Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

IBS*, július 11., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPtJSAG 3 Jlfa már nem kell restelkedniük * A gyulai Béke Tsz 386 hold szántója és ugyanennyi legelő­je 20 kilométeres körzetben 3 helyen van, s az egyes üzemegy­ségek megpróbálkoztak küVön- külön gazdálkodni. Egyaránt be­rendezkedtek növénytermelésre és állattenyésztésre. Ennek foly­tán szétaprózták a tagság erejét s így mindenhová jutott 1—2 tag, akiknek munkája szinte elve­szett az 50 hold kukoricában, vagy éppen az 5—6 hold répában... •Határuk elgyomosodott, egyre kevesebb termést arattak. A szövetkezetiek restellték magukat, de nem találták meg a felaprózott terület egységes ös­szefogásának módját. így nem csoda, ha a tagság egyrésze egyre jobban elveszítette önbizalmát. Jól látták ezt a párt városi bizott­ságán és a tanácsnál is. Ezért egy kiválóan képzett mezőgazdasági szakembert küldtek a szövetkezet­be. Kiss Antal agronómus alig egy hónapja került a szövetkezetbe, munkájának máris eredményei vannak A betakarítás szervezésében i­í aktívan közreműködött. En­nek tudható be, hogy az őszi ár­pát csaknem szemveszteség nél­kül kombájnnal aratták le. A 20 holdról 3 és fél vagon szemet nyertek .ami mígfelel 17.5 mázsa hoklankénti termésnek. Az őszi árpa talaját nyomban előkészítet­ték más 'jdvetéshez. Húsz hold si­lókukoricát és a később learatott búza helyére 5 hold kölest, 30 hold édes-Szudán i füvet vetnek. Kell a takarmány télire. A közelmúltban vásároltak 18 továbbtenyésztésre alkalmas üszőt, így jövőre 28-ra növelik a tehénlétszámot. Ezen kívül a marhahízlalásból szeret­ek pótolni az aszály miatt elő­irt terméskiesés értékét- * Az állattenyésztés fellendítése érdekében a tsz-en belül átszer­vezték az iizemegy^geket. A szarvasmarhákat a Sándor-hegyi üzemegységben helyezték el, a- hol akad legelő és bővebben van takarmány, min' az előző istálló­nál, Póstelek mellett. A tehenek tejtermelése igazolja ezt legjob­ban, mert három hét alatt a 35— 42 liter tej helyett ma már 55— 60 litert fejnek. A tagság ezért kedvelte meg az agronómust. Látják, hogy Kiss Antal József az ő érdekükben dolgozik, ami a közös gazdaság becsületét nemcsak a szövetkezet tagjaiban szilárdítja meg, hanem a szomszédos egyénileg gazdálko­dókban is. Jelentés a földekről 600-700 hold másodnövényt vetettek eddig a szeghalmi járásban Jól halad az aratás a járás va­lamennyi községében. Eddig a kalászosok 50 százalékút learat­ták s az időtől függően a jövő héten a termelőszövetkezetek is és az egyéniek is befejezik az avatást. A búza terméseredmé­nye az időjárás ellenére a ter­melőszövetkezetekben holdan­ként 7—8 mázsa, az egyénieknél viszont csak 3—i mázsa, őszi árpa holdanként 11—12 mázsát fizet a termelőszövetkezetekben, de az egyénieké 4—5 mázsánál nem igen lesz több. Az aratással párhuzamosan halad a tarlóhán­tás és a másodnővény-vetés. A járás területén, mintegy 600— 700 hold másodnövényt vetet­—o A héten több tsz fejezi be az aratást a szarvasi járásban Ezen a héten több termelőszö­vetkezet befejezi az aratást a szarvasi járásban: Szarvason a Bem és a Dózsa Termelőszövetke­zet, Kondoroson a Dolgozók Ter­melőszövetkezet. Az egész járás területén ezen a héten 90 száza­lékig learatják az őszi és a tava­szi kalászost, a zabot kivéve, A cséplőgépek már a határban van­nak a rajon-terv szerint s amint befejeződik az aratás, megkezdik a cséplést. Ebben a járásban is több mázsás különbségek lesznek a termelőszövetkezetek és az .ar gyéniek terméseredménye közt. Búzából a termelőszövetkezetek 9—18,-mázsát, az egyéniek 5—6 tek, főleg takarmánykeveréket, rövidtenyésztésü kukoricát. A tarlóhántást azonban csak a termelőszövetkezetek szorgal­mazzák, az egyéniek, csak köz­vetlen a vasút melletti terhieket szántották fel. A járásban ka­pásnövények az eső hatására igen jó termést ígérnek. Különö­sen a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet cukorré­pája szép, melyről 200 mázsá­nál is többet várnak holdanként. Ä növényápolást mindenütt be­fejezték. Egy-két nap múlva megkezdik a hordást és a jövő héten minden községben meg­kezdik a gabonák cséplését. mázsát aratnak holdanként, őszi árpából pedig 4—5 mázsával ta­karítanak be többet a termelőszö­vetkezetek. Különösen jó a ter­mésátlag őszi árpából az örmény- kúti Petőfi Termelőszövetkezet­nél, 16 mázsa holdanként, vala­mint a kondoros! Magvető Ter­melőszövetkezeteknél, ahol hol­danként 16 mázsán felüli átlagter­mést értek el. A tarlókat folya­matosan szántják, s a takarmány- szükséglet biztosítására a járásban eddig mintegy 250—300 hold má­rasztjai már befejezték az őszi árpa aratását. Jelenleg a búzát a- ratják és e héten befejezik. A járás kötött talaja és a mostoha időjárás miatt a terméseredmé­nyek nem érik el a szeghalmi, vagy a szarvasi járásét. Búzából 6 mázsás átlagot, őszi árpából 8-9 mázsás átlagot takarítottak be. A gyomai Uj Élet Tsz ben aratták a járás legjobb őszi árpáját, mely 11 mázsát fiaetet holdanként. Bú­zájuk is a legjobbak közé tarto­zik, holdanként! átlaguk 8 mázsa. Tavaszi árpájuk viszont a jelen­legi viszonyok közt a járásban valósággal ritkaságszámba megy, 1« mázsát várnak holdanként, míg másutt alig-alig adja meg a 1—5 mázsát. A jövő héten ebben a járásban is megkezdik a cséplést. Halad a tarlóhántás és eddig több mint 600 bold másodnövényt ve­tettek. Brigád permetezi a burgonyát Tótkomlós határáb^T'a megyei tanács felhívása után két nappal kezdték meg a 91 hold burgonya­vetés porozását, permetezését a kolorádóbogár ellen, A késést a két helyről kapott rendelet félre­értése okozta. Hétfőn aztán nagy lendülettel láttak munkához. Két nap alatt 9 mázsa DDT porozó­szert vittek ki a tsz-tagok háztáji burgonyáik és az egyéniek kis parcelláik porozására. Munkához látott a községi tanács öttagú per­metező-brigádja is, amelynek 20’ kiló Holló-10 ipermetezőszer áll rendelkezésére. A brigád pénzért dolgozik s megpermetezi aaokét is, akik még késve sem permete­zik meg burgonyavetéseiket. £> zeknek a termelőknek nemcsak a permetezési díjat, hanem bírsá­got is kell fizetni. *■--------------------------• A lig néhány napja hívta össze a párt járási bizottsága a sarkadi járás két gépállomásának (Sar­kad, Mezőgyán) igazgatóit, párt- titkárait, s vitatta velük meg a járás termelőszövetkezeteinek munkáját, a közös gazdálkodás- sodnövényt vetettek főleg termelő- j óan elért eredményeket, a gép­állomások belső helyzetét és az elkövetkezendő időszak