Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-26 / 200. szám

BÉKÉS MEGYEI Tn&f proletárjai efy «süljetek! Suhan a vitorlás... MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM 1958. AUGUSZTUS 26 , KEDD Fél év alatt 15.000 egyéni termeié lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára Ncgy Sándor nyilatkozata a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Szeptemiberben országszerte meg ünnepük a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásának tizedik évfordulóját. Az ország lakossága — munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt — kü­lönös érdeklődéssel fordul ezekben a napokban a magyar mezőgazdaság termelési színvonalának emeléséért folyó küzdelem élvonalában álló termelőszövetkezetek felé. A Magyar Távirati Iroda munkatársának kérésére Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Föld nűvelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetője az alábbiakban foglalta össze a mozgalom eredményeit, további fejlesztésének feladatait: Jó szél dagaszt• ja a hófehér vi­torlát, suhan a karcsú csórta]: a szarvasi Körös- ágban, Ugye ér­dekes, hogy -már nem kell a Bala­tonhoz utaznia annak, aki vitor­lást aícar látni? Sőt: a szarvasi fi­atalok örömmel megcsóna káztat- nának akárkit! Nyári öröm, nyári boldogság!... íillllllllllllllllll!l|llltllll|||||||l||ili||!l||(l|||||illllll!!lll!lll!llfl!lll||||||lll|||||||!ltllll|||||[lllHII|tll||lll||!|IHII|||||||||il!l||||||||||l||j|lllllll]||||tl Az újííóinozgaloiii tennivalóiról tanácskoztak — Az 1945 előtt közismerten el­maradott Bulgária harmadik öt­éves tervének végére a mezőgaz­dasági termelési színvonalat te­kintve maga mögött hagyja a fej­lettebb európai országokat is. A nagyarányú fellendülést a mező- gazdaság szocialista átszervezése magyarázza. Ehhez hasonló ered­mények és ugyanilyen bátor célki­tűzések jellemzik a többi szocialis­ta államokat is, annak arányában, ahogyan előrehaladtak a szocialis­ta mezőgazdasági nagyüzemek megszervezésében. Hazánkban is csak aszerint realizálódhatnak a párt- és a kormány terméshozam emelésre és az egész nép életszín­vonalának emelésére irányuló tö­rök veséi, ahogyan előrehaladunk mezőgazdaságunk szocialista át­szervezésében. — Halónkban jelenleg még az összes szántóterület 73 százalékán termelnek kisüzemi viszonyok között Az egész országnak és a paraszt­ságnak is legalapvetőbb érdeke, hogy ezen az arányon a nagyüzem javára mielőbb változtasson, if­jabb jelentős eredményeik elérésé­hez a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének területén a feltéte­lek kedvezőek. Ügy ítéljük meg, hogy a szövetkezet-szervezési munka eredmén3'e most attól függ, mennyire állhatatosan végez­tük a felvilágosító munkát és mennyire tudjuk a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének kérdését társadalmi üggyé tenni. Azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztok döntését, a kisparaszti gazdálkodással való szakítást ille­tően, igen nagymértékben befo­lyásolja az, hogy milyen a meg­lévő termelőszövetkezetek gazda­sági helyzete, belső életének fe­gyelme és rendezettsége, valamint az adott üzem szervezése. A jól ki­épített, biztos jövőt Ígérő nagy­üzem — tapasztalataink szerint — legalább olyan fontos az elhatáro­zás megérlelődéséhez, mint a munkaegység értéke. Ez a körül­mény feladatot is jelöl. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kedvező poli­zaléfckal magasabb. A termelőszö­vetkezetek termésátlagai mind az elmúlt, mind pedig a jelenlegi gazdasági évben számottevően meghaladták az egyénileg gazdál­kodókét. Búzából például — or­szágos átlagban — 2,1 mázsával adtak többet holdanként. Nem érdektelen kiszámítani, ha már az egész országban szocialista nagy­üzemek lettek volna, akkor csak búzából 3 400 000 mázsával több lenne a magtárainkban. Ez a szám az átszervezés szükségességét és hasznosságát egyaránt jól megvi­lágítja. A termelőszövetkezeti mozga­lom gazdasági megerősítéséhez, a nagyüzemi fölény további növelé­séhez és á számszerű fejlesztéshez igen nagymértékben hozzájárultak az MSZMP agrártézisei, a Politi­kai Bizottság augusztusi határoza­ta és a 3004-es kormányhatározat. E határozatok lényeges változást hoztak a mozgalomba Megszüntették a korábbi években kialakult elvtelen támogatás rend­szerét azáltal, hogy az állam segít­ségét meghatározott gazdasági és szervezeti feltételekhez kötötték. Ennek egyik igen szembetűnő éa jelentős eredménye, hogy az or­szág- termelőszövetkezetei az 1957. évinél 53,9 kilogrammal több mű­trágyát használtak fel holdanként. Az említett határozatok végrehaj­tásának eredményeként 1958. első felében a szarvasmarhaállomány 23 631-gyel, a sertések száma 57 735-tel, a juhoké 141 155-tel, a baromfiállomány pedig több mint félmillióval gyarapodott a terme­lőszövetkezetekben. Egyre több termelőszövetke­zet foglalkozik tenyészállat neveléssel, s több száz olyan termelőszövetkezet van az or­szágban, amely nemcsak az állatsűrűség, hanem a hoza­mok tekintetében is maga mö­gött hagyta a kisüzemi gaz­daságokat. A mozgalom jelentős eredmé­nyének tartjuk, hogy a termelő- szövetkezetekben megnövekedett az árutermelés mértéke. Ezt első­helyzete, szervezettsége is az el­múlt évinél megfelelőbb alapot biztosít az átszervezés munkájá­hoz.. Az ellenforradalom kártételeit a termelőszövetkezetek gyor­san kiheverték és szorgalmas munkával sokat javítottak vagyoni helyzetükön: egy katasztrális holdra jutó tiszta vagyonuk az 1955. évinél 59,7 szá­ra jólképzett mezőgazdászok al­kalmazását. Jelenleg az országban mintegy hatszáz termelőszövetke­zetben dolgozik állami támogatás­sal mezőgazdász. Több helyen — egyedül Bács megyében több mint ötven termelőszövetkezetben — az agronómusokat elnökül vá­lasztották, ami megindokolja azt a megállapításunkat, hogy a tér melőszövetkezetek szakítottak a korábban tapasztalható, szakem­berekkel szembeni elzárkózásuk­kal. Az említett határozatok hatá" sára a múlt évi bizonyos fokú megtorpanás után a számszerű fejlesztés területén is jelentős lé­péseket tettünk előre. Június 30- án 2057 mezőgazdasági termelő- szövetkezet, 819 termelőszövetke­zeti csoport, 2 393 szakcsoport és társulás 233 000 tagja több mint másfélmillió hold földön gazdál­kodott. 15X00 gazda lépett ebben az időben a nagyüzemi gazdálkodás útjára A számszerű növekedés értékelé­sénél különösen figyelemreméltó, hogy az elmúlt év második felé­hez viszonyítva az új tagok által bevitt földterület átlagos nagy­sága kétszeresére emelkedett. E- zek az adatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalom «1- (F oly tatás a 3, oldalon.) Üdvözlő távirat Uruguay nemzeti finnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke üdvözlő táviratot küldött dr. Carlos Fisehernek, az Uruguayi Köztársaság államtanácsa elnöké­nek Uruguay nemzeti ünnepe al­kalmából. Tegnap — hétfőn — délelőtt Békéscsabán, a megyei pártbizott­ság nagytermében rendezte meg a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága a II. Országos Újí­tók és Feltalálók Kongresszusát megelőző megyei küldöttválasztó közgyűlését. A tanácskozáson vál­lalati igazgatók, főkönyvelők és újítási előadók vettek részt, s meghallgatták Széplaki Imrének, a megyei tanács ipari osztálya e- nergetikusának és Karaba elv­társnak, a helyiipari szakszervezet területi bizottsága elnökének elő­adását. Széplaki elvtárs beszédében ar­ról szólt, hogy a múlt rendszerben milyen módon nyomták el az egy­szerű — de tehetséges — munká­sokat és hogyan tették lehetetlen­né az újítás és ésszerűsítés kibon­takoztatását. Majd részletesebben beszélt az 1948 óta magunk mö­gött hagyott, újításokban, feltalá­lásokban is gazdag időszakról. Ál­ról, hogy ma már több helyein gyö­keret vert az újító mozgalom. A Gyulai Cementipari Vállalatnál Papp Ferenc, a Bánya és Építő­Közvetlen légi-összeköttetés lesz Budapest és Lipcse között az őszi vásár idejére A MALÉV lehetőséget terem­tett, hogy a lipcsei őszi vásárra utazók repülőgépen juthassanak ki. Éppen ezért szeptember 6-tól 15-ig a Bécsbe közlekedő MALÉV-járatok útvonalát Lip­cséig meghosszabbítják. Ugyan­csak érintik Lipcsét a koppenhá­gai, a brüsszeli és az amszterda­mi MALÉV repülőjáratok is, ri Egyesülésnél Povázsai Már­öregbíti e népgazdasági lag is ipari 1 t<Vn ör fontos mozgalmat. De a megye kü­lönböző helyiipari vállalatainál hasonlóan mind jobban kezd ki­bontakozni az újítási mozgalom. Az eredményeken túl Széplaki elvtárs szóvá tette azt is, hogy még jónéhány üzemnél, vállalat­nál nem ismerik az igazgatók, a főkönyvelők a 38/1957. VI. 23. szá­mú újításokról szóló rendeletet — vagy éppen nem akarják figye­lembe venni. Ebből következik aztán, hogy az újítási javaslatok több helyen hónapokig az íróasz­talok fiókjaiban hevernek, az újí­tóvei nem mindenütt köt szerző­dést az üzem, a vállalat vezetősé­ge. Karaba elvtárs előadásában egy sor sürgős tennivalóra utalt, ami­hez a tanácskozáson megjelent igazgatók, főkönyvelők, újítási elő­adók segítségét kérte. A beszámo­lók után hozzászólások következ­tek. Majd a küldöttválasztó köz­gyűlés résztvevői egyhangúlag vá­lasztották meg a II. Országos Űjítók és Feltalálók Kongresszu­sára küldöttnek Csík Mihály újí­tót, az Orosházi Vas- és Kályha­ipari Vállalat dolgozóját. tikai feltételeken túl meglévő tér- j sorban az mutatja, hogy az elmúlt melőszövetkezeteink gazdasági j évihez viszonyítva csökkent az egy munkaegységre kiosztható természetbeniek aránya. A múlt évben még az egy munkaegységre jutó összérték 66 százalékát, az idén pedig 52 százalékát fizetik természetben. Igen jelentős támogatást nyúj­tott az állam a termelőszövetkeze­teknek azzal, hogy anyagi hozzá­járulásával lehetővé tette rószük­Százezer trachoma szűrővizsgálatot végeztek Békés megyében az idén Békés megye trachoma fertőzés miatt az ország egyik legve­szélyeztetettebb területe: az utóbbi egy évben is több százan kap­ták meg ezt a ragályos szembetegséget. A kezdetben lappangó kórt nehéz felismerni, ezért nagy je­lentősége van a szűrővizsgálatnak. Az idén a megye szemész és körzeti orvosai kb. százezer trachoma szűrővizsgálatot végeztek s a vizsgálatokon felfedezett betegeket meg is gyógyították. Dr. Pirityl Károly megyei szemészfőorvos, aki a trachoma-ellenes küz­delmet is irányítja a megyében, szintén százezer, különféle szem- betegségben szenvedő embert vizsgált már meg négy és fél év alatt. A megyében hat trachomagondozási körzet működik egy-egy gondozónővel, azonkívül három szakorvos havonként ellenőrzi a kórházból kikerült trachomisokat, Tudósítónk jelenti AZ ELMÚLT HÉTEN BU- CSÁN, az TJj Alkotmány és a Rá­kóczi Mezőgazdasági Termelőszö- *■ vetkezetek közgyűlésén 14 új ta­got vettek fel 26 hold földterület­tel. Ugyanebben a községben au­gusztus 8 óta a földművesszövet­kezet keretén belül a talajmun­kák végzésére nyolc géptársulás alakult, melyeknek vezetői Rózsa János, Gyurik András, Bálint Sán­dor, Kakuk János, Madar Gábor, Ladányi Sándor, Teleki János 's Méhész József bucsai gazdálkodók lettek. A társulásokban 680 hold területet szántottak fel a gépállo­mások gépjeivel, ami az 1957. év­ben Bucsán elvégzett összes gépi munkák 54 százaléka.-o­VÉSZTŐN, Jámbor Mihály, a községi tanács vb.-elnö’:e és Mar- hás Sándor dolgozó paraszt kez­deményezésére megalakult a Vö rös Október Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet 10 taggal, 135 hold területtel. KERTÉSZSZIGETEN, a Dózsa L típusú Termelőszövetkezeti Cso­port tagjai egyhangúan úgy dön­töttek, hogy 16 taggal és 300 hold * földterületükön III. típusú tsz-t alakítanak. Máris 8—10 újabb tag­ra számítanak. A megalakult Dó­zsa Tsz-t a kezdet nehézségeiben segíti a közelükben levő Béke Tsz minden tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents