Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

1958. auguszht* 3., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Más ma az élet, mint volt Emlékeik, fájó emlékek kavarog­nak az idősebbekben, ha ifjúsá­gukra gondolnak, ha eszükbe jut az az idő, amit a gyárosok idején éltek át. így vannak ezzel a Co­lumbia RT gyulai üzemének (a Gyulai Harisnyagyár elődjének) egykori dolgozói is, akiknek visz- szaemlékezései szerint akkoriban 13—14 órát dolgoztak naponta. A hosszúra nyúlt munkaidő után ö- rültek, ha hazaérve pihenőre tér­hettek. Ilyen sivár, örömtelen élet jutott akkortájt a munkásoknak. És ma hogyan élnek vajon a Gyu­lai Harisnytagyár fiataljai, akik csak idősebbek visszaemlékezései­ből ismerik a múltat? Mit kaptak az alkotmánytél, amely embersé­get, jogot adott mindannyiunk­nak? — Mindent, amink van, az al­kotmánytól kaptunk — mondja Szigeti Gábor, a gyár Kállai Éva KISZ -szervezetének ti tkára. — Én nnagam sem gondoltam volna so­hasem, hogy valamikor munka mellett még tanulásra is jut lehe­tőség. Beiratkoztam a dolgozok gimnáziumába és jó egy év múlva ínár leérettségizhetek. Kétszáznegyven fiatal dolgozik a gyárban Töbhsége lány, hiszen az üzemben elsősorban a lányok ügyes, fürge uj.iaira van szükség. Milyenek az itteni fiatalok? Vidámak, s ha né­ha valami miatt arcukra is lopa­kodik a bánat, a közösség ereje le­törli róla. Mert olyan KISZ-szer- vezet van itt, amely csodákra ké­pes. A mostani fiataloknak jóval más a sara, mint egykor volt az idősebbeknek. Az államosítás, az alkotmány megjelenése óta bizony a gyár képe is megváltozott. Je­vagy éppen valamelyik kultúrcso- port, vagy szakkör munkájában résztvenmi, hasznosan tölteni az időt. Ha meg valaki a betűk sze­relmese, akkor bőven talál magá­nak olvasnivalót, hiszen a kultúr- otthouban mintegy 1300 kötet könyv kínáltatja magát. Egy éve televíziós készülékkel gazdagodott az otthon, ez is bizonyítéka, hogy most egyre nagyobb teret hódít itt is a fejlődés. Szeretik-e vajon a fiatalok a gyárat, amelytől nemcsak munka­lehetőséget, hanem művelődési, szórakozási lehetőséget is kapnak? Kukila Mária négy éve, hogy itt dolgozik a gyárban. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy nagyon jól érzi magát a gyárban, nagyon szeret itt dolgozni. És így beszélt Kemény Erzsébet is. Itt tanult a gyárban szakmát. Azóta havonta 1200—1300 forintot visz haza. ö sem hagyná itt a gyárat, amely mondhatjuk, második ott­honává lett, mert — mint említet­te — el sem tudná képzelni, mi­hez fogna, ha történetesen el kel­lene innen mennie. Örömmel új­ságolta, hogy tavaly Balatonza- márdiban nyaralt. Az idén Mis­kolc—Tapolcán töltött két felejt­hetetlen hetet. És valahány fiatal­lal is beszéltünk, mindegyik ra­jongással szólt munkájáról. Tavaly a gyár 30 fiatalját vitte el a KISZ-szervezet Budapestre a Mezőgazdasági Kiállítás, valamint a főváros nevezetességeinek meg­tekintésére. Az idén ötvenen utaz­nak. Farkas Zsuzsanna eddig még sosem járt Budapesten. Az idén ő is eljut a fővárosiba, nem csoda, hogy nehezen várja az utazás nap­ját. A gyár fiataljlad meg Is hálálják tékű importanyagot takarítottak meg, s ez jóval meghaladja válla­lásukat. Több mint tízezer forint értékű munkával járultak hozzá a városban az ifjúsági park létesí­téséhez, valamint a gyár kultúr- otthonániaik szépítéséhez. Tehát nemcsak kapni, hanem adná is tudnak. Eleven erő a gyárban a KISZ- szervezet. Sokat tesz a fiatalokért. A legutóbbi taggyűlésen olyan ha­tározatot hoztak — s ez is a fia­talokról Való gondoskodást jelenti —, hogy azok a fiatalok, akik nőm végezték el az általános iskola nyolc osztályát, három éven belül pótolják. Ennek megvalósulásához pedig a nép állama minden segít­séget megad, hiszen más manap­ság már az élet, nagyobbak a le­hetőségek, mint egykoron voltak... (P- P-) Csorvás — baromfi „forrás44fy/ Az idei nagy csi­benevelési „láz­hoz” jócskán hoz­zájárult a Csorvá- si Földművesszö­vetkezet is. Ha .nár^a felvásárlókkal kezd­tem a sorrendet, ezzel is folyta­tom. Az elmúlt hat hónap alatt a csorvásiak 168 mázsa baromfit és 793 732 darab tojást vásároltak fel. Ennyit összevásárolni a csor- vási piacon nem könnyű dolog. Ugyanis Csorvás a tisztességes kiskereskedőkön túl megszámlál­hatatlan spekuláns beszerzési for­rása is. Ennyi csibét kevés helyen neveltek fel: tízezerszámra ont­ja a naposcsibét a földművesszö­vetkezet is, meg aztán sokat kel­tenek a kot'lők is. Mindezt már é- vekkel ezelőtt „kiszagolták” a ke­reskedők és a spekulánsok is és Érdemes kajszibarack facsemetét telepíteni A SZÖVOSZ Országos Központ­ja és a Földművelésügyi Minisz­térium közös határozata alapján a kajseibaracktermesztés elősegítése érdekében 1958. év tavaszán tele­pítési akció indult, melyet me­gyénkre is kiterjesztett. Azonban megyénk csak késve kapcsolódott az akcióba, és természetesen ek­kor mólr telepítésre is késő volt. Köztudomású, hogy a facseme­ték őszi telepítése sokkal eredmé­nyesebb, mint a tavaszi, s éppen ezért a földművesszövetkezetek az igények gyűjtését, illetve a tele­pítési szerződések kötését már most megkezdték, hogy a facse­metéket idejében tudjuk biztosíta­ni. Az akció értelmében a földmű- vessizövetkezetek telepítési szerző­dést kötnek, melyben a feltételek részletesen szabályozva vannak. Az alkoió kiterjed termelőszövet­kezet, termelőszövetkezeti csoport, mezőgazdasági társulás, szakcso­port és egyéni termelőkre. lül konzervgyárak részére igen nagy mennyiségben értékesíthető és szeszfőzésre is jól jövedelmez. Azonban mindenek előtt ki kell e- meűnünk az exportlehetőséget is, ami a termelők és az államháztar­tás szempontjából egyaránt igen fontos. Ez alkalommal is felhívjuk a termelők figyelmét, hogy vegyék igénybe a kedvező telepítési akci­ót. Még 5 darab kajszi facsemetére is lehet telepítési szerződést kötni. Tehát mindenki élhet a lehetőség­gel, mert nemcsak a gyümölcsös­kertben, vagy külön gyümölcsös telepítése esetében lehet igénybe- venni, hanem a ház melletti kis portára is telepíthető pár darab, hogy legalább a család szükséglete legyen biztosítva. Az akció kere­tén belül I. osztályú koronás cse­meték kerülnek forgalomba. E- gyébként forduljanak bizalommal a helyi földművesszövetkezetek­hez, ahol minden felvilágosítást megadnak. Sasvári György főagronómus. özönlenek a csorvási piacra, aká# a legyek a mézre. Gyakran olyan magasra felverik az árakat, hogy az fmsz felvásárlói a nyomukba sem léphetnek. Hogy a termelők nem törődnek azzal, hogy kitől kapták a naposcsibét, hanem an* nak adják el, aki többet ígér ér­te, az megszokott dolog. A keltető állomáson az elmúlt hat hónap alatt rengeteg kiscsibe látta meg a napvilágot, számsze­rűit 120 ezer. Ezt a rengeteget el­szállították abba a négy községbe, ahonnan a tenyésztojást kapják. Azt, hogy a kapott tojás arányá­ban szállították-, vagy más el­vek alapján, nem kérdeztem, ők sem mondták. Mindenesetre Csor­vás 44 412, Kondoros 27 817. Csa- nádapáca 23 534. Gerendás pedig 15 935 naposcsibét kapott június 30-ig. Azóta is kaptak párezret. Ezt onnan tudom, hogy mikor a keltetőben jártam július 29-én. ép­pen szedték ki a sok pihés, csipo­gó jószágot. Lehettek vagy 5 ez­ren. Tízezer tojás pedig már elő volt készítve berakáshoz. Az ez évi keltetést terv 130 ezer darab. Sok ez, de a megnövekedett igényt mégsem elégíti ki. Minden szer­dán sok olyan duzzog, akinek nem jutott csibe. No, majd jövőre több jut. A meglévő három tízezres kelteitő- gép mellé újabb két tízezres jön.- Addigra kibővítik, kitatarozzák a keltetőt, s új raktárát, irodát, ag- regátor-helyiséget építenek mel­lé. A korszerűsítés több mint 300 ezer forintba kerül. De jövőre már legalább 220 ezer csibét keltse­nek az idei 130 ezer helyett. He­lyesen teszik. Minden 4—5 község­nek kellene legalább egy 2—3 gé­pes keltető, mert bebizonyosodott, hogy minél messzebbre szállítják a csibéket, annál több hull el be­lőlük. Ugyanis egyformán ártal­mukra van a hideg és a hőség, K i,----------------------------­----------------------------------­Bé kés megyei zöldségfélék Bécsben, Berlinben, Bonnban és Amsterdamban lentősen bővült az üzem, minden termet neonfény világít be. Szám­talan új gép, aztán meg az éven­ként mind nagyobb méreteket Öl­tő automatizálás könnyíti meg munkájukat. Sokat fejlődött a gyár azóta, hogy a nép vette ke­fébe sorsának irányítását. A tova­tűnő esztendők mindegyike vala­mi újat és felejthetetlent hagyott erre az üzemre is örökül. A gyári­ak jogos büszkeséggel emlegetik a Jókai Mór Kultúrotthont, amely az övék, amely a városban is kul­turális centrumnak számít. Mun­ka után milyen jó Itt megpihenni, A tagok téli foglalkoztatására fűzfavesszőt termel a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet v Ä sarkad! Lenin Termelőszövet­kezetben a tagok téli foglalkozta­tására 27 holdon fűzfavesszőt ter­melnek. Az ez évben eldugdosott fűzfadugványok csaknem 100 szá­zalékig kihajtottak. A következő évben már kisebb mennyiségben lesz rajtuk vessző is. Amint na­gyobb mennyiségű vesszőt tudnak a 27 holdról levágni, a termelő- szövetkezet tagjai abból kosara­kat, kasokat és egyéb tárgyakat Ionnak, melyet értékesítenek. Ez­zel a kezdeményezéssel szinte va­lamennyi tagnak télen is tudnak biztosítani munkát és lehetőséget adnak arra, hogy a munkaegység a téli időszakban is szaporodjon. azt a szerető gondoskodást, amit az államtól, a néptől kaptak, A KISZ-szervezet az idén százezer forint anyagmegtakarítást vállalt A második negyedévben a fiata­lok hatvenkéteaar devizaforlnt ér­Ezt a telepítési lehetőséget me­gyénkben különösen fel kell hasz­nálni, mert köztudomású, hogy a megye gyümölcstermelésiben igen ed van maradva és évről évre gyümölcs-behozatalra szorul. A gyümölcsér tőkésítési lehetőség szinte korlátlan. Például a kajszi­barack a lakosság szükségletén fe­Augusztus 1, péntek. Mint a ta­vasz óta csaknem minden napon, most is egymást érik a zöldségfé­lékkel megrakott kocsik a gyulai vasútállomás áruraktára előtt. Most leginkább zöldpaprikát hoz­nak. S milyen szépeket. Rozsai István, a Hungaroiruct Külkeres­kedelmi Vállalat megbízottja elé­gedetten rakatja vagonba s bizo­nyára megelégedéssel fogadják a bécsiek Is a húsos, zamatos, ét­vágygerjesztő paprikát. As exportszállítás csaknem mindennapos Az elműt hónapokban százezer fej saláta, százezer csomó retek, 700 mázsa káposzta, 600 mázsa u- borka és sok ezer darab zöldpap­rika indult innen útnak a nyugati országokba. S mind ez csak Gyu­láról! Ezenkívül a megye számos községéből szállítanak még zöld­ségfélét külföldre. Rozsai István el mondta, hogy Körösnagyharsány- ból, Bibairugráról és a velük szom­szédos községekből nyolcvan gu- rulévagon uborkát szállítottak ed­dig külföldre. Orosházáról paradi­csomot, Tótkomlósról, Békéssám- sonról és Bat tunyáról étkezési vö­röshagymát indítottak útnak Ausztriába és Hollandiába. S most hétfőn elindul hódító útjára né­hány vagon görögdinnye is a bán­kúti vasútállomásról. A rakodó munkások, Szabó Já­nos, Németh István és Nagy Fe­renc elmondották, hogy a nagy- mennyiségű külföldi szállítás mel­le tt nem kell félteni a belföldi szükséglet ellátását sem. Bőségei sen rakodnak zöldárut a Póstelekl Konzervgyárnak és számos na­gyobb városunknak. Ezt az állí­tást megerősítette Kiss Jánosné, a fö'ldművesszövetkezet vasúti fel- vásárlási telepének vezetője is, akt elmondotta, hogy az első fél­évben felvásárolt 6862 mázsa vegyes zöldségféle, túlnyomó része belföldi fogyasztásra került A hazai szükséglet az első. Termé­szetesen a külföld sokkal nagyobb mennyiséget is felvenne, azonban a mostoha időjárás rányomta bé­lyegét a zöldségtermelésre is. Ta­valy Ilyenkor már hosszú külön- vonatokat is indítottak zöldpapri­kával, most egyszerre csak egy­két vagonnal tudnak külföldre szállítani. Augusztus 3-ára a gyu­lai Népköztársaság Tsz egymaga pakol meg egy vagont zöldpapri­kával. A rakodómunkások szerint olyan szép árut egyetlen egy ter­melő sem termel, mint a Népköz- társaság Tsz, még az egyéni kerté­szek is megcsodálják szépen fej­lett zöldapaprikáját. 'HM. &*?? 0*0? mi» töMénneU? A gyulai várban voltam, és mászkál­tam a lépcsőkön, mert mindig szeret- tem az ilyen vad ősi helyeken mászkálni. Velem volt Margit­ka, illetve én voltam Margitkával, vélemé­nyem szerint teljesen mindegy, hogy ki ki­vel volt, csak sze­rinte nem mindegy, tehát legyen úgy, hogy én voltam velet bár pon­tosan emlékszem, hogy ő volt énvelem. Szóval együtt vol­tunk a várban ket­ten, illetve hárman, mert ott volt a várőr is és figyelt bennün­ket, hogy ne marad­hassunk egyedül. Ez a várőr már az első látásra nem tetszett nekem, mert figyelt bennünket. Később méginkább nem szív­leltem, mert még jobban figyelt ben­nünket. Aztán egyszeresük odajött hozzánk és izgalommal újságolta■ hogy a fúrótorony ki­gyulladt, illetve az o- laj gyulladt meg, a- mi a fúrás közben fel­szökött. A fúrótorony felé néztem és közöltem vele, hogy nem látom a lángokat. Erre azt válaszolta, hogy ki­sebb olajrétegre buk­kantak és nem ég na­gyon, viszont már autókkal és biciklik­kel és egyéb úton ér­kezett emberek na­gyon sokáig nézik. Olajt Olaj! Micsoda lehetőségek, viszont a fürdővárosnak fuccs •— gondoltam. A fú­rótorony irányából néhány ember jött velünk szembe és egy gépkocsi éppen elin­dult, közvetlen a fú­rás mellől. Senkin sem láttam izgatott­ságot, Arra gondol­tam, hogy nem értik, mit jelent olajat ta­lálni? — Mi történt? — kérdeztem a legköze­lebbi embertől. A ki­pufogó kigyulladt. Eloltották és fúrnak, és nincs semmi külö­nös — válaszolta. O- laj nincs?! — kérdez­tem kétségbeesetten. Marhaság — mon­dotta olyan hangon, hogy jobbnak láttuk, hr távnzi/nk. R. Z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents