Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július 18., péntek Beszélgetés Nagybánhegyesen a községi párttitkárral V %mi újság a nMjytrtéagáaK A napokban felkérést ük G. Tóth Jánost, a párt nagybánhegyesi a- iapszervezetének titkárát. Beszél­gettünk a község életéröl, minden napi gondjaikról, bajaikról. — A községben a párt alapszer­vezet tagjai mit tartanak legfonto­sabb feladatuknak? A sok feladat közül most és a következő időben a legfontosabb, a termelés növelése mellett a mező­gazdaság szocialista átszervezése. Ebben községünk járási és megyei viszonylatban a legelmaradottab­bak közé tartozik. Csupán egy ter­melőszövetkezetünk van, 310 hol­don gazdálkodnak. A község ter­mőterülete pedig 7422 hold. — Hogyan akarnak előbbre jut­ni a nagyüzemi gazdálkodásban? — Pártgyűléseken tanácskoz­tunk az agrártézisek és a falusa politikai munkáról szóló párthatá­rozat végrehajtásáról. A megbeszé­lések alapján a jövő héten össze­hívjuk a tanács, a'Hazafias Nép­front és a földművesszövetkezet termelési bizottságait. Ismertetjük a párt mezőgazdasági politikáját és azokat az indokokat, melyek szükségessé teszik a nagyüzemi termelésben az előrehaladást. Ezt a tanácskozást nem sokkal később gazdagyűlés követi. — Időszerű-e Nagybánhegyesen a termelószövetkezés fejlesztését közvetlen napirendre tűzni, ho­gyan gondolkodnak erről az egyé­niek? — A község élete, fejlődése meg­követeli ezt. A már működő ter­melőszövetkezet a múlt évben- és-1 mist is az átlagot véve alapul, lé­nyegesen többet termelt, mint-aZ egyéniek. Ezt a gépek alkalmazá­sával, kevesebb erőfeszítéssel és nagyobb termelési biztonsággal érték el. Ezt látva az egyéniek már a múlt évben is mozgolódtak, előkészítő bizottság is alakult, a- zonban később ez a bizottság „el­aludt”. Az ébresztésüket most e- gyéb indok is szükségessé teszi. — Mi ez az egyéb indok? — Ebben az évben az állami tar­talék földekre kötött szerződések lejárnak. A rendelet értelmében ezeket a földeket elsősorban szo­ciális szektoroknak kell juttatni, amennyiben azok igénylik. Nálunk 800 hold ilyen föld van. A szerző­dés lejárta után 500 holdra a „Zal­ka” termelőszövetkezet tart igényt. Hallani olyan hangokat, hogy a fennmaradt 300 holdból esetleg i­gényelnek a szomszéd Üj Élet Tsz tagjai. Ha nem, úgy a szakcsopor­tok kapnák meg. Ez nagy problé­ma és ha egy kicsit elkéstünk is vele, most kell erről beszélni, mert az egyéniek — ha nem az okosab­bik eszüket veszik elő — közü­lük sokan hátrányos helyzetbe ke­rülhetnek. — Hogyan vélekednek a megol­dásról a községben? — Az elmúlt tanácsülésen voltak egyéniek, akik az asztalra csaptak, hogy ha mindjárt nagy családot a- lakítanak, akkor sem adják át az állami tartalékot. — A pártszervezet mit szól eh­hez? — A pártszervezetnek ezzel kap­csolatban az a vé’eménye, hogy ez lenne a legokosabb. Az újonnan a- lakuló termelőszövetkezetnek pe­dig tényleg lehetne a neve is: Nagycsalád Termelőszövetkezet. — Mi az oka, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom a község­ben elmaradt? — Az egyénileg gazdálkodók lát­ják, tudják és elismerik, hogy a termelőszövetkezetben magasabb a jövedelem, azonban a közösben vá­ló együttélésről még kevés fogal­muk van. Egyesek azt mondják, nem szeretik, ha parancsolnak ne­kik. A másik meg attól tart, hogy jobb munkájáért ugyanannyi lesz a jövedelme, mint annak, aki ke­vésbé lelkiismeretesen dolgozik. Ilyen és hasonló kérdésekkel fog­lalkoznak azok, akikben érik a be­lépési gondolat, de még nem lát­nak tisztán. — A pártszervezet mit tesz, hogy ezekbe#,^, kérdésekben az egyé­niek tisztán lássanak és idővel ön­ként, meggyőződésből az új utat válasszák? — Vitatkozunk velük. Hiszen e- lőbb-utóbb megérti mindenki az okos szót. Az egyéni gazda amit magáénak tarthat, az nem elsősor­ban a gazdasága, hanem a jövede­lem, melyet évről-évre a gazdasá­gából kemény munkával megsze­rez. Ezt nevezheti enyémnek. Már­pedig, ez évről évre még ha nö- veksizik is, kevesebb, mint a ter­melőszövetkezet tagjainak jöve­delme. A parancsolgatással kap­csolatban pedig az igazság, hogy az egyéni gazdának több és követe- lődzőbb parancsnokai vannak, mint bármely tsz,-tagnak. Paran­cséi nekik a gazdaság reggeltől késő estig. Az állatállomány, a PARTHÍREK A párt mezőkovácsházi járási végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi két hét alatt tíz újonnan felvett tagjelöltnek és hat tag­nak