Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
♦ BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 195*. július 1, kedd Összefogással le lehet küzdeni a nehézségeket ' rasztok sokat vártak tőle, állandóan figyelték a tsz-tagok életét, munkáját. S mi lett az eredmény? A belépni szándékozóknak is elment a kedvük a belépéstől. A gyenge vezetés miatt. így mondja ezt el C sétán Mihály, aki 1948 óta tsz-tag: — A munka ment is, nem is. A munkafegyelemmel is nagy baj volt. Megkezdtük délelőtt tízkor a munkát, abbahagytuk délután 4—5 óra körül. Aztán meg — csavarint egyet a szófonálon — jöttek a járástól, hogy a föld arányában ennyi és ennyi állatot kell beállítani. Kötelező volt, hogy „ezt csináld, így csináld”. Pénz nem volt, kölcsönöket vettünk fel. Eladósodtunk. Minden esztendőt deficittel zártunk... Még az ellenforradalom előtt kezdtek hozzá egy nagy gazdasági épület építéséhez a tsz udvarán. Az épület már áll. Bár ne állna! A kőműves „hozzá nem értéséből” a tető balra dől. Le kell bontani az egészét. Micsoda plussz kiadás! Örökségül hagyták a Kossuthnak. Ez a tsz 23 taggal 380 hold elég jó földön alakult meg. Nagyobbrészt azokat a tagokat vették fel, akik a régiben jól dolgoztak. Ennek a tsz-nek már jobban áll a szénája, mint elődjének. Cséfán György elnök biztos kézben tartja a vezetést, ami már meg is látszik. Tavaly búzából 8 mázsás átlagtermésük volt, az egyé- ■ßieliheß,''2v‘(’) mázsá7'Tavaszi árpából így alakult az arány: tsz 5 mázsa, egyéniek 2 mázsa. Tehát lényegesen jobb a termésátlag a tsz-ben, mint az egyénieknél. Tavaly 42 forintot adtak egy munkaegységre. Jelenleg 105 juhuk van, 14 anyakoca és 7 ló. A tsz, az emberek megállapítása szerint, most már elég jól dolgozik, de vannak még hibák is szép számmal. Itt van például a havonkénti pénzben! részesedés. Cséfán Mihály azt mondja, hogy december óta nem kaptak havonként pénz- Suth Tsz, 1948-ban alakult. A pa- ben egy fillért sem. Ezt észreve----------------------------------------------------K lubszobák, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések az „építőipari munkásszálláson — Egyetlen község sem volt úgy elmaradva, egyetlen község sem kapott annyit a sarkadi járásban, mint Méhkerék — mondta Bagi Sándor elvtárs, a járási tanács elnöke, amikor arról kérdeztem, hogy mi változott, s mi maradt a régi ebben a nagyrészt román nemzetiségű határmenti kisközségben. — Villanyt, kultúrházat, iskolát, új tanácsházát, új járdát, artézi kutakat kaptak, de a föld, a szikes, lapáiyos föld az ma is a régi. Egy főre még egy hold sem jut... A szik ma is uralkodik — 667 holdon. A méhkeréki határ földterülete 2800 katasztrális hold, ennek negyedrészén ma sem terem egyéb kaíángkórónál, szúrókánál, száraz fűnél. Ahogy mondani szokás: még a bukfencet is kiveti magából. De a többj sem hajt „rózsás” hasznot. Bogyó Tivadar tanácselnökhelyettes keserűen mondja: — Irtó lapáiyos, vizes talaj. Ha eső van, egy hétig áll a víz, aztán becserepesedik. A búza nem nő, — a nyúl is kilátszik belőle. A kalászokban két-három mag árválkodik. Ha ezen a nyáron két és fél mázsás termés lesz búzából, árpából, akkor elégedettek lehetünk... Ez a határ pusztulásnak van ítélve. — Hogyan lehetne segíteni? Erre nehéz válaszolni. — Csak társulással... talán. A „talán” még bátran, hangzik, de a „csak társulássál” már 'bátortalanul. Itt a hiba. — Nálunk egy társulást megvalósítani nagyon nehéz. A szegényparasztok ma is ragaszkodnak a nadrágszíjj-parcellákhoz. Valóban, a méhkeréki paraszt- ember szereti a földet, küzd, dolgozik, hogy minél többet jövedelmezzen, de az eredmény a legtöbb esetben elmarad. Amolyan „kár a gőzért” munka ez. Égy tsz van a faluban, a KosHazánkban, a mintegy 250—300 építőipari munkás-szálláson, jelentős összeget fordítanak kulturális célokra. A mintegy három és félmillió forintos állami támogatáson kívül a szakszervezet mintegy kétmillió forintot költ az idén a művelődési lehetőségek biztosítására. Hozzájárulnak még ehhez az egyes vállalatok is. A kulturális célokra fordítható összegből jóformán minden jelentősebb helyen úgynevezett területi művelődési házakat tartanak fenn az építőiparban. Budapesten ilyen például a Rózsa Ferenc és 1 Metro otthon. Ezek legfontosabb feladata a munkásszállásokon élő dolgozók kulturális nevelése. A területi művelődési házak kezelésében mintegy 160 keskenyfilm- vetítőgép van és 25 könyvtár működik 320 000 kötetnyi könyvál- | lománnyal. A vetítőgépekkel sor- rajárják a munkásszállásokat. A Metro művelődési ház 20 mozigépével egy hónap alatt több, mint ezer előadást tartottak. A 25 területi könyvtár könyveiből meghatározott időpontban a munkás- szállásokon is kölcsönöznek. A Kilián György építőipari munkás- szálláson például májusban 432-en mintegy 900 könyvet olvastak el. Az építőiparban 13 ismeretterjesztő csoport működik, amelynek tagjai a munkásszállásokon tartanak előadásokat. A Kilián munkásszálláson az elmúlt egy hónapban több, mint 20 előadás volt, ezer résztvevővel. Az építőipari szakszervezet elnöksége és az építésügyi miniszter rövidesen felhívást ad ki. Ebben felszólítják a vállalatok igazgatóit és az üzemi tanácsokat: fordítsanak többet saját erőforrásaikból kulturális célokra. Az tizeinek kulturális és sportcélokra szánt összegeit elsősorban a munkásszállásokon használják fel. (MTI) szik a kívülállók. Ezért is viszo- lyognak, a fiatalok nem szeretnek itt, így dolgozni. Most is csak kettő van. Zetorosok. — A legtöbb tsz-családban úgy van, hogy az apa bent dolgozik, a feleség, meg a gyerekek máshová mennek pénzt keresni, ahol minden hónapban van fizetés. Következik a kérdés: ha már a kinti parasztok látják, hogy jó úton halad a tsz, akkor miért nem keresik ott a boldogulásukat? Azért, mert a tsz-kapu a belépők előtt még nincs kitárva. Nem szívesen „hígítják” a létszámot a sovány föld rovására. Tartózkodnak attól, hogy az egyéniek nehezen művelhető földjét a közösbe olvasszák. Nem csoda hát, ha egyelőre elriasztanak o- lyanokat is, akik szívesen dolgoznának a közösben. Van egy másik út is. Alakíthatnának az egyéniek egy vagy két tsz-t is a határban, miért nem teszik hát? Pedig ami ma még nehezen menne a közösben, az holnap már könnyebben! Könnyebben, mintha a nadrágszíjj-parcellákon küszködnének továbbra is. A méhkeréki határ földjét meg lehetne javítani, de ehhez összefogás kell! Talajjavítás, mélyszántás, öntözés! Bár, igaz, nehéz az élet Méhkeréken, (nehéz az máshol is), de. összefogással, lelkesedéssel le lehet küzdeni a nehézségeket. Ebben a türelmes munkában nagy feladat vár a falu kommunistáinak munkájára és felvilágosító szavára. Pallag Róbert HÍREK Újabb „szórakozási lehetőségek“ a vonaton Szokatlan jelenségnek voltam tanúja hétfőn reggel, a Budapesti —Békéscsaba között közlekedő személyvonaton. A kocsi, melybe felszálltam, zsúfolásig telt. Óvatosan lépkedtem a kocsi belsejébe, ki- kerülve az össze-vissza nyújtogatott lábakat. Az egyik fülkében majdnem bokáig érő víztükör csillogott a padlón. Hát ez meg, hogy lehet? — csodálkoztam. Az utasok közül többen esernyőt tartottak a fejük felett. Először nem értettem a dolgot, majd több utas megmagyarázta, hogy a kocsi tetején folyik be a víz. Gyorsan levetettem a cipőmet, felgyűrtem a nadrágom szárát s átláboltam a másik kocsiba. Ez is úgy nézett ki. Lám, milyen szerető gondoskodás a vasút részéről. Azokra az utasokra is gondolnak, akik szeretnek zuhanyozni, vagy éppen horgászni. De azért jó lenne egy kicsit körülnézni és megjavítani a kocsik tetejét!... A kiváló termelési módszerek megismeréséért tapasztalatcserére utaztak június 28-án az orosházi járás tsz-einek 42 elnöke, brigádA Viharsarki Hónapok részletes programjának ismertetésére a Békés megyei Hazafias Népfront megyei irodája sajtótájékoztatót tart vezetője, párttitkára, a barcsi Vö- ; július 3-án délután fél négykor a rös Csillag Tsz-be és az országos ' első solti Szikra Termelőszövetkezetbe, Közutak karbantartására földgyalu-gépet vásárolt a Gyulai Városi Tanács. A gépet a Kaposvári Gépgyár rövidesen leszállítja. JÓKAI SZÍNHÁZ TAJELÖADAS» Július 1-én Gyomén este 8 órákon MARICA GRÖFNÖ Pusztaföldváron este B órakon SZÉLVIHAR Mi történt vasárnap? Megnyílt a Békés megyei képzőművészek IV. grafikai kiállítása / A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vasárnap délelőtt megnyílt a Magyar Képzőművészek Szövetsége Békés megyei munkacsoportjának negyedik grafikai kiállítása. Az alföldi festészet haladó hagyományait, valamint az új útkeresést is tükröző tárlaton nyolcvannál több művel — nagyrészt aquarell és gouache festményen s néhány szoborral — főként a körösvidék tájait, embereit, é- letét és hangulatát tolmácsolják a megye képzőművészei, köztük Koszta Rozália, Lipták Pál, Miklós István, Cs. Pataj Mihály, Gra- cza Ferenc, Hajdik Antal, József Dezső a képzőművész munkacsoport fiatal, új tagjai. A grafikai kiállítás — amely az őszi nagy megyei tárlat előkészítője — két hétig lesz nyitva, ■y Vendégjárás a tsz-ekben Vasárnap az esős idő ellenére is, vendégjárás volt több mintaszerűen gazdálkodó termel őszö< vetkezetben. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-be mintegy hetvenen látogattak el a kertészszigeti és a vésztői egyénileg dolgozó parasztok és az alacsonyabb társulási formájú tszcs-tagok közül. A szövetkezet tagjainak életéről és munkájaVárható időjárás kedd estig Változó felhőzet, többfelé eső, nyugaton zivatarok. Mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legalcsonyabb hőmérséklet ma éjjel 12—15 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: további e- sök. ró! Csató Zsigmond elnök tájékoztatta a látogatókat, a szintén jelenlévő Rarkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett elnöke pedig saját szövetkezetének tapasztalatait ismertette, majd határszemlére mentek. A vendégek meggyőződhettek a nagyüzemi gazdálkodás számos előnyéről, így például láthatták, hogy az egykor csupán gazt termő szikes földeken a kedvezőtlen időjárás ellenére sem lesz gyenge termés, a nagyarányú talajjavítás és gépesítés eredményeként. Elismerésüket váltotta ki az állattenyésztés, s a szövetkezet új majorjának építése is! A társasebéd után a Vörös Csillag Tsz művelődési otthonában tartották a tapasztalatcserét, Népfront megyei irodájában.-oAz elmúlt hónapban 100 ezer forintos takarékossági mozgalmat szerveztek a Gyulai Harisnyagyár KISZ fiataljai. Eddig 1000 órát töltöttek el társadalmi munkával* melyből 450-et az ifjúsági park építésére fordítottak.-oAz Országos Kamara Szí. I július 4-én este fél 6 és fél 9 <; „ kor Békéscsabán a Jókai Színházban bemutatja Bilicsi Tivadar fellépésével a Nyári kaland című 3 felvonásos zenés vígjátékot. „Békét az emberiségnek” jelszó* val délmagyarországi eszperantó találkozó lesz Orosháza—Gyopárot fürdőn július 5-én és 6-án, A ta* lálkozó első napján a kultúrműsor keretében Eugenia Kolaroba, # Szófiai Nemzeti Színház tagja t* fellép. A találkozó mindkét napján eszperantó-kiállítást rendeznek, ahol több száz eszperantó könyvet és folyóiratot mutatnaH be. MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Jún. 26-júl 2.: Az időzár Kezdés: b.: 8. 8. v.: 4. «. 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Június 26-júl. 2: Bum a katona K.: h.: fél 5, fél 7, fél 9. V,: fél S, fél«* fél 7, fél 9. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Július 2: Az őrök éjszaka titka. Kezdés: h.: 6. 8, v.: 4. 6, 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Jún. 26-júl. 1: Négy lépés a fellegekbo* K.: b.: 6. 8, v.: 4, 6, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Június 27-júl.2: Patkányfogó. K: h. fél 6. fél 8, v. fél 4, tél 6, fél 8f PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Július 2: .Yves Montand éneket. Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Jón. 39—júl. 1: Két vallomás. K.: h.: féle, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8* ADY MOZI, SZEGHALOM Július 2—4: Külvárosi szálloda, Kezdés: h.í 8, v.i 4. 6 és 6 óraborj SZABADSÁG MOZI, GYOMA Július 2—4: A moszkvai találkozó. K.: h. 8, v.: 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Jún. 30—júl. 1: A 10l-es sas K: b' fél 6, fél 8, v. fél 4, fé! 6 fél Sj VÖRÖS OKTOBER MOZI, mezökovAcshAza Július 2—1: Nyomok a hóban Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6, 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Július 2: Yves Montand énekel Kezdés h.: 7. v.< S. 6, 7 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Július 2—3: A kisfiú és a varázsló. Kezdés: h. 6, I, v. 4. 8, 8.