legfonto­sabb tennivalóit. A pártbizottsá­gon lefolytatott vita után a részt­vevők Szövetkezet-fejlesztési problémák a Sarkadi Gépállomás körzetében tanyavilág legeldugottabb részéi­ben is megtartják. szövetkezetek. Tíz mázsás tavaszi árpa termés a gyomai Új Élet Tsz-ben A gyomai járás termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó pa­Veszéiyesen terjed az aranka a tótkomlósi határban Tótkomlós határában veszélye­sen elterjedt az aranka, nemcsak a lucernások ban, hanem az ut­cák árokpartjain, terein és a vas­úti töltés két oldalán is. Az aran­kát irtják a termelőszövetkezetek és a tanács permetező brigádja. A Viharsarok Tsz 10 hold lucerná­jából másfél holdnyi területen már csak szántással lehet kiirtani a káros folyondárt. Más helyeken sárga méreggel igyekeznek ki­pusztítani. Az aranka irtására ed­dig 25 kiló sárga mérget használ­tak fel. A tanács mezőgazdasági csoportjának július 8-án jelentet­ték, hogy a Tótkomlós határát át­szelő vasútitohést is több helyen megfertőzte az aranka. A tanács, kétnapos határidőt adott a MÄV- nak, ha nem intézkedik, akkor a MÁV terhére a községi tanács ir­tatja ki az arankát a vasúti töl­tésről.-$*­Tizenkétezer naposcsibét osztott ki a mezöhegyesi földművesszövetkezet Mint megyeszerte mindenütt, Mezőhegyesen is nagy volt a ke­reslet az elmúlt félévben napos­csibéből. Az egyénileg gazdálko­dók és a háztartásbeli asszonyok 12 000 naposcsibét vittek ki a határozótól hoztak a gépállomásod poíitíta’i munká­jának megjavítására. Ennek meg­valósítására mind a két gépállo­más pártszervezete intézkedési tervet dolgoz ki, hogyan segítik majd a termelőszövetkezetekben és csoportokban a gazdasági mun­kákat. A Sarkadi Gépállomáson a ki­váló eredmény megszilárdítására, az 1958. évi terv teljesítésére, a gépállomás pártszervezete aktív munkához látott és ma már, mint Tóth Imre mérnök műhely- vezető mondotta; bátrabban, bírá­ló légkörben élnek a gépállomás kommunistái. Vitathatatlan, hogy felelősséget éreznek ezek az elvtársak a rájuk bízott feladatokért. Tudatában vannak annak, hogy a termelőszö­vetkezetekben elért termelési e- redménvek alapfeltételeit ők biz­tosítják. És ma, amikor a sarkadi Lenin, a Dózsa és a Kossuth Tsz- ekben a tagság egyre jobb terme­Területükön jócskán akad ten­nivaló, különösen a 6—8 éves kö­zösen gazdálkodó tszcs-kben, úhol több helyen súlyosan megsérti a tagság az alpszabályt, szinte kon­zerválódott a lóval rendelkezők igauzsorája és az egyénileg gaz­dálkodás. De jut idő a termelő- szövetkezetek fejlesztésének e- gyenes útra térítésére is. A tsz-ek tagsága között, külö- nÖ3f,p,a jpl gazdálkodó Lenin, Dó­zsa és Kossuth szövetkezetekben ' ajz, ptóisisetekben az a hangulat alakult ki, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése könnyű­szerrel megoldható, mert a köz­ségi tanács különböző adminiszt­ratív intézkedésekkel hozzájárul ehhez. Ez helytelen. Ha ezen az úton járnak, akkor lépten-nyomon megsértik a szövetkezetek fej­lesztésében oly’ sokat hangozta­tott önkéntesség elvét. Ezzel egy- időben lerombolják a termelési kedvet, a biztonságot, amelyet ?. múlt évben már sikerült visszaél lítani. De miért választanák ezt az u tat? Rendkívül káros lenne az egész szövetkezeti mozgalomra, ha ilyen, módon alakulnának az új termelőszövetkezetek. Ezt a munkát agitációval kell csinálni. Igaz, hogy így nehezebb, de célra­vezetőbb. A tszcs-k tagjainak egy része, különösen azok az emberek, akiket a lóval rendelkezők ki- uzsoráznak, szívesen alakítanának új tsz-t, vagy csatlakoznának va­A nagyüzemi gazdálkotfas a jövő útja - mondották a szeghalmi egyéni dolgozók (Tudósítónktól) Július 6-án, vasárnap délelőtt Szeghalmon több mint 50 fő lá­togatott el Füzesgyarmatra, ahol a Vörös Csillag és Aranykalász Tsz gazdálkodását tekintetek meg. A küldöttséget Megy esi Gyula, a szeghalmi tanács elnökhelyettese vezette. A látogatók először az Arany­kalász Tsz sertéshizlaldáját néz­ték meg, majd az elmúlt évben ta'ajjaví.ott földön termelt cu­korrépában gyönyörködtek. A tsz elnöke elmondotta, hogy a talajjavítás következtében kai holdanként 180 q termést várnak, holott azelőtt ez a föld nem volt jó termő. Azután a gazdaság állatállo­mányát nézték meg. Utána a Vö­rös Csillag Tsz nagyüzemi gaz­dálkodásában gyönyörködtek, a- hol még vasárnap is folytak az aratási munkák. A kender és ku­korica vetésekről a látogatók megállapították, h( iy az ország­ban kevés helyen lesz ilyen jó t*r- més, mint itt. Csermák Ferenc és Szűcs And­rás szeghalmi egyéni parasztok elmondották, hogy a látottak u- tán csak a nagyüzemi gazdálko­dásban látják a jövő mezőgazda­ság útját. földmüveeszövetkezetből, de vit­tek volna mégegyszer ennyit is, ha kapnak. A kivitt csibékből 20 mázsára kötöttek szállítási szer­ződést a földmüvesszövetkezettel. A leszerződött csibék szállítását már meg is kezdték. Elsőnek Gá­bor József szállított be 15 kiló csi­bét. Háromhónapos korukra na­gyon szépen fejlődtek: egyenként egy kiló tíz dekára. Gábor József egyébként 60 kilóra kötött szert ződést a kivitt 150 naposcsibéből. Hajdú Márton nyolc holdas egyé­nileg dolgozó paraszt sajátkelte- tésű csibéikből 100 kilóra szerzőr dött. Nagy summa üti a markát, mert a 1,10 kilón felüli csibék kilójáért 27 forintot kap. lési eredményeket ér el, akkor a gépállomás vezetői, kommunistái nem pihennek meg habáraikon, hanem új feladat megvalósítására készülnek. Gépállomásukat a kör­zet termelőszövetkezeti mozgal­mának központjává akarják ki­építeni. Erre egyébként megvan­nak a feltételek. A gépállomás dolgozóinak egyharmada párttag. A párttagság többsége: traktoros, szerelő. Az öt brigádban 25—26 kommunista dolgozik, akik min­dennap találkoznak tsz-tagokkal és egyénileg »gazdálkodó parasz­tokkal, és elbeszélgetnek a szö­vetkezeti gazdálkodás helyzetéről, a tszcs és egyénileg gazdálkodók problémáiról. Ezeket a beszélgeté­seket a jövőben kiesgyűléseken, a lamelyik meglévő szövetkezethez,, ha felvilágosítanák őket ennek je­lentőségéről. A tsz-ek szervezésében csak az a járható út, amelyen a fokoza­tosság, a meggyőződés és az ön­kéntesség elvét betartják. Aki et­től idegen útra tér, az több kárt okoz a mozgalomnak, mint hasz­nál. Ha a gépállomás pártvezetőségö helyesen mérlegeli a tennivaló­kat, akkor már most egy sor olyan dologban láthatnak tisztán, ame­lyek tudatosításával egyre széle­sebbé, egyre terebélyesebbé tud­ják majd tenni körzetükben is a tsz-mozg álmát, Thípsl Káráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents