Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

W8. auggsztu» Mi, szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 5 Megyénk tömegzenei mozgalma A szarvasi zenei fesztiválra ** visszaemlékezve meg keli állapítanunk, hogy az Ifjúsági é- nekkarok és zenekarok műsora ' szinte felölelte « kórusirodalom e- 6észét. Kodály Zoltán műveit jól oldották meg, főleg a középiskolai kórusok, A KV,—XVíí, sz, acupel- Ifl (hangszerkíséret nélküli) irodal­ma is helyet kapott az egyes kóru­sok műsorában, sajnos a hangsze­res zene elmaradt a vokális zené­től, itt követni kell egy-két jó ze­nekar példáját, akiket hallottunk is a fesztiválon szerepelni. A megye területén a felnőtt é- nekkarok is kezdenek megszólalni, több három-négy hónapos kórus szerepelt a szarvasi fesztiválon, a tótkomlósi, szarvasi, a békéscsabai gyógyszerészek kamarakórusaaz orosházi KIOSZ férfikara stb. Kérjük a népfront-bizottságo­kat, hogy ezeket a kórusokat segít­sék további munkájukban, a zenei rendezvényeket hassa át az igé­nyesség és évente legalább két zenei rendezvénnyel mutatkozza­nak be a nagyközönségnek is, an­nál is inkább, mivel a tömegek nemcsak passzív elfogadói, hanem aktív ihletői és művelői a zené­nek, A népművelés munkásai a sar- kadi, battonyai, szeghalmi és me­zőkovácsházi járásokban tartsanak művészeti agitációkat és szervez­zenek kórusokat, a szervező bri­gád legyen mozgékony, a megfele­lő legjobb szakembereket kérjék fel a vezetésre. Általános és középiskoláinkban a zenei tömegmozgalom jó úton halad. A falusi kultúrotthonok ta­nuljanak iskolai kultúregyüttese- inktől, mert sajnos kevés kultúr- , otthon ^ÍVAe^edhet jó ének- vagy zenekarral. r£ömegzenei mozgalmunk az utóbbi időben fejlődött me­gyénk területén is, — a gyors számszerű fejlődés most minőségi változáson keli, hogy átérlelődjön. Az irányító szervek, tömegszerve­zetek támogassák alakuló együtte­seinket. Az idei évben tanúi vá­gunk a népművelés újjászületé­sének, láthatjuk, hogy a népműve­lés kezd igazában kibontakozni. Megyénk kórusai csak akkor fog­nak minőségi változáson átesni, a- mikor a kórusvezetők is szakmai­lag-továbbképzik magukat, A me­gyei karnagyi klub havonta tart egynapos konferenciákat, ahol a kórusvezetők megismerik majd az újabb kórusműveket, kultúrpoliti- kailag is tájékozottabbak lesznek, valamiéit a kórusvezénylés techni­káját is jobban elsajátíthatják. Az öntevékeny ének-zenekarok, mint nevük is mutatja, nem Társadalmi munkával bolt épül Vésztőig Vésztőn a földművesszövetke­zet kóti boltját át kell építeni. Mi­vel nagyobb beruházásokra nincs költség, a szövetkezet dolgozói és tagjai elvállalták, hogy társadal­mi munkával és újabb részjegy­befizetésével segítik újjáépíteni a boltot. A munkát egy régi épület lebontásával kezdték, amelynek anyagát felhasználják az építke­zésnél. A társadalmi munkában elől jártak az irodai dolgozók. Az építkezéshez szükséges vályog szállítását ugyancsak társadalmi munkában végezték a szövetke­zeti tagok és szünnapok alkalmá­val a közétkeztetési üzemág dol­gozói. A bontási munkákból ki­vették részüket Balogh László, Túrbucz István, Kiss Gábor igaz­gatósági tagok, ökrös Gábor, Mike Mihály felügyelőbizottsági tagok é» méo többen. Papp Mihály, Vésztő. pénzéidolgoznak, hanem örma- guh és falujuk, városuk tanításá­ért, a szórakozásért, minden ellen­szolgáltatás nélkül, Azt tartják, hogy a pénz elgurul, de a közön­ség szeretete és tapsa feledhetetlen marad. Meglévő kórusaink tagjai közül sokan este 10 órakor még boldogan énekelnek a próbákon és reggel 3—4 órakor több kórusta­gunk távoli munkahelyére indul! A jó dalos ilyen áldozatot is meg­hoz énekkara érdiekében. A kamaraéneklés művészete is fejlődött, Az itt járt szovjet népi együttesek, Alekszandrov, Pjat- nyicki), Szvesnyikov példájára ná­lunk is megalakult az Állami Népi Együttes és más szervezetek népi együttesei, az üzemek és tömeg­szervezetek énekkarai. Sajnos, megyénk területén üzemi ének­karral nem dicsekedhetünk, pe­dig az üzemi dolgozók is szeretné­nek énekelni. P'nek és zenepedagógusainkra is nagy feladat hárul ezen o területen, sokan már nagy ügy buz­galommal végzik munkájukat. A fiatalabb énektanárok is kapcso­lódjanak be ebbe a munkába, te­kintsék komoly feladatuknak a kórusok szervezését és szakmai irányítását. A zenei plénumok által kijelölt utat kövessük mindannyian, hogy megteremthessük országunkban is a tartalmában szocialista, formá­jában nemzeti zeneművészetet. Gajdár László tanár, megyei karnagy. MEGVÉDTEK a nép vagyonát... Békéscsabán 18 ezer holdnyi te» rülete» rendezték meg a kétnapos vidámvásárt, ahol 50 millió fo­rint értékű árú között válogathat­tak a vevők. Szerdán délután fél hatig összesen csaknem tízmillió forint értékű áru cserélt gazdát, amikor hirtelen kerekedett óriási szélvihar zavarta meg a munkát. A gyorsan száguldó orkán pilla­natok alatt semmisítette meg a gondosan épített sátrakat. A je­lenlevő rendőrök, tűzoltók és a kereskedelmi alkalmazottak nem veszítették el lélekjelenlétüket, gyorsan intézkedtek: a vásárlókö­zönséget a járdákra tessékelték, [ az árut gyorsan megkezdték te­herautókra pakolni. Igaz, hogy a dekoráció tönkrement, de az álla­mi szervek és a kereskedelem dol­gozóinak lelkiismeretes munkája következtében az áruban nem e- sett komolyabb bár és a nagy zűrzavarban nem történt lopás. A népvagyon megvédői minden elis­merést megérdemelnek hősies munkájukért.----------SOSE---------­A lottósorsolás eredménye A lottó 34. heti sorsolását Kis­kunhalason tartották meg. Ezen a héten 2 333 975 szelvény vesz részt a játékban. Ennek megfelelően egy nyerőosztályra 87 5 240 forint jut. A nyerőszámok a következők: 4, 14, 26, 67, 74 Sporthír A városi TST folyó hó 23-án a Ruhagyár sporttelepén úttörő lab­darúgó villámtamát rendez dél­után 2 órai kezdettel.. Résztvevő csapatok: Bcs. Építők, Bcs. MÁV Bocskai, Agyagipar, VTSK, V. Meteor. — Városi TST. A Román Népköztársaság 1958. augusztus 23-án ünnepük Románia felszabadulásának 14. évfordulóját. A Szovjet Had- sereg mellett a román nép is tevékenyen részt vett hazája felszabadításában, sőt Magyarország déli területein is harcoltak román csapatok a német fasiszták és szövetségeseik ellen, A Román Népköztársaság a Balkán félsziget északi részén fekszik, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, délnyugaton Jugoszlávia, északkeleten és északon a Szovjetunió, északnyugaton Magyarország határolja. Területe 237 5C0 négyzetkilométer, lakóinak száma 17 700 000 fő. Az ország felszínét a Kárpátok hegyvonulata két részre osztja. Az északnyugati fele termő-« szeti kincsekben — só, földgáz, szén, vas — igen gazdag. A Kárpátok külső peremén óriási kő» olajmezők találhatók. Az ország délkeleti felének mezőgazdasági területein a búza és a kukorica tér-» mclése uralkodó. Románia 1944 előtt elmaradott agrár-ország volt, csupán a Ploesti környéki kőolajmezőket aknázták ki külföldi olajmonopóliumok. A felszabadult román nép a két egyéves, valamint az öt­éves terv során számos új létesítményt alkotott. Ezek közül kiemelkednek a vegyipari üzemek Victoriában, Ocn.a Muresnél és Cluj (Kolozsvár) közelében. A nép munkáját dicséri a craiovai elekt­romotorgyár, a romani csőhengermű, a Jasi környékén épített gyógyszergyár. A Békás-szorosban hatalmas vízierőmű, Fiüpesti de Padure helység környékén az olajra, Singiurgiu de Padura vidé­kén pedig földgáz fűtőanyagra épített hőerőművek létesültek. A napokban üzem behelyezik Románia legnagyobb előhengermnvét Románia legnagyobb és legmodernebb Martin acélműve mellett, amelynek 185 tonnás első ke­mencéje már acélt ad a népgazdaságnak, az idén működésbe lép Vajdahunyad másik üzemóriása, az új előhengermű is. •' ■ Az acélmű öt hatalmas kemencéje