Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-12 / 163. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. július 12., szombat# Ezt kívánja a munkásbecsület 1^1 em ismerem őket. A vélet- 1 len játszott közre, hogy vé­leményüket, az élet egy kis ré­széről alkotott felfogásukat meg­ismerhettem. Ketten voltak. Ru­hájukról ítélve téglagyári mun­kások vagy kőművesek lehettek. Kisfröccs mellett üldögéltek és Kossuth cigarettával kínálták egy­mást, Az egyiké derékban ketté­törött volt. Nem dobta el. A felet visszatette a dobozba, a másikat meggyújtotta és a füst után nézve csendesen megjegyezte: hát így van, lebukott Kovács Pista. Tíz évi művezetői szolgálat után most kezdheti elölről, segédmunkásnak minősítették vissza, pedig igazán nem nagy dolog az a néhány ezer tégla. — Hozzányúlt, jól van, vonják felelősségre. Fizettessék meg vele, amit eltulajdonított, de ország-vi­lág előtt mégse hozzák szégyenbe — szólt a másik. ■Ennyi csupán, amit elleshettem szavaikból, mert a többit elnyom­ta egy magáról megfeledkezett ember tivornyája. Ennyit és sem­mi többet, de talán ez is elég ah­hoz, hogy akkori beszélgetésükhöz vitapartnerként kapcsolódjak és az élet egy villanásáról alkotott véleményükkel szembeszálljak. TYtt kezdem, ahol írásom ele­jén abbahagytam: derék­ban tört egy cigaretta, és ön, igen ön, a kék munkaruhás, nem dob­ta el, hanem felét elszívta, felét gondosan visszatette. Amíg ott voltak egy-egy kisfröccsöt ittak meg. Ki-ki a magaét fizette. Azt is láttam, hogy borítékból vették elő a pénzt és fizetés után nem gyűrték zsebre, hanem gondosan helyezték el azt kabátjuk , belső zsebébe. De miért is mondtam el mindezt? Nem külsőségek kedvé­ért, hanem azért, mert tetszett vi­selkedésük és egész lényük azt árulta el, hogy a dolgos napok emberei. Olyanok, akik nem téko- zólnak, nem fecsérelnek, gondo­san kezelik a pénzt, melyért iga­ziból megszolgáltak és különbsé­gét tudnak tenni az enyém és a miénk között. Igen, különbséget. O r* lök és mások, hányszor, de hányszor háborodnak fel, ha olyan, hírek kapnak lábra, hogy a másik üzemben nagyarányú sik­kasztást, a népvagyon hűtlen ke­zelőit leplezték le. Sokszor jogo­san mondanak bírálatot: miért nem írnak erről és erről a csaló, fosztogató társaságról az újságok. Miért nem állítják pellengérre azo­kat, akik önző egyéni érdekekből jogtalanul orozzák el becsületes em­berek asztaláról a nagyobb darab kenyeret. A követelés jogos. Aki akár egyéni-, akár a köztulajdon­hoz nyúl avatatlanul, megérdem­li, hogy a társadalom, az abban élő becsületes emberek megvetése és haragja kísérje. És mégis, ami­kor a közvetlen környezetükben dolgozó emberrel történik valami, könnyen elnézőek. Néhány ezer tégla igazán nem sok, mondják önök. Ahol milliók­ról van szó, valóban alig vehető észre. De vajon számolnak-e az­zal, hogy hány meg hány ezer ke­rül sokszor avatatlanok kezébe. Számolnak-e azzal, hogy lényegé­ben a becsületest, éppen önöket károsította meg egy-egy becste­len ember. A jövőt, a holnapot lopta el, talán épp az önök kis családi hajlékának fundamentu­mát, azt a pénzt, melyet sem hol­nap, sem holnapután nem tehet­nek a gondosan összehajtogatott borítékba. Tó, jó, ez eddig rendben van, " mondhatják Önök. A mi ü- zemünkben mégsem ez a jellem­ző. Évek óta nem történt ilyen és talán ez