Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 164. szám
3 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július IS... vasárnap Az úttörő labdarúgó bajnokság elé... Alighogy befejeződött a labdarúgó bajnokság, városunk csapatai körében máris erősítésekről e- sík csak szó. De szomorúan kell azt is látnunk, hogy ezek az erősítések általában idegen neveket, idegenből jött játékosokat jelentenek. Vajon miért? Egyszerű a felelet. Az egyesületek és labdarúgó-szakosztályok elhanyagolják az utánpótlás, az úgynevezett „a- ranytartalék” nevelését, így azután kénytelenek idegen toliakkal ékeskedni. Évek óta így megy ez Békéscsabán, ott, ahol olyan nagy sikereket elért labdarúgók voltak, itt, ahol nevelkedett neves labdarúgók jelenleg is az országos élvonalban űzik a labdarúgást. Meg kell állnunk, el kell gondolkoznunk ezen a szomorú valóságon, és, ha valóban akarunk a helyzeten segíteni, akkor a békéscsabai labdarúgó-vezetőknek, szakembereknek, szurkolóknak munka, de legfőképpen idő kell. Egy szakmát jól megtanulni nem lehet máról holnapra. A labdarúgást, amihez még külön adottság, egyéni képesség is kell, különösen nem lehet máról holnapra művészi színvonalra emelni. Pedig nem lehet más a cél, mint az, hogy a labdarúgás is olyan művészi szórakozást jelentsen, mint akár a színház, vagy a film, ahol az emberek békésen ülnek egymás mellett, élvezik a szereplők alakításait. Ebből önként adódik* hogy a türelmen kívül sok jó szakemberre, sok jó vezetőre is szükség van, akik belátják ennek a fáradságos, de biztos jövőt ígérő munkának a helyességét. Itt a- zonban meg kell látnunk azt is, hogy egyúttal nevelőknek is kell lenniök, akik az anyagiasságtól, a durva hibáktól mentes, a munkáját szerető, az egymást és az egyesületet szerető labdarúgó típusát tudják és akarják majd a rájuk bízott fiatalságból kialakítani. Még nem késő. Szeretném, ha sok-sok békéscsabai sportember magáévá tenné e néhány gondolatot. Pedig csak egyszer kell felmérni a való helyzetet, csak egyszer kell rálépni erre az útra, csak egyszer kell következetesen haladni ezen az úton és a siker nem maradhat el. Akkor majd nem fog jelenteni problémát egy-egy játékos elvesztése, és mi sem természetesebb, mint bőséges utánpótlás birtokában a nevelés és ezen belül a fegyelmezés módszerei is leegyszerűsödnek. Ezek a gondolatok jutottak e- szembe a labdarúgó úttörő-bajnokság megindulása előtt, amely bajnokság során merem remélni, hogy egyesület, edző, játékvezető, szülő és szurkoló egyet akar; a békéscsabai labdarúgás fellendítésének első láncszemét kiépíteni, a megújhódott békéscsabai labdarúgás alapját lerakni. Dr. Ávár Zoltán a városi TST elnökségi tagja. A pesti leány — Kőszegi Imre regénye — A regény magja ez a „háromszög”, amely tömérdek korszerű bonyodalomra ad okot. Segítenek bonyolítani a jellegzetes vidéki mellékalakok is. Például a nőgyűlölő Langán-ikrek, az eszperantó nyelv mesterei, a nagy cselszövők és kiváló futballisták, akik csőstül ötlik a turpisságokat, de olyan tömegben, hogy bájos húguk, Gizi, nem győzi jóvátenni az okozott bajokat. Pedig Gizinek is van gondja elég: két fiú teszi neki a szépet, s persze próbára kell tenni őket, hogy a jobbikat válassza közülük ... Aztán itt vannak a felnőttek is, Kvocsik bácsi, a kőművesből lett vállalatvezető és egykori katona- bajtársa, most folyton veszekedő főmérnöke, Monostori Berci, továbbá Éva mamája, a „fess Rozina”, meg a jó öreg Bóni néni. a pletykák szövögetésének mesterei. így a mai diákéletnek, az iskola és tanár viszonyának, a szülők és gyerekek generációs harcának nagyon sok problémája felvetődik, és a szereplők — az író képességei szerint — igyekeznek megoldani őket. Remélem, jól, s ez a derűs, mulatságos könyv nem múlik el nyom nél' ' válságokkal küszködő ifjúságu. : feje fölött. Kőszegi Imre Hogy ki ez a Pesti Lány? Egy pesti rossz asszony bakfis lánya, aki egy vidéki kisvárosba került. Ott persze eltökéli, hogy „leigázza” a várost, de ennek útjában áll a régimódi nagymama, aki úx'ilányt szeretne faragni a jasszos csemetéből. Ebből azonban nem lesz semmi. Hiába zárja el a nagymama a fiúktól unokáját, a Tatai tanár összehozza őt imádóival. De éppen ez okozza a bonyodalmat. Tatainak megtetszik a szép lány, Kuthy Évának, a pesti lánynak pedig jobban tetszik az érdekes tanár, mint a félszeg és „malterszagú” Kvocsik Jóska. ASZTALITENISZ egyaránt meg kell látni a helyzet fonákságát és tarthatatlanságát. Meg kell látni azt, hogy a fiatalok között továbbra is tucatszámra vannak és lesznek is tehetséges labdarúgók, akik az egyesületek utánpótlását fogják alkotni. Ezeket a fiatalokat kell „előhalászni" és megszerettetni velük eszpresz- szók helyett a labdarúgást és a labdarúgó-klubokat. Milyen módon kezdjünk ehhez a munkához? Mik az alapfeltételei e fáradságos munkának? Elsősorban türelem kell, türelem a vezetők, a játékosok, de főképp a szurkolók részéről. Meg kell érteni, hogy a labdarúgás játék, a labdarúgás szórakozás. Valamint azt is, ha az elmulasztottakat pótolni akarjuk, ahhoz sok A Békés megyei Textilfeldolgozók Szakszervezete Sarkadon vasárnap délelőtt 9 órakor rendezi megyei asztalitenisz versenyét: Versenyszámok: Férfi hármas, női hármas csapatverseny. Reméljük, a verseny hozzásegíti a megyei asztalitenisz sportot a női versenyzők bekapcsolásához. Az 1957/58. évi megyei csapat- bajnokság döntő mérkőzésére 1958. július 16-án ikerül sor a Békéscsabai IV. sz. általános iskola tornatermében du. 6 órai kezdettel; A Békéscsabai Typographia és a Békéscsabai Kinizsi Kalász csapata a megyei bajnokság során ugyanis egyenlő ponttal került az első helyre, s így a versenykiírás szerint döntő mérkőzésen kell a végső sorrendet eldönteni. Vasárnapi sportműsor KERÉKPÁR: Békéscsabán 9 órakor Pamutszövő országúti kerékpárversenye. Spartakiád járási döntő Békésen 9 órakor. RÖPLABDA: Férfi és női csapatok megyei középdöntője Bekésszentandrá- son: Szarvasi—Orosházi járás, O- kányban: Szeghalmi—Sarkadi járás, Békésen: Gyomai—Békési járás, Mezőkovácsházán: Mezőkovácsházi—Gyulai járás. ŰSZAS: Békéscsabán 10 órától Sparta- kusz első országos versenye. Azt hitték én vagyok a bámulni való Csütörtökön délben megettem egy jó adag rántotthúst. És ami még előtte és vele járt: lettest, krumplit. Szóval, amúgy istenigazában megtöltöttem a megtölteni válómat. Nagyokat fújtam evőtársammal együtt, akinek közben eszébe jutott, hogy nem ártana egy pohár sört lehúzni a rántotthúsra. Kétszer sem kellett mondania, máris megmozdult az ádámcsutkám és nekiindultunk, a néhány perc múlva a békéscsabai Csaba vendéglő ajtómögötti fehérasztalánál ültünk. Egy testesebb és egy vékonyabb dongájú pincér lejtett levessel és még nem tudom mivel az asztalok között. Alázatos szemekkel kísértük minden mozdulatukat, ajkunkat szólásra készítve, nehogy csak úgy készületlenül kelljen nekifohászkodnunk és nyögdécselve kérni a sört. Mert, ha mondjuk egy hordóval kérne valaki, az más, de vacak két pohárért nem nagyon ugrálhat az ember, jobb, ha meghúzza magát. Nagy nehezen mégis szóközeibe jutott hozzánk a testesebb pincér és elrebegtem: két pohár sört kérek. Azt mondja ő errei a kartársamnál kérjenek — mutatott a vékonyabb dongájára. Ezután őt leste szemünk, miközben néhányszor evőtársam á- dámcsutkája is megmozdult, én meg már ajkam is meg-meg- nyaltam, de szótlanul kísértem szemmel őt, a vékonyabb dongáját. Na majd, majd csak — gondoltam, s közben türelmesen szívtam a Mátrát, evőtársam, illetve mostmár inni akaró társam pedig ujjaival kopogtatta az asztalt, szinte türelmesen. Mert u- gyebár két pohár sörért nem ugrálhat az ember. Közben mesél- ■ ni kezdtem valamit inni akaró \ társamnak, de 6 nem figyelt s rém, szeme a vékonyobb donga- \ jura tapadt, aztán 6 kezdett me- : sélni nekem, de én sem figyel- 1 tem rá, az én szemem is a véka- S nyább dongájára tapadt. Azt. ) hiszem, ha beszélni tudott volna ! ez a négy szem, valami gyönyö- ■ rű dal csendült volna fel a ven- \ déglőben, lehet, hogy ilyenféle • képpen: csak még egyszer gyere 5 ide (a dallamtörést ne vegyék 5 zokon a zeneértők). De dal nélkül ; is észrevette könyörgő tekinte- j tünket és odajött. S elismétel- : tem azt, amit a testesebbnek : mondtam: két pohár sört kérek. ! Erre ő azt mondta: a másik kar- • társtól kérjenek — mutatott a ■ testesebbikre. Az meg hirtelen • elfordította a fejét és belehadar- ; ta az ételszagú levegőbe: én, én ■ nem érek rá... Inni akaró társam felpattant í ültéből — lévén pattogós terme- j szetű — én meg beleröhögtem 5 magamba, majd amikor kifor- J dúltunk a Csaba ajtaján, úgy ■ kibuggyant belőlem a röhej, • hogy mindenki rám bámult. Pe- j dig nem is én voltam a bámulni j való... Sz. K. i Juhász Gyula: Örökség A prózaíró Juhász Gyula majdnem egyidős a költővel: gimnazista korában írta első, elveszett novelláját; egyetemista hallgató korában már rendszeresen írt prózát. E hatalmas életművéből meríti a kötet gazdag és nagyon változatos anyagát. Publicisztika, recenzió, esszé, megemlékezés, pant fogékonysága, nem lankad bámulatos érdeklődése e vili minden érdeklődésre méltó do gai iránt a műfaji változatossági rendkívüli tematikai változató Sággal tetézi. Dienes Andrást Petőfi a szabadságharcban Arckép Juhász Gyuláról Az Ünnepi könyvhéten ..örökség»? című irodalmi gyűjte* ménye jelent meg. harcos politikai cikk és lírai ön« vallomás, novella és aforizma: ez a felsorolás ki sem meríti, csak Tsz-ek figyelem! A Vizesfási Állami Gazdaságban 3 darab zetorkultivátor ELADÓ. Érdeklődés a gazdaság központjában. 1 Az ÉM. 5. sz. Mélyépítő Vállalat Békéscsabai Főépítésvezetősége Békéscsaba, Városi Tanács épületében KŐMŰVESEKET és ÁCS szakmunkásokat vesz fel azonnal, Békés megye területón mezőgazdasági építkezésekre. Szállás, étkezés biztosítva, a fennálló rendelkezések szerint, bérezés az országos szokvány szerint. A szerző Petőfi életútjának utolsó szakaszát: a szabadságharc katonájának és költőjének életét tárja az olvasó elé és elsőként tisztázza hitelt érdemlően Petőfi halálának körülményeit. A tudományos igény mindvégig lebilincselő előadásmóddal párosul e munkában, mely éppen ezért a kutatók és a legszélesebb olvasó- közönség érdeklődésére egyaránt számíthat. A 84 képes táblával és számos térképpel illusztrált kötet részletes jegyzetanyaga, továbbá a segesvári helyszíni kutatások jegyzőkönyvei teszik teljessé. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja. Szerkeszti a Szerkesztő bizottság. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. T.: 10—21. Terjesztik a Békés megyei postahivatalok. Előfizetési díj egy hóra: II. —Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. em. T.: 22—96. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nvomdav.: Kendra Györg>
