Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-30 / 178. szám
1958. július 3Ó., szerda. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Közös út-kösös érdek PSi Augusztus 20-a tiszteletére befejezik a karbantartást A termelőszövetkezetekről ma mindenütt úgy beszélnek a megyében mindazok, akik tárgyilagosan szemlélik a mezőgazdaság helyzetét, mint amelyek a tavalyi jó eredmények helyett az idén jelesre vizsgáztak a terméshozamok növeléséért folytatott versenyben. Az elmúlt gazdaságii évben a tsz- ek és az egyénileg gazdálkodók terméseredményeit összehasonlítva átlagosan másfél mázsa különbség volt a termelőszövetkezetek javéra. Az idén három-négy múzsára növekedett ez a fölény, mintegy példázva: a nagyüzemekkel szemben nem versenyképesek a kisparcellés gazdaságok. Ez nemcsak a szocialista úton haladó országokban áW így, hanem a tőkés orszr gokban is. De amíg a tőkés országok kapita’ista kézen működő mezőgazdasági nagyüzemei kiszorítják a piacról, teljesen megfőj :ják s az árverés eor.sára juttatják a kisgazdaságokat, addig a szocia’irtii országok gazdasági törvényei biztosítják számú lóra is, hogy a kisparcellák lehetőségein belül növeljék a ter- shozamot, fejlesszék az állataimén yt. Ezek a lehetőségek a- zonbam, mint számos gyakorlati példa mutatja, éppen a mesgyék léte miatt erősen korlátozottak. A- zonos talaj- és éghajlati viszonyok mellett azért maradnak messze a nagyüzemek eredményei mögött a kisgazdaságok, mert nem tudják alkalmazni kellőképpen a gépek munkáját, a szakszerű 6a- lajrtiűveiést. a fejlett agrotechnikai módszerekkel történő növény- ápolás* és általában mindazt, a- nvire csak a közösség ereje képes. ¥¥ a így áll a dolog — mint a- hogyan így áll — elsőrendű feladat előrevinni a mezőgazdaságot, mind szélesebb területen biz-sítand a nagyüzemi termelést. A jakosság életszínvonalának további javítása, állandóan növekvő iparunk nyersanyagszükségletének biztosítása, az export-tervek teljesítése nem képzelhető el a mezőgazdasági termelés fellendítése nélkül. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát egyetlen lehetősége annak, hogy megvalósuljanak a fentiek. Az átszervezés nem öncél, hanem eszköz a cél eléréséhez, a mezőgazdasági termelés növeléséhez. M egyénket dolgozó parasztjaink harcos múltja és jelene, az ellenforradalomban tanúsított helytállása, nem utolsó sorban pedig a termelőszövetkezeti mozgalomban eléat eredményei eddig Is ismertté tették az ország előtt. Békés megye termelőszövetikeze- tekbe tömörült parasztjainak döntő többsége az eilenforradalmárok bomlasztó aknamunkájával szemben megvédte a közös gazdaságokat. Akik már megpróbálták a nagyüzemi gazdálkodást és benne meglátták a paraszti jövendőt, nem adták azt fel a megfélemlítések ellenére sem a régiért, kitartottak mellette, s példájuk ú- jabb családokat vonzott a termelőszövetkezetekbe. Az elmúlt év a- latt néggyel növekedett a megye termelőszövetkezeteinek száma és 2.161-gyei nőtt a taglétszám. Ebben a gazdasági évben, június 1. óta folytatódott ez a fejlődés: újabb 10 termelőszövetkezet alakult részben a tszcs-kből, részben e- gyénileg gazdálkodókból. Június 1-ig 18 000 kát. holddal növekedett' a termelőszövetkezetek területe. I Ha azonban ezeket az eredményeket a tsz-ek gazdasági eredményei mellett szemléljük, önkéntelenül is felmerül a kérdés: miért csak ennyi kívülállót győztek meg a három-négy mázsás termésátlag-különbségek? A kérdésben benne rejlik a felelet: mert a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai a taglétszámnövekedést csaknem egyedül a terméseredmények agátációs hatásától várják. errnelőszovetkezetemk vezetőinek és tagjainak többsége előtt még nem eléggé világos, hogy oz ő érdekük is a mezőgazdaság nagyüzemesítése. Ez úgy jelentkezik, hogy nem folytatnak rendszeres, tervszerű felvilágosító munkát az egyéniek között. Azt gondolják, hogy a kimagasló terméseredmények elvégzik azt helyettük. Pedig csak ezekről beszélni nem elegendő. Nemesek a termésátlagok közötti különbség az, ami a nagyüzemek mellé állítja a kis gazdaságok birtokosait, hanem az a különbség is, amely a munkában jelentkezik a kívülállók és a tsz-tagok között. A kívülállók sokszor hangoztatják: nem adják fel függetlenségüket, nem akarják, hogy a tsz-ben parancsoljon nekik a brigádvezető, az elnök és talán még mások is. Ez a „függetlenség" azonban nagyon tág fogalom. Igaz, ha az egyéni gazda nem 'akar kapálni, hát otthon marad. De vajon meg- teszi-e ezt? Aligha. Ha nem kapál, ha idejében nem szánt, nem vet, saját maga látja kárát, mert olyan is lesz akkor a termése. Parancsol neki a munka, a gazdálkodás ténye. De míg ő jobbára két kezével, fizikai erejével látja el gazdasága minden tennivalóját, addig a termelőszövetkezetekben a talajmunkák nyolcvan-kilencven százalékát, már a gépek végzik, melyek megkímélik a tsz-tagokat a nehéz munkától. Ez a különbség pedig — amelyről nem beszélnek a tagok — legalább olyan vonzó hatású, mint a kisparcellák és a nagyüzemek termésátlagai közötti különbség, mert azt fejed ki, hogy a termelőszövetkezetek nemcsak többet érnek el, hanem köny- n yebben is, mint az egyéniek. Ez a könnyebbség aztán az egyéni gondoktól mentesség egész sorát foglalja magában. Azt, hogy nincs gond a vetésforgó beállítására, a mag, a műtrágya, stb. beszerzésére, az adóra és sorolhatnánk tovább, mi mindenre. ^ fentiek mellett a türelmetlenség, és annak másik oldala, a közömbösség is gátlója megyénkben az egészséges előrehaladásnak. A földdel rendelkezők nehezen szakítanak az egyéni gazdálkodóssal, mert az merőben elüt a régitől, ahogyan már apjuk is gazdálkodott. Nem tudnak — mégha látják is, hogy az új jövedelmezőbb — „egyszerre mindenről lemondani”. Éppen ezért biztosított lehetőséget az állam arra, hogy az ilyen dolgozó parasztok a szövetkezés kezdetleges formáiba tömörülhessenek, a különböző társulásokba, vagy termelőcsoportokba. Egészen az elmúlt év őszéig azonban sem a társadalmi szerveik, sem a tanácsok, gépállomások, termelőszövetkezetek nem foglalkoztak tervszerűen ezekkel a csoportokkal. Elfelejtkeztek arról, hogy a szövetkezés ez első lépcsői csak átmenetek a fejlettebb forrna felé. Ezért van, hogy megyénkben már úgyszólván „szakállas" termelőcsoportok is működnek, melyekben a vezetés o- lyanoik kezébe került, akik nem a- kamaik előremenni, sőt visszatartják ettől a többieket is. Némelyik földdel és fogattal rendelkező csoporttag amellett, hogy élvezi az állam-biztosította kedvezményeket, még külön hasznot is húz a csoporton belül, amikor három- négy munkanapért adja kölcsönbe fogatjait. Ez természetesen elégedetlenséget vált ki a föld- és fogatnélküliek között és arra készteti őket, hogy igazságosabb, a földeseknek is megfelelőbb munka- és jövedelemelosztást alakítsanak ki. Az örménykúti, eléki és a többi termelőcsoportok már megtették ezt, amikor termelőszövetkezetté alakultak. Az államhatalmi, valamint a társadalmi szerveknek elsőrendű feladatuk, hogy mindenütt segítsék ezt a fejlődést. Ügy, hogy több támogatást adjanak a tszcs-k szilárdításéhoz; hogy bocsássanak rendelkezésükre szákembereket; hogy állandóan bővíthessék a közösen művelt területet; hogy az oszthatatlan ala- pbt, a tiszta jövedelem öt'ázáz&lé- kát az alapszabályban lefektetettek szerint a közös vagyon fejlesztésére fordítsák; és úgy, hogy amelyik, elérkezett már a fejlődésnek erre a fokára, legyenek segítségére a termelőszövetkezetté alakulásban. A mezőgazdasági termelés fellendítésében elsősorban a termelőszövetkezeti tagokra és vezetőkre támaszkodik a párt, mely fő feladatának tekinti a lakosság életszínvonalának állandó emelését. E cél eléréséért meglévő termelőszövetkezeteink tagságának tehát nemcsak az a tennivalójuk, hogy javítsák saját tsz-ük gazdálkodásét hanem az is, — mert ez közös érdek —, hogy új társulások, termelőcsoportok, termelőszövetkezeteik alakulását segítsék elő. Az aratás beálltával az endrődi Béke Tsz-ben is teljes lendülettel fogtak hozzá a gabona betakarításához. 680 hold aratnivalójuk volt, ebből 420 hold búza, 106 hold őszi árpa és különböző tavaszi takarmányféleségek. A gépállomással 300 holdra szerződtek le kombájnaratásra, 300 holdat pedig aratógéppel vágtak. Éppen ezért a tagságra csupán egy néhány hold aratni való jutott, így a tsz vezetőségének módjában állt a tagság túlnyomó részét átcsoportosítani a növényápolási munkákra. Persze ennek eredménye a kapások betakarításánál fog majd megmutatkozni. Az aratással egy időben a TV telephelyére megkezdték a gabo— Rég;n jártak nálunk — ezekkel a szavakkal fogadott bennünket Tézsla Ferenc elvtárs az üzemi pártszervezet vezetőségének tagja, amikor a Sarkadi Cukorgyárba érkeztünk. — Régen — hagytuk helyben szavait. S az án beszélgetni kezdtünk. S mi másról esett volna szó, ha nem arról, hogyan haladnak a karbantartással, a répafeldolgozási idényre való felkészüléssel. — Terv szerint haladunk a felkészüléssel —• hallottuk. — Az a szándékunk, hogy augusztus 20-a tiszteletére befejezzük a karbantartást, 23-án pedig az üzemi főpróbát is megtartjuk. — Ez igen — szaladt ki akaratlanul is belőlünk az elismerés. És arra gondoltunk, amit nyomban el is mondtunk, hogy ebben bizonyára része van és lesz a párt- szervezetnek is. — Hát igen. Tettünk egyet s mást mi is. — Mit? — Hát először is, tálán helyes, ha azzal kezdem, felismertük, hogy az ellenforradalom nyomai még nem múltak el véglegesen. Ezért több kisgyűlést tartottunk, amelyeken a munkafegyelemről beszéltünk, meg arról is, hogy saját magunknak ártunk, ha a munkaidőt nem használjuk ki kellőképpen. A kisgvűlések haszna meg is mutatkozott a munkafegyelem javulásában. Két hete. műszaki ankétot szerveztünk s ekkor a műszakiak és a p árszer- vfezét" kapcsolatát'' fűztük sorosabbra a baráti beszélgetés során.-----------4 -----------V ÉSZTÖN IS MEGTÖRT AJÉG Vésztő község dolgozói a terme- lőszövetkraetí mozgalom fejlesztése tekintetében a szeghalmi járás községei között as utolsó helyen voltak. As elmúlt héten azonban itt is megtört a jég. Jámbor Mihály elvtárs, a községi tanács vb. elnöke irányításával 15 vésztői dolgozó tsz-előkészitő bizottságot alakított. Az előkészítő bizottság szerint egy IIL típusú termelőszövet- keaetet szeretnének alakítani a volt VörÖ6 Október Termelőszövetkezet földterületén. A bizottság július 31-én fog öss- szeülni, hogy a szükséges tennivalókat véglegesen megbeszéljék. na beszállítását, melynek során a szállító brigád dicséretre méltó munkát végzett. Eddig 600 mázsa búzát és 150 mázsa ipari árpát adtak át. Mielőtt azonban tovább mennénk, feltétlen meg kell emlékezni arról, hogy milyen érdemes ipari árpát termelni. Amint Cserép elvtárs — a tsz elnöke mondja — a 150 mázsa ipari árpáért megkapták ugyanazt a mennyiségű szokvány árpát és e- zenkívül közel 9000 forint készpénz üti a markukat. Ezt az örömet még tetézi az is, hogy az e- redményes aratás után előleget osztottak a tagság között. Minden egyes tag munkaegységenként 9 forintot kapott kézhez, mellyel mindannyian meg vannak elégedve. Sztanylk Károly Ez is míghozza majd a maga gyümölcsét. — Ez bizony helyes cselekedet volt — jegyeztük meg. — Igen, valóban így van — bólintott Tézsla elvtárs. Ezután szétnéztünk a gyárban, hogy ott is elbeszélgessünk a munkásokkal. Kapucza Ede művezető több figyelemre méltó kezdeményezést mondott el, amivel a karbantartás sikerét rmtedították elő. — Az üzem alatt észlelt tapasztalatok alapján — mondta — a feldolgozás befejezése után két műszakra álltunk át a fongácsoló- és vi lián yhegesztó-részlegnél. A- zonnal megkezdtük az előmunkálatokat, s még tartott a gépek szétszerelése, amikor már több hozzájuk szükséges alkatrész elkészült a műhelyekben. A kazánházi láncrostély meghajtó tartozékait, a centrifugákhoz a szíjkerekeket, valamint más alkatrészeket előre megcsináltuk. munkájukban hasznosítanak-e újításokat? ■— Hogyne. Hogy mást ne mond, jak, az iszapprések rámáinak felületi szabályozását is egy újítással oldottuk meg. Erre a célra egy használaton kívüli gyalugépet alakítottunk át, amellyel 80—85 százalékos munkát sikerült elérni. Máskülönben, ha ezt nem oldjuk meg, akkor egy új gépet kellett volna beszerezni. Az pedig mintegy 180 ezer forintba ikerült volna. Kísérletezünk az iszapsajtoló hydraulikus szorításával is, amiből már egy példány el is készült I — A műhelyrészlegek dolgozói leltári fléreksSán megtették és megteszik ezután is a magukét. Erről különben Lőrinczi Sándor esztergályos hasonlóképpen vélekedik: Az esztergályosok többsége ugyanis fiatal, de azért munkájukra biztosan. számíthatnak a gyárban, (jpak azt kifogásolja mint a szakszervezet bérfelelőse, hogy a bérszinttel megkötik a béralapot. Pedig helyes lenne — szerinte — valamilyen módon orvosolni ezt az észrevételüket. A vágóállomáson Koszta István lakatos újságolta, hogy a nehezebbjével már elkészültek, s hogy csak az utolsó simítások vannak már hátra munkaterületükön. — Tőlünk akár már most meg lehetne tartani az üzemi próbát; Kesztyűs Gábor kazánkovács brigádját a hatalmas vízkiemelő kerék javítása közben találtuk. Ez a brigád, amelynek Kovács Gábor, Kocziha Sándor és Ceglédi Ferenc a tagjai, arról nevezetes, hogy állandóan korábbi rekordokat dönt meg. Hogy milyeneket? A répák iemelő-kerékre a karbantartás során új fogasrészt szereltek. Ezt a nehéz munkát, a- mely régen 4—5 hónapig is eltartott, az idén három hónap alatt befejezték. A diffúzió-állomás új ajtó szerelésénél pedig három hetet takarítottak meg. A másik kazánkovács brigád, a- melynek Rácz Lajos a vezetője, szintén egyike a gyár legjobb brigádjainak. Ez a brigád az új cu* korvákum szerelésénél öregbíti a kazánkovácsok hírnevét. így készülnek az alkotmány ünnepére a cukorgyáriak, akik a karbantartás befejezésével köszöntik majd népünk nagy ünnepét: augusztus 20-át: (P. P> Varga Dezső Munkaegységen ként 9 forint előleget osztottak az endrődi Béke Tsz-ben
