Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

6 B£K£S MEGYEI NéPÜJSAG 1958. július 18., pántett Étrend és recept-javaslataink E héten Seregű Kálmánná, a Medgyesegyházi Földművesszö- vetkezet szakácsnőjének heti étrend—ajánlatát és receptjeit közöl­jük. Seregű Kálmánná híres és jó szakács hírében áll a községben, kitűnő főztjét mindenki dicséri. Legu'ób a békési szakácsverse­nyen III. helyezést ért el. Heti étrend Péntek; Gulyásleves, káposztás kocka. Szombat: Bográcsgulyás, fánk. Vasárnap: Raguleves csirkeap- rólókból, rántott csirke rizs köret­tel, cseresznye-meggy kompót, mágnás diós pite. Hétfő: Rizsleves, sóska mártás, sertés sült. Kedd: Lebbencsleves, paprikás fasírozott — sósburgonyával, ubor­ka saláta. Szerda: Borsóleves, marhapör­költ makarónival, saláta. Csütörtök; Húsleves, meggy­szósz, főtt marhahússal. RECEPTEK Cseresznye, meggy, pöszméte, ribizli mártások habarással Egy személyre 10—12 dkg gyü­mölcsöt számítunk. A gyümölcsöt megtisztítva, hideg vízbe tesszük fel főni, pici sóval, tetszés szerint cukorral. Egy kanál tejfölt 2—3 dkg liszttel elkavarunk, szükség szerint vízzel felengedjük, a meg­főtt gyümölcsre öntjük és kavar- gatva falfőzzük. ízlés szerint sót és cukrot még adhatunk hozzá) -o­Almateves 8—10 dgk almát számítunk sze­mélyenként. Apró, vékony szele­tekre vágjuk, hideg vízzel, cukor­ral tesszük fel főni. Ha puhára főtt, 2 dkg liszttel és 1 dl. tejföl­lel behabarjuk, felfőzzük. Tálal- hajuk tojássárgájára is, ilyenkor kevesebb lisztet veszünk hozzá. Ha a cukrot utólag tesszük a levesbe, savanyú marad a gyümölcs. íze­síthetjük fahéjjal, citromhéjjal. Sűríthetjük csak tojássárgájával is, mely főként betegeknek ajánl­ható. Alma hiányában bármilyen gyümölcsből elkészíthető. Családi ügyek a nagyvilágban A maláj! nők lázadása A malájföldi asszonyokat felháborodással tölti el az a szokás, hogy férjüknek csak néhány szóval kell közölni válási szándékukat egy mu­zulmán vallási méltóság e- lőtt és máris túladhatnak rajtuk. Felháborodásukban most a kormányhoz fordultak és arra kérik, hogy hozzanak szigorúbb törvényeket a há­zasság védelmére. Az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezetnek a nők problé­máival foglalkozó bizottsága felkérte a kormányt, hogy nehezítse meg a válást. A szervezet évi közgyűlése elv­ben jóváhagyta a javaslatot, a vallási körök azonban szem­behelyezkednek minden vál­tozással és csupán abba haj­landók beleegyezni, hogy a férfiakat elvált feleségük a- nyagi támogatására és gyer­mekeik után tartásdíj fizeté­sére kényszerítsék. Amikor az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet nőtagjai kifejezésre juttatták követe­lésüket, a szervezet vallási bizottságának vezetője — egy férfi — igyekezett lecsende­síteni őket. A vallási tanácsok — mondotta — megvédhetik a házasságokat olyformán, hogy kidolgoznak egy olyan tervet, amely anyagi feltéte­lekhez fűzi a válást. A nőket azonban nem lehe­tett ilyen könnyen leszerelni. „Ezt már sokszor mondták nekünk” — jelentették ki. Hangsúlyozták, hogy semmi­féle védelmük nincs a fele­lőtlen férjekkel szemben és a férfiak kőszívűsége követ­keztében egyre több asszony kerül az utcára Holt tőkék - holt lelkek Ha ez így megy tovább, mahol­nap azt a meglepő felhívást fog­juk olvasni a kondorosi állomás­tól egészen a Csákómajorig hú­zódó iparvágány valamelyik talp­fája melletti transzparensen: „Figyelem! Kimérés! Hideg- meleg időben: sínek, talpfák és egyéb keskenyvágányú va­sútépítéshez szükséges alkat­részek lophatok. Lehetőleg éjszaka szállítsd az árut! Igazoltatás esetén mondd meg, hogy honnan hozod, ak­kor a kutya sem törődik vele." A Körösi Állami Gazdaság fi­zetetten hirdetéseként a Szúr Kál­mán ezúttal is latbaveti minden befolyását, hogy az állami gazda­ság mintegy 1.2 millió forint ér­tékű tulajdona mielőbb gazdára találjon. Most ugyanis nincs gaz­dája ennek az öt kilométer hosz- szú és évek óta használatlan kis­vasúinak, miután megvette azt az államtól a Kórost Állami Gaz­daság. Nem tudjuk pontosan, mit akart vele. hisz’ százféleképpen hasznosíthatná a megvásárolt sí­neket. Mindössze annyit tudunk, hogy évek óta ebek harmincadjá- ra hagyták ezt az értéket. Azaz hogy mégsem hever „használatla­nul”, mert aki akarja, hasznosít­hatja őket. ötven méter hosszú sínpár, az alávaló talpfákkal e- gyütt már eltűnt e nemtörődöm­ség miatt. A község háromszor sürgette az állami gazdaságot, hogy bontsák fel a pályát, mert az a kondorosi termelőszövetkezetek földjein ha­lad keresztül és csak akadályozza a termelő muriját. Az állami gaz­daság viszont jól fel tudná hasz­nálni a síneket, akár állattenyé­szetében, akár rizstelepein a szál­lításnál. Ha nem így áll a dolog, akkor felmerül a jogos kérdés: mi célból vásárolták meg a kis- vasutat? Nem tudott mit kezdeni a fölös 1 millió 200 ezer forinttal a vezetőség? Vagy talán a „holt tőkében" látja a gazdaság fellen­dítésének kulcsát? Egy biztos: ha sürgősen nem Intézkedik az álla­mi gazdaság vezetősége, ez a „holt tőke” életre kel és lába kél, mint annak az 50 méternyi sínpárnak, ami után még talpfanyomot sem hagytak az ismeretlen tettesek.-o­Ugyancsak Szúr Kálmánhoz fordult segítségért ' a kondorosi ta­nács annak a több száz köbméter­nyi kőhalmaznak az ügyében, a- mely írd és mondd: húsz eszten­deje kisebb-nagyobb kupacokban hever a Békéscsaba—Kondoros betonút mentén. (Ezt az utat ugyanis 193S táján kezdték épí­teni és a kőhalmaz még abból az időből maradt itt.) Apróhengerlé- sű kavics és zúzalék ez, s noha a községi tanács többször igényelte már az Útfenntartó Vállalattól Kondoros utcáinak javítására, minden esetben elutasító volt a válasz. Igaz is. Ha húsz évig he­vert felhasználatlanul, kibírja még húsz esztendeig... Nem len ne azonban helyes őrt állítani melléje? Mégis a nép vagyonáról van szó, ha heverni is hagyják e- gyesek. Vagy büntetésből, politi­kai megfontolásból nem használ­ják és nem hagyják felhasználni diszponensei, mivel a Horty-rend- szer hagyatéka és ezért útszélre vetendő?? Ebben az esetben mondjanak nyilvános ítéletet fe­lette, s ezzel vegyék elejét annak, hogy többször ne igényelje holmi rossz utak javítására sem a kon­dorosi, sem a többi községi ta­nács. ST. K. Képek a csabai nyári divatról Bemutatjuk a Textilfeldolgozó KTSZ legújabb modelljeit Szürke, tropikál halásznadrág, fehér-fekete összeállítású, csíkos pulóverrel. A halásznadrág a- nyagszükséglete 1,40 méter, mé­tere 120 forint. Varrási költség szintén 120 forint. A ktsz Tímár­részlege készítette, a pulóvert a géphurkoló üzemrészben gyártot­ták. Kartonruha, a női konfekció­részleg munkája. Anyagszükség­lete 4 méter. A szoknya részekböl- szabott. szoknya-pánt díszítéssel. A ktsz női konfekció-részlege ké­szítette. A divatbemutató egyik legsikeresebb modellje. Főként olcsósága miatt számit nagy siker­re a lányok és asszonyok köré­be«» Szatén-karton nyári ruha, szűk derékkal, bő szoknyával, nagy zsebekkel, boleróval. Anyagszük­séglete 5 méter, métere 42 forint, varrási költség 178 forint. A kts* női méretosztályának modellje a bemutató másik sikeres darabja,. Egyszerűsége hódított. Fehér zöld csíkos taftruha, fia'Jtt lányoknak. Szoros felsőrész, bő, húzott szoknya, csipödiszítésseL Anyagszükséglete 5 méter, méter» 48 forint, fazonár: 200 forint. A ktsz női méretosztályának mo­dellje. Nos, leányok, asszonyok, lehet választani!

Next

/
Thumbnails
Contents