Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

BÉKÉS MEGYEI r Vfláj j>rolet.irli»l egyesüljetek! MSZMP BÉKÉS MEGYE"/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. S958. JÚLIUS 25., PÉNTEK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Termelőszövetkezeteink az állattenyésztés fellendítéséért Vitathatatlan tény, hogy terme­lőszövetkezeteink tekintélye a gaz­dálkodásban elért eredmények a- lapján igen nagyra nőtt az egyé­niek előtt. Öröm tölt el valamen­nyiünket, amikor ilyen híreket hallunk: a szövetkezetek két-há- rom, sőt nem egy helyen négy má­zsa búzával is többet takarítottak be holdanként, mint a kisparcel- lás gazdaságok. A nagyüzemi nö­vénytermelés beváltotta a hozzáfű­zött reményeket és az idén már huszonöt-negyven százalékkal ma­gasabb terméseredményeket ért el, mint a kisüzemek. A növénytermelésben elért ered­mények láttán igen sok termelő- szövetkezetben azon vitatkozik a ■ gság. hogy s mint lehetne még jobban bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Ebben az Óriási küzdelemben megyénk tsz- einek tagjai helyes úton járnak, a- mikor az állattenyésztés fellendí­téséért mindent elkövetnek. A szövetkezeti gazdaságok csak ak­kor fektetik ’ tvállra a kisüze­mekben elért eredményeket, ha a mezőgazdasági termelés minden területén — az állattenyésztésben is — nyomasztó fölényre tesznek szert. Jelenleg még az a helyzet, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben — szántóegységekre vonatkoztatva- nem tartanak annyi állatot, mint azonos területen az egyéni­leg gazdálkodók. Ez természete­sen viszont nem jelenti azt, hogy ez mindig így lesz. A nagyüzemi állattenyésztés előbb-utóbb utol­éri és ugyanúgy, mint a növény- termelésben, túlszárnyalja a kis­gazdaságokat. Igen, ennyire biza­kodóan tekintünk a jövőbe, mert erre feljogosít bennünket az ál­lattenyésztés fejlődésének tsz- ekben tapasztalható üteme. Egy évvel ezelőtt megyénk ter­melőszövetkezeteiben 7862 volt a szarvasmarha-állomány. Az idén ez a szám 13 221-re növekedett. Amíg a múlt évben 37 tsz-ben e- gyetlen szarvasmarha sem volt, addig az idén a megye 215 szövet­kezete közül mindössze hétben nincs közös szarvasmarha-állo­mány. Ugyanezt mondhatjuk a sertésállomány növekedésére, a- mely egy év alatt a 19 413 darab­ról 32 459-re szaporodott. A ba­romfitenyésztésben hasonlókép­pen óriási előrehaladás tapasztal­ható. Tavaly 33 863 csibét nevel­tek fel eredményesen a tsz-ek, az Idén pedig, csak az első félévben, 171113 baromfit tartottak. Ezek a számok félreérthetetlenül bizo­nyítják, hogy az állattenyésztés is a fellendülés útján halad. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a szövetkezetek egy-két éven belül e területen is beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket. Megyénk termelőszövetkezetei­ben igen jól látja a tagság a jövő félévi tennivalókat és sok helyütt már megtalálták azt a láncsze­met, amelynek megemelésével a közös gazdálkodás termelési szín­vonala napról napra kedvezőbb lesz. Ez a láncszem nem más, mint az állattenyésztés felkarolá­sa. Igen jól látta a párt megyei bi­zottsága a szövetkezetek állatte­nyésztésének helyzetét, amikor kiadta a jelszót: kommunisták, az állattenyésztés élére! És ma a párt tagjai — ki-ki a maga mun­kahelyén — kétszeres erővel dol­goznak, hogy megvessék az alap­ját a jövő év győzelmének. Az állatállomány nagyobb ará­nyú fejlesztésének gazdasági a- lapja van. Az olyan hamis nézet, mint ami például a csanádapácai Köztársaság vagy a sarkadi Le­nin Tsz-ben eluralkodott: — nem kifizető a szarvasmarha-tenyész­tés — alapjában véve megdőlt, mert ez az üzemág jövedelmező, csak ahhoz jól meg kell szervezni a gazdálkodást. Az orosházi Vö­rös Csillag Tsz tehenészete három hónap alatt •— a téli időszakban — 42 000 forint hasznot adott. A nyáron pedig, amikor olcsó zöld­takarmánnyal tudják ellátni a tehenészetet, ez a tiszta haszon könnyen meg is duplázódhat. Ha­sonló, vagy ennél jobb eredmé­nyek állnak a kételkedők meggyő­zésére: a békéscsabai Kossuth és Május 1, a