Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-23 / 198. szám
JJ*S8. augusztus ?3., sMunbat BÉKfiS MEGYEI NfiPCJSÄG 3 Á jó földnek is kell cégér... Még tavasszal történt, amikor Magyar István bekopogtatott a kévéim Ősi Petőfi íéwnelőszövet- ftesét irodájába: —• Alkut köthetmóttk István — nyújtotta kezét Kiás Istvánnak, a ttz elnökének. Az kérdőén nézett rá. — Miféle alkut, veled? — A földre — tért a lényegre i. 4 holdas kúáparaSzt. — Csak nem akarod eladni? — Azt nem, inkább vennék hozzá, ha lenne pénzem. Hatnem elcserélni... — Elcserélni? Ugye a Vilma dűlőben van a 'ed? — Ott. Hat kilométerre a köz- réstől. Nekem ez nagyort messzé vöft, hisz tudjátok, még fogatom sincs. ÍJékték közel lenne. — Aztán milyen az a föld...? ’ — Jó. Nem kell annak cégér... Trágyázott, jó! müveit, megnézhetitek. — Hát, lehet róla beszélni. De nem most. Mi már bevetettük a földeket. Majd, ha üresek lesznek, kor gyere... Ceéplés után folytatódott ez a beszélgetés, ismét Magyar István kezdeményezésére. De Magyar most már nemcsak a maga nevében beszélt. « — Volnánk többen is, ha ráállnátok. Nagy Bálint, Mag Jóska szintén cserét akar veletek csinálni... — Hát -csak küld őket. Ha sokan cserélnek, talán ki tudunk a- lakítáni egy 60—70 holdas táblát á Vilma és a József dűlő körüli részen.^ Magyarral még akkor írásos negállapodást kötött a tsz az ön- ites földcserére. Igen örült en- ÍK-k Magyar, mert így ugyanolyan minőségű földet kapott, mint a- milyen a régi, azzal a különbséggel, hogy a régi 6 kilométerre e- sett a községtől, az új pedig mindössze mésféikilométeíre. Miko • egyik nép ismerőseinek újságolta az önkéntes földcserét, figyelmesen hallgatták, s nemsokára híré futott az eseményeknek az egész községben. Utána többen fel is keresték. — Mi van azzal a földcserével? Lehet még kérni...? — állította meg őt Rung, egyik földszomdéd- ja. — Lehet, menjen az tsz-nődá- ba... Ruiigot, s a többieket is hasonló cipő szorította, mint Magyar Istvánt. Az a cél, hogy a községhez közelebb hozzák földjeiket. Mivel lehetőnek ígérkezett érdekeik kielégítése, szinte megrohamozták á Petőfi Tsz irodáját. Ilyen módon néhány nap alatt hotvan hold csóréit goidét A parasztok papírt kaptak a tsz vezetőségétől, amelynek alapján a tanács telekkönyvikig is törvényesíti majd a cserét. Az ellenség azonban nem alszik Kevermesen sem. Látva, hogy a-termelőszövetkezet és a dolgozó parasztok jó kapcsolatának következményéként mindkét fél gazdasági előnyhöz jutott, rögtön rémhírterjesztésbe kezdett. Persze 6 maga, mint mindig, ezúttal is háttérben marad, s más szájába adja a pánikot, zavartkeltő beszédet. A minap Vincze Máté állította meg éppen Magyar Istvánt. Közölte vele, hogy ő pedig visszacsi- ná'ja a cserét. — Miért szomszéd, talán megbánta? — Nem. Jó volna, ahogyan csináltuk, de bizony én nem fizetek háromszoros Sdót emiatt..; — Micsodát? Miket beszél? — hőkölt meg Magyar. — Amit mondanak. Azt mondják: mivel szőlőföldbe kaptuk a csereföldet, azután háromszoros adót kell fizetni. Magyar majdnem elnevette magát. — Hiszen hosszú évek őtá nem is volt szőlő ott. Cres az a föld... — De azelőtt... — Azelőtt! Nem számít az! Tudja mit, menjünk el a tanácshoz és érdeklődjük meg. Flender András, a mezőgazda- sági felügyelő nyugtatta meg ő- ket: — Rémhír az egész, ne üljenek fel neki. Már régen nem számít szőlőföldnek az a dűlőrész. A cserék gyakorlatban megtörténtek. Az alulról jövö kezdeményezéssel azonban nem tart lépést az adminisztráció: késnek az új telekkönyvezések. Ezt ismét igyekszik kihasználni az osztály- ellenség. Lebeszéli a parasztokat a munkákról, mondván: „nincsdo- kument arról, hogy telekkönyvileg is tiétek a föld”. De az önkéntes földcserélők mélységes nyugalommal eresztik el fülük mellett az ilyen zavart keltő beszédet. Ügy vá'aszóinak rá, hogy sokan már megtrágyázták az újonnan birtokukba vett földet, sőt egyesek le is szántották a trágyát. Hamarosan telekkönyvilog is nevükre írjók a csereföldeket, mert megérkeztek már a nyomtatványok a helyi tanácshoz. A termelőszövetkezettől jó földet kaptak cserébe Magyarék. Tudják azt is, — hisz éppen a egere miatt eleget jártak az irodába —, hogy a termelőszövetkezet földjein holdankint három mázsával termett több gabona, mint a sajátjukon. Mikor azonban arról beszélgetünk, hogy nemcsak a föld minősége biztosítja a jobb termést, hanem a nagy táblán i végzett jó gépi munka. így felel Magyar István is: — Hót hiszen... nem mondom én, hogy a jó föld nem a tsz-ben jó igazán. Talán majd jövőre én is ott leszek... meglátjuk... Lehet, azt várják, hogy bebizonyosodjon: tényleg nem a „földben" rejlik a nagy termés titka, hanem — akármilyen jó földet is kaptak a tsz-től — a nagyüzemi módszerekben, melyeket, nem lehet alkalmazni a kisparcellákon. Tehát a jó földnek is kell cégér: a termelőszövetkezet. Úgy gondoljuk, nemcsak a nagy távolság megszüntetésének lehetősége, hanem ez is késztette a földcserére a kevermesi dolgozó parasztokat. (v. d.) Teljesítették vállalásukat Vasutasaink kitartó munkájukkal, tervük teljesítésével igyekeztek az élüzem szintet tartani. Alkotmányunk ünnepére tett felajánlásaikat a békéscsabai nagy fűtőház. szertárfőnökség. pályafenntartási főnökség, rakodási főnökség, építésvezetőség, kisfűtőház és az állomás dolgozói egyaránt teljesítették. Jól haladt a pályák karbantartási munkálata is. A vasutas nap óta is igen »agy gondot fordítanak a vonatok menetrend szerinti indítására, a balesetmentes közlekedésre, a takarékosságra, a tervteljesítésre. Tudják vasutasaink, hogy december végéig a múlt évi őszi csúcsforgalomhoz viszonyítva, 3 százalékkal több árut kell vagonokba rakni és elszállítani. Ezért, ha az utóbbi éwdk bármelyikében szükség vdirt a különböző szolgálati ágak együttműködésére, akkor ez év őszén különösen szükség lesz erre. Az alkotmány évTordnkótjának tiszteletére tett és ratjesílertt -vállalásaik alapját képezik majd a soron lévő őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának. Úgy akaraak felkészülni Békéscsaba vasutasai az esői forgalomra, bogy munkájukkal, szorgalmukkal bebizonyítsák: a vasutasak az ország második hadseregét képezik. Ezt célozzák majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készülő munkaversenyvállalások is. Boldizsár Gyula, levelező Kettős ünnepe volt a Hidasháti II»mi Gazdaságban A Hidishátj Állami Gazdaság dolgozói kedden együtt ünnepelték alkotmányunk kilencedik évfordulóját az ez évi gabonatermés betakarításával. Délelőtt 10 órakor a gazdaság igazgatója 14 000 forint jutalmat osztott ki az aratásban kitűnt dolgozók között. Az idei aratás bő termést adott a gazdaságnak, jó keresetet a dolgozóknak. A kombájnokon az eddigi öt ember helyett most csak hárman dolgoztak: egy kombáj- nos, egy zsákos és egy szalmaigazító. A megtakarított bér összegének 20 százalékát többletfizetésként kapták meg a kombájnon dolgozók. Most, kedden egyenként 200 és l?00 forint közötti jutalomban részesültek. Az aratásban kitűnt dolgozók ■-.> ti KfTtrrorrOQÍÍA ti <--.i.»yc----------------------------T öbben kérdezik Mi lesz a békéscsabai vásártérrel, mert az ottani állapotok tarthatatlanok. Nincs kerítés. A felhajtott állatok egészségügyi, sta- j tisztikéi és egyéb ellenőrzése lehetetlen, mert ott hozzák be és viszik el a jószágot, ahol tetszik. Az akiok olyan düledezők, hogy az állatok szükséges ideig való benn- tartása csak úgy lehetséges, hogy emberek állnak sorfalat. Már hír hallatszott arról, hogy a vásárteret újjáépítik. Az érdekelt vásárellenőrző szervek, valamint az állatfelhajtók és vásárlók arra kiváncsiak, hogy mikor lesz belőle valóság. jutalmazásával egyidőben a g-z- daság 14 dolgozója kapott „Kiváló dolgozó” jelvényt < és 2—2 heti keresetnek megfelelő összeget jutalomként. A kitüntetettek között van Vári János brigádvezető, Fekete József szerelő és Csapó Ferenc, a gazdaság legrégibb brigád- vezetője, aki már öt éve kiválóin irányítja az állattenyésztési brigádot. Nagy jutalomban részesül Lakatos Zoltán, a gazdaság főmérnöke: két hétre a Szovjetunióba megy tanulmányútra a gazdaság költse-: gén. lakatos Zoltán rászolgált■ erre a jutalomra. Egyszerű munkás-■ ból lett diplomás főmérnök S nemcsak tudásával, hanem fáradhatatlan szorgalmával is azon- dolgozik, hogy mindig rendbe, mun- kára készen legyenek a gazdaság gépei és zökkenőmentesen történjen a vetés, a betakarítás. A csaknem 30 000 forint összegű juta-lom kiosztása után a gazdaság dolgozói közös ebéden vettek részt. Délután rangadó mérkőzést vívtak a hidasháti gazdaság és a Kláramajori Állami Gazdaság láb* darúgó csapatai. A csattogó gépek mellett fürgemozgású asz- tzonyka sürgölődik. Hátrakölött kendője ollói kibújó barna hajában fehér foltokat rajzol a pamutgombolyagokból elszálló pihe. Egy pillanatra sem áll meg. Hat gépen dolgozik egyszerre. Barna szemének pillantása éberen őrködik a gépeken, minden mozdulata összeforr velük. Ha néha meg is áll egy szusszanásra, hogy megigazítsa hátracsúszott kendőjét, már megy is tovább. Az e- gyik gép megáll, elszakadt a szál. Ügyes új)alvói pillanat alatt összeköti. A szeme ilyenkor Ma már más/a világ huncutul megvillan, mintha beszélgetne a géppel, kezével megcirógatja és megy újra tovább. Sokáig álltam és néztem, hogyan dolgozik. Nem zavartatta magát, csak néha nézett fel s ilyenkor mosolygott, ha egy-egy ügyes mozdulatát megcsodáltam. Később, a gépek zaja- tói (áttol, a könyvelési irodában beszélgetek vele. — Mióta dolgozik a Mezőberényi Pamutszövőben? — Egy éve. Amikor családi élete felől érdeklődöm, kicsit elszomorodik, homlokán halvány felhő fűt át s a szája szélén egy pillanatra keserű votuís rajzolódik. •— Nincs férjem —> mondja —, elváltunk. Két gyermekem van, a- kiket egyedül tartok el. •— Hogyan él? «— Egyszerűen, de jól. Itt a gyárban ezer— ezerötven forintot keresek, megélek belőle. Csak mikor hazamegyek, okkor nehéz egy kicsit, mert nagyon sok a házi munkám. Egyedül kell főznöm, mosnom, takarítanom. A munkámnak és a családomnak élek. Elhallgat. Tekintete a gép felé vetődik. Feláll. Menni kell, hívja a munka, a gép. Igen, Oláh Arpádné- nak van gondja elég. de becsületesen, jól él. Ha a múltban került volna olyan helyzetbe, hogy a gyermekei apa nélkül maradnak, csak az „ég táplálta volna ókét, mint az égimadarakat.” De hol van ez már? Azóta más a világ, és ezt Oláh Arpádné is érzi, tudja. Jantyik, szarvasmarha hizlalást akciókat indít az Állatforgalmi Vállalat. ' Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, valamint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A ---------L.'_ l.li • .1 •/! 1 ... . , , . I A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések sőbb indulnak. AZ ÁTVÉTELI ÁRAK NEM VÁLTOZTAK: ké 10— 16.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. 10 darabon felüli egybika tinó üsző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részére -- ____________ sze rre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Állatiorgalmi Vállalat, Békéscsaba.
