert a ház, amelyikben laktam, elkelt. Ezután napirenden voltak a veszekedések, elköltözni nem tudtam, mivel nem bírtam másik lakást keríteni. Mit tehettem mást, kiváltottam az iparengedélyt és itt Kaszaperen kibéreltem a sütödét. — És mi a panasza? Talán nem találta meg számítását? — Szó sincs róla. Munka van bőven, naponta 7—8 mázsa kenyeret sütök. Nem is itt van a hiba, hanem másutt — ezzel leszedte a kezére ragadt tésztát, majd intett, hogy kövessük. Kimentünk a pékségből. Egy ajtó e- lőtí megállt, befelé tessékel ben. nünket. Egy kicsi, talán 3x2 méteres terjedelmű kis helyiségben voltunk. Egymás hegyére, hátára rakott bútordarabok tornyosultak a szobában, a zsúfoltságtól még mozdulni is alig lehetett. — Itt laknék mór egy éve feleségemmel, 15 esztendős leányommal és 12 éves fiammal. Szinte hihetetlenül hangzott. De így igaz. ahogy megírtuk. El sem tudjuk képzelni, hogy inunk r i- tán, amikor mindannyian nyugovóra térnek, hogy férnek el a szobában. Pedig a mester is, aki hajnaltól késő estig talpon van, bizonyára szeretné kipihenni fáradalmait. Itt azonban alig van annyi hely, hogy fejét ólomra hajthassa. — Kapott-e már ígéretet? — Azt igen, lakást sajnos még a ma; napig sem. Többszer jártam a községi tanácsnál, de eddig nem tudott segíteni. Elhiheti, hogy sokszor elfog az elkeseredés. Már azon is gondolkoztam, hogy ismét visszaköltözünk Békéscsabára. Nem sokáig beszélgethettünk, mert a mestert szólította a kötelesség, be kellett vetnie a kenyeret. Fürgén járt kezében a hosz- szú péklapát, a kemence csakhamar megtelt. Nem tartottuk fel munkájában, elindultunk. Kint az utcán már harmincán várták a friss kenyeret. Elégedettek a kaszaperiek a pék munkájával, csak dicsérni tudják azt 1» kenyeret, amit ő süt. Egy egész község válláról veszi le a kenyérsütés gondját. De vajon ki veszi le az ő gondját, ki intézi el vég- re-valahára az ő panaszát, hogy családjával együtt ő is emberi körülmények között élhessen? Podina Péter Új szarvasmarha - hizlalás! akcióhat indít az Állatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, valamint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hizlalás! akcióban a kötések ké sőbb indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: bika 10—16.— forintig, * tinó 11—17.— forintig, üsző 9—14.— forintig, felnőttniarha 8.50-14.— forintig. Termelőszövetkezetek részére 10 darabon felüli egyszerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— ‘orint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat "izet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben, kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.