kétsopronyi Dózsa és Hunyadi, a kamuti Rákóczi és Pe­tőfi, a kondorost tsz-ek. a mező­hegyes! Törekvő és még egy egész sereg szövetkezetben, ahol a szarvasmarhatenyésztés a jó üzemszervezés folytán jövedelme­ző üzemág lett. Az állatállomány nagyarányú fejlesztését megszabja a rendel­kezésre álló férőhely is. Az idén már ott tartottunk, hogy igen sok szövetkezetben a férőhely hiánya miatt nem tudnak újabb állat- csoportokat elhelyezni. Ezen több tsz-ben úgy segítenek, hogy sa­ját anyagból a szövetkezet erejé­ből új istállókat építenek. Ilyet tapasztaltunk a kamuti Rákóczi Tsz-ben, ahol a szövetkezet építő brigádja ötven férőhelyes, mag- tárpadlásos, új szarvasmarha-is­tállót épít. Az ilyen önálló kez­deményezések helyénvalók, mert az állam — az ellenforradalom o- kozta károk helyreállítása miatt — egyelőre nem tud annyi építé­si hitelt és anyagot biztosítani, mint amennyire szükség lenne. De így is — még az idén — hu­szonnégy millió forint értékű gaz­dasági épületet adnak át megyénk szövetkezeteinek az építőipari vállalatok, amely nagyban meg­könnyíti majd az állatok téli el­szállásolását. A termelőszövetkezeti gazdasá­gok többsége az elért eredmé­nyekből ítélve megragadta tehát a gazdaságfejlesztés következő láncszemét és az állattenyésztés fellendítésével nagy lépést tehet előre a nagyüzemi gazdálkodás útján. Forgalmi laktanya épül a vasutasoknak Mezőhegyesen (/ A Jövő hónapban a MÁV szen­tesi építési főnöksége egy huszon­hat személyes forgalmi laktanya építését kezdi meg Mezőhegyesen. A létesítmény felépítése mintegy ötszázezer forintba kerül. A for­galmi laktanyában — felépülte után — a vasutas dolgozók szépen berendezett szobákban pihenhetik ki a szolgálat fáradalmait. TILTAKOZUNK Megyeszerte a falvak lakói, üze­mi munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek gyűléseken jut­tatják kifejezésre tiltakozásukat az amerikai és angol imperialis­ták közel-keleti agressziója ellen. Hivatalos gyűléseken, rögtönzött kisgyűléseken a dolgozók, pártta­gok és pártonkívüliek egyaránt nagy érdeklődéssel tárgyalják a világpolitika fejleményeit. Jól látják, milyen veszély a békére az imperialisták jogtalan fegyve­res fellépése a szabadságukért, függetlenségükért küzdő arab or­szágok ellen. Mélységes felhábo- rodáss i! elítélik az imperialista beavatkozást. Táviratok, levelek sokaságával keresik fel szerkesztőségünket, ü- zemek, szervezetek, vállalatok, a- melyben dolgozóik tiltakozását fe­jezik ki. Szarvasról a községi ta­nácsülésről az alábbi szövegű le­velet kaptuk: „Szarvas Község Tanácsa — él meghívottak — mint a dolgozók helyi államhatalmi szervének kül-> döftei a község dolgozói nevében mélységesen elítéljük az Amerikai Egyesült Államok Libanoni ag. resszióját. Egyetértünk a Magyar Népköztársaság Kormányának a közel- és közép-keleM helyzettel kapcsolatos nyilatkozatával. A község dolgozói éppen úgy, mint kormányunk, fenntartás nélkül tá­mogatja a szovjet kormány javas­latát. Követeljük a katonai bea­vatkozás azonnali megszüntetését, az imperialisták agresszív tervé­nek meghiúsítását az arab Kele­ten.“ Többek között felháborodásukat és tiltakozásukat fejezik ki a Gyu­lai Cipész Szövetkezet, a Békési Gépállomás, a gyulai kertészet dolgozói és egymásután szaporodik a tiltakozó gyűlések száma is. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársad évek óta dolgoznak a G 35-ös trak­tor néhány hátrányos tulajdonsá­gának megszűntetésén. A felada­tot Pápa Alfréd, Szilvay Géza és Zombori János a várakozást felül­múló sikerrel oldatta meg: terve­zett módosításukat találmánynak minősítették, s ma már világsza­badalomként tartják nyílván. A nagyjelentőségű találmány lé­nyege az, hogy olyan újrendszerű égésteiret alakítottak ki, amellyel a módosított traktor megtartotta a kisnyomású izzófejes rendszer minden előnyét, de ezen felül elér­te a legkorszerűbb Diesel-moto­rok takarékos üzemanyag-fogyasz­tását. Az új konstrukciónak to­vábbi előnye az eddig használt gépekkel szemben, hogy karban­tartása, javítása és kezelése lénye­gesen egyszerűbb és olcsóbb, A kutatómérnökök a nehéz ön­töttvas dugattyúk helyett könnyű­fém alkatrészeket építettek a traktorba. így annak működése zajtalanabb, kevésbé ráz. Háromszáz szarvasmarhát és 391 tenyészkoca süldőt vásároltak a gyulai járás tsz-ei A 3004-es kormányhatározat igen kedvezően hatott a gyulai járás termelőszövetkezeteinek ál­lattenyésztésére. A közös gazdasá­gok ebben az évben 300 szarvas- marhát vásároltak. A járás ter­melőszövetkezetei ugyancsak az idén 391 tenyészkoca-süldőt is vá­sároltak, amelyek egy részét már tenyésztésbe is fogták. Légkompresszorokat gyártanak Békéscsabán • A Békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyárban április közepe óta készítik az eddig nagyrészt kül­földről importált, valamint a Ma­gyar Acéláru Gyárban gyártott légkompresszor szelepeket. A csa­bai gyárban a második negyedév­Egy és félmiflió forintból fejlesztik az idén ,a világ legnagyobb faluját A mintegy huszon- nyolcezer lakosú Bé­kést tréfásan „a vi­lág legnagyobb falu­jának," tartják. Nem méltatlanul, mert a község nem sokkal ezelőtt -— mielőtt négy szomszédos köz­séget elválasztottak tőle — hatvanezer holdnyi kiterjedésű volt, s ma is jókora: huszonkétezer hold területű. A honfoglaláskori község körülbelül 400 évig megyeszékhely is volt és valaha vá­ros. Ma járási szék­hely és lakóinak hő kívánsága, hogy ismét város legyen. Ha ez egyelőre anyagi okok­ból nem is lehetséges az ősi falu jelenlegi tanácsa és vezetősége pártbizottsága és tár­sadalmát összetömö rítő népfront bizottsá ga mindent megtesz o község helyi erőbő1 történő fejlesztésé­ért. A községfejleszté• si hozzájárulásból az idén egy és félmillió forintot terveznek er­re a célra. Nagyjából már rendbehozták a köz­ség főterét. Ahol 100 évvel ezelőtt még sárcsónakokkal szál­líthatták a terménye­ket, kövezett utak vannak, virágosker­tek illatoznak. Még ebben az év­ben nyolc km össz- hosszúságú újabb jár­dát építenek, kicsino­sítják a fő- és a pi­acteret s fél millió fo­rintból bekötőutat kö­veznek ki országos hírű gyógyfürdőjükig, ahol szabadtéri für­dőmedencét is építe­nek jövőre, amelynek anyagáról már most gondoskodnak, Je- 'entősen kiterjesztik a villanyhálózatot, 40 személyes új óvodái ben már mintegy kétszázezer fo­rint értékű, különféle méretű sze­lepeket gyártottak a Kohó- éa Gépipari Anyagellátó és Értékesí­tő Vállalatnak, amely az alkatré­szeket a gépgyártó gyáraknak to­vábbította. Az itt készített szele­péket az exportra kerülő kom- ■, presszorokba és hűtőgépekbe sze­■ télik. : . • Év végéig meg kilencszázezer : forint értékű szelepet készítenek, ; jövőre pedig a csabai gyár állítja ■ ■ elő a bel- és külföldi szükségletre • készülő kompresszorokhoz és hű­tőgépekhez szükséges szelepeket. tataroznak és szám- ■ a jövő évben mintegy négymillió tálán kisebb közérde- J értékű ilyen alkatrészt ké­ku feladatot oldanak• meg. Nagyvárosi igé-i sz'*'en€^'c a gyárbmn-----------•4 0»----------­é pítenek, iskolákat j nyékét is kielégítően,; mindenféle sportren-: dezvénynek megfele-1 lőre átépítik sportte-S lepüket is. Még a ta- \ nyarészekről sem fe- . A szovjet áruk ellenértékeként sportszereket, divatcikkeket ledkeztek meg: a kő- 1 és írószereket szállít Magyarország zelmúltban nagy út-\ A Belkereskedelnü Minisztéri- gyalugépet csinálta- um vendígeként szovjet Uereske. tott a tanács amellyel. de,mi delegacid látogatott hazánk ba. Magyarországi útjukkai visz» mintegy 70 km össz-S hosszúságban dóm j noz^k a Belkereskedelmi Minisz- borítjak a külső du-. térium kereskedelm- küldftttségé. lőutakat. Ez nagy-; nek moszkvaj látogatását. Itt-tar- részben már készen: tózkodásuk alatt megállapodtak, is van, s mint busz-, kogy a7 érvényes árucsereforgat­kén mondják: — a; mi békési dűlőkben nem; egyezmény szerint Magyaror- . szag mintegy húszmillió forint lehet majd felborult j értékben szállít sportszereket, fes- szekeret látni a be- ■, hordáskor! tékeket, konfekciókat, írószereket ! és divatcikkeket szovjet áruk — Így fejlődik évről ■ órák, hűtőgépek, fűrészfaáruