Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 28., csütörtök Jubilál az államosított magyar filmipar Az államosítás tizedik évfordu­lójának ünnepségeire készülnek a magyar filmiparban, feljnérik a megtett utat és számbaveszik az eredményeket. Az államosítás éve, 1948 új kor­szak kezdete a magyar filmgyár­tásban. Hazánkban is megválto­zott a filmművészet feladata: az ország új gazdái, a születő új tár­sadalmi rend formálói olyan al­kotásokat vártak, amelyek mélyen az életbe gyökereznek, előre mu­tatnak. Az államosított filmgyár­tás első műve, a Talpalatnyi föld, nagyszerű kezdet volt. 1949-ben"a Marianske-lazne-i filmfesztiválon Munka-díjat nyert. Tíz évvel ezelőtt, 1948-ban há­rom játékfilmet fejeztek be ha­zánkban, 1957-ben 16 készült el. Egy évtized alatt összesen 96 já­tékfilmet forgattak Magyarorszá­gon. Megkétszereződött az évente gyártott dokumentum- és rövid­filmek száma, legutóbb már 222-őt készítettek egy év alatt. Űj szinkron filmstúdió épült több millió forintos költséggel, itt ele­inte kilenc filmet, 1957-ben pedig már húszat szinkronizáltak. Sok­szorosra bővültek a magyar film nemzetközi kapcsolatai. Az álla­mosítás évében mindössze tíz fil­met vásároltak tőlünk. Azóta ez a szám több mint hétszeresére nőtt. Jelenleg a szocialista orszá­gokon kívül 48 nyugati országgal van szerződésünk magyar filmek játszására. Úgyszólván a világ minden tájára eljutnak alkotása­ink. A Talpalatnyi föld első nemzet­közi sikere óta a magyar filmek több mint harminc díjat nyertek a nemzetközi fesztiválokon. Az első Karlovy-Vary-l fesztiválon, 1950-ben a Szabóné című alkotást a legjobb forgatókönyv dijára’ ta­lálták érdemesnek, az 1949-es bu­dapesti VIT-ről készült Világ if­júsága című filmet pedig a leg­jobb dokumentum filmnek minősí­tették. Egy évvel később ugyan­csak Karlovy-Vary-ban öt elis­merő oklevél tanúskodott a ma­gyar film növekvő nemzetközi te­kintélyéről. 1952-ben a Tűzke­resztség című film Munka-díjat, az Erkel a legjobb zenei film, a Semmelweis a legjob béletrajz- film címét nyerte el. A velencei filmfesztiválon 1953-ban a Gyöngyvirágtól lombhullásig ka­pott első díjat a népszerű tudo­mányos filmek című kategóriában, egy évvel később a Kékvércsék erdejében című film francia elis­merésben részesült. Ugyanekkor Párizsban két díjat is szerzett Magyarország a gyermekfilm-fesz- tiválon. Hosszú a fesztiválokon sikert el­ért magyar filmek sora: Róma, Velence, Varsó az újabb állomá­sok és majd minden évben díjak fémjelzik Karlovy-Vary-ban film­Gyors ütemben változik művészetünket. Az Egy pikoló vi­lágos, a Szakadék, a Hannibál ta­nár úr című filmeket 1956-ban és 1957-ben tün­tették ki Karlovy-Vary-ban fő­díjjal. Az idén az államosítás tize­dik évfordulóján az 1958. évi Kar- lovy-Vary-i fesztiválon a Sóbál­vány című filmnek megosztva f- télték a III. fődíjat. Az elmúlt egy évtized alatt szá­mos tehetséges filmrendező nevét ismerte meg a magyar közönség. Máriássy Félix, Fábry Zoltán, Szemes Mihály, Révész György, Merskó János, Fehér Imre, Makk Károly és még sokan kezdték pá­lyafutásukat az államosítás utáni években. Hatalmasat fejlődött 1948 óta hazánkban a mozihálózat, s meg­nőtt a mozilátogatók száma is. Je­lenleg 4152 moziban vetítenek fil­meket hazánkban; 1949-ben 219 ezer előadást tartottak, 1957-ben 751 000-re nőtt a vetítések száma. Egy évtizeddel ezelőtt 42,3 millió­an voltak moziban egy év alatt; tavaly több mint 130 millióan ke­resték fel a filmszínházakat. Az UNESCO egyik legutóbbi statisz­tikája szerint Magyarországon egy lakosra évi 11.6 mozilátogatás jut akkor, amikor Franciaország­ban például ez a szám 9.5 A felszabadulást követő évek­ben hazánk városainak, községei­nek és falvainak 23.9 százaléká­ban volt filmszínház. A magyar filmipar államosítása után tíz év­vel a városok, községek, falvak 81.7 százalékában működik mozi. HÍREK - tnoJuUMc- események Tsz-látogatással egybekötött értekezlet A békéscsabai termelőszövetkezetek ma értekezletet tartanak a békéscsabai Vörös Október Tsz-ben. Az értekezleten megbeszélik az őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a termelőszövet­kezeteik fejlesztését. Az értekezlet után a résztvevők megtekintik a Vörös Október Tsz állattenyésztését és növénytermelését.-----------SS KÉ TSZER ANNYI TEJET TER­MEL 100 holdanként a kevermesi Petőfi Termelőszövetkezet, mint a k-özség egyénileg, dolgozó pa­rasztjai. NAPONTA EZER MÁZSA trá­gyát szállítanak ki a békéscsabai Vörös Október Termelőszövetke­zet fö'djére. A megtrágyázott te­rületet a trágya szétszórása után azonnal fel is szántják. —o— MUNKÁS- PARASZT MOZ­GALMI KIÁLLÍTÁS nyí­lik Orosházán szeptember 21- én. A kiállítás anyagát Hanzó La­jos Kossuth-díjas szarvasi gimná­ziumi tanár, valamint a Gyulai Levéltár igazgatója állítja össze. ÚJ EMELETES SÜTŐÜZEM ÉPÜL VÉSZTŐN Háromszázezer forintos beruhá­zással még ebben az évben meg­építik a vésztői új sütőüzemet. Az üzem gőzfűtése« lesz és a napi tel­jesítménye meghaladja a 30 má­zsa kenyeret. SZÉLESVÁSZNÚ MOZIT ÉPÍTENEK TÓTKOMLÓSON Több mint egymillió forintos beruházással új mozi építését kezdték meg Tótkomlóson. A fel­épülő mozit szélesvásznúra is át lehet alakítani. A vásznat és a gépeket ez évben megvásárolják. —o— kétszázezer forintos beruházással új raktárt építenek a Békéscsabai Gyógyszertár Vál­lalat központjában. —o— NÉGYTANTERMES iskolát épí­tettek Bucsán. A korszerűen fel­szerelt, parkettás és csőbútorral berendezett iskolában fizikai ok­tató termet is építenek.-o­ÉRTEKEZLETET TARTANAK A BÉKÉSCSABAI TSZCS K TAGJAI RÉSZÉRE A békéscsabai városi mezőgaz­dasági osztály augusztus 29- pénteken délelőtt értekezletet tart a békéscsabai termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére. Az érte­kezleten megbeszélik a tszcs-k eddigi munkáját, fejlődésit és * I fennálló problémákat. a magyar nép rokonainak élete A Szovjetunióban a magyar nép több rokonnépe él. Viszonylag leg­közelebb állnak a magyarokhoz, a hanti — más néven osztyák és a manysi — más néven vogul — népek. A hanti és a manysi nép jelenleg az Uraitól keletre, Nyu- gat-Szibériában, az Ob folyó men- j tón. önálló nemzetiségi körzetben él. A nagy kiterjedésű nemzetiségi I körzet területe majdnem azonos Ukrajnáéval, de az elmúlt évtize­dekben ezt a hatalmas és gazdag területet csak elszórtan lakták. A szovjet hatadom évei alatt a hanti — manysi nemzetiségi körzet gyors fejlődésnek indult. A Literaturnij Zsizny című lap­ban most Ivan Molcsanov szovjet író színes irodalmi riportban szá­mot be a nemzetiségi körzet meg­változott életéről. Molcsanov leírja, hogy az elmúlt hét év alatt új várossá fejlődött a körzet fővárosa, az egykori Sza- marovo. A ma Hanti-Manysijszk ■nevű város — a körzet központja — Nyugat-Szibéria egyik legfiata­labb városa, mindössze hétéves múltra tekinthet vissza. A város­ban a helyi adottságoknak megfe­lelően fejlődött ki az ipar. Fontos helyet foglal el nemcsak a körzet, hanem az egész Szibéria élelmi­szeriparában a város halfeldolgozó üzeme, amely évente mintegy ki­lencmillió doboz különféle fajta halkonzervet gyárt. Ezenkívül több élelmiszeripari üzem és sok helyiipari vállalat van már a vá­rosban. Több kisebb villamos erő­művet is építettek a nemzetiségi körzet területén. A körzet székvárosában peda­gógiai főiskola létesült, amely miár eddig több, mint ezer fiatal pedagógust képezett ki, köztük 430 hanti—manysi és nyenyec nemzetiségű tanítót. Egészségügyi középiskola, több technikum és számos középiskola is létesült a városban, Itt van az össz-szövet­ségi Halipari Tudományos Kutató- intézét égyik legíófitosabb kutató­állomása, továbbá több más tudo­mányos kutató központ. A város­nak már hatvanezer kötetes köz­ponti könyvtára és tizenkilenc fi­ókkönyvtára van. Több színház és filmszínház működik a fiatal vá­rosban. A tudósító részletesen beszámol a magyarok rokonainak jelenlegi életéről, és leírja, hogy az egykor elnyomott, pusztulásra ítélt hanti és manysi nép gyermekei ma sa­ját anyanyelvükön tanulnak az iskolákban és felnőve átalakítják az egykori tundrás puszta kópét. A béke és a szocializmus kérdései címen új folyóirat jelenik meg A hónap utolsó