sem vert volna fel ilyen nagy port, ha a népi ellenőrök nem bolygatják meg a dolgokat. Az is egy külön pech, hogy a jószívű, sok mindenben segítő és kisebb-nagyobb hibát elnéző Ko­vács Pista került a „szórásba”. Igazuk van. Talán ez az első eset, és nincs jogában senkinek sem, hogy a bűnt, a herdálást, a lo­pást általánosítsa az üzemre. De az érv csak fél igazságot takar, mert ha nem toroljuk meg a bűnt, ha a népi ellenőrök is sze­met hunytak volna Kovács Pista kihágása felett, lehet hogy hol­nap több Kovács Pista nyúl az ö- nökéhez, mindannyiunkéhoz, s lehet, hogy egy szép napon, mert elnéztük a bűnt, együtt zuhantunk volna a mélybe Kovács Pistával. De mi lenne akkor, ha az élet más területén, más üzemben, más állami gazdaságban vagy gép­állomáson, hivatalban vagy intéz­ményben önökhöz hasonlóan cse­lekednének? Mi lenne akkor, kedves munkás testvérek, ha ki­ki a maga módján védelmébe ven­né közvetlen szomszédját, aki ti­losba tévedve épp az ő gyümöl­csös kertjében tépázná, dézsmál­ná a féltve gondozott gyümölcsü­ket. Ugy-e önök sem tűrnék, ha legkedvesebb szomszédjuk, isme­rősük, az önök portáján tenné e?t? Tudom, nemmel felein,énjjí.^s talán megtoldanák azzal, hogy az a miénk,, ahhoz másnak semmi köze. Csakhogy a mi országunk is egy ilyen gyümölcsös kert. Nagy­apáink, apáink vére, verejtéke ön­tözte ezt és hagyatékukat milli­ós gyermeksereg, még több uno­ka bírja és az a gyermek, amelyik érdemtelenül visz el ebből a kert­ből, ha mégoly „jó testvér” volt is, a többiek megvetése övezi azt. JJizony nálunk még akadnak megtévedt gyermekek és jócskán olyanok, akik mások ve­rejtékén, becsületén építenek há­zakat, vásárolnak motorkerékpá­rokat és nehéz kínai selymeket asszonyaiknak. És ml lenne, ha mindezt elnéznénk? Ha szemreb­benés nélkül, néma ajkakkal tűrnénk, hogy elvigyék a szánk­ból a nagyobb darab húst, kilop­ják kályhánkból a meleget. Mi más lenne, mint az, hogy szente­sítenénk a bűnt, mi magunk te­metnénk el a tiszta erkölcsöt, mely az emberi erények legszeb- bike. És a bűn ellen, a tiszta er­kölcs védelmében napjainkban emberek tíz és százezrei sorakoz­nak fel. Népi ellenőrök járják az az üzemeket, hivatalokat. Váro­sokban és falvakban, munkások, parasztok,értelmiségi emberek vál­lalnak részt társadalmat tisztoga­tó munkánkban. Igaz, néhol „fel­keverik a port" és rájönnek, hogy Tóth Ferenc orosházi kupec ho­gyan vett fel 30 nemlétező sertés­re 12 ezer forint hizlalás! előle­get. Rájönnek, hogy a derék kö­vező munkás nem bosszúból, ha­nem felelősségérzettől sugallva tett feljelentést a Bökönyi duz­zasztómű telepvezetője ellen, mert hónapokig vette fel nemlétező munkás nevében a fizetéseket. A népi ellenőröket hívták segítsé­gül a gyulai gépállomás munkásai is, hogy véget vessenek a főag- ronómus jellemtelen viselkedésé­nek. A lelkiismeret, a felelősség- érzet adta szájukra a szót, ke­zükbe a tollat, hogy a népi ellen­őrök segítségével leszámoljanak a társadalom fosztogatóival. És most tegyük fel a kérdést. Helye­sen cseleked'tek-e? Nem jobb lett volna, ha az önök álláspontjára helyezkedve hallgatnak és nem ve­rik dobra a történteket? Semmi esetre sem! Ha hallgatnak, to­vább tenyészik a bűn, a társada­lom vámpírjai zavartalanul élős- köd'hetnek sárba rántva maguk­kal más megtévedt embereket, és hovatovább egész üzem kollek­tívája keveredik rossz hírbe, ök cselekedtek jól. Helyén dobogott munkás-szívük és felelősségük tu­datában dobták ki maguk közül a léhát, a semmirevadót, mert ezt követeli a munkásosztály erköl­cse. ök nem helyezkedtek a le­borotvált sündisznó álláspontjára. Jól tették, mert így kívánja ezt a hatalmon levő munkásosztály felelőssége, becsülete, í's önök kedves ismeretlenek. A dolgos napok emberei, kik becsülettel teszik meg a ma­gukét a munkában. Építő embe­rek, kik viaskodnak faggyal, me­leggel, viharral, eiihez az osztály­hoz tartoznak. A felelősség a ma­guk vállán is nyugszik. Meg kell ezt osztanunk úgy, hogy a dere- kas munka közben Önök is vág­- - ■ . 1 .-.‘ .k.ú «I ti .UüiftK 3 ják majd oda a kapát, ahol fel­üti fejét a gaz, mert lelkiismere­tes munkával együtt ezt kívánja a m un késbe esti let, Deák Gyula i új/jd*f ft A Daily Herald a ciprusi angol politikáról Közlemény i genfi atomszakértői értekezletről Géniben csütörtökön sajtóköz­leményt adtak ki az atomszakér­tők értekezletéről. A közlemény szerint a szakértők értekezlete csütörtökön elfogadta az arra vo­natkozó következtetéseket, hogy alkalmazható-e a hanghullámok! mérésének módszere a legnagyobb távolságban lezajlott atomrobben- tások észlelésére, ha ezeknek az észleléseknek célja az atomkísér- leteket tiltó esetleges egyezmény betartásának ellenőrzése. A szakértők értekezlete tovább folytatta annak a módszernek a megvitatását, amely az atomrob­bantásokat rádióaktív termékek összegyűjtésének segítségével ész­leli. A munkáspárti Daily Herald pénteki számában felszólítja az angol hatóságokat, tisztázzák ál­láspontjukat és ne hozzanak intéz­kedéseket a ciprusi törökök érde­kében a görögök kárára. „Nem elég az, hogy sir Hugh Foot kormányzó tagadja, hogy el­fogultságot mutatnak a török ki­sebbséggel szemben. Ezek a ta­gadó kijelentések nem fogják meg­győzni a görögöket. Túl sok bizo­nyíték van, amely hangosan be­szél. Például az BOKA illegális, a török földalatti mozgalom viszont nem. Miért? Az athéni rádiót za­varják. Az ankarai rádiót, amely­nek hangja legalább olyan gyújtó hatású, nem. Miért?" A lap ciprusi tudósítójának cik­:os­Befejeződtek Kasszer és Titó tárgyalásai A Tanjug jelentése szerint Bri- omi szigetén befejeződtek Nasszer és Titó tárgyalása). Ugyancsak befejeződtek Kocsa Popovics jugoszláv, Mahmud Fav- zi arab és Averoff görög külügy­miniszter megbeszélései. „A tár­gyalások során fontos nemzetközi kérdéseiket vitattak meg, melyek mindhárom országot érdeklik — hangoztatja a Tanjug jelentése. két közli, amely azt állatja, hogy az angol biztonsági erők koránt­sem tettek olyan megtorló intézke­déseket a ciprusi törökök ellen, mint amilyeneket a görögökkel szemben foganatosítottak. Újabb halálos áldozatok Cipruson A Ciprus déli részében fekvő egyik görög zárda ellen ismeret­len fegyveresek csütörtökön este támadást intéztek. A támadók lö­vésekkel és késszúrásokkal kél személyt megöltek. A nyomtala­nul eltűnt merénylők a helyszín­re sietett falusiak állítása szerint törökök voltak. Limasszolban csütörtökön este kézről-kézre jártak az EOKA röp­lapjai, amelyben a Ciprus füg­getlenségéért küzdő szervezet fel­szólítja a Ciprus valamennyi vá­rosában és községében a török negyedben lakó görögöket, tartóz­kodjanak otthonaikban. „Tudni akarjuk, vájjon Foot kormányzó, a főbandita, meg tudja-e fékezni a török csavargó­kat. Ha nem, akkor magunkra vállaljuk Ciprus görög lakosságán nafc megvédését, a rendelkezé­sünkre álló valamennyi eszköz­zel" — hangzik a röpirat szövege. Libanoni helyzet A Reuter tudósítója jelenti: A felkelők és a kormány erői csütörtökön a tripold olajfinomító •közelében, ahol az iraki olajveze­ték végállomása van, tűzharcot vívtak. Az olajfinomító és a cső­vezeték működése azonban zavar­talan maradt. Az ország minden részéből ér­kezett jelentés szórványos tüzelé­sekről és magáiban a fővárosban is folytak kisebb harcok. Szaev Szalam, a felkelők beiruti vezetője csütörtökön visszautasí­totta azt a feltevést, hogy Cha- moun elnök szeptemberben törté­nő lemondása a megegyezés alap­jául szolgálhat. Kijelentette: „Azt akarjuk, hogy azonnal mondjon le.” A bagdadi egyezmény moha­medán országainak jövő hétre ki­tűzött isztanbuli találkozójáról Szalam csak annyit mondott: „Nem törődünk azzal, hogy mit határoznak. Mi folytatjuk a har­cot." Orosz nyelvtanfolyamot indít a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége Az MSZBT Békés megyei elnöksége orosz nyelvtanfolyamot in­dít iskolán kívüli oktatás formájában, felnőttek részére. A tanfolya­mot alapfokú, középfokú és felsőfokú rendszerben szervezik. A tanul­mányi program szerint körülbelül ezer orosz szót sajátítanak el a hallgatók, írás, olvasás, fordítás és beszélgetés alapján. A tanfolyamokat a járási, városi elnökségek, iUetve a megyei el­nökség szervezi, tanfolyamonként 15—20-as létszámmal. Minden hallgató félévenként előre tandíjat fizet, egy évre körül­belül 120 forintot. A járási, illetve párost elnökségek legkésőbb au­gusztus 1-ig küldjék meg terveiket a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Békés megyei elnökségének. Jelentkezni lehet a járási, városi elnökségeknél, illetve a Ba­ráti Körök vezetőinél. A mérsékelt politikusok időköz­ben folytatják a kísérletezést, hogy olyan elnökjelöltet találjanak, a- ki mind a két fél számára elfogad­ható és akit a parlament július 24- én megválaszthat. Walter Lippman a libanoni helyzetről Waiter Lippmann a New York Herald Tribune legutóbbi számá­ban hangsúlyozza, hogy az ENSZ- megfígyelők libanoni helyzetjelen­tése lehetetlenné tesz miden ürü­gyet arra, hogy angol—amerikai e- rők fegyveresen beavatkozhassa­nak a libanoni polgárháborúba. Nincs semmi alap a beavatkozásra, történjen ez akár Chamoun elnök kénesére, akár azoknak az ígére­teknek alapján, amelyeket a li­banoni erők kapott, akár az ENSZ alapokmány 51. cikkelye, vagy pe­dig az Eisenhowen-doktrina vala­miféle értelmezése alapján. A je­lentés legfőbb tétele az, hogy a harcok polgárháború megnyilvá­nulásai, ennélfogva a jelentés ele­ve elítéli akár az angol ejtőernyő­sök, akár az amerikai tengerész- gyalogság eseteleges partraszállá­sát. Természetesen Chamoun bará­tai és maga az elnök is cáfolni próbálják az ENSZ jelentését.” Lippman ezután rámutat: a liba- nemi hadsereg maga is kizárólag arra szorítkozik, hogy feltartóztas­sa a felkelőket, de nem hajlandó elfojtani a felkelésit. A libanoni hadseregnek ez a magatartása iga­zolja az ENSZ főtitkárának és megfigyelőinek azt a véleményét, hogy valóságban Libanon népe áll szemben Chamoun elnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents