Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július 6., vasárnap A nagy intő példa... A labdarúgó sport világversenyén, Svédországban kudarcot vallott a magyar válogatott. Négy esztendő alatt ennyit hanyatlott volna a magyar labdarúgás? Helytelen ítélet lenne ez, mint amilyen helytelen gyakorlat volt néhány évvel ezelőtt a világhírű magyar tizenegyről lemérni a magyar labdarúgás egészét. Mi, a vidéki sport szürke katonái örömmel olvastuk a magyar labdarúgó sport vezetőitől — a kudarc után — azt a kijelentést, hogy az egész magyar labdarúgó sport rendszerét új a'apókra kel) helyezni. „Elsepe rí bennünket a fejlődés“ mondta az egyik vezető Hát nem sepert el, hanem most mi maradtunk alul. — Tanuljunk t saját kárunkon, ha már idejében nem ébredtünk fel a magasságokban való járkálásunk köze- oette. Nagyon helyesen tárta fel az okokat a „Népsport’1 és tárgyilagosan bírálta az edzők felelősségét, igen, a kudarcért először is ők fe lelősek. Sajnos a nagy válogatott világra szóló sikereiből az edzők :sak anyagi előnyöket igyekeztek kovácsolni. Sajnos, legtöbbször mindent félredobtak az edzők a siker érdekében. Nem fejlődtek edzőink. A legtöbb edzőt, mondhatni . megváltóként fogadják a csapatnál. Legtöbbször kevés a tervszerű jó munka és gyors eredményeket „játékos szerzés”, „ösz- izaköbtetés”, „anyagiak juttatása” révén és nem becsületes, szorgalmas munka árán akarják elérni. — Nagyon sok labdarúgó edző -szinte minden külön előképzettség nélkül, különböző címeken szerezte meg a szerződéshez szükséges igazolványt. Nagyon kevés, szakképzett labdarúgó edzőnk váh. Ä maglévők túlságosan önhittek, fölényesen leintik azt, aki valami újat, korszerűt ajánl. Nem beszélhetünk tervszerű továbbképzésről scan. . Nagy a különbség a fővárosi ás á vidéki edzők tudása, felfogása között. Nem folyik tervszerű munka az ET-nél sem, amely csak ama volt jó, hogyha egy edzőnek munkaviszonya megszűnt, az a- nyagiak kifizetését szorgalmasan kihajtsa a sportkörtől. Hány e- sefcben vizsgálta felül az ET egv----------'STOSS----------G yulán trendezik a „Beloiannisz“ vándordíjas emlékversenyt és a II. megyel gyermek és serdülő seregszemlét A megyei úszó szövetség folyó hó 6 -án, vasárnap délelőtt fél 10 ómi kezdettel rendezi meg a hagyományos emlékversenyt Gyulán » városi uszodában. Az idén is hatalmas küzdelmek várhatók az egyes versenyszámokban. Megyénk úszói nagyon készülnek e hagyományos versenyre. Remélhetőleg jó eredmények születnek, hiszen úszóink kezdenek jó for- tháhii lendülni. Különösen az esélyes Békéscsabai Spartakusz és az Orosházi MÁV úszói készülnek nagy akarással a versenyre. Az elmúlt évek során a vándordíját a békéscsabaiak nyerték és most is nagyon szeretnék megvédeni első helyüket. Természetesen az orosházi úszók is nagyon készülnek. Küzdelmekben nem lesz hiány és kimegy a versenyre az biztosan jó versenyt és jó szórakozást mi, A két versenyt egy időben ren- 'ezi a szövetség és így mintegy 21 ersenyszám kerül lebonyolításra. egy edző munkáját, tevékenységét? Pedig sók hiányosság van az edzési rendszerek és technikai fel- készültség módjai telén is. Nagyon liberálisan történik az edzők javadalmazásának a megállapítása. Hogyan egyeztethető össze az, hogy egy kieső-félben levő NB Il-es csapat edzője kétszer annyi havi javadalmazást élvezzen, mint egy olyan húsz-harminc éve működő testnevelő tanár, akinek iskolája tíz éven keresztül az ország legjobbjai között, az első helyen végzett. A szocializmusban mindenki megkapja az elvégzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő javadalmazását, de a labdarúgó edzőink a jelenleg alkalmazott besorolási rendszere javításra szorul. Nagyon sok helyen egy-egy edző tudását abból kiindulva mérik, hogy milyen nagy összeggel akar a sportkörrel szerződést kötni. Helytelen a sportkör vezetőinej? az álláspontja is, hogy az új edzőnek gyors sikert kell elérnie. ATLÉTIKA: Gyulán 9 órakor. Megyei válogató verseny a vidéki bajnokságra. KÉZILABDA: Békéscsabán, Csányi utcai pályán 10.30-kor Bcsaibai MÁV Bocskai—Bp. Medosz nagypályás OB I-es férfi. LabdarÜGAS: Gyulán: Gyulai Medosz—Szolnoki MÁV NB Il-es. MEGYEI 1. OSZTÁLYÚ: Medgyesegyiháza—Kondoros bajnoki megismételt mérkőzés. Orosházi MÁV « Bcs. Meteor, vezeti Puskás. MEGYEI II. OSZTÁLYÚ: Gerendás—Kevermes 17 órakor, vezeti Dudás. Barátságos mérkőzések: Mezőhegyes! Medosz—Ferencvárosi öregfiúk 17.30-kor. vezeti Járást. Szövetkezeti sportbajnokság: Békéscsabán 9 órától Építők stadionjában labdarúgás, atlétika, röplabda, kézilabda.-----------4 □ ►----------J úlius 6-i kézilabda műsor Csányi utca 10 órakor: Bcs. MÁV Bocskai—Bp. Traktor NB I. férfi. Meteor pálya 11 órakor: Bcs. Kötöttárugyár—Hvhelyi Textil női területi bajnoki minden áron, pedig jól kell tudnia mindenkinek, hogy egy edző működését 2—3 év alatti elvégzett munka utáni eredményeivel kell mérni. Nagyon sokat ártott a magyar labdarúgásnak az állandóan változtatott bajnoki rendszer is. Ez bizalmatlanságot áraszt a vezetők felé és a sportköri munka kapko- dóvá válik. Ideje lenne egy széleskörű vita elindításánál? az egészséges bajnoki rendszer kialakítása érdekében, amelyet azonban nem volna szabad gyakran változtatni. Amikor a labdarúgó VB eredményeit olvassuk, kétszeresen sajog a mélyen vágott sebünk, de vigasztaljon az a tudat, hogy a magyar labdarúgásunk új alapokra lesz fektetve; csak így érhetünk el tartós eredményeket és nem pillanatnyi sikereket, amelyek mindig mebosszúlják magukat. Mi vidékiek rtiohó szomjúsággal várjuk a labdarúgó vezetőink intézkedéseit labdarúgásunk érdekéÜSZÄS: Gyuláin 9 órakor megyei úszó- versenyi--------------«--------------M OZI SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—9: Legenda a szerelemről. Kezdés: b.s #, b, v.: *. «. • órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—6: Fecske küldetése. K.: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7, fél 9. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Július 3—6: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: 6. 8. v.: 4. 6. 8 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Július 4—7: Polónlai express. K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4, fél 6, fél 8j PETŐFI MOZI, GYULA Július 3—6: A bigámista. K.: h.: 6. 9, v.: 4, 6, 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Július 3—6: Éjjeli őrjárat. K.: h.: féle, fél 8, v.: fél 4, fél 6. fél8. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Július 3—6: A 101-es sas. Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. TANCSIfcS MOZI, SZARVAS Július 3—6: Patkány fogó. Kezdés h.: 7. v.t 3. S. 7 órakor) SZABADSÁG IVIOZI, GYOMA Július 5—7: A feleség. K.: h. 8, v.: 4, 6, 8. BÁSTYA mozi, békés Július 3—6: A vörös kocsma. K: h- fél 6. fél 8, v: féi 4, fél 6 fél 8. PETŐFI MOZI. SARKAD Júl. 5—7: Becsületrablók. Kezdés: h 6. 8 v. 4. 5. 8 VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Július 5—7: Csendes otthon. ADY MOZI. SZEGHALOM Július 5—7: Örök visszatérés. Kezdés- tv: 8. v.: 4, « és 8 órakor* ben.-------------------------4^,*.-----------------------V a sárnapi sportm űsor KÉT KÖNYVRŐL Szendrei József: Lesz még gyümölcs a ián Molnár Géza: Hullámverés Az ellenforradalommal foglalkozó és lassan örvendetesen sok kötetre szaporodó epikus művek közül a legérdekesebb kettő került elém: Molnár Géza és Szendrei József könyve. Érdekesek csak azért, mert térben és időben szinte kiegészítik egymást. .4 Hullámverés az előzményekkel és a kialakulással foglalkozik. A Lesz még gyümölcs a fán pedig a kirobbanással kezdődik és az utolsó gyűrűzésig tart. Az előbbi Budapesten, az utóbbi Nyírheté- den, az ország másik pólusában történik. Az elsőnek értelmiségi,« másodiknak paraszti a háttere. Molnár Géza könyve, a Hullámverés írójának első hosszabb lélegzetű epikus műve. Van benne valami meghökkentő: sokat ígérő, de nem sokat jelentő próbálkozások után egyszerre vérbeli regényírói igényekkel megírt könyvvel áll elénk. A hitelességgel azonban már baj van. Az író nem volt idehaza az ellenforradalom idején, s emiatt másodlagos az élmény, konzervdoboz-szagú kissé a levegő is. Ál-ellentétek csapnak össze, a valódiak meg elszürkülnek, lehetőségek maradnak kihasználatlanul. A nagyszerű mesterségbeli tudás, az érett íróknak is becsületére váló irodalmi rutin sem tudja életre, teljessé kelteni. A cselekmény rendkívül pergő, izgalmas, a szereplő személyek mögé reális alakokat is képzelhetünk néha — Verő Gusz ávban Aczél Tamás szomorú figurája elevenedik meg, — ez azonban csak aláhúzza és elmélyíti az egész másodlagosságát. Nem azt akarom mondani ezzel, hogy nem az történt Kéri Endrével, amit az író megír — ezt sajnos 1956 igen szomorúan erősíti —, hanem csupán azt, hogy úgy, ahogy Molnár leírja, logikus lehet, de hiteles nem. A Kéri Endréket nem, józan meggondolások, nem határozott vívódások összegezése hajította az ellenforradalom karjaiba, hanem elsősorban a felkr. csőit emberi érzések vihara és a felelőtlen demagógia. Molnár látja mindezt, de a fontossági sorrendet felcseréli, s Kéri Endre ezért lesz ködös és néhol irreális is. Ági. a feleség a legközelebbi és leg- rokonszenvesebb. Bátor és határozott, helyesen ismeri fel a helyzetet és habozás nélkül dönt. A vívódás nála hozza meg a logikus eredményt: aki mérlegel, az csak az ő álláspontjára juthat. Hédi gyökértelen, de gyökértelensége a kommunista értelmiséget, Zentai Róbertét vádolja, aki határozatlan, a döntő pillanatban habozik és a végső lejtőre taszítja feleségét. A többi alak, Lipták, Méhész, az öreg Petrovácz létező, de kissé túl elvonatkoztatott figurák. Petrovácz és Kovács Miklós alakja egyébként hálás, de kihasználatlanul maradt lehetőség. Nem célja — nem is lehet — ennek a néhány sornak, hogy a regény kapcsán mindenről beszéljen. Tény, hogy Molnár Géza könyve a legjobb alkotások közül való, amelyek a magyarországi ellenforradalommal foglalkoztak. Hogy célját mégis csak részben éri el, az elsősorban az élmény másodlagossá- gán múlik. A másik könyv szerzője Szendrei József. Ez az írása bemutatkozó íráshoz képest stílusos, nagy szerkesztésbeli képességről és remek ábrázolási módról tanúskodik. Szendrei azonban a ló túlsó oldalán van: Míg Molnár regényének cselekményénél a kuliszák mögött, a háttérben élt csak a párt (néha bántóan a háttérben) Szendrei regényének cselekménye viszont szinte a községi pártvezetők életéhez szolgáim hátteret. Szendrei alakjai sablonosabbak, mint Molnáréi. Szendrei ezenkívül adósunk a két pólus, a termelőszövetkezet vezetői és az ellenforradalmárok között álló, végeredményben az emberek számszerű többségét kitevő paraszti rétegek ábrázolásával. Tess ugyan erre egy erőtlen kísérletet Calgácsi Lajos és Donáth János személyével, de mindkét alak beleolvad a háttérbe, ahol Csörsz árulása is rejtélyes. Mindezek ellenére Szendrei képe teljesebb. Kevesebbet markolt, mint Molnár, de azt jobban át tudta fogni. Alakjai megformálásánál ugyan nagyobb gonddal is járhatott volna el, egy-két jellem azonban Így is kiválóan sikerült. Érdekes módon ezek inkább az ellenforradalmárok közül kerültek ki: Hetédy, Vadász Attila, Gém Elek a- lakja cselekedeteiknek minden mozgató oka teljesen világos. Szendrei többsíkú ábrázolásmódjárra jellemző, hogy Novák tisztelendő személyében a klérus is színre lép, mint politikai tényező. Halványát és óvatosan, de megjelenik, hogy adott pillanatban az élre állhasson. A párt tetszhalálára is megtalálja a helyes magyarázatot és ez a magyarázat vád a szektarianizmus, tömegektől elszakadt vezetési módjára, de vád a Nagy Imre fél2 kapituláns árulók, pártbomlasz- tók tevékenységére, akik akkor árutok el a pártot, amikor az egységre a legnagyobb szükség lett volna. Szendrei könyvének azonban szenvedélyes és rokonszenves hangja mellett Is igen nagy hibája, hogy a képet kissé túlrajzolja. A frontok az ellenforradalom alatt falun sem voltak olyan világom sak, a kép falun sem volt olyan idillikusán egységes, mint azt. Szendrei állítja. Mindent egybevetve: Molnár műve nagyobb igényű, szövevényesebb, )óbban megformált és egyenletesebb alkotás, mint Szendrei. Szendrei viszont Molnár fölött áll szenvedélyesség, tisztánlátás és állásfoglalás tekintetében. Molnár bemutat, Szendrei magyaráz elsősorban. A kép biztató, két jelentős irodalmi alkotás művészi színvonalát tekintve is igényesen foglalkozik az ellenforradalommal. MÁTAY GÁBOR, a TTIT megyei irodalmi szakcsoportjának tagja.
