Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

KM. Julin* £., szotnbSi

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Több segítséget várnak az állami szervektől az endrftdi llj Barázda Tsz tagjai

—Ha a gyomai járás állami szerveinél az enciíxxi i Űj Barázda Tsz szóba keiül, csak legyintenek e- gyet. Ha segítséget kérünk dolgaink intézéséhez, a gazdálkodás bővítésére, azzal fizetnek ki bennünket, hogy a tsz önállóan gazdálkodik, csináljuk úgy, «(hogy tudjuk — mondta Csikós József, a szövetkezet elnöke.

Egy ideig hallgattam mint önti gi ez az életerős fiatalember szíve bánatát. Hallgattam, mer: rendkívül restelltem, hogy azendrődi és

c gyomai járőrei tanácstól mar hónapok óta feléjük eem néztek

A szövetkezettel csak közvetlen hivatalos kapcsolatot tartanak, azt js csak akikor, mikor a szövetkezet elnöke a közös gazdaság ü- gyes-bajos dolgainak intézésére hozzájuk fordul. Czikkely Miklós elv á/rs. a tsz pártcsoport vezetője is megerősítette az elnök által elmondottakat. sőt a tsz központjában nem is egy tag mondta el ezzel kapcsolatos véleményét.

Amint végigjártam az építkezést, e darálót, a ló-, és a szarv asmar- haistállót, a sertésszáilásl, a műhelyeket, és beszélgettem az ott '' ’gozó emberekkel, visszagcndol- í a kézlegyin ökre. A szövetkezet tagjainak lelkes szavaiból, a közös gazdaságén érzett felelősségtudatukból arra gondoltam, ba csak egy kicsinyke segítséget kapnának ezek az emberek, akkor e- zen a kötött, fekete talajon a jelenlegi eredményeiknél jóval többet tudnának felmutatni. Tapasztalatlanságuk folytán nem szerveztek kisegítő üzemágakat, s csak a növény termelésből szerzik jövedelmük jelentős hányadát. Az állattenyésztésben -nem mozognak eléggé ottherfosan. Erényük viszont a lankadatlan szcrga’om; ami azt bizonyítja, hogy a tagság megtalálta számítását a közösben. A szövet'kezetet nem második munkahelynek tekintik, hanem inde-nnapi tevékenységük legfon- abb színhelyének. Ez egyébként zá’oga elhatározásuknak is, hogy * tsz-t a járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé emelik.

Egy pillanatig sem kétséges, , hogy * tagság a jelenlegi lelkese- j elésével előbb-utóbb a jelenleginél í is szilárdabban gazdálkodik. De az a kérdés: mikorra jutnak e- főbbre egy lépéssel ? Az idén vagy pedig csak 1—2 év múlva. Ezt pedig nem lehet közömbösséggel nézni, mert nem mindegy a msző- I gazdaság szocialista átszervezése sz/m-pon iából, hogy hogyan gaz- ! dálkodnak sz vretkezeteink s mint szervez idnek ,r intaeazdaságokká. A szövetkezeti gazdálkodás színÜfreiéves feimáilásának lubfiálására készül a Békéscsaba?" Téglagyár

Ötven évvel ezelőtt alapították a Bahn Miksa és Társai Téglagyárat Békéscsabán. A gyár az államosítás időszakában 1948-ban népi tulajdonba került. Az üzem vezetősége, a pártszervezet kezdeményezésére, feldolgozza a gyár 50 éves fejlődését, a pártszervezet pedig az üzem munkásmozgalmi éleiének történetét állítja össze, veterán kommunisták emlékezései alapján. A gyár dolgozói is készülnek az ünnepségekre. Ki-ki a maga helyén, kiváló munkával járul hozzá a gyár 5ö„ az államosítás 10 évfordulójának emlékezetessé tételéhez. Az egyes üzemrészek dolgozói június 30-ig terven felül legyártottak: 1 millió 626 ezer égetett téglát, 759 500 nyerstéglát, 503 70# égetett cserepet és 2 millió 62 500 nyers cserepei

vonalának továbbjavítása érdedében igen hasznas lenne, ha a községi és járási szervek egyre több tanácsot adnának az Új Barázda Tsz vezetőinek. Nem a szövetkezet feletti gyámkodásra gondolunk, hanem hathatós segítségnyújtásra, mert ez a jelenlegi aszályos évben a gazdálkodás sokoldalú szervezéséhez nélkülözhetetlen.

Miben kérnek segítséget ezek az emberek ?

Elsősorban új üzemágak szervezéséhez. Nem látják hasznosságát a baromfitenyésztésnek, a csibenevelésnek. A marhahízlalástól idegenkednek, mert nincs pénzük. A rövidlejáratú hitelek felvételétől tartózkodnak, mert hitelről van szó. Az állami támogatás egy részét, amelyet a 3004-es kormányhatározat biztosít, nem hasznosítják kellőképpen. A szerződéses termeléssel sem foglalkoznak úgy, mint kéne. Talán emiatt alacsony a 100 hold szántóra vonatkoztatott árutermelési mutatószámúk is. mely 95 ezer forint.

Jócskán akad tehát ebben a szövetkezetben tennivaló, különösen manapság, amikor 200 ezer forint terméskiesésre számolnak búzából, árpából, zabból és még néhány növényféleségböl. És most nap mint nap azon gondolkoznak, hogyan tudnák ezt a kiesést pótolni, hogy a szövetkezet építkezését (15 vagonos magtárt) ne kelljen félbehagyni és a tagságnak is jusson annyi, amennyit terveztek.

Dupsi Károly

Sokat segíthetnek

a földművesszövetkezeti nőbizottságok

A SZÖVOSZ 1957. decemberben megtartott kongresszusa megállapította, hogy hazánkban a szövetkezés egyre jobban fejlődik és ennek nyomán napról napra mind szélesebb körben valósulhat meg a parasztság kölcsönös segítése. A kongresszus határozata értelmében a földművesszövetkezetek igen sokrétű feladatot végeznek. Nemcsak a falu áruellátásáról gondoskodnak, hanem szem előtt tartják a mezőgazdasági termelés fellendítését, a dolgozó parasztság által megtermelt termékek felvásárlását és értékesítését. A íöldművesszövetkezetek ezeket a nagy feladatokat csak úgy tudják megoldani, ha az eddigieknél sokkal jobban támaszkodnak a dolgozó parasztságra, köztük a parasztasszonyok, lányok segítségére, véleményére is.

Június 30-án ezt a fontos kérdést tárgyalta meg a MÉSZÖV megyei nöbizottsága a nőtanácsok járási titkáraival. Ezen az értekezleten a résztvevők megállapították, hogy a földművesszövetkezetek igazgatóságai mellett működő nőbizottságok már eddig is bebizonyították, hogy valóban elöbbrevivői a szövetkezeti mozgalomnak. Jó javaslatokkal, kezdeményezésekkel sokat segítettek eddig is a földművesszövetkezeteknek. A nőtoizottságok azonban még eredményesebben tudnának dolgozni céltudatos, előre elkészített munkaprogram alapján.

A nőbizottságoknak is egyik igen fontos feladata a vagyonvédelem

Számtalan példa van a megyében arra, hogy felelőtlen emberek százezreket herdálnak el a szövetkezet vagyonából. A nőbizottságoknak minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy őrködjenek a szövetkezeti vagyon felett, és leleplezzék a szövetkezeti vagyon megkárosítóit. Neveljék a szövetkezeti tagokat a takarékosság szellemében, ami nemcsak nemzetgazdasági érdek, hanem egyéni érdeke is minden egyes szövetkezeti tagnak.

Sokat segíthetnek a nőbizottságok a mezőgazdasági termelés fellendítésében is. Ehhez természetesen az szükséges, hogy jó kapcsolatot építsenek ki a termelési tagbizottságokkal, agronó- musokkal, hogy bele tudjanak kapcsolódni a termelési szerződések kötésébe, szakcsoportok és társulások, valamint tömő-közösségek szervezésébe. Ezt a feladatot különös gonddal, nagy körültekintéssel végezzék a nőbizottságok, hogy a jövő gazdasági évre ezekhez a feladatokhoz megteremtsék az előfeltételeket mind politikai, mind gazdasági téren. Foglalkozzanak egyénileg is a dolgozó parasztasszonyokkal, ösztönözzék őket a házkörüli kisállat- tenyésztésire. Szervezzenek minél több baromfinevelő és hízlalási szakcsoportot, társulást. Ez nemcsak időmegtakarítást jelent a háziasszonynak, hanem anyagi jövedelmet is és egyben segítik vele a földművesszövetkezet gazdasági erősítését.

Segítsenek a nőbizottságok , a szövetkezeti eszme elterjesztésében is

Szegezzenek múkd több mezőgazdasági jellegű szakcsoportot, vagy társulást. Helyes a Kaszaperi Nőbizo'.tság kezdeményezése, a- mely a jövő gazdasági évre már tervbe vette a kultúrnövény termelő társulások szervezését. A mő- bizottságofc kapcsolódjanak bele a tagszervezésbe, a részjegyalap növelésébe és az általuk lejegyeztetett részjegyekből vásároljanak mosógépeket, fali hengereket, e- dényeket stto., melyeket kölcsönzésekkel hasznosítsanak csekély díjazás ellenében. Ezekkel nagyban megkönnyítik a háziasszonyok munkáját és több idejük lesz bekapcsolódni a társadalmi é- lettoe. A nőtanácsokkal közösen már most kezdjenek hozzá gazdaasszonykörök, ezen belül szabás, varrás, kézimunka, csuhéjfonás és egyéb tanfolyamok megszervezéséhez, természettudományos és egyéb nőket érdeklő ismeretterjesztő egészségügyi és pedagógiai jellegű előadás sorozatok előkészítéséhez, ami egyik legjobb módszernek bizonyul arra, hogy asszonyainkat valóban egy frontba tömörítve bevonjuk a szövetkezeti életbe, és ezen keresztül a szocialista társadalom építésébe.

Kiss Rózsi Mészöv, nőfelelős--------------------©--------------------F

elhősei)!), hűvösebb idő

Várható időjárás szombat estig: felhősebb idő, több helyen eső, néhány helyen még zivatar. Időnként élénk nyugati, észak- nyugati szél, a nappali hőmérséklet tovább csökken. Az éjszakai lehűlés a keleti megyékben fokozódik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 10—13 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 19—22 fok között.

A Duna vízállása 1958 július 4-én, pénteken reggel Budapestnél 673 centiméter.

Több mint ezer kisipari szövetkezeti dolgozó, sportoló és knltúrmunkás vonul fel vasárnap a békéscsabai szövetkezeti napi ünnepségeken

Megyénk kisipari termelőszövetkezetei, földművesszövetkezetei a termelőszövetkezetekkel közösen ünnepük július 6-án a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, a világ több, mint 350 millió szövetkezőjének nemzetközi ünnepét. /

Békéscsabán a kisipari szövetkezetek e napon tartják meg fennállásuk tízéves évfordulójának nagyszabású ünnepségeit is kulturális seregszemle, sportfesztivál és egyéb rendezvények keretében.

— A kisipari szövetkezetek tízéves évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészületeiről Goldberger János elvtárs, a KISZÖV elnöke az alábbiakat mondotta.*

— Békés megye 78 kisipari szövetkezetében már hetek óta nagy lelkesedéssel készülnek a július 6-i seregszemlére. Sportolók — közöttük kisiparosok is —, a megye legjobb kultúregyüttesei, tánccsopor- lok, színjátszók, énekesek, zenekarok úgy igyekeznek, hogy vasárnap tudásuk legjavát mutassák be Békéscsabán. A megye minden részéből számos szövetkezeti dolgozó részt vesz a megye székhelyén rendezendő ünnepségeken.

Az Endrődi Cipész Ktsz valamennyi dolgozója hozzátartozóival együtt — két autóbusszal jön

be. Tótkomlósról, Orosházáról, Bé- késszentandrásról teherautókkal jönnek.

Milyen ünnepségek lesznek július 6-án?

—• Reggel 7 óra és 8 óra között a Sarkadi Földművesszövetkezet zenekara térzenét ad az 1919-esek terén. Az érkezőket a pályaudvaron fogadjuk, ahol zeneszóval a menet élén a kisipari szövetkezeti mozgalom tízéves alapító tagjaival együttesen vonulunk fel a Kazinczy utcai sporttelepre. Itt több, mint 400 szövetkezeti dolgozó,

letbe öltözött kultúrmunkás találkozik és rövid ünnepség után kezdetét veszi a sportfesztivál. Férfi és és nőd atlétikai számok, női kézilabda mérkőzések, staíétafutás, majd a megyei Szpartakusz válogatott és a kisipari szövetkezeti válogatott labdarúgó mérkőzés, zárja be a nagyszabású sportműsort

Délután 3 órakor a Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz a budapesti nemzetközi divatbemutató tapasztalatainak felhasználásával nyilvános divatbemutatót rendez a Balassi Kultúrotthomban, amelyen bemutatásra kerülnek a legújabb női és férfi rubamodellek.

A kultúrműsort a ligeti szabadtéri színpadon tartjuk meg. Erről röviden csak annyit szeretnék elmondani, hogy a vidám jelenetektől, népdaloktól, népi táncoktól, operett énekszámoktól és a magyar nótától kezdve mindenki megtalálhatja majd itt kedvenc műsorszámát. A békéscsabai dolgozókat valamennyi rendezvényünkre szeretettel elvárjuk és biztosak vagyunk benne, hogy jól fogják érezni magukat.

— Még csak azt szeretném megjegyezni, hogy a tízéves évforduló alkalmából a megyei szövetkezeti mozgalom alapító tagjai részére július 6-án kis fogadást rendezünk, ahoi szeretettel felköszönt- jiik mozgalmunk legrégibb és legkiválóbb tagjait, akiket oklevéi- jé^js^fcijikitetünk. ,

Az ünnepségeket nagyszabású bállal fejezzük be, amelyet a nemzetközi nap tiszteletére közösen rendezünk a földműves- és termelőszövetkezetek dolgozóival.

mezbe-öltözött sportoló, népvise-------------------------------■%-O

rszágos tapasztalatcsere - értekezleten vitatták meg az okányi és sarkadi földm űvesszö vetkezetek k'

társas gépi munka szervezését

Pénteken Sarkadon országos tapasztalatcsere értekezletet rendezett a SZÖVOSZ, ahol megbeszélték az okányi és sarkadi földmű- vesszövetkezetek eredményes társas géphasználat szervezését Az ország minden részéről érkező földművesszövetkezeti agronómu- sokat dr. Sipos János, az Országos SZÖVOSZ Mezőgazdasági Osztály vezetője tájékoztatta a társas géphasználat előnyeiről és szervezési féladatairól. Ezután Sajti Sándor, a sarkadi földművesszövetkezet agronómusa részletesen ismertette, hogyan szervezték meg az Okányban már elő- : zőleg jól bevált társas gépi munkát az egyénileg dolgozó parasztok részére.

Elmondotta az előadó többek között, hogy Sarkad tizenhat és félezer holdas határában csaknem hét és félezer holdon gazdálkodnak egyéniek. Ezt a területet tizenöt körzetre osztották fel. A legjobban gazdálkodók -közül körzetenként elnököt választottak s a munkák irányítását rájuk bízták. A dűlőfelelősök előjegyzésibe veszik, hogy melyik gazda hol, milyen területet akar géppel művelteim. Később megkötik a szerződéseket és összegyűjtik a gépi munka díját is. Az elmúlt évben a jó szervezés eredményeként Sarkadon háromezer hold talajmunkát végzett a gépállomás kis parcellákon.

A tanácskozáson felszólalt Veres Árpád, a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomást Főigazgatóságának vezetője, aki hangoztat* ta, hogy a tapasztalatcsere igen hasznos volt.

Délután a vendégek a Sarkadi Gépállomáson egyeztették a földmű vesszöveitkezet által készített szerződéseket. Meggyőződtek saját szemükkel, hogy Sarkadon valóban sok egyéni gazdának segítenek a traktorok.---------------»»»■■

Ü

zemi konyhán . étkeznek a kondoron Dolgozók Tsz tagjai

Pénteken a kondorost Dolgozók Tsz központjában a nyári munkák idejére a tagság kérésére ismét felállították az üzemi konyhát.

A dolgozók kérése váratlanul érte a szövetkezet vezetőit, mert a korábbi hónapokban tartott közgyűléseken szó sem volt a konyha felállításáról. Talán ennek volt betudható, hogy a vezetőség kezdetben nem igen foglalkozott ezzel a kéréssel, de ami-kor 250-en iratkoztak fel az étkeztetést kérők közé, a vezetőség nyomban eleget tett a tagság kérésének;