több, mint 400 ez$p tonnával növeli a kombinát évi acél- termelését. Az dőhengennfí üzembehelyezésevel megkétszereződik á hengerelt anyagok termelésé1 iá) amely ezután az évi 500 ezer tonnát is meghaladja. Ez az ü(em, valamint a 650 milliméteres iten-, germií; Bőségeséit lel 1 átjíá ' félgyártmán.vokkal a kombinát idomácél-hengersSiáit. Az óriási üzem berendezése részben a Szovjetunióból, részben pedig hazai gyárakból származik. Az új üzemcsarnok gépei a napokban megkezdik az első idomacél-munkadarabok hengerlését. Új far észipari kombinát Romániában Az olteniai Preajba község mellett néhány hónappal ezelőtt megkezdődött egy hatalmas fű- részipari kombinát építkezése, amely a vidék végeláthatatlan erdőiből kitermelt fát fogja feldol­gozni. A román fűrészipar új kombinátja 120 hektárnyi területen épül fel és összesen hat .gyárral fog működni, még pedig fűrészánugy árral, lemezgyárral, hajlított bútorgyárral, parkettgyárral, bükkfa- ládagyárral és egy sajtolt falemez gyárral. Rádióaktív izotópok felhasználása a kőolajiparban A radioaktiv izotópokat a román kőolajiparban először 1957 őszén használták a iorení 440 szá­mú olajkútnál. A rádióaktív izotopok segítségével pontosan meg lehetett állapítani az olajréteg mélységét. Az elmúlt hónapokban a ploesti kőolajkutató és kőolajfúró vállalat kiterjesztette az izotópok­kal végzett kutatások körét. Ugyanakkor a moldvai olajkutaknál radioaktív izotópokat használnak a hidraulikus repedések ellenőrzésére. A moroni olajkutaknál rádióaktív izotópokat használnak a víz­betörések ellenőrzésére, valamint a kőolaj másodlagos feltárására. Minél nagyobb jövedelmet 100 hektáronként A közelmúltban nagyszabású kezdeménye« született Kolozsvár tartományban. Az aranyos- gerendi kollektív gazdasági tagok, a Constantái mezőgazdasági értekezleten kitűzött feladatokból kiindulva, elhatározták, hogy minden 100 hektár mezőgazdasági terület után 400 ezer lej jövedelmet érnek el; az államnak pedig minden 100 hektár után 111 ezer lej értékű terményfölösleget adnak el, s a jelenlegi 158 ezer lejről a mezőgazdasági év végéig 180 ezer lejre emelik a 100 hektárra jutó állóalap értékét. A kezdeményezés országos visszhangra talált, s a kollektív gazdaságok egyre-másra csatla­koznak hozzá. Mint az eddigi eredmények mutatják, sok helyütt nem tartják lehetetlennek az ara- nyosgerendiek vállalásának túlteljesítését sem. Túlszárnyalják tervüket a romani hengerészek Egy évvel ezelőtt helyezték üzem-be Ro-manban Románia legnagyobb csőhengerdéjét. A roma­ni hengerészek ez év elejétől fogva terven felül ezer tonna csövet termeltek. Az üzem kollektívája július 1-én megkezdte egy újfajta termék — a 10,75 colos, főgázve zetékhez használatos csövek gyár­tását. Ilyen csövet Romániában eddig még nem állítottak elő. Gyártásukat a romani üzem új, kor­szerű, magastexmelékenységű berendezése tette lehetővé. Az üzem július első napjaiban mintegy 50 tonna gázcsövet gyártott. A csövet az épülő új földgázvezetéknél használják fel. Bővül a ruházati cikkek választéka A román cipőgyárak az utóbbi három hónapban 41 féle férfi cipőt, 85 féle női- és 68 féle gyer­mekcipőt készítettek. Az eddig eladott és az év végéig már eladásra kerülő lábbelimennyiség 1 millió 832 ezer párral haladja meg a tavaly eladott mennyiséget. A textilgyárak az év hátralévő részében újabb vászonkelmékkel, gyapjúszövetekkel és nylonanyagokkal látják el a lakosságot. A kötötárugyá- rak is bővítik választékukat a következő hónapokban. A második félévben 30 százalékkal több pamut- és 20 százalékkal több gyapjú-kötöttáru, sokkal több pamut- és gyapjúharisnya áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint a múlt év hasonló időszakában. Ugyanakkor 35 százalékkal több férfiöltöny, 25 százalékkal több férfi télikabát és más közszükségleti cikk kerül élárusításra.

Next

/
Thumbnails
Contents