napjaiban meg­jelenik a kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékoztató ki­adványa. A béke és a szocializ­mus kérdései című folyóirat első száma. A kiadvány foglalkozik a tudományos szocializmus elméleti kérdéseivel, a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű problé­máival, az emberiség harcával a békés és boldog életért, a tudo­mány és a kultúra szerepével a társadalom fejlődésében, s képet ad a nemzetközi viszonyokról, a világgazdasági kapcsolatok alaku­lásáról. A folyóirat havonta jelenik meg magyar, cseh, orosz, kínai, koreai, lengyel, bolgár, román, angol, spa­nyol, francia, olasz és német nyelven. Előfizetéseket a folyóirat magyar és idegen nyelvű példá­nyaira a Kossuth Könyvkiadó fo­gad el. Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztoki Termelők! ' Teljes ütemmel beindult az 1959. évi SERl£SHIZLftLítSI AKCIÓ J Az akció keretében szerződés köthető minden meglevő jó csontozattá, hizlalásra alkalmas 20 kg- nál magasabb súlyú süldőre. 1 A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes elő­leget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden da­rab sertés után. A szerződés alapján átvett serté­sért az alábbi vételárat fizeti a vállalat közvetlenül az átvételkor: *06 -125 kg súlyú fehérhús tőkésedésért 15*50 Ft—kg 106 kg-on felüli hús-és húsjellegü sertésért 14 80 Ft—kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegü sertésért 14 50 Ft—kg 165 kg-on felüti zsir- és zsírjellegü sedéséd 14 80 Ft—kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sedéséd 14 00 Ft—kg Fehérhús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű sima lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaság­ban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azo­nos minőségű és fajtájjellegű sertésekért, melyek­nél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg-nál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért ' I. II. tip. Tsz. Mg. Tsz. és egyszerű társulások 20-50 drb. falkásított együntetü sertés után 1— Ft—kg 1*50 Ft—kg 50 drb-on felüli falkásított egyöotetü sertés után 150 Ft—kg 2'— Ft—gk Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bő­vebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalatok Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Adatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34,-o­KÉTSZER 50 MÉTERES víztá­rolót építenek az Orosházi Ker­tészeti Vállalat tett hajtató házához. MOZIK MUSORB SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Au*. 28—szeptember 3: Tájfun Naga- szaki felett. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA i Aug. 28—szept. 3: Betörő az albérlőm, K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél S, fél 7, fél», — Utolsó előadás a kertmoziban! TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 28—31: Szerelem, ahogy az aas- szony akarja. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órákon PETŐFI MOZI, SARKAD Aug. 27—28: Makrancos feleség. Kezdés: h.t B, v.: 4, 6 és 8 ómkor, VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Aug. 27—29t Kirakat mögött. K.: h: 8, v: 4, 6, 8 órakor. SZABADSÁG mozi, gyom a Aug. 27—29: Elárult szerelem. K.: h, 8, v.: 4, 6. 8. PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 28—szept. 2: Az Időzár. K,: h. 6. 8, V. 4, 6, 8 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Aug. 29—szept. 1: A tett színhely* Berlin. K: h. fél 6, féle, V. f& 4, fél 6, fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 28—szept. 3: Az utolsó paradi­csom. Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Aug, 28—szept. 2: Római vakáció. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél«, TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Aug. 28—szept. 1: Mexikói szerenád, Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. ADY MOZI, SZEGHALOM Aug. 27—29: Láz. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. BASTYA MOZI, BÉKÉS Aug. 28—szept. 2: Szállnak a darvak, K.: h.: fél 6, fél 8. v.: fél 4. fél 6. fé'R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents