Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-27 / 201. szám

1«M. »«gusztus *7, szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Olvasóink9 levelezőink írják Mind többen állnak az egészségügy szolgálatába A tatarozás engedélyezve. Az év elején a váróéi tanács részéről Baukó főmérnök 40 ezer forintot engedélyezett tatarozásra, de a KIK még mindig semmit sem tett. Emiatt a Békéscsaba, Széchenyi atoa 8. számú ház emeletes része a környék csúf rom-vára — Írja Pete István MÁV dolgozó, aki az említett házban lakik. Kellemes érzés tölti el az embert — írja — látván, hogy miként épül-szépül megyénk székhelye, de fáj látni, hogy jelen esetben az Illetékesek nemtörődömségből pusztulná hagynak egy épületrészt, holott tatarozásához fél éve megadták a fedezetet.-o­A termelőszövetkezetek tagsá­gában kevés a nő, de még keve­sebb az ottani vezetőségekben — írja Szarvasról Jamurik Mátyás­aié levelezőnk. Ezenkívül a nők által végzett munkafolyama tok­inál, mint például a növényápolás­ban stto. a munkaegység elég ala­csony. A háztáji földek juttatásá­nál különbséget tesznek nők és férfiak között, a nő akkor is ke­rbet kap, ha ugyanúgy csa­ládfenntartó, mint más családiban a férfi. Vannak termelőszövetke­zetek, ahová egyetlen nőt sem akarnak felvenni, holott a terme­lőszövetkezetek fejlődése elvá­laszthatatlan a nő helyzetének könnyebbé válásától. Igazán csak úgy válik a parasztasszony e- gyenjogúsága valósággá, ha a fa­lu- teljesen a szocialista gazdálko­dásra tér át. Janurdkné sorai fi­gyelemreméltóak. Sajnos, nem ír­ta meg, hogy a szarvasi járás mely termelőszövetkezeteiben ta­pasztalható a női tagságnak a férfi tagságtól eltérő kezelése? A szabályzat ugyanis csak szövet­kezeti tagot ismer és a munka- t ígnól és az osztáskor is csak az élvégzett munka mennyisége és minősége vehető figyelembe, nem az, hogy ki milyen nemű, A hibák tehát nem a szövetkezeti szellemiből fakadók, hanem helyi jellegűek s mint ilyeneket, hely­ben kell és meg is lehet szüntet­ni.-o­• Békés az ország legnagyobb köz­sége. Fürdője gyógyhatásúról or­szágosan közismert. Ma már ezrek hirdetik, hogy a békési fürdőnek köszönhetik egészségüket, azt, hogy járni tudnak. Szakorvosok­nak is az a véleményük, hogy vi­ze aktív gyógyhatású. Azok, akik­nek kimondott feladatuk, hogy hazánk fürdőit gyógyítóhatásuk szerint osztályozzák s ezen az ala­pon állítsák össze a fürdőfejleszté­si programot, jó lenne, ha elláto­gatnának Békésre. Sok meddő kút­fúrás költségei térülnének meg ’azáltal, ha a békési fürdőépületet bővítenék, medencével látnák el. Fzt a nagyközséget ilymódon für­Ho'napra javul az idő Várható időjárás szerda estig: Felhős idő, egy-két helyen még kisebb eső. Mérsékelt északnyu­dővárossá lehetne fejleszteni. So­kan nem tudják még, hogy meny­nyi kincset rejt mifelénk a föld méhe. Pedig akárhol fúrnak ku­tat, abból gyógyító erejű víz fa­kad. Békésen minden adva van ahhoz, hogy olyan fürdőváros le­gyen, ahol a betegek ezrei télen- nyáiron gyógyíthatnák magukat. Támogatás kell — fejezi be leve­lét Boldizsár Gyula levelezőnk.-er­ői ismeretlen és mégis „isme­rős” leánynak címezve levelet kül­dött hozzánk Sárikádról Szegedi Lajosné. Itt közöljük, hátha elol­vassák. „Alkotmány ünnepe előtti na­pon azaz 19-én, kedden Gyuláról Sarkadra utazva^ egy nemdo­hányzóknak fenntartott kocsiban találkoztunk. Ti is és mi, időseb­bek is külön csoportban foglal­tunk helyet. Oly viharosan jól éleztétek magatokat, hogy a nagy zajban ml csak összehajolva ér­tettük meg egymást. Hangulato­tok oly magasra csapott, ami már megengedhetetlen a mai művelt, iskolázott fiatalokhoz. Mikor er­re udvariasan felhívtam figyel­meteket, kikértétek a figyelmez­tetést, mondván, hogy több isko­látok van, mint nekünk. Azt fe­leltem: — Sajnos, nem látszik meg. Erre mondtátok a magato­két, amit nem írhatok ide. Közöl­tem, hogy részemről befejeztem és szépen kértelek benneteket, hagyjátok abba a rendetlenkedés: és a vitát. Sajnos, még leszállá­somkor is szidalmaztatok és utá­nam kiáltottátok, hogy ne legyen az arcomon, mosoly soha. Ebiből az látszik, hogy nem tanultátok meg, amit a mai iskola tanít. Azt ta­nítja, hogy nincsenek babonák és átkozódnl, átkot mondani csak az ostobák, a tudatlanok szoktak. A megye Vöröskereszt-szerveze­tei most tartják vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűléseiket. Az ed­dig elhangzott beszámolók, hozzá­szólások arról tanúskodnak, hogy az egészségügyi kultúra sok ember érdeklődését felkeltette. Mind több azoknak a száma, akik lát­ják: az emberekkel való törődést nemcsak az jelenti, hogy anyagi javak birtokába kerüljenek, ha­nem az is, hogy az egészségükre vigyáznak. Ez érthető, hiszen az anyagi jólét is keveset ér, ha be­tegség gyötri az embert, az élet különböző örömeit teljesen csak az egészséges ember tudja élvezni. Ezért nagyon is kulcskérdés az, hogy megelőzzük a különböző be­tegségeket. Ezt szolgálja az az in­tézkedés, mely szerint már az ál­talános iskolákban tanítják a gye­rekeket az egészségügy alapisme­reteire. örvendetes tény, hogy a párt- és állami szervek mindin­kább felismerik az egészségügyi kultúra jelentőségét, amit az bi­zonyít, hogy a Vöröskereszt tag­gyűlésein a párttitkárok, tanács­elnökök is megjelennek és részt vesznek azokban a vitákban, me­lyek az egészségügyi kultúrát kí­vánják még szélesebb körben ki­terjeszteni. Erről volt szó a tót- komlósi Vöröskereszt taggyűlésén, ahol megemlítették, hogy a község tanyavilágában lévő Pusztaszöllős egészségileg eléggé elhanyagolt, e- zért a jövőben erre a részre na­gyobb gondot kell fordítani. Valamennyi taggyűlésen hang­súlyozták, különösen Szarvason Krajcsovics Pál főorvos, hogy az orvosok csak abban az esetben tudják megoldani feladataikat, ha a Vöröskereszt tagjai támogatják őket, ha az embereknek elmond­ják egy-egy tömeges szűrés,—oltás fontosságát, ha szóvá teszik mindazt, ami ártalmas az egész­ségre. Az olyan szemlélet kialakí­tásáért küzdenek, amely nem tűri Az eddigi taggyűlések — az ele­jeit kivéve, mely kevésbé töltötte be feladatát — igen részletesen tárgyalták meg az egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. Szarvason elhatározták, hogy a Petőfi és a Dózsa Tsz-ekben megalakítják a a Vöröskereszt szervezeteket. Min­den taggyűlésen egészségügyi tan­folyamok megszervezését határoz­ták el, Tótkomlóson például né­gyet, Battonyán pedig az iskolák­ban az ifjú vöröskeresztesek tanfo­lyamát szervezik meg. Az egész­ségügyi tanfolyaryok rendezésének jelentőségét Medvegy elvtárs, a csabacsüdi tanács elnöke azzal ér­zékeltette, hogy a taggyűlés köz­ben hívták el egy sérülthöz a köz­ség orvosát, Kóczi elvtársat. S mint mondta, ha van kiképzett elsősegélynyújtó, akkor már a helyszínen szakszerűen bekötöz­ték volna a sérültet, s nem kellett volna odacipelni 39 fokos lázzal. Csabacsüdön különösen jó, aho­gyan az ifjúságot igyekeznek be­vonni a Vöröskereszt munkájába. Éppen az ifjak közül tették szó­vá, hogy egyesek a faluban elha­nyagolják házuk környékét és ez­zel csúfítják ezt a szép falut, a- mely különben olyan, mint egy kert, sűrűn borítják be a fák. Minden bizonnyal ezek a tag­gyűlések az egész megyében elő­segítik az egészségügyi kultúra szélesebb körben való elterjedését, ami attól is függ, hogy az eddigi tapasztalatokból a Vöröskereszt megyei, járási, községi vezetői, va­lamint a párt és állami szervek vezetői hogyan vonják le a tanul­ságot. Én a közöst választom! (Tudósítónktól) A legutóbbi közgyűlésen Hegye­st József szeghalmi 14 holdas kö­zépparaszt kérte felvételét az UJ Barázda Termelőszövetkezetbe. Elmondotta, hogy 1952. évben már termelőszövetkezeti tag volt egészen az ellenforradalmi ese­ményekig a szeghalmi Vj Alkot­mány Tsz-ben. Nagyon szeretett a közösben dolgozni és kereseté­vel meg is volt elégedve. Az ok­tóberi események alatt a terme­lőszövetkezet kettéosztott és 4 az I. típusú Bűzakalász Tszcs tagja lett. — Megszoktam a közösben va­ló munkát és ugyanakkor csábít az ottani nagyobb jövedelem Is — mondotta. — ügy döntöttem a feleségemmel, hogy visszamegyek a III. típusú termelőszövetkezet­be. Teljes gazdasági felszerelé­sem, kocsim, lovam hozom ma­gammal, — Elég jó volt az Idén a ter­mésem — mondotta még Hegyes! József —, mégsem tudtam o- lyat elérni, mint az tJj Barázda Termelőszövetkezet. En bizony a nagyüzemi gazdálkodást válasz­tom. Ezen a közgyűlésen Szítás Já­nos, Elek Margit, Mészáros La­jos, id. A. Nagy Lajos, Marcsó Lajos és Bordás József szeghalmi dolgozó parasztokat is felvették a tsz-be, ahol már 42-re emelke­dett az új belépők száma. Hogy mennyire nem fogott az átok, arról két kis gyermekem be­szélhet, akik boldogan csókolták mosolygó arcomat. Arra gondol­tam, gyermekeim úgy nevelem, hogy hozzátok hasonló kellemet­lenséget ne okozhassanak senki­nek soha. Arra is gondoltam, hogy vajon meddig kell nektek iskolá­ba járnotok ahhoz, hogy mai if­júságunkhoz, új életünkhöz méltó magatartást sajátítsatok el? Ha édesanyátok megtudhá viselke­désieket, bizonyára nagyon szé- gyelné magát miattatok. meg a jenuzes Leneiosegett. határozták el a taggyűléseken a j egészségügyi állomások létesítéséi ezért követelték határozottal mindannak a megszüntetését, am ártalmas az egészségre. Huszárü Zsuzsanna, a szarvasi járás egész ségügyi állandó bizottságának el nőké elmondta, hogy a szarvas piacon napokig nem takarítják e a szemetet, a harmadik kerület kút környéke meg valóságos ka csaúsztatóvá vált. Felhívta a ta nács figyelmét, hogy szüntess■ meg ezt a hanyagságot és vegy elejét az ilyen dolgoknak. INNEN — ONNAN Szeptember 2-án a MODEX Külkereskedelmi Vállala Népköztársaság útja 10. szám alatti termében cipőkiállítás nyí lik, amelyet az első napokban a kereskedelem képviselői szeptember 5-től 10-ig pedig a közönség tekinthet meg. f látogatók szavazólapokat kapnak, melyeken közölhetik, milyei cipőket szeretnének, mik az eddigi tapasztalataik és a bemuta tott modellek közül melyik gyártását kérik. A posta ezen a héten új sportbélyeg-sorozatot ad ki. A hét ér­tékből 20, 30, 40, 60 filléres, valamint az 1, 2.50 és 3 forintosból álló sorozat különféle sportágakat és sportolókat mutat be. így többek között a 30 filléres asztaliteniszezőt, az egyforintos vízilabdázót, a háromforintos úszót ábrázol. A sportbélyeg-sorozat árusítását au­gusztus 30-án, szombaton kezdik meg a postahivatalokban. A grönlandi helyi kormányzat hétfőn bejelentette, hogy ha Iz- land és a Farö-szigetek 12 mérföldre kiterjeszti felségvizeinek ha­tárát és azon belül megtiltja a külföldi halászhajók számára a ha­lászatot, akikor Grönland is hasonlóképpen cselekszik. Máris kidol­gozták a megfelelő tervet, amelyet majd a dán kormány elé terjesz­tenek. Termelőszövetkezetek! Dolgoz« parasztok! Termelők! • Teljes ütemmel beindult az 1959. évi SERTÉSHIZLALÁSI AK6IÖ J Az akció keretében szerződés köthető minden meglevő jó csontozató, hizlalásra alkalmas 20 kg- nál magasabb súlyú süldőre. 1 A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes elő­leget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden da­rab sertés után. A szerződés alapján átvett serté­sért az alábbi vételárat fizeti a vállalat közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehérhús tökesertésért 15'50 Ft—kg 106 kg-on lelüli hús- és húsjellegü sertésért 14 80 Ft—kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegíi sertésért 14 50 Ft—kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegü sertésért 14 80 Ft—kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14 00 Ft-kg Fehérhús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű síma lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-ék a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaság­ban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azo­nos minőségű és fajtájjellegű sertésekért, melyek­nél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg-nál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egyidőben és nem késedelmesen átadott sertésekért L IL tip. Tsz. Mg. Tsz. és egyszerű társulások 20-50 drb. falkásított egyöntetű sertés után f— Ft—kg 150 Ft—kg 50 drb-on lelüli falkásított egyöntetű sertés után 1'50 Ft—kg 2'— Ft—kg gáti szél. A nappali felmelegedés kissé erősödik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet éjjel: 13—16, legma­gasabb nappali hőmérséklet szér­ián 22—25 fok között. Távolab­bi kilátások; melegebb Idő. Vasárnap Moszkvába, érkezet t a Magyar Állami Operaház technikai személyzetének népes csoportja, amely az operaegyüttes moszkvai vendégjátékánál működik közre. A műszakiak hétfőn már meg is kezdték a próbákat. A vendégjáték színhelyén, a moszkvai Sztanyiszlavszkij-Nemirovics-Dancsenko Színházban, felállították a Bánk bán díszleteit és megtartották a világítási próbákat is. A színház művészei több csoportban repülőgépen és vonaton au­gusztus 29-én érkeznek Moszkvába. Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959, januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bő­vebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalatok Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34,

Next

/
Thumbnails
Contents