Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1958. július 29., kedd

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Emeletes kultúrházat építenek, <

öntözik a cukorrépát a Sarkadi Lenin Tsz-ben

A műútról letérve az első, érni megragadja az idegen figyelmét a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben, a földút melletti é- pít'kezés.

— Hó-rukk, hó-rukk — hallatszott az ismert, kórusban mondott két szótag, s egyszerre emelve hatalmas betongerendák kerültek helyükre. Kissé odébb emberek ültek a gerendáikon. Sorban mutatkoztak be kézfogás közben. Az egyik így: Forgács. A termelőszövetkezet elnökét is így hívják. A bemutatkozó oly fiatalnak tűnt, hogy az elnök fiának, vagy rokonának néztem. Csak mikor az elnök holléte felől érdeklődtem, akkor derült ki nagy meglepetésemre, hogy a mellettem ülő, alig 25 éves, az egészség rózsáival pirosra festett, mosolygós arcú az. Erre nem számítottam. Meglepődésemen jót nevettek. Aztán beszélgettünk. Beszélgettünk a máról, múltról és a jövőről, a termelőszövetkezetről. Márpedig, ha a múltról és a termelőszövetkezetről beszélünk, nem miaradhat ki az ellenforradalom. Nem tudnak felejteni ezek az emberek sem. Forgács elvtárs is emlékezik.

Adóssággal kezdték s nyereséggel zártak

Hosszú volt az út, míg idáig jutottak. A munkafegyelem szinte tűrhetetlen rossz volt. S ekkor egy merész kezdeményezés született a termelőszövetkezet vezetőiben.

— Kizárjuk a fegyelemsórtőket — határozták el.

A tagság becsületes többsége helyeselte ezt, s 54 tagot kizártak.

— S azóta? A bent maradt tagok?

— Azóta fejlődünk, gazdagszunk. A bent maradt tagok pedig becsülettel dolgoznak ma is és elégedetten.

Igen, elégedettek, de nem meg- plégültek. Többet, jobbat akarnak,

ezért dolgoznak. A Lenin Termelőszövetkezet tagjai szinte kivétel nélkül mind agrárproletárok voltak a felszabadulás előtt: cseléd, meg bérmunkás Sarkad módosabb basaparasztjainál. A jelenlegi termelőszövetkezeti tagok művelték látástól-vakulásig a/cseléd- tartók földjeit. Ez a hajdani cse- lődsors határozza meg életszemléletüket, politikai állásfoglalásukat, a közös gazdasághoz való érzelmi kapcsolatukat.

Abban mindannyian megegyeznek, hogy nem kell a múlt, hisz

nemcsak emlékezetük, hanem a ' kezdték a cséplést is. Forgács elv- régi cselédkönyvekben tanúskodó 1 bejegyzések, az elenyészően kevés bér figyelmezteti őket arra,

hogy a jelenlegi jóval több, mint a felszabadulás előtti kommenció. Ezt akarják, a mait még jobbá tenni, szebbé formálni életüket.

Hároméves tervet készítettek

S hogy mi minden van abban a

tervben, arról mindannyian jogos büszkeséggel dicsekednek. Négy és félmilliós építkezés saját erőből. Magtárt, tehénistállót 100 férőhelyeset, elletőistáOlót, növendékál- lat-nevelőt, juh-hodályt, baromfi- telepet, 60 holdas gyümölcsöst és 25 holdas halastavat építenek. E- zek csak a nagyobbak, de még számtalan kisebb építkezés bizonyítja, hogy a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet tagsága jó úton halad.

— S ez az építkezés

— A „kultúrpalota” lesz, így nevezik az emberek — mondja Forgács elvtárs nevetve. — Több mint 50 ezer forint kölcsönt vettünk fel.

Mindez a gerendán ülve, beszélgetés közben hangzik el. A termelőszövetkezet ez évi eredményeiről, a jelenlegi munkákról a látottakon kívül nem esik szó. Ha nem kérdezik, nem is beszél. Olyan magánakvalónak, önzőnek látszik. Miért tudja más is azt, amit ő? De tévedek. Forgács elvtárs nem zárja tarsolyába eredményeiket, csak nem szeret olyat mondani, a- mit nem tud megmutatni. Felállónk s indulunk szétnézni, közben beszél. így érünk el egy 30 holdas táblához. A földön csővezetékek. Öntöznek.

— Nyolcvankétezer forintért vettük ezt az öntöző berendezést. Vetettünk 30 hold uborkát, s azt öntözzük most — mondja.

A vízágyúk, mert kettő van, lassan körbeforogva szórják, permetezik a tarlóba vetett és már szépen soroló uborkát. Jövedelmező uborkát termelni, s mint Forgács elvtárs mondja, 200 ezer forint biztos jövedelmet hoz. A cukorrépát is megöntözik és így holdanként 30—40 mázsával többet takaríthatnak be.

Az uborka öntözésének figyelése közben gép bugását hozza a szél. Csépelnek a termelőszövetkezetben. A tarlókon még sok a kereszt, van mit csépelni. Későn kezdték az aratást, és így későn %)■-----------------------------társ büszkén mondja:

— Majdnem 10 mázsával többet termeltünk holdanként, mint az e- gyéniek.

Igen, többet termeltek, de nemcsak búzából, hanem másból is

Eredményeik gondolkobóba ejtették már nem egyszer a környék egyéni gazdáit, hogy meg kellene próbálni. Járnak is a termelőszövetkezetbe nap mint nap. Érdeklődnek, nézgelődnek. Olyanok, mint a kémek, akiket azonban nem fülelnek le, hanem hívják máskor is, beszélnek nekik, és elárulják azokat a titkokat, melyek eredménye: boldogabb életük.

Azt írtam az elején, hogy beszélgettünk a máról, a múltról és a jövőről. A múlt a bajok, a küzdelmek évei voltak. A felszabadulás előtt az egészinapos munkáért egy darab kenyér és éhező gyermeksírás volt a fizetség. Később a tapasztalatlanság okozta vezetési, gazdálkodási hibák miatt nem egyszer csalódottság, reménytelenség. De ez már mind a múlté. A jelen, a ma egy megváltozott élet egészséges lüktetése. A jövőről pedig csak annyit mondtak: még szebb lesz.

Mielőtt elbúcsúztam, még egyszer megnéztem ezt a fiatal elnököt, elgondolkodtam. Alig 25 éves, de tapasztalata felér 50 évvel. Határozott, bíznak benne az emberek, az idősek, s fiatalok egyaránt, jogosan.

Majnár József

Augnsztus elsejétől újra két műszakban dolgozik a

3Cmxleßgjpm *

Évente sok tízezer mázsa ken- j a minőséggel. Legutóbb ezer fődért adnak textiliparunknak a j rintot kaptunk az ■ egyiktől, mert Sarkadi Kendergyár szorgalmas a meghatározott minőségnél jobmunkásai. Réti György gyárvezetőtől hallottam, hogy a második negyedéves tervet is 115.5 százalékra teljesítették. De a tilolt kender és tilolt kóc termelési tervet külön-külön is teljesítették. £ számok mögött azonban van valami más is. A 11.5 százalékos tervtúlteljesítést a gyár nem úgy érte el a második negyedévben, hogy több kendert dolgozott fel, hanem a jobb anyagfelhasználással. Hogy hogyan?

— Egy mázsa kenderkórónak —

magyarázta Réti elvtárs — 19.6

százaléka a használható rost, a többi pozdorja. Mi, a második negyedévben jobban megszerveztük a munkát az áztatóknál. Vagyis kevesebb ideig hagytuk az ázta- tóból kiszedett kendert száradni. Az eredmény nem maradt el. A nedvesebb kenderkóróból az első negyedévhez viszonyítva mázsánként nem 19 6 százalék rostot nyertünk, hanem 20.4 százalékot.

A tervteljesítés módszerén — vagyis az anyag már említett jobb felhasználásán — túl van egy másik igen fontos tényező is, mely dicséri a gyár munkásait, a termelés irányítóit, amit szintén Réti elvtárstól hallottam:

— Nincs szándékomban ok nélküli dicséretet mondani, de a százalékok mögött megvan a megfelelő minőség is. Az utóbb; időben ,a fonodák is meg vannak elégedve

Kössünk minél több szerződést I

• MMmüsm ■ és

és uborkára

A földművesszövetkezetek már nyöket biztosít a termelő számámegkezdték a következő gazdasági évre a zöldborsó és az ubor" ka termelésére a szerződéskötést a termelőszövetkezetekkel, a szakcsoportokkal, a mezőgazdasági társulásokkal és az egyénileg gazdálkodókkal.

A szerződéskötés komoly elő- ----------■ ö ■-----------® Lesz elegendő jegygyűrű •

Gyakran panaszkodtak a jegyespárok, hogy nehézkes a karikagyűrű beszerzése. Augusztustól már megszűnik a jegygyűrűhiány, mert az óra- és ékszerboltókban az eddiginél kétszer több karikagyűrűt hoznak forgalomba. A gyűrűhiány tehát már nem lehet akadálya az eljegyzésnek.

ra. A földművesszövetkezet kamatmentesen hitelezi a mélyszántás díját, ha a termelő géppel szántat ja fel a leszerződött területet. Felvásárlási áron hitelezi a zöldborsó vetőmagot, de törlesztéskor hozzászámol 20 százalék kezelési és tárolási költséget. U- gyanakkor az uborka vetőmagot ingyen adja a termelőnek. A termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és mezőgazdasági társulások műtrágya-hitelben is részesülnek.

A földinűvesszövetkezet 400 forint művelési előleget nyújt hol dánként a termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak. Az egyéni termelők holdanként 300 forint művelési előleget kapnak. A leszerződött mennyiséget a kialakult állami felvásárlási áron veszik át.

Érdemes tehát szerződést kötni a zöldborsó és uborka termelésére a földművesszövetkezetekkel.

A Békéscsabai Dohánybeváltó felett száz év telt el. A hatalmas raktárakon azonban csak imitt-amott látszik az eltelt hosszú idő nyoma. Állandóan javítják, tatarozgatják s egyikmásik raktár teljesen új „ruhába" öltözött a jubileumi ünnepség tiszteletére. ./

Kiss Károly, a kamut! Petőfi Tsz dohánytermelési brigádvezetője átveszi az oklevelet. Tavaly holdanként 18 mázsa dohányt termelt.

*

Horváth J enőné 1928 óta dolgozik a Békéscsabai Dohánybeváltóban. Szorgalmáért és hűségéért megkapta a „Kiváló dolgozó** jelvényt és oklevelet.

bat szállítottunk.

De az ► eredmények mögött jelentkezik egy visszahúzó erő is. Magas az egy'tonna rostra eső önköltség. A múlt'év'ősze óta u— gyanis egy műszakra kellett átállni, mert az állami gazdaságok,, termelőszövetkezetek' és az egyéni dolgozó parasztok kevés kendert szállítottak a Sarkadi Kendergyárnak is. Az egyműszakos termelés persze megdrágította az egy tonna rostra eső önköltséget. Augusztus 1-től azonban újra kél műszakra térnek át a gyárban.

—- Most legalább kétszer annyi feldolgozásra ; alkalmas kendert kapunk a mezőgazdaságtól, mint a múlt évben — folytatta Réti elvtárs. — Augusztus l-töl 25 százalékkal több kendert adunk majd a fonodáknak havonként, mint jelenleg. A termelékenység ilyen arányú növekedésével az önköltség is másként, sokkal kedvezőbben alakul;

Hamarosan megkezdődik a kendervágás. A Sarkadi Keridergyár munkásai, vezetői, jól felkészülve várják az előreláthatólag több mint 50 ezer mázsa új kerderké- rót. Az 50 ezer mázsa kenderkó- rót egész évben elegendő lesz a gyárnak két műszakkal feldolgozni. A termelési százalékok mögött a gyár vezetői azonban nem feledkeznek meg a bonyolult gépeket irányító lányokról, asszonyokról, férfiakról sem. A legközelebbi termelési tanácskozáson választják majd ki maguk közül azt a négy dolgozót, akik augusztus 20-a tiszteletére — a munkafegyelem pontos betartásáért, a jó minőségi munkáért — megkapják majd a szakma kiváló dolgozója oklevelt. Az emberekről való gondoskodást példázza az is, hogy a gyár porelszívó berendezéseinek meghajtására ugyanannyi erengi- át használnak fel, mint a termeléshez szükséges gépek meghajtására.

E néhány számadat azt bizonyítja, hogy méltóan ünnepük a kendergyári munkások augusztus 20-át és a gyár ötéves fennállását;

B. I.

A megyei ipari kiállításon láthatjuk

A Békéscsabai Forgácsoló Széf* számgyár is részt vesz az augusztusban nyíló megyei ipari kiállításon. A megye iparának seregszemléjén az üzem többféle termékét láthatják majd az érdeklődők* Többek között a gyárban készülő Xylló-fúrógépet, különféle méretű légkompresszor-szelepeket és egyéb alkatrészeket. Biztosan sok nézője lesz majd annak a működés közben látható egyetemes marógépnek is, amelyen Kovács Ervinnek, a gyár mérnökének újításával lefejtő eljárással készítik majd a ferdefogazású és a közönséges fogaskerekekét.