Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
ISS*. {Alias *.. kwMí BÉKÉS MEGYÉI NÉPÜJSAG 5 Rideg Sándor Békésben Rideg Sándor író és felesége két estén át volt megyénk vendége, s beszélgetett olvasóival, - regényalakjaival. Mert regényalakjai, az emberek ültek a medgyesegyházi teremben szombaton este, de vasárnap délután, az eleki művelődési otthon klubszobájában is. A medgyesegyházi fogadtatás számszerűen is sikerült, Rideg Sándor lebilincselő szavai a hosszúra nyúlt estét is észrevétlenné tette, Sorokban Vasárnap Budapesten rendezték meg a III. országos bányász kulturális seregszemlét, amelyen a legjobb bányász művészeti csoportokban mintegy hatszáz színjátszó, népi táncos, valamint ének- és zenekari tag tett tanúságot felkészültségéről. ■ ■ -oAz Anyák Állandó Nemzetközi Bizottsága néhány héttel ezelőtt békekaravánt indított Európába. Az autóbusszal utazó asszonyküldöttség számos európai ország nő- ervezetét látogatja meg. Jelenleg Bulgáriában tartózkodnak, a napokban levél érkezett az Országos Nőtanácshoz, amelyben jelzi, hogy a békekaraván néhány nap múlva Magyarországra érkezik.-oVidekí színházainkban folyamatosan kicserélik, felújítják az élavult világítási felszereléseket. A legmodernebb technikai megoldásokat alkalmazzák a miskolci színházban. Forgószínpadot szerelnek fel és színváltozato- sabb, szabályozható világítási berendezést építenek. Korszerűsítik a nyíregyházi színház színpa- nak világítási technikáját is. A várpalotai színház, illetve műve* tődési ház peremvilágítását újszerűén oldják meg. Olt a ad A NÉPÚJSÁGOT a forró sikert, írót, közönséget egyaránt kárpótolt a korábbi zökkenőkért. Mint ahogy nincs eszme emberek nélkül, úgy irodalom sincs közönség nélkül, s fni annak lehettünk szemtanúi rövid idő alatt immár másodízben, hogyan él és megy előre az irodalom, hogyan merít erőt az író és olvasó egyaránt a találkozás élményéből. Már Medgyesegyházán is, de másnap Eleken különösképpen klnyilvánult, hogy mekkora varázsa van a személyes találkozásnak. Nem arra gondolok csak, hogy minden Rideg-könyv eltűnt a könyvárus asztaláról, mintha csak elfújták volna, hanem arra is, hogy ezután az olvasó előtt egybeolvad Rideg Sándor szava és hangja, s ha a Csongrádi kun királyt előveszi majd a későbbiek folyamán, a könyv beszélni fog neki. Rideg Sándor élő hangja mondja el majd Rideg Sándor szavait. S itt, az ilyen tapintható közelségben nagyszerű gondolatok és termékeny indítások születnek leginkább. Az elhangzott kérdés a szocialista realizmusról — bármennyire nem fedte a skatulyaértelmezést, vagy a tudományos megfogalmazást ■— nem volt véletlen. A szocialista realizmus egyik kimagasló élő magyar képviselője hiteles szavakkal, ihlettea beszélt író és olvasó legféltettebb közös kincséről. Az olvasó kérdésében félelem csengett: nem nyomják-e el a gyomok ezt a féltve őrzött, lassan növekvő, új magyar virágot. Rideg Sándor nyugodt optimizmusa a- zonban megnyugtatott: az egyetlen helyes út irodalmunkban d szocialista realizmus útja. Realizmus nélkül ma már egyáltalán nem lehet írni, szocialista realize musunk pedig a szocialista világban természetszerű. Mátay Gábor Magyarország résstvesz az ausztriai nemzetközi textilvásáron A nyugatausztriai Dombi mben augusztus 1-től 10-ig tartják meg a hagyományos nemzetközi textiláru mintavásárt. A Magyar Nép- köztársaság külkereskedelmi vállalatai az idén textilipari gépeket állítanak ki Dombirnben. Magyar műszeripari kiállítás nyílt Leningráian Szombaton magyar műszeripari kiállítás nyílt Leningrádban. A több, mint 150 kiállítási tárgy között főképp elektronikus és villamos mérőműszerek, különböző laboratóriumi berendezések és készülékek szerepelnek. 103 éves születésnapjára készül B. Nagy Lajos szeghalmi lakos (Tudósítónktól.) A szeghalmi szociális otthon egyik lakója B. Nagy Lajos, aki 1355 év szeptember 16-án Szeghalom községben született, nagyban készül a 103 éves évfordulójának megünneplésére. Kérésünkre elmondotta, hogy nagyon jól érzi magát és jó e- gészségnek örvend. Legnagyobb öröme még az, amikor minden reggel a szociális otthon kapujából végig nézi a tehenek kihajtását a legelőre, tekintve, hogy a .községnek. 32 áfifito voit tehén- pásztora. ~ A születésnapi ünnepségére a még élő összes hozzátartozóját szeretné összehívni, hogy együtt ünnepelnének az ükonokákkal. Köszönjük a MÄV figyelmességét A közelmúltban lBUSZ-von attal utaztunk mi békésiek Lillafüredre. Körülbelül 140-en voltunk fiatalok-öregek vegyese«, mindannyian egyszerű paraszti dolgozók vagy azok gyermekei, o- 1 van oh, akik most jártunk először hazánknak eme gyönyörű táján. Sajnos az idő nem viselkedett rendesen, mert esett, de annál figyelmesebb volt a MÁV békési áHotnásfőnöksége, mert kiküldte elénk Mnronyra késő este a helyi szerelvényt és így, mi dolgozók, még munkakezdés előtt odahaza pihenhettük ki a Miskolciéi hazáig tartó hosszú utazást, Köszönjük, hogy gondoltak ránk, monkásemberekre. N. I — Békés SZERZŐK ÉS KÖNYVEK------ ■— ír ——— ...amit leírok, szinte mind megtörtént... Szendrei József: Lesz még gyümölcs a fán 1956. novemberének közepén elindultam Budapestről. A nagy kíváncsiság hajtott, hogy mi történi falun. Először szülőfalum lakóival beszélgettem. Sok érdekes dolgot meséltek, de regényírásra akkor még nem gondoltam. 1957 márciusáig mindig utaztam, bejártam az egész országot, de legtöbb időt a Nyírségben töltöttem. Ott mondták el nekem, hogy az egyik nyírségi faluban a kulákok — a visszatért földesúr biztatására — kiirtottak egy szövetkezeti gyümölcsöst. Ekkor kezdtem gondolkozni a regényről. Rengeteg élményanyagom volt, s így nagyon nehezen tudtam kialakítani az egységes témát. Hiszen amit a regényben leírok, szinte mind megtörtént, de nem egy helyen. Ki kellett tehát válogatnom a legjellemzőbb történeteket és alakokat, hogy azt egy helyre — egy költött nevű faluba — mint összefüggő, egységes tárnát sűrítsem. Ugyanakkor én nemcsak ellenforradalmi történetet akartam megírni, hanem arra törekedtem, hogy az aktualitáson túl parasztregényt írjak, vagyis egy nagyon nehéz időszakban ábrázoljam egy magyar falu — azon belül egy jó termelőszövetkezet — életét. Ügy érzem, ez sikerült. Regényem paSzendrei József rasztregény, — s ugyanakkor aktuális is. Külön érdekessége —» gondolom —, hogy egyik fontos szereplője, a kilencven holdas ku- lák, — pozitív figura. Ezzel én nem a kulákságot akarom felmenteni a bűnei alól, csak azt mutatom be, hogy a kulákok között is vannak becsületes és rendes emberek. Kevesen, de vannak. Regényem június első napjaiban megjelent, s most nagyon izgulok, mert ez az első nagyobb lélegzetű munkám. Eddig csak riportkönyveim, novelláim és verseim jelentek meg. Ha az ember álmos, fáradt és beteg, rossz színben látja a világot. Már pedig a Csabától Sopronig tartó 12 órás úttól még az egészséges ember is kimerül, hát még az, akit gyógyulni küldtek az Állami Gyógyintézetbe. Mégis, mikor az autóbusz bekanyarodik a szanatóriumba, jó érzés önti el a társaságot. A tölgyerdőtől övezett parkban, kí- vül-belül gyönyörű épület lesz otthonunk pár hétre. Pirosszőnyeges, márványfalú hall, csipkefüg- gönyös foteles társalgók, tenyérnyi zöld-arany eszpresszó, 2—3 ágyas erSoproni levél kélyes szobák, szinte nyaralónak érzi magát az ember. Csak a szigorú házirepd, a kötelező pihenők, gyógyszerek, vizsgálatok juttatják e- szünkbe, hogy gyógyulni vágyó betegek vagyunk. Kik ezek az emberek és honnan, merről jöttek? Egy fiatal mérnök Győrből, segédmunkás Szolnokról, idősebb orvosnő Pestről, postáslány Nyíregyházáról, egy vékonyka, tájszólással beszélő asszony Komlóról, az ország minden tája és foglalkozása képviselve van Itt. De egyek vagyunk abban, hogy betegek vagyunk, s hogy államunk kezeltet mindannyiunkat. Nyugágyban pihenve gyönyörködöm a zöld-bársony hegyekben, a kék-selyem égben, és akaratlanul kihallgatom a beszélgetéseket. Kinek mi a baja, milyen kezelést kap, ez az elsőrendű téma. A második az elégedetlenkedők csoportja, akad ez is elég. „Unalmas” itt, nincs színes italbolt, tánc, szabad kimenő. Otthon másképpen főznek stb. Miközben hallgatom gyors, hozzávetőleges számvetést csinálok, mibe kerülne egy három-* hetes szanatóriumi kezelés, „maszek” alapon. Lássuk hát: 2 ágyas szoba, napi ötszörös étkezés á 80 forint = 1680 forint. Mindennapos orvosi vizit á 20 forint = 420 forint. EKG-, vér- és e- gyéb vizsgálatok 200 forint. Vasúti költség gyorsvonaton 400 forint, összesen 2700 forint. Vegyük még hozzá a táp- I pénzt, amit erre az időre - kifizetnek, könnyen kijön a 4000 forint. Mindezt megkapja nemcsak ; a dolgozó, de a hozzátartozója U. Illő-e hát panaszkodni, apró vélt kényelmetlenségek miatt, megbontani a rendet, kiszökni a városba és onnan részegen visszatérni? Nem hogy nem illő, de egyenesen hálátlanság. Nekünk itt most más dolgunk nincs, mint benevezni a hízókúra-versenybe. Mert ilyen is van, és aki 100 százalékig teljesíti a normát és legalább 5 kilót felszedett, távozása napján egy szép, nagy tortát kap jutalmul. Huszár Istvánná Állami Gyógyintézet Sopron, Művészregény? Kalandregény...? Murányi-Kovács Endre: A firenzei varázsló ~------- I ÍAtftserr» s zépségű leányzókká varázsolta át. Ez a varázsló művészetével, — a való világot s a lélek mélyét e- gyeden fatábla felületén megcsillanó festménnyel, de egész egyéniségével, erejével, szépségével, tudományos találékonyságával,, sőt énekével bűvölte el kortársait. Leonardo da Vinci, az ifjú Leonardo e regény hőse. Az ő útját írtam meg a Firenze környéki hegyektől a milánói hercegi palotáig, a világhír előszobájáig, — a nagy alkotások hajnaláig. Megkíséreltem ábrázolni, hogy mennyire egy gyökerűek az új, nagy művészetet teremtő indulatok és az, olyan emberiség, mely nem retten vissza veszélyeiktől, sem a valóságos, sem a lelki kalandoktól. Művészregény? Kalandregény? Mindkettő — egy véres és indulatokkal fűtött korban. Lényegében egy merész gyermek, szenvedélyes ifjú, zseniális fiatal férfi útirajza, melyet az évszázadok távolságából is beragyog a jobb, az igazabb felé törekvő emtoeT napja. És a szépség. Murányi Kovács Endre Amint Firenze szűk utcáiban, Milánó sikátoraiban, a ferdetor- nyú Pisa ódon házai mentén surranva követjük e regény hősét — különös műhelyekbe jutunk és még a teremtés titkainak világába is betekintünk. Holott „A firenzei varázsló” nem valamelyik legendás bübájosmester, aki vasból a- ranyat, kavicsból drágakövet állított elő, vagy az Arnóban fürdő gyermekeket madarakká, a néma halakat meg csodálatos énekú • Várnai Zseni: így égtem, énekeltem Csaknem ötven év költői termésének legjavát foglalja magába e két kötet. Közel ötrven éve, hogy Várnai Zseni költői pályáján elindult, miközben végigszenvedte az első világháborút, a háború utáni iszonyatos spanyoljárványt, amely legkedvesebb gyermekét vitte el, ott volt a proletárdiktatúra májusi nagy seregszemléjén, végigélte a forradalom bukása utáni éveket, a nehéz munkanélküli esztendőket, bujkálva végigrettegte a második világháború legnehezebb hónapjait, Budapest ostromát, hogy hitvallást tegyen a felszabadulás utáni esztendőkről. Várnai Zseni, a küzdelmes női sors költője;
