Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

1958. augusztus 30., szombat

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

(^öídt^LÍloeAiz(Wetk£Z£tL éUt kim.

ílj formákkal gazdagodtak az alacsonyabb típusú szövetkezetek

— Több mint ötven magasabb típusúvá alakult

A földművesszövetkezetek keretében működő szakcsoportok és különféle termelési társulások mind szélesebb körben terjednek a magyar faluban. Sokrétű, Igen sok esetben évtizedes hagyományokat ápoló tevékenységük a szövetkezés igen hasznos iskolájának bizonyult.

Az utóbbi hetekben a mozgalom fejlődése meggyorsult és új formákkal, figyelemreméltó ötletekkel gazdagodott. A Baranya megyei Sellye községben például harminc gazda kezdeményezésére megalakult az eddigiek között' legmagasabb fokúnak számító sertéstenyésztő szakszövetkezet. Ennek tagjai ezer-ezer forintos részjegyet fizettek be a közös alap javára, s ugyanilyen értékű takarmányt ajánlottak fel kialakítandó, a legfejlettebb nagyüzemi viszonyoknak megfelelően szervezett közös állattenyésztésük megalapításához. Különös jelentőségű az az elhatározásuk, ogy a közös állattartás mellett a közös takarmánytermelés- re is rátérnek az új gazdasági évben. Másik új színfoltja a mozgalomnak az előbbiekhez hasonló alapelvek szerint szervezett növénytermesztő szövetkezeti forma. Az ilyen típusú szövetkezetek, különösen a Dunántúlon, elsősorban a középparasztok tetszését nyerték meg.

elosztás területén már-már elérik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek színvonalát.

Szilágy községben megalakult az ország első sampiongom- ba-termesztő szakcsoportja. Ennek tagjai a teljesítményt a termelőszövetkezetekhez hasonlóan munkaegységgel mérik, s ami különösen figyelemreméltó, rendszeres tervszerű, munkára kötelezték tagjaikat.

A méhészszövetkezetek közül a nagykanizsai földmíivesszövet- kezet körzetéből érkezett új kezdeményezésről jelentés. A környék méhészei közös kaptárkészítő műhelyt rendeztek be korszerű felszereléssel. A korábban alakult szakcsoportok és társulások közül ebben az évben már több mint ötven alakult át magasabb típusává, illetve termelőszövetkezetté. A legszebb e- redmények Somogy és Fejér megyében tapasztalhatók. Itt tíz új termelőszövetkezet alakult termelési társulásból és szakcsoportok már az első hetekben szövetkezetté alakultak. Sár- szentmlhály és Pázmánd községben növény-, illetve gyümölcs- és szőlőtermesztési szakcsoportot akartak alakítani a gazdák, de mikorra a lehetőségeket felmérték és saját számításaik alapján értékelték a szövetkezés előnyeit, a termelőszövetkezet melleit döntöttek.

Kitüntették a megye legjobb földművesszövetkezeteit

A földművesszövetkezetek 1958 első félévének áruértékesítési versenyéhez a SZÖVOSZ verseny- fel tételeket adott ki. Ezeket a versenyfeltételeket az orosházi áruelosztó, a szarvasi és a gyulai föld- művesszövetikezetek teljesítették. Jó munkájuk elismeréséül a SZÖVOSZ elismerő oklevéllel és három-háromezer forint pénzjutalomban részesítette az orosházi áruelosztót és a Szarvasi Földmű- vesszövetkezetet. A Gyulai Földművesszövetkezet Kiváló FMSZ címet és 5000 forint pénzjutalmat kapott. Gyulán ma, szombaton este kerül sor a Kiváló földműves szövetkezeti cím és az 5000 forint pénzjutalom átadására a családiasán megrendezett szövetkezeti ünnepségen.

Ülésezett o megyei méhészeti szakbizottság

Csütörtökön, augusztus 28-án összeült a Békés megyei méhészeti szakbizottság, hogy megvitassa a méhészeti szakcsoportok működését. Megbeszélték a mézgyűjtés időszakában tapasztalt hiányosságokat és hathatós határozatokat hpztak azok megszüntetésére. A tanácskozás befejeztével a bizottság határozatot hozott! a szaikcsoportbeli igazolvánnyal való ellátásról.

Munkaszervezés és jövedelem-(MTI)

Ht&zcdUok

Az almáskamarás! földműves- j den községben házról-házra járva, ■zövetkezet igazgatósága és terme- előjegyzésbe veszik, az igényeit -i bizottsága jói előkészítette a ! gépi munkákat.

Hegjutalmazták az ünnepi vásáron résztvevő földművesszövetkezetek legjobbjait

Az alkotmány ünnepe alkalmával rendezett augusztus 19— 20-i békéscsabai vásáron megyénk földművesszövetkezetei is méltóképpen képviseltették magukat. A vásárra sok keresett cikket hoztak s áruikat megfelelő külsőségek között á- rusították.

A vásár rendező bizottsága értékelte a vásáron résztvevő földművesszövetkezetek törekvését és munkáját s a legimpo- zánsabban résztvevő földművesszövetkezeteket megjutalmazta. A földművesszövetkezetek között az első helyezést a békési fmsz ruházati pavilonja érte el s jutalmul 600 forintot kapott. Második helyezett a Sarkadi Földművesszövetkezet pavilonja, amely 500, s a harmadik-helyezett a Vésztői Föld-, művesszövetkezet vasműszaki pavilonja, ainely4Q0 forint jutalmat kapott a vásárrendező bizottságtól. A földművesszövetkezeti vendéglátó egységek közül a Szarvasi Földművesszövetkezet vendéglátó egysége tűnt ki s szogalmukat a vásár rendező bizottsága 400 forint-jftorrépa szerződéskötést, megszervezte az aktívahálózatot. Plakátokon és egyéb eszközökkel népszerűsíti a cukorrépatermesztés előnyeit és tudatosítja a szerződésben biztosított előnyös feltételeket. Ennek következtében eddig 120 holdra kötött termelési szerződést az egyénileg dolgozó parasztokkal, vagyis mintegy 80 százalékra teljesítette a eukorré- patermelési szerződéskötési tervét.

A végegyházi földművesszövetkezet a napokban tartota meg a tagbizottság ülését. Az ülésein jelem volt a gépállomás brigádve- zatője és a község határában dolgozó több traktoros. A tagbizottság ülésén megállapodtak abban, hogy a termelési felelősök melllett ők biztosítják a munkaterület 50 százalékát. Ä közetfelelősök minKísvendéglőf kér Lőkősháza

Lőkösházának nagy az idegenforgalma, hiszen határállomás. A községben szinte állandóan tartózkodnak román vasutasok és pénz* ügyőrök is. De bizony Lőkösházán nem nagyon részesülhetnek megfelelő vendégszeretetben, mert a vendéglőben nem jutnak főtt ételhez. De nem jutnak főtt ételhez a nőtlen magyar vasutasok, pénzügyőrök és pedagógusok sem. A lőkösházi iskolákban egy év- nél tovább szinte alig lehet tartóztatni a fiatal pedagógusokat: me* nekülnek Lőkösházáról főtt étel hiányában.

A földművesszövetkezetnek volna megfelelő helye, csupán konyhát kellene beállítani és kisvendéglőt nyithatna. A dolgozók kérése nyomán a járási tanács tárgyalt is a földművesszövetkezeti vezetővel ebben az ügyben, de a földszöv vezetői láthatólag nem a dolgozókról váló gondoskodást tekintik elsődlegesnek, hanem a be* vétett. Azzal utasították el a kisvendéglő-nyitás iránti kérést, hogy csökkeni fog ezáltal a forgalmuk, mert a fogyasztók inkább a ÍV. osztályú utasellátóba mennek majd italt fogyasztani, mint a 111. osztályú kisvendéglőbe.

A jó kifogás sosem rossz — tartja a szólásmondás. A valóság az, hogy hazánkban elég látogatottak az I. és a II. osztályú vendéglők is. Nyilvánvaló, hogyha a Lőkösházi Földművesszövetkezet kisvendéglőt nyit és gondoskodik ízletes, meleg ételekről, nem csökken, hanem növekszik a forgalma. Azonban hiába érveltek ezzel a járási tanács vezetői, merev etutasttasraínlMtak. Most, mint utolsó szalmaszálba kapaszkodva me gpróbál ják-a kisvendéglő-létesítési kicsikarni út'Utasellátó-Vállalattól. A 'Siker azonban itt is kétséges, mert az Utasellátónak nincs megfelelő helyisége kisvendéglő létesítésére. Sokkal helyesebb lenne, ha a Lőkösházi Földművesszövetkezet vezetői engednének merevségükből és nem a szatócskodó nyerészkedést tekintenék elsődlegesnek ,hanem azt, hogy kielégítsék a dolgozók jogos igényeit. Lassan mindenfele kisvendéglőkké alakulnak át az italboltok. De úgy látszik, hogy Lőkösházán konzerválni akarják a „talponállód' fogyasztást.

tál jutalmazta.

Örménykúton visszavárjak a Szarvasi Föidművesszövetkezet kultiírcsoportját

Több mini egy éve kultúrcso- pőrt alakult a Szarvasi Földművé sszövetkezett dolgozóiból. A csoport főszervezője Szloszjár Jánosáé és Varsányi Gyula. A kul- túrcsoport nemrég elhatározta, hogy örménykúton egy egész estét betöltő műsort ad, egyfelvoná- sos darabokból. A műsor jól sikerült s a mintegy 600 résztvevő kérte a kultúrosoport tagjait, hogy a jövőben is látogassanak el hozzájuk.

Jó less tanulságnak

Olyan eset ez az itteni, amilyen bárhol előfordulhatott volna, így hát az igazi hely és az igazi szereplők nélkül adjuk közre.

Böskefalván történt. Gondos Balázs a mezőről hazafelé kerékpározva a Tücsök és a Vöcsök utca sarkán hirtelen fékezett és leszállt. Nézte, csak nézte erősen, hogy mi is kígyózik a porban? Meghökkent, mert villanydrót volt az, ráadásul egyenesen a villanyoszlopról tekergőzött alá. Nyilván áram is van benne. Az a rettentő szélvihar tépte volna le, amelyik megemelte a háztetőket is? De hiszen az régen volt. Mindegy. A vezetéknek fönn a porcelánszigetelőn a helye. Gondos erősen a szívükre kötötte a közelben játszadozó gyerekéknek, hogy hozzá ne nyúljanak, mert halálra- sújtja őket az áram. Sebtében őrséget szervezett belőlük, hogy minden embert és számosállatot riasszanak el még az oszlop közeléből is, míg ő vissza nem tér. Azok nagy megtiszteltetésnek vették a feladatot és büszkén jártak-keltek a veszélyes körlet határán.

Gondos Balázs kerékpárjára ült s az iskolába hajtott. Onnan akart telefonálni az Áramszolgáltató Vállalatnak, hogy sürgősen küldjön szerelőket. Késő délután lévén, ott már senkit sem

talált, még a pedellusék is szom* szédoltak valahol. No, akkor gyerünk a postára! — Már zárva találta. — Nem fogsz ki rajtam betyár villanydrótja, — erősködött magában s kerékpározott tovább, az első boltig meg sem állt. Ott a nagy munkában lévő kiszolgálók egyikének odakiáltotta., hogy mi a baj és kérte, hogy telefonálhasson.

— Tessék csak Gondos bácsi, volt a válasz.

— Tyűh! — a kutyafáját! —■ hüledeztek a hírre az áramszolgáltatónál és üzenték, hogy nyomban kirobognak a helyszínre, addig is tartson mindenkit távol a szakadás helyétől.

— Már megtettem, válaszolta megkönnyebbülten. Csak most érezte igazán, hogy milyen nagy veszedelem elhárítása ügyében szaladgált.

— Mit fizetek? — kérdezte kifelé tartva csak úgy gépiesen.

— ötven fillért, annyit kell minden telefonálásért, — hangzott a fejek felett a pult mögül. Gondos kotorászni kezdett a zsebében, de bizony nem talált egy fia pénzt se. Nem szokott ő pénztárcával menni .a mezőre. Pironkodva vallotta be ,fizetés- képtelenségét".

— Akkor itt tetszik hagyni a személyazonosságiját, — hangzott határozottan. Erre némi indulat fogta cl.

— Igazolvány nélkül járjak? A sapkám nem lesz elég zálogba? Gondos Balázs még ezresért se vesztené a becsületét, nemhogy rongyos ötven fillérért — mondta méltatlankodva. Nem kapott választ, csak egy kéz nyúlt sürgetően át a fejeken, s ő belenyomta a sapkáját. Nem állhatta s az ajtóban még visszafordult:

— Oszt, ha valakit véresre gázolna az autó s én iderohannéh telefonálni a mentőkért, hogy meg ne haljon, ha nem volna ötven fillérem, hát nem telefonálhatnék? *

A pult mögül nem jött válasz, a vevősokadalom is azzal volt elfoglalva, hogy melyikük kerülhet előbb sorra. Még Gondosnak arra a rosszmájú megjegyzésére sem ügyelt senki, amikor azt mondta, hogy bezzeg volna most ötvenfillérese bőven, ha mindaz a zsebében volna, ahányszor az üzletbeliek ingyen telefonálnak, méghozzá nem is leszakadt vezeték ügyében!

Visszafelé kerekezve elégedetten nyugtázta, hogy az őrség hűségesen áll a posztján. Odaérve beállt ő is közéjük, mert a- mi biztos, az biztos, mégha fáradtság, meg éhség kínozza is az embert. Az egyik házból kíváncsian dugta ki fejét a lakó.

— Libákat őriz Gondos szomszéd?

ö csak jelentőségteljesen biccentett az alácsüngő drótra.

— Jé, tegnap még ép volt ss

csodálkozott a lakó s mint a kíváncsiságát kielégített mormo- ta, visszahúzódott házába.

— Bezzeg, ha a gyerekeiben kárt okozna, másként vélekednék, — eresztette neki hangját Gondos.

A kapu mögül felcsatiant a válasz:

— Nem a maga gyerekei! Ne üsse az orrát olyasmibe, ami a más háza előtt történik.

Gondos Balázs felkapta sapkától fosztott tar fejét, aztán meg lehajtotta.

A hirtelen támadt csendet motorberregés zaja törte át. Sebesen közeledett az áramszolgáltató búzakék színű gépkocsija, A szerelők kiugráltak s csak félszemmel néztek a szakadt drótra, meg fel a magasba és már mondták is:

— Hát bizony ez életveszélyes. Hol az a derék ember, aki telefonált nekünk?

— A Gondos bácsi, felelték kórusban a gyerekek és mutatták volna, hogy melyik is az, de ő olyan ember, hogy ha úgy érzi nincs már rá szükség, csendben eltűnik.

— Mekkora áram van benne bácsi? — kérdezte a hirtelen „állását vesztett” gyermekőrség e- gyik buksifejűje.

— Ökröt lehetne vele sütni, felelte az a szerelő, amelyik gumikesztyűt húzva, úgy mgadta fel az útról a tekergőző drótot, mint valami mérgeskígyót.

ŰJ REZSŐ