Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1958. augusztus 24., vasárnap

AZ ÚJKÍGYÖSI KÖZSÉGI TANÁCS ülést tartott, ahol a tanácstagok sok fontos dolgot beszéltek meg. A legfontosabb, amiről szó esett, az a belterjesség, és a szövetkezeti mozgalom helyzete, eredményei voltak. Flender József, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke volt az előadó, és szavai után igen sokan hozzászóltak, elmondták véleményüket, tapasztalataikat.

Az már régóta tudott Újkígyóson is, hogy a termelőszövetkezetek diadalt arattak, és ezerszer jobb eredményt érnek el, mint az egyéniek. No, ha nem is éppen ezerszer, — bér a szólásmondás így tartja, — 4—5 mázsával mindenben magasabb a terméseredményük, mint az egyénieké! Itt tehát nincs is semmi baj, de ott már inkáb, hogy a községben az állattenyésztés nem fejlődik úgy, ahogyan kellene. Sajnos, nemcsak Újkígyósra jellemző ez, akad még j»néhány község a megyében, a- hol bajok vannak az állattenyésztéssel. Újkígyóson az elmúlt 10 év alatt körülbelül háromszázzal csökkent a szarvasmarhaállomány, ugyanakkor a lóállomány négyszázzal, a baromfiállomány pedig 60 ezerrel növekedett. Az összkép ugyan nem rossz, mégis elgondolkoztató, hogy az újkigyó- si gazdák a szarvasmarhaállomány fejlesztésével miért nem törődnek annyira, mint régen, pedig tudott dolog, hogy a jó tejhoza- mú tehenek milyen komoly jövedelmet biztosítanak a háznál.

Amikor a hozzászólásokra került a sor, nagyon sokan beszéltek elismeréssel az augusztus 3-i állattenyésztési bemutatóról, majd a tanácsülés határozatba hozta*, hogy a mezőgazdasági állandó bízót ság a népfront segítségével szervezzen ezüstkalászos tanfolyamot. A tanácstagok kötelességüknek vállalták, hogy körzeteikben propagálják ezt, és az állat- tenyésztés fellendítése érdekében is mindent megtesznek.

—o—

ÉRDEKES ÉS ELGONDOLKOZTATÓ levelet hozott ft posta a héten szerkesztőségünküe. Feladója, Wekerle Józsefné, reformátuskovácsházi asszony a levél mellé kis csomagocskát is mellékelt, melyben néhány szál levestésztát találtunk. Már csupán ez a tény is meglepte a levél fel- hton óját, de az még inkább, hogy a levestészta-darabokban jókora barnás-sárga foltok sötétlet- tek, vádlón, és — szabad legyen Így mondani: szemtelenül vigyorogva. Erre azután már nagyon kiváncsivá tett mindenkit Weker- léné levele, melyben levélírónk elárulta a barnás-sárga foltok mibenlétét és eredetét:

,.A pettyes nagyon szép divat. Jól illik egy karcsú, szép nőnek, de nem egy tésztának. Úgy látszik, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat Sztálin út 53. szám alatti tésztaüzemének az lett a jelszava, hogy „terjesszük a pettyes divatot*’, és ezért pettyes tésztát készítenek. De az is lehet, hogy olajfröccsöket kapott a tészta, és

azért lett pettyes. Hogyan? Azt már nem tudtam kinyomozni, és nem is kívántam. Kérem a szerkesztőséget, hogy vegyen egy kis fáradságot, s a levélhez mellékelt tésztát főzze meg, mert akkor még „szebbek” és nagyobbak a pettyek rajta."

Eláruljuk: nem főztük meg a tésztát, mert nem nagyon értünk hozzá, és féltünk, hogy nem sikerül. Nem dobtuk' azonban el, bárkinek szívesen megmutatjuk száraz állapotban, pettyekkel díszítve. —o—

LESZ-E VÁLLALATI KÚL- TÚROTTHONUNK? Ezzel a címmel érkedes írás jelent meg a napokban a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat „Viharsarki építőmunkás” című stenciles kiadványában. A cikk írója olyan kérdést feszeget, mely már régóta problémája a csabai építő- rmmkás-társadalamnak, közöttük is elsősorban a fiatalságnak. Nagyon világosan és egyértelműen állapítja meg, hogy a vállalati kultúmevelésd munkának feladata az, hogy a dolgozók általános világnézeti szemléletét, szakmai ismereteit a legkülönbözőbb módon növelje, ugyanakkor — elsősorban a fiatalokat — a szakma megbecsülésére nevelje. Igaz az a megállapítás is, hogy mindez hosszadalmas, nem könnyű munka, és megvalósításához alapvetően szükséges egy megfelelő kul- túrhelyiség, könyvtárral, rádióval, játékokkal, és még, hogy mi mindennel, azt sokáig lehetne sorolni.

Minden építőipari munkás tudja, hogy a Trefort utcai kultúrotthon 1952 óta területesített, az- ^z nemcsak, a vállalat rendelkezik vele. Azelőtt, amikor még a vállalat kezelésében volt a vezetőség igyekezett apóm! a regi, narcos hagyományokat, kielégíteni a kul- túrigényeket, a területesítés óta azonban — és ezt meg kell mondani — elsősorban a város fiatalságának tánchelye lett. Ez legalább annyira rossz is, amennyire jó. Rossz, mert nemcsak az a feladata egy kultúrot'thonnak, hogy mindig gazdasági szemmel nézzen mindent, (hoz-e jövedelmet, vagy nem?), rossz, mert az építőipari dolgozók egyre inkább kiszorultak a kultúrotthon munkájából, — és hogy a táncszórakozás legyen a legfontosabb, ez sem helyénvaló.

Időközben Budapesten, az építőipari központ kultúro&ztálya úgy döntött, hogy visszakapják a megyei építőmunkások a Trefort utcai kultúrotthon! Az átvétel körül azonban még mindig sokadal- masodnak a huzavonák, ami nem egészséges, és nem helyénvaló, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az őszi kul túrév ad már nagyon közeledik, és nem ott kellene már tartani, hogy ki is irányítja a kultúrotthon t, hanem ott inkább: hogyan irányítja és milyen terveket kovácsolnak a vállalati kultúráiét megpezsd í tésére!

Gyors intézkedés, — ez lenne most a legfontosabb!

Sass Ervin---------------------------------------------------------------Ü

nnepi román filmbemutató Gyulán

Tegnap este ünnepélyes keretek között mutatták be Gyulán, a Petőfi Moziban a „Fekete arany“ című új román filmalkotást. Az ünnepi bemutatón román filmdelegáció is részt veit, tagjai: Éva Kristián, a film női főszereplője és Arisztidé Moldován filmrendező. A filmet a gyulai közönség nagy tetszéssel és elismeréssel fogadta. Az ünnepi bemutatón megjelent Dallas Éva elvtársnő, a Művelődési Minisztérium képviseletében, Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége, Orosz Sándor elvtárs a megyei békebizottság részéről és Szilágyi Albert, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója.

A bemutató után a vendégeket a népfront gyulai szervezete és a városi tanács elnöke látta vendégül a gyulai Komló Szálló éttermében.

Együtt ünnepelnek

Az eleki művelődési otthon irodájában szinte szünet nélkül cseng a telefon. Nyisztor György, az otthon igazgatója, karmesterként irány ítja a nemzetiségi nap szervező munkáját. Valóságos idegközpont ez az iroda.

Két telefonbeszélgetés között tájékoztat a szervező bizottság munkájáról, a mai találkozó programjáról, és később a művelődési otthon őszi terveiről is.

— Már június végén megalakult a szervező bizottság, — mondja, — és július 4-én részletes tervezetben rögzítette mindem alcsoport feladatát. (A tervezet kitűnő, részletes.)

Újabb telefonbeszélgetés után folytatjuk az eszmecserét. A nemzetiségi napom ünnepli a József Attila Termelőszövetkezet 10 éves megalakulását, a KI&Z- szervezet nemzetiségi ifjúsági találkozót rendez, és az eleki sportkör fennállásának 25 éves ünnepét is a találkozó napján bonyolítja le.

— Nagyon gazdag a program.

— folytatja Nyisztor elvtárs — mezőgazdasági kiállítást, román könyvkiállítást és vásárt is szerveztünk. A könyvkiállításon

— többek között — a Román Népiköztársaság legjobb íróinak műveit mutatjuk be.

Időközben Jeszenszkl Józsei elvtárs, a József Attila tsz elnöke érkezik az irodába, asztalokat kér és kap. Megragadom az alkalmat, és megkérdem: „A jubileum alkalmából tüntetnek- e ki régi tagokat?-*

—Négy alapító tagunk kap pénzjutalmat, — mondja, — Nagy László, Rocskár János. Lévai József és Vezár András.

Megtudom azt is, hogy a tsz igen jó terméseredményekkel büszkélkedhet, búzából 13—X4, őszi árpából 13, zabból 11 mázsás átlaguk van, és az idén egy munkaegységre 45,90 forintot fizetnek. Ez a terv. de már látják, hogy meglesz. A tsz 83 tagja becsülettel végzett munkát ünnepel ma. a 10 éves jubileumon, a nemzetiségi napon.

Az újabb tíz évhez még több sikert kívánva búcsúzunk a tsz elnökétől, majd újból Nyisztor elvtársé a szó. aki az eleki művelődési otthon őszi terveiről beszél még.

— Amit már meg is valósítottunk: a KISZ-szervezettel közösen minden pénteken KISZ- klubestet rendezünk. Ezeken az estéken hangosfilmet vetítünk, általában ismeretterjesztő filmeket, majd az otthon és a téglagyár zeneikara muzsikával szórakoztatja a fiatalokat. Persze, a tánc sem marad el!

Sikeresek ezek a klubestek. Amikor az elsőt meghirdették, alig negyvenen jöttek el. a harmadik esten azonban már százötvenen voltak, és a következőn még többen lesznek a KISZ- klubes teken.

Új tervük, hogy a hírneves eleki négy nemzetiségű népi együttes egész estét betöltő táncjátékot tanul meg, melynek alapjául egy régi népszokást, a román „joe”-ot használják fel. Ez nem volt más, mint az, hogy vasárnaponként a község fiatalsága lányosházaknál gyűlt ösz- sze, ott szórakoztak, játszottak, táncoltak.

— Tímár Sándor, a népművészeti intézet munkatársa készíti a koreográfiát, — mondja Nyisztor elvtárs, — reméljük, már ősz elején bemutathatjuk.

Négy nemzetiség fog ma újból kezet Eleken, széttéphetet- len barátsággal, messzi országrészek küldöttei jönnek el, hogy a nemzetiségi napon együtt ünnepeljenek,

S. E.

HÍREK - mánaikök - események

Gördülő üdülő

A 41-es TEFU szerelői, műhelymunkásai Békés megyében először készítettek egy kiselejtezett autóbusz karosszériából gördülő üdülőkocsit. Az ízlésesen berendezett üdülőkocsi a társadalmi munkán kívül több mint 25 Ö00 forintba került. A vállalat vezetősége és üzemi bizottsága úgy határozott, h >gy hétfőn, augusztus 25-én Hajdúszoboszlóra vontatják a gördülő üdülőt, ahol megkezdik a vállalat dolgozóinak üdültetését. A kocsiban egyszerre — két szobában —< ' négy személy kényelmes elhelyezését biztosítják.--------------gne--------------N

épművészeti kiállítás nyílik augusztus 31-én Méhkeréken és Tótkomlóson, amelyet a Viharsarki Hónapok alkalmával rendeznek.

A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA

A Szegedi Nemzeti Színház opera együttese Vaszy Viktor karnagy vezényletével, augusztus 29-én Orosházán, 30-án Békéscsabán és 31-én Gyulán mutatja be Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. Mindhárom előadást a szabadtéri színpadokon rendezik. A jegyek árusítását a városi és járási művelődési házakban megkezdték.

100 EZER MAZSA istállótrágyát szórnak ki még az idén a Szöl- Iősi Állami Gazdaságban, Mivel a gazdaságban nincs elegendő istállótrágya, így 50 ezer mázsát az fmsz-efctől és a Békés megyei Sertéstenyésztő Vállalattól vásárolnak,

munkaegység-tAbla

AZ IRODÁBAN

A békéscsabai Előre Termelő- szövetkezet irodájáfaan szépen elkészített táblákon tüntetik fel az egyes brigádok, munkacsapatok tagjainak havonta elért munkaegységeit. Kitűnő eszköz ez arra is, hogy a jó munkásokat követendő példaként állítsák a többiek elé, a lemaradóikat pedig ösztönözzék a nagyobb teljesítmények elérésére. E jó kezdeményezést megyénkben már eddig is több termelőszövetkezet követte.

Kilencven vagon

kertészeti lombföldet szállítanak az ország minden tájára Békéscsabául

Hazánk számos kefti&zetében dísziák Kaliforniából, a Fokföldről, Ázsiából és a világ más tájáról származó szebbnél -szebb virág. Az egyik a fenyőerdő lomb- hulladékát, a másik az akácét, a harmadik pedig vegyesen kevert lombföldet kedveli. A Hortenzia például kizárólag lápföldet szeret, amit a felszabadulás előtt Németországból és Ausztriából importáltunk.

Ma már hazai gyűjtésből elégítik ki a kertészetek ilyenirányú igényeit A békéscsabai virágmag- termelő telepen hatalmas sírhant alakokban érnek a lombföldek. Találni közöttük a németországi lépföldet tökéletesen helyettesítő, a Sárrét nyúlványából, (Vésztő környéke), összegyűjtött vízinövények, vízalatti évszázados korhad- mányát, az alföldi akácerdő lomb- hulladékát, a somogyi, bakonyi és felvidéki tölgy, bükk és fenyő- erdőkben gyűjtött lorabhulladé- kot. A gondos kertészek a primuláknak, Hortenziáknak és más virágoknak pontosan elkészítik a kedvelt földet, amiből összesen kilencven vagonnal szállítanak az ország minden táján lévő kertészetekbe.

SZEPTEMBER 1-ÉN MEGKEZDIK a JUHOK BERREG- TETÉSÉT

Augusztus 25-én, hétfőtől kezdve a Békés megyei Állami Kostelepekről (Füzesgyarmat, Gyoma, Geszt, Békés) 654, 7—10 kiló nyírósúly termeléssel rendelkező tenyészkosokat szállítanak a termelőszövetkezetekbe és szakcsoportokba. A kosok kiszállítását szeptember 1-ig befejezik, ugyanis ettől az időtől elejét veszi a juhok berregtetése.-oTIZENHÉT békés megyei termelőszövetkezet ünnepli szeptemberben 10 éves, vagy ennél idősebb fennállását. Megyénkben összesen 147 tsz-paraszt rendelkezik 10 éves, vagy ennél hosszabb idejű szövetkezeti tagsággal, akiket eredményes munkájukért a Minisztertanács rövidesen kitüntet.-oKöszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik drága jó férjem, édesapánk, testvérünk és rokonunk Miklya Mihály temetésén megjelentek, részvétükkel gyászunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Külön köszönetünket fejezzük ki a Faipari Ktsz. dolgozóinak. A gyászoló család.

brigád mozi, Békéscsaba

Aug. 21—21: Hamis levél.

K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél 8, — Utolsó előadás a kertmoziban!

SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 21—27: Régi idők mozija.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor;

TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 21—24: Patkány fogó.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor;

PETŐFI MOZI, SARKAD Aug. 23—2$: A császár parancsára. Kezdés: h.: 8. v.i 4, » és 8 ómkor;

VÖRÖS OKTOBER MOZI,

mezökovacsháza

Aug. 23—25: Az aranypók. \

K.: h: 8, v: 4, 6, 8 órakor:

SZABADSÁG MOZI, GYOMA Aug. 23—25: A fekete dosszié.

K,: h. 8, v.: 4, 6, 8,

PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 21—26: Bum, a katona.

K,: h. 6, 8, V. 4, 6, 8 órakor.

ERKEL MOZI, GYULA Aug. 22—25: Apák és fiúk.

K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 6, fél 8,

PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 21—24: Ég és föld között.

Kezdés: 8, ß, v.: 4, 6 és 8 órakor.

BÉKE MOZI, OROSHÁZA Aug. 21—24: Bomba.

K.: h.: féle, fél 8, v.: fél 4, féle, féle*

TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Aug. 21—24: Hajsza.

Kezdés: h.: 6, e, v.: 4, 6, 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM

Aug. 22—25: Amiről az utca mesél. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor.

BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Aug. 21—26: Római vakáció.

K.: h.: fél 6, fél 8, v,: fél 4, fél 6, Íél8;