Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-26 / 175. szám
1958. július 26., szombat BÉKÉS MEGYÉI NÉPÜJSAG 5 Jogosan panaszkodnak Már az útról látni az Eleki Téglagyár dolgozóinak gyártmányát: a szabad szárítókon és á színekben raktározott nyerstéglát, a kemence környékén magasodó égetett téglarakásokat. Amerre csak nézünk, mindenütt szorgalmas emberek sürögnek. Az egyik tég- laxakásnál pótkocsis vontatóra rakják a téglát. . — A Kétegyházi általános Iskola építkezéséhez szállítják — bök a vontató felé Gál István adminisztrátor, akivel először szót váltunk. — Mennyi téglát visznek az építkezéshez? — Körülbelül nyolcvannyolcezret, amiből eddig mintegy harmincötezret szállítottak el. Jó helyre kerül a tégla, hiszen a betűvetést tanuló gyermekeknek emelnek belőle iskolát a .szomszédos községben. Az eleki „nagy Diesel", amire az „áldást" szárják Megyünk tovább, egyenest a gépházhoz. Kelemen István gépész a gépház ajtajában áll. Kezével végigsímítja gyöngyöző ' tmlokát, közben pedig a gépek negyven lóerős Diesel-motor és az 50 lóerős kimustrált ZISZ gépkocsi-motor) el-elhalkuló zúgását figyeli. — Már megint akadozik — szalad ki a száján a bosszankodás. — Mi a baj? — Kínlódunk ezzel a két gép- bei. , Együtt sem bírják a prést . kellőképpen működtetni. Lassacskán ' aztán megtudtuk, miért is ez a jogos méltatlankodás. Bíró Károly gyárvezető felsorolja, hogy a télen és a tavasszal a gyár új prést, keverőt, sima- és törőhengert, valamint automata‘góasztalt kapott. Csak éppen a legfontosabb maradt el, mégpedig a nagy teljesítményű prést működtető 120 lóerős Diesel-motor. Ugyanis mire a présházban befejezték a szerelést, a motort nem tudta a központ üzembe helyezni. Később aztán megérkezett a mo- ’ tor, vagy ahogy itt, Eleken becézik, á ,,nagy Diesel”, amit még át kellett alakítani. Elég hosszadalmas időt vett ez igénybe Ezért az új prést az előbb említett két motorral kell működtetni. Éppen fiáért szidják itt, mert késve is érkezett, ugyanakkor még mindig nem állíthat :ák üzembe. Amint mondják, a Békés megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülése későn szerezhette be a 120 lóerős motort, pedig előbb kellett volna azt beszerezni, hogy a gyár zavartalan termelését biztosítsák. Terv és valóság — Ha a meghajtó erővel nem lett volna baj, akkor napi negyven-negyvenötezer téglát is gyárthattunk volna. De ki tudná azt megmondani, hogy mikor lesz ebből valami. És akivel csak szóba állunk, mind a gépre panaszkodik. No, meg a keresetre. Becsületből maradtunk itt A bányához vesszük az utat. Félmeztelen, barnára sült emberek rakják a csilléket, ök is panaszkodnak. Arra, hogy felemelt tervet kapott a gyár, bezzeg nem gondoskodtak időben az egyesülésnél ennek teljesítéséhez megfelelő meghajtó gép üzembehelyezéséről. Bozó Károly, az egyik bányász, aki négy éve dolgozik itt, mondja: tavasz ezernégy—ezer- hatszáz forintot keresett havonta, most keresete alig haladja meg az ezerkettőszázat Ennyi pénzért legtöbben csak becsületből maradtak itt, mert szeretik a gyárat, ahol évek óta dolgoznak. — Tenni kéne már valamit, hogy a nagy motor végre-valahá- ra működjön, mert mi is többet akarunk keresni — mondják többen is. A munkások elégedetlensége érthető. Igen, mert ők szívesen dolgoznának többet, dehát mit tegyenek, ha az erőgépet olyan lu- caszék módjára helyezik üzembe. Hogy azóta működik-e már, nem tudjuk. Valaki, vagy valakik felelősek ezért a huzavonáért az egyesülésnél..; Mert ha már tervezni tudnak, akkor tudjanak a terv teljesítéséhez szükséges meghajtó gépről is időben, gontjoskp^j .ni. P. P. ■«. -V, ot’4 rv*. tyiiö i. Választanra készülnek a Magyar Vöröskereszt tagjai Szarvason július 24-én a Magyar Vöröskereszt járási vezetősége és a községi titkárok közös értekezletet tartottak. A tanácskozást dr. Krajcsovics Pál járási főorvos, a Vöröskereszt járási el" nőké nyitotta meg. Miután üdvözölte a megjelenteket, felkérte Cserei Pálné elvtársnőt, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének titkárát, hogy ismertesse a vezetőség és küldöttválasztói taggyűlésekkel kapcsolatos feladatom kát. Cserei elvtársnő a Vöröskereszt tevékenységének jelentőségéről szólva többek között elmondotta, hogy a párt Központi Bizottsága foglalkozott a Vöröskereszt helyzetével és a politikai és szervezeti megerősítésére határozatot hozott. Ennek alapján született meg a Vöröskereszt szervezeti szabályzata is. Beszélt arról, hogy a békeidőben miért van nagy szükség aVöA gyár az idényre napi harmincötezres terhet kapott, ennyi az új prés normálteljesítménye. Ennyi' lenne, ha a 120 lóerős motor működtetné. így azonban legfeljebb napi huszonnyolcezer téglát gyárthatnak. Az idei elmaradás á működtető erő elégtelensége miatt már a kiíencszázezer körül jár. Mennyi iskola, lakóház épülhetne belőle! De ebből egyhamar bajosan épülhet, hiszen örülnek, ha a napi huseonnyolcezret gyártják. Ha üzembe helyezik a 120 lóerős motort, akkor... De itt átadjuk a szót Kiss Rezső elszedőnek, a szakszervezeti bizottság tagjának. röskeresztre. Majd a választásokkal kapcsolatos feladatokat ismertette. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a szervezetekben mindenütt olyan vezetőséget és küldötteket válasszanak, akiket jól ismernek és szeretnek, közmegbecsülésnek örvendenek és képesek a rájuk bízott feladatokat megcsinálni. A tájékoztató után a járási vezetők és titkárok a politikai és szervezeti feladatok részleteit beszélték meg, majd pedig a második negyedéves munkatervük végrehajtását értékelték. A hagyomány szerint Kondoros község első épülete, a híres csárda 131 évvel ezelőtt épült. A buda- pest—kecskémét— szarvas—békéscsabai országút mentén levő, pusztasággal és nádassal körülvett csárda a szegénylegények, köztük a híres betyárvezérek: Rózsa Sándor, Zöld Marci, Bogár Imre, Liliom Peti és Rücskös Ba- bály Gyurka kedvelt tanyája volt a múlt században, ezért nagy pandúr-laktanyát é- píttetett vele átellen- ben a császári kormányzat. A vakmerő és leleményes betyárok azonban túljártak a pandúrok eszén. A csárda hatalmas kényében a padlásról a pincébe vezető rejtőző nyílásokat építettek. Ezáltal a kémény tetejéről megfigyelhették a környéket, a búboskemencébe bújva kihallgatták a vendégeket és a rejtekből hosszú, földalatti a- lagúton menekültek szükség esetén. A két épület köré azóta virágzó község fejlődött, az egykori csendőrlaktanya ma tanácsháza, a csárdához pedig újabb háztömböket építettek, melyekben most a földművesszövetkezet söntése és étterme van. Az épület nyugati szárnyában, az eredeti csárdaépületben jelenleg az FMSZ irodái kaptak helyet. A régi csárdaépület padlásán lévő óriás kémény ajtaján bebújva, a benne levő széles üregből száz é- ves üszőktől fekete, lefelé vezető több nagy nyílás látható, melyeknek végét később befalazták azé- pület átalakításakor. Melis György elv- társnak, — a helyi FMSZ üzemágvezető- jének tájékoztatása szerint a vendégek kedvéért villanyvilágítást vezetnek a kon- dorosi csárda kéményének belsejébe augusztusban, s az idén teljesen feltárják a pincébe vezető rej- tekutakat. Tervezik a 27 kilométer hosszúra becsült alagút feltárását is, amelyre a csárdától messzebb már kútásás közben is rábukkantak. Erre azonban — nagy költségei miatt — csak a későbbi években kerülhet sor. Forncsndel mint Moliére~színész Femandel, a híres: francia filmkomikus, azzal: a. gondolattal foglalkozik, hogy fellép Moliére Nők iskolája című színművében. Az elképzelések szerint a. darabot az elhunyt Jouvet rendezési tervei szerint adják elő, s Fernande] Ar- nolphe szerepét játszaná. Jouvet már életében gondolt arra, hogy fellépteti Femandelt és így nyilatkozott róla: „Micsoda Sganarelle lenne belőle..."’. De abban az időben le kellett mondani el gondolásáról. Femandel most tanulmányozza a javaslatot és kevés szabadidejében a Jouvet rendezésében előadott Nők iskolája hangfelvételeit hallgatja. Azon töri a fejét, hogyan tudná a szerepet a maga felfogásának legmegfelelőbben kialakítani. Nemcsak egészséges — kifizetődő is a szövetkezeti halászélet Kétszer is felkerestük a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetet — hiába. Végre harmadszorra sikerült bepillantani munkájukba. Hogyan is gondolhattuk, hogy akár hajnalban, a- kár napközben, vagy este keressük fel őket, találunk ott valakit gyobb dunai halász-szövetkezet- nek, a győri Előrének és a bajai Üj Életnek mindössze 15—15 va- gonos halfogása lett. Számosán, főleg a „maszek” halászok bírálják a szövetkezetei, hogy rablógazdálkodást folytat. Ez nem igaz. Évente több százezer a tagok. tsz,,hajvanhat tagja hajnaltól napestig a „va- dfyszteriilfiten” . v#n, ez^ pedig a xo-. mán határtói egészen a Tiszáig terjed. A Körösök s a Berettyó mind az övék, mintegy ötezer holdat kitevő vízterület. Sokszor még éjszaka is csónakban, vannak, ha úgy követeli az idő. így volt ez akkor is, amikor Mastala Gergely, Kovács László és a többiek még mint „kisiparosok” egyénileg lesték a hálót, a kapást. Most összefogva hasonlítani sem tudják: mennyivel jobban jártak, hogy szövetkezetbe tömörültek. A tsz tagjainak havi átlagkeresete 1700—1800 forint. Vidám, egészséges élet a halászélet, forintot ivodékolnak, pótolják a; halállományt.. Ebben az évben is már kétszázhetvenezer forint é v ;,,T'fTvft víYíi a : féku Ivadékot helyeztek el a Körösökben. Saját termelésűt és a különböző kísérleti halastavakból származót. Saját halastavuk van, kettő is. Az egyik a simaháti, 40 holdon, a másik a zsadányi, húsz holdon terül el, s bennük elósor- ban pontyot tenyésztenek. Még az idén Köröstarcsán hozzákezdenek egy száz holdas új halastó építéséhez is. Van miből fejleszteni termelőszövetkezetüket bővíteni a jövedelmezőség lehetőségeit. Csak a budapesti saját értékesítési helyük — a Tolbuchin utcai vásárcsarnokiban — évi kétmillió forintos forgalmat bonyolít le. Ezenkívül Kunszeratmártomban, Gyulán, Mezőtúron működik értékesítő helyük. A békéscsabai Halászcsárda vendéged közül sem sokan tudják, hagy annak az ízesen készített halászlének fő alkotóeleme, mely magát kínálva fehérük ki a pirospaprikás, zsíros léből, tán egy héttel ezelőtt még a Kö- ritebétiőö'bickotva a gyomai Haíász- szövetkezet varsáiba akadva jutott abba a kellemetlen helyzetbe, hogy szaporítsa Mastala Gergely műnk aegységét. Ebben az évben hatvan forintra tervezték a szövetkezetben egy munkaegység értékét. Ha elgondoljuk, hogy Mastailának fél év a- latt 346-ot jegyeztek könyvecskéjébe — és egyik tagnak sincs 300- an alul — akkor megállapíthatjuk: hat hónapra 20 760 forint kereset nem is olyan kevés. Nyílván azért elégedettek a szövetkezet tagjai, mert nemcsak e- gészséges, hanem kifizetődő is az ilyen halászélet. — VD — Születés — házasság — halálozás mégha éjszakákat is követel. Nappal nem mozog a várná, ez a karókra erősített hálószerűség, a- mit minden este csónakokról szúrnak le a folyófenékbe a halászok. Most nincs nagyhálós termelés, a varsák is kevés halat adnak. — Jóllaktak a tiszavirágtól s elfekszenek — mondják a halászok. Egy-egy tíz-tizenkét tagú brigád, ha naponta 20—30 kg halat fog, ez mostanában már jó eredmény. Magas a vízállás, ez is akadályozza a halászatot. De azért nam panaszkodnak. I- gaz. nem tőlük hallottuk, hogy néhány hete még nyoicvan-kilemc- ven kilós harcsak estek „áldozatukul", de megerősítik ezeket az értesüléseket. Vajon csak halászszerencse ez? Az is, de főként a szorgalmas, hozzáértő munka e- redménye. Az országban huszonhét halász szövetkezet működik. Tavaly a gyomai Viharsarok Tsz lett mindegyikük előtt az első Huszonkét vagon halat fogtak ki. Az utánuk következő, két legnaB ÉRÉSI ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Molnár József és Mucsl Margit fia József István, Erdős Imre és Geese Irén leánya Irén Ilona, Olasz Lajos és Vágási Mária fia János, Veres Imre és Juhos Erzsébet fia Győző, Füredi István és Szabó Ilona leánya Ilona Magdolna, Nyeste Sándor és Hegyesl Juliánná fia Sándor, Baricsa Ferenc és Oláh Anna leánya Anna Mária. Házasságkötések: Nagy István és Kovács Eszter, Pikó Sándor és Veres Erzsébet Juliánná, Szabados Adám és Nagy Anna, Gellért Zoltán és Borbély Irma Róza.-0körösladAnyi ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Gephard Gyula és Tal- palló Juliánná leánya Juliánná, Szabó Ferenc és Kovács Eszter fia Lajos, Mező Sándor és Török Piroska fia János György, Kiu Antal és Papp Terézia fia Ferenc, Házasságkötések: Almás! Sándor és Vakarcs Erzsébet. Halálozások: Kovács Ferenc 71 éves.-OOROSHAZ1 ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Sinka Sándor János és Lénárt Róza leánya Edit Ilona, Csizmadia János és Dimák Juliánná fla Péter Pál, Pastyán János és Tóth Erzsébet fia János és György (ikrek); Szokolal János és Darabos Mária leánya Mária Jusztina, Sinkó Géza és Bognár Gabriella fia Géza Attila; Kozmer Imre- és Debnár Gizella fia László Péter, Tóth István György és Molnár Emilia Irén leánya Emília Mária, Keresztes Sándor és Molnár Mária fia István, Sánta Mihály és Ben- kő Lenke Margit fia László Mihály; Vajgely Pál és Skita Judit leánya Mária Judit, Andó András és Hunyad- kürti Erzsébet fia András Mihály, Fazekas László György és Pusztai Ilona Erzsébet fia Géza György, Tóth János és Iga Mária Erzsébet leánya Mária Klára, Horváth László és Szabó Mária fia László, Kiss László és Ágoston Irén Etelka leánya Gyöngyi Magdolna. Házasságkötések: Horváth József és Németh Irén Mária, Horváth László Mihály és Zsoldi Jolán Etelka, Perjés! András és Száraz Eszter. Halálozások: özv. Kulcsár Károlyné Zsíros Rózsa 73 éves, Zsorda Mária 19 éves, özv. Zsedényl Péterné Rajki Rozália 87 éves, Lénárt Lajos 59 éves; özv. Szemenyei Antalné Gombkötő Rozália 84 éves, Miszlai Mihályné Görbics Juliánná 62 éves, Kontra Antal 78 éves.
