Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-04 / 156. szám
löt»?, július 4., péntek BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 3 MEGSÉRTETTÉK az alapszabályt — nem kapnak kedvezményt — De ha eső leit volrm! — — Egyszer a király megkérdezte a parasztot: Mi ér többet a királyi koronánál? A paraszt azt mondta: egy kiadós májusi eső. — A Bélmegyeri Béke Tszcs elnöke mondta az anekdotát, válaszul a következő határozatra : „A Bélmegyeri Béke termelőszövetkezeti csoporttól megvonjuk a csoportoknak járó kedvez- fölényeket.” — Ha nem is szószé- rint hangzik így a határozat, lényege ez. Megvonták a kedvezményt, mert megsértette a minta-alapszabályt. Hogyan, miként történt a dolog, miért sújtották a csoportot e „büntetéssel”? — Elvonták, elvonták, mit bánom én... Nem volt eső, nem tudtunk mit csinálni... Ne adjanak kedvezményt, akkor is renbe leszünk... Az elnök szavai ezek, meglehetősen ingerültek. A konyhaasztalon dobol ujjúval, míg válaszol. Nem talál szót, oszt’ azzal fejezi be: hát igen... Igen, igen, így van, a határozat megszületett, s addig váljztatni ezen nem lehet, amíg nem térnek vissza az alapszabályhoz. Mert a határozatot, annak jogosságát senki sem tarthatja igazságtalannak! Ügy igaz, ahogy van: Megsértették az alapszabályt, sőt mondhatni: nem is sokat törődtek vele. Persze, hogy az elnök, Komlósi bácsi ismeri legjobban a körülményeket. Tőle vár az ember szót is. De nem ő, hanem az asszony kezdi a vitát: •iá. Nem olyan könnyen megy ez. Azt gondolják sokan, hogy csipp-csupp és már kész is a pa- laszt a téeszcsére... Hogyis ne...! — Jól van asszony, te csak menj, adj az állatoknak... Jobban tudom én azt... — inti feleségét Gábor bácsi, mert ő akarja folytatni. — Megsértettük, rendben van. De nehéz volt nem megsérteni. Küzdelem az aranka ellen Békés halárában eddig 12 helyen találtak nagyobb arányú aranka fertőzést a községi tanács mező- gazdasági csoportjának dolgozói. Békés és Békéscsaba között az á- rokpart mintegy 700 méter hosz- szan volt súlyosan fertőzve. Ezt jelentették az útfenntartó vállalatnak, amely azonnal megpermetez- tette a fertőzött területet. A többi 11 fertőzést egyénileg dolgozó parasztok lucernájában találták. A termelőszövetkezetek lucernái e- gyál talán, vagy csak nagyon kis mértékben fertőzöttek Nincs ebben semmi ördöngösség, csupán az, hogy a termelőszövetkezetek ólom- zárolt lucernamagot vetettek, az egyénileg dolgozó parasztok viszont különböző piacokon vásárolták a magot, mondván, hogy az jóval olcsóbb. Legtöbbször azonban az a drága, ami pillanatnyilag olcsó, Jenei Gábor is megtanulta ezt, aki tavaly sajnálta a 31.50 forintot egy kiló ólomzárolt lucernamagért és Inkább Okányból vett 25 forintért. A tavaly bevetett 900 négyszögöl lucernáját most annyira belepte az aranka, hogy ki kelllett szántania. Samu Gábor, B. Szabó János és a többiek egyelőre megúszták azzal, hogy kisebb-na- gyobb lucerna területükön vegyszerrel permetezték meg az arankával fertőzött részeket. A tanulságot ők is levonták s megfogadták, hogy ezután csakis ólomzárolt lucerna vetőmagot vetnek. Hallgasson ide. Elmondom az elejétől. Már 52 óta ugrálunk ide- oda. Ment is egy darabig, de jött ez a Nagy Imre, bekiabált, csinált egy csomó veszekedést. Jól van, elment, lecsillapodtak az emberek. Ezután javult is a táblás gazdálkodós. De jött az ellenforradalom, jól megzavarta a parasztokat, és még ma is ezt nyögjük. Jöttek ide hozzám az emberek, mérjem ki a földet. Jó, mértem a földet kifele, rendben van, de mire végzek a kiméréssel, addig csoportot is alakítok, az biztos! _ ??? — Egy kis taktikával... És meg is alakult újra, vagyis fel sem bomlott... Most meg jött az időjárás. Mit tehettem? Azt mondtam az embereknek; gyerünk, dolgozzunk, ki hogyan tud, és amikor lehet, menjen a mezőre, szántson, vessen... Mentek az emberek, kihasítottak egy darabot a táblából, bevetették. így volt. A búza és a kukoricavetésen kívül semmit sem csináltak közöse«. De történt más is: Az öt százalék fejleszési alapot sem tartották fenn. Ez is baj. nagy baj! — Nem is sérelmezem a kedvezmény elvonását, megérdemeltük, de majd jövőre... így történt hát az eset, de ne borítsunk fátylat még az ügyre. Polemizáljunk csak rajta egy kicsit. Hogy nem könnyű a parasztságot meggyőzni a jobbról, — így van. Ez nehézzé is teszi az agitá- ciót, meg idő kell hozzá, türelmes idő. A Béke Tsz vajúdása 52 óta érthető, nem egyedüli eset. Egyrészt a 2—3 évenként felvillanó revizionista, jobboldali nézetek sokszor megzavarták a parasztok fejét, másrészt a földhöz ragaszkodás is igen sokat számit. Mondott azonban Komlósi bácsi mást is.: Jött a rossz idő, nem volt eső, csináljon mindenki, amit tud... Miért kellett az elnöknek ezt a ..jelszót” kiadni? Azért, mert meglepte őket a szárazság, nem volt közös céljuk, vagy nem e- gyeztették azt. Igaz, a termelőszövetkezetben ilyen nem fordulhat elő, mert ott minden munka közös, és tervszerűség van. De a csoportban ilyen nincs, s mivel segítséget ehhez senkitől sem kaptak, felborult a rend, kisebb fokú anarchia lett, csinált, ki mit tudott, és hogyan, ha nem parcellázva? Arról van tehát szó, hogy sem a földeken, sem az emberi lelkekben nem kaptak segítséget a község vezetőitől. Elképedve hallja az érdeklődő, hogy a pártszervezel, eddig egyszer sem beszélt a Béke Termelőszövetkezeti csoport dolgairól. A miértre pedig azt mondják: Mert sok a belső ügy, a kommunisták egymás, sokszor magánügyeivel vannak elfoglalva. És a tanácsról sem mondhatjuk, hogy különösebben segített. A Béke Tszcs szorgalmas parasztjai fogadkoznak, hogy jövőre sokkal jobban megy minden, rendbeteszik szénájukat. De aligha sikerül ez nekik, ha a község vezetőitől tovóbra sem kapnak többet! Vcfpa Tibor A helyi tanácsok ellenőrizzék a burgonyavetések vegyszeres kezelését 16 mázsás árpatermés Új kígyóson A cséplőgép egymás után nyeli el az árpakévéket. A gép hátulján sorban telnek meg a zsákok a kövér árpaszemek kel. Az újkígyósi Üj Élet Tsz tagjai kiváncsion állják körül a gépeket, vajon hogyan fizet. Egyesek úgy vélekednek, Wögf'S n Ifiéadja~meg. Mások azt mondják, ad az többet is, hiszen jól megmunkálták a földet. Utolsó kéve is eltűnik a gép torkában. Rövid, gyors számolás, eredmény: több mint lő mázsa átlagtermés! Matuska András tsz-elnök el- ; mondta, hogy a 20 mázsát Is megadta volna holdanként, ha nincs ! ez a rossz időjárás. De ez is jó. Igaz, sokat kellett érte küszködni. Jelentés alföldekről A szombaton és vasárnap esett csapadék egy-két napra pihenésre kényszerítette megyénk aratdmunkás»lt fe és a gépeket is. Legtöbb helyen ezt az időt az aratás közben tapasztalt géphibák kijavítására használták, hogy a napos Idő bekövetkezésével újra teljes erővel láthassanak munkához. Megyénk számos termelőszövetkezetében és állami gazdaságában az őszi árpa aratását befejezték és hozzáfogtak a búza vágásához. Több helyen az aratógéppel vágott őszi árpa cséplését is megkezdték, többek közt az örménykút! Állami Gazdaságban és a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. A kétnapos bőséges csapadék után pedig július 2-án, szerdán csaknem mindenütt folytatják az aratást és a cséplést. A napokban megkezdik a búza aratását is a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A szeghalmi járás szikes földjei a 43 milliméteres csapadékot egy nap alatt elnyelték és már július elsején, kedden több helyen vágták az aratógépek az őszi árpát. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben már vége felé járnak az őszi árpa aratásának. A termelőszövetkezet legrosszabb földjébe vetett árpa holdanként 10 mázsát adott, ami még Így is több a járási egyénileg dolgozó parasztok őszi árpa átlag érmésénél. Amennyiben az idő engedi ma vagy holnap megkezdik öt altatógéppel a 860 hold búza aratását is. Az árpavágás befejeztével pedig még öt kombájnt is beállítanak. Búzájuk termésátlaga az előzetes becslések szerint 3—4 mázsával lesz jobb, mint az egyénieké és 1—2 mázsával jobb a többi tsz-eknél, melyek 7 mázsár várnak átlagosan. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a növény ápolási munkákat is befejezték. A kapásnövényeket háromszor megkapálták, kivéve a cukorrépát, amit eddig ötször kapáltak meg. A növényápolási munkákból felszabadult munkaerőt borsószedésre, repce és lucerna vágására fordították.- Az aratás után maradt tarlót a termelőszövetkezet azonnal felszántja. A borsó és a repce felszedése, illetve learatása után pedig disztillerrel készítik a magágyat mór az őszi búza alá. Ezen munkák befejezése után, könülbeliil 10 nap múlva megkezdik az őszi árpa és búza csépléséb A burgonyavetéseket megyénk területén július 4—5-én vegyszeres kezelésben kell részesíteni, hogy megakadályozzuk a burgonyabogár tovább- szaporodását. Ennek biztosítására a lakosság anyagi terheinek csökkentésére az állam nagy mennyiségű permetező és porozó szert bocsátott a termelők rendelkezésére a helyi tanácsok útján, teljesen díjmentesen. A burgonyatermelőknek az a feladatuk, hogy a védekezőszert e napokon kivigyék és burgonyavetésüket porozzák, | illetve permetezzék meg. A helyi tanácsok által kijelölt dűlő- vagy határrész-feleiő- sök pedig az ezt követő 2—3 | napon át ellenőrizzék a vegy- I szeres kezelés megtörténtét. A- mennyiben mulasztást tapasztalnak, jelentsék a vb. elnökének, aki a mulasztók költségére végeztesse el a munkát és egyidejűleg indítson szabálysértési eljárást is a mulasztó’ termelő ellen. Nánási Illés megyei tanács vb. mezőgazdasági oszt. vezetője. * 11 A Békés megyei Növényvédő Állomás félévi munkájáról Ki ne kívánmá a Növényvédő Állomás dolgozóinak, azt, amit a mentőknek és a tűzoltóknak szokás: bárcsak minél kevesebb munkájuk legyen. Az ilyen jámbor óhajjal természetesen mit s;m törődtek az idén a legkülönfélébb állati és növényi kártevők: úgy ellepték megyénkben a vetéseket, hogy a növényvédelmisek alig győzték permetezni, porozni. Munkájuk hatását természetesen csak ősszel lehet lemérni a terméseredményekben. Most csak arra a kérdésre akarunk választ kapni, hogy mit csinált a Békés megyei Növényvédő Állomás az első félévben? — A félév legutolsó dekádjában elért teljesítményeket csak ez ylán értékeljük, de úgy gondolom, hogy ezélt nélfiüi” sdm VaTlurik1 szégyent — mondta bevezetőül t/arga Vendelné elvtársho, á Növényvédő Állomás igazgatója. A munkát kora tavasszal 15 vagon árpa vetőmag csávázással kezdtük Érdekes megjegyezni, hogy ebből három vagonnal exportra ment és hogy tavaly mindössze hét vagon vetőmagárpát csávázott az állomás. — A csávó zás utón következett a gabonafutrinka elleni védekezés. Ezt 335 holdon végeztük, főleg az orosházi és a mezőkovácsházd járásban, továbbá Békéscsaba határában. Fűzfaorményos ellen 264 holdon védekeztünk -a gyulai és a köröstancsai nemes fűztelepeken. Mind a két helyről a Békési Kosáripari Vállalat dolgozza fel a vesszőt, exportra. Munkánk nyomán a vessző exportképes maradt. — A megye területén főként a termelőszövetkezetekben 1030 holdon permeteztünk gyümölcsfákat a különböző rovarkártevők ellen. Legnagyobb teljesítményt a gabona vegyszeres gyomirtásában értünk el. Bárcsak 5000 holdon volt tervezve, de az öt brigádunk 6605 holdat permetezett meg. Különösen párttitkárunk, Kurilla Pál elvtárs brigádja tett ki magáért: 1100 hold helyett 1726 holdon végzett vegyszeres gyomirtást. Az orosházi tsz-ekben kísérlet kép- pen 173 hold borsót is megperme- teztünk gyomirtó szerrel. — Lucerna porozást 1416, répa félében pedig 1309 holdon csináltunk. Burgonyabogár elleni védekezésre 100 hold volt az évi tervünk s eddig 662 holdat permeteztünk meg De most jön a burgonyobogár második nemzedéke. Ez ellen a termelőkkel közösen védekezünk. Mi csak a három holdnál nagyobb, összefüggő burgonyavetéseket permetezzük, porozzuk, az ennél ki.erülebeket s termelőknek kell kötelezően elvégezni. A községi tanácsokhoz egymillió forint értékű vegyszert szállítottunk Id a burgonyabogár miássodik nemzedéke ellen. S kimondottan erre a célra díjmentesein kapnak belőle a termelők. Sajnos az idén nagyon sokba ke« rült az államnak a kártevők elleni védekezés. Békés megyének egész évre egy millió 200 ezer forint értékű vegyszer volt előirányozva, s ezzel szemben már az első félév - ben két millió forint értékűt használtunk el. Év végéig még sok vegyszerre lesz szükségünk: csaknem 15 ezer holdon kell még védekeznünk a burgonyabogár, a szövőlepke; á gyümölcsfa, a lucer- ’1 ^ oö'rénydí kártevői el- ., len. — Tekintettel a váratlan nagy igényre, nem volt-e hiány vegyszerben? — Nem volt hiány, mert példáid Szabolcs megyét a Szovjetunió látta el hatásos burgonyabogál elleni vegyszerrel s a Szabolcsnak előirányzott készlet így megmaradt más megyéknek. Egyébként a féléves tervünk 11 700 hold volt, ezzel szemben több, mint 14 ezer holdon védekeztünk a különböző kártevők ellen. E mellett a mi feladatunk a zár- szolgálat ellátása is, .amiről az ágion ómusok utdnak pontos adatokat adni. Az agronómusok elmondták, hogy évente háromszor kell ellenőrizzenek minden vállalati, termelőszövetkezeti és egyéni tulajdonban lévő gyümölcsfa iskolát. A pajzstetűvel fertőzött faiskolákat zár alá helyezik. Erre a sorsra jutott többek között Vass Gyula és Mihály János faiskolája, de igencsak zár alá kell helyzni Toronyi Jánosét is. A Békés megyei Erdőgazdaság is a Növényvédő Állomással vizsgáltatott meg 228 hold erdészeti faiskolát. Gyakran kell ellenőrizni a megye területén lévő 666 nemes gyümölcsfa anyát is, nehogy széjjel hurcolják a pajzstetűt az oltó gályákkal. A Növényvédő Állomás ellenőrzése nélkül nem lehet külföldre szállítani semmiféle gazdasági terméket. Még a szalmát is megvizsgálják, amibe az export tójáét csomagolják. Egyébként örvendetes, hogy ebben a félévben mintegy 600 vagon mezőgazdasági termékeket exportál Békés megye, a ezenkívül 12 repülő rakomány zöld primőrárut. Szép szám ez, de bárcsak minél kevesebb időt kellene töltsön a Növényvédő Állomás a különböző kártevőkre és minél többet az export vizsgálatára. K. 1