állította ki a párttagsági könyvet. A legközelebbi végrehaj­tó bizottsági ülésen nyolc — az alapszervezetek által felvett tagjelölt elbírálására, jóváhagyására kerül sor. Az új párttagok és tagjelöltek többsége termelőszövetkeze­ti tag. Van közötök gyári munkás, agronómus, ügyész és peda­gógus és egy alkalmazott. Sajnos, egyénileg dolgozó paraszt nem található az új párttagjelöltek között. Ez a tény a járási pártszervezetek ez- irányú politikai munkájának gyengeségére mutat. —o— Mezőkovácsházán, július 23-án, a párt-alapszervezetek titkárai­nak járási értekezletet tartanak. Első napirendben ismertetik a párt megyei végrehajtó bizott­ságának a járási végrehajtó bizottság munkájáról szóló határozat tát. Ezután a falusi pártpolitikai munka tapasztalatairól és a to-* vábbi feladatokról tárgyalnak. Tanácskoznak még a társadalmi tu­lajdon védelméről és az elkövetkező pártoktatási évvel kapcsolatos teendőkről. J Békésen a párt járási bizottsága július l!Pén, szombaton ülést tart. A tanácskozás napirendje: A KISZ járási bizottságának munkája az ifjúság körében. Az egyéves akció tervük végrehajtá­sának helyzete. Napirenden szerepel még a pártfegyelmi bizottság munkája és Kasuba János elvtárs beszámol bulgáriai útjáról. föld és minden. Ha nem törő­dik velük, póruljár. Ha pedig kielégíti őket, másra nem tá­maszkodhat, mint két kezére és gyér, részben elavult felszerelésé­re. A termelőszövetkezeti tagok a- zonban gépekre, fejlett eszközökre támaszkodva könnyebben tesznek eleget annak, amit tőlük a gazdál­kodás megkövetel. A fejlettebb eszközök használata pedig maga­sabb termelékenységet eredmé­nyez. — A termelőszövetkezet tagjai fájlalják, hogy nekik bent paran­csolnak? — Egyáltalán nem. Elsősorban azért nem, mert a közös gazdasá­gukban önmaguk osztják el, szer­vezik meg a munkát közös meg­értés alapján. Ott az ilyen beszé­den csak nevetnek. A stockholmi világkongresszus határozata a közép-keleti helyzetről A leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus július 16-án az esti ülés végén határozatot fogadott el a közel-keleti helyv zetről. A világkongresszusnak csupán egyetlen tagja szavazott a ha* tározat elfogadása ellen. A határozat egyebek közt a következőket hangoztatja: — A leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus tu­domást szerzett arról, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői partra szálltak Libanonban, a független és szuverén országban. Ez az agresszió annál inkább megengedhetetlen, mert akkor történt, amikor a* Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának nyi­latkozataiból és a megfigyelők csoportjának jelentéséből nyilvánva­lóvá vált, hogy a libanoni politikai válság belső esemény, és sem­miféle külföldi beavatkozással nem függ össze. A kongresszus ünnepélyesen tiltakozik az ellen a lépés ellen, amely megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveit. A kongresszus a továbbiakban felhívja a világ valamennyi né­pét, tegyen meg mindent, hogy vessenek haladéktalanul véget a* agressziónak és beavatkozásnak, akadályozzák meg az összeeskü­vést, amelynek terjedése veszélyeztetné az emberiség sorsát. A kongresszus küldöttei viharos lelkesedéssel köszöntötték a ha­tározatot. — Hogyan oldják meg, hogy aki jobban dolgozik, több jövedelmet is kapjon? — Ennek is megvan a módja. Fejlett elosztási módszerekkel a problémát megoldották. Ezeket is *-------------------------------------------------­Szovjet lapok az Egyesült Államok arab-keleti agressziójáról ismertetjük az egyéniekkel, ami­kor erről esik szó. — Van-e kilátás arra, hogy a pártszervezet és a község vezetői már ebben az évben szótértenek az egyéniekkel? — Van rá kilátás. Lesznek, akik már most elhatározzák, hogy egy okosat lépnek előne. Mi felvilágosító, jó szóval segít­jük őket. Boda Zoltán Az amerikai tengerészek beiruti „haragos" fogadtatása Az Egyesült Államok tengeré­szei szerdán elfoglalták állásaikat Beirut városában és a helyi la­kosság egyre fokozódó haraggal figyelte az eseményeket. A muzulmán lakosság semmi­féle le'kesedést nem mutatott, a szélsőségesek véleményét az a tűzszüneti parancs fejezi ki, a- melyet a beiruti felkelők vezére, Szaeb Szálán bocsátott ki: „E- gyütt kell működnünk a hadse­reggel az amerikai agresszorok el­len.” Az Egyesült Államok nagykö­vetségének funkcionáriusai nem voltak hajlandók nyilatkozni a- zokkal a jelentésekkel kapcsolat­ban, hogy a vezető katonai körö­ket felháborította az amerikai Az AFP jelentése szerint vala­mennyi libanoni lap öles címek a- latt közli az amerikai tengerész- gyalogosok partraszállásának hí­rét. Az ellenzéki lapok élénk elé­gedetlenségüket hangoztatják. Az An Nahar című lap szerint a Libanonba küldött amerikaiak­nak nem annyira az a feladatuk, hogy megőrizzék Libanon függet­lenségét, mint inkább az, hogy nyugalmat teremtsenek Irakban. Amerika nem fogja elhagyni a térséget, míg nemzetközi rendőri A legnagyobb szovjet lapok ve­zércikkben foglalkoznak az Egye­sült Államok arab-keleti agresz- sziójával. A Pravda egyebek közt megállapítja a következőket: — Az Egyesült Államok kor­mánya agresszív cselekményé­vel megsérti a nemzetközi jog minden szabályát, az ENSZ alapokmányát, s megkerüli az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Szánalmasak és képmutatók az amerikai hivatalos köröknek ar­ra irányuló erőfeszítései, hogy igazolni próbálják az Arab-Kelet népei ellen elkövetett, semmiképp sem provokált agressziót. Ezek a hivatalos körök holmi „külső be­avatkozásról” beszélnek, holott e rágalmazó koholmányokat a Li­banonba küldött ENSZ megfigye­lők csoportja már megcáfolta. Az amerikai „biztonságot” emlegetik, pedig az Arab-Kelet országai, a- melyek több ezer kilométernyi-----------»«----------­Tüntetés Új-Delhiben az Egyesült államok követségének épülete előtt Szerdán este több száz ember tüntetett Űj-Delhiben, az Egyesült Államok követségének épülete e- lőtt, az amerikai csapatok libanoni erők nem érkeznek, amelyek biz­tosítják majd a kőolajberendezé­sek megvédését. A Beirut Massza című ellenzé­ki lap azzal fenyeget, hogy felhí­vást intéznek majd minden or­szághoz önkéntesek küldésére, ha az amerikai fegyveres erők be­avatkoznának az ország belügyei- be. A Sziassza, egy másik ellenzéki lap felhívást intéz a felkelőkhöz, hogy minden erővel szegüljenek szembe külföldi csapatok partra­szállásával. távolságban vannak az Egyesül* Államok területétől, hogyan fe nyegethetnék az Egyesült Álla­mok „biztonságát”? „Amerikai ál­lampolgárok életének védelméről” beszélnek, de hadd kérdezzük meg, miféle nemzetközi jogsza­bály engedi meg, hogy külföldi fegyveres erőket küldjenek más államok területére ily célok szol­gálatában? Semmiféle ilyen nem­zetközi jogszabály nincs. Avagy talán az Egyesült Államok „nem­zetközi jogszabálynak” véli a különféle gyarmatosítók rablóte­vékenységét, akik csak azért em­legetik amerikai állampolgiárok „védelmét”, hogy ennek ürügyén elnyomják az ázsiai, afrikai, la­tin-amerikai népeket? A Pravda vezércikke ezután rá­mutat az amerikai beavatkozá*- és agreszió igazi okára: az olaj- monopóliumok profitjának v delmére, végül hangoztatja:-u­— A szovjet kormány felhívj az Egyesült Államok korm ' nyál: szüntesse meg az ara„ országok belii gyeibe való fegy­veres beavatkozását, s halai, déktaianul vonja ki csapatait Libanonból. A szovjet kormány kijelenti: A Szovjetunió nem nézheti közönw bősen azokat az eseményeket, a* melyek súlyos veszélyt teremtenek a határai mellett fekvő területe­ken, és fenntartja magának a jo­got, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket, amelyeket a béke megóvásának és a biztonságának érdekei diktálnak. Az Izvesztyijában „Hegfigyelő" megállapítja: — Az Egyesült Államoknak az a próbálkozása, hogy a bagdadi paktumot a libanoni népi felkelés elfojtására felhasználja, végérvé­nyesen leleplezte ennek a paktum­nak mélységesen gyarmatosító jellegét. Az amerikai imperialisták sötét szándéka az, hogy az egyik arab állam felhasználásával meg­főj tsanak más arab államokat. Az isztanbuli értekezleten éppen ezt akarták szervezeti formába önte­ni. Irak pontosan ekkor vetette le magáról felháborodottan a bag­dadi paktum szégyenletes öltö­nyét, hogy a többi arab ország* gal együtt a független fejlődés út­jára léphessen. Mindenki, aki ro­konszenvez más népek nemzeti függetlenségi törekvéseivel, öröm* mel helyesli az iraki események menetét. partraszállása ellen. A tüntetők tengerészeknek a városba való j feliratokat és táblákat vittek. A bevonulása és hogy ezek a körök j gyűlés szónokai elítélték a baráti most az amerikaiak teljes kivonu- ország ellen intézett amerikai ag- lását kívánják Libanonból? 1 ressziót.------------------­--------------------------------­L ibanoni lapok az amerikai partraszállásról

Next

/
Thumbnails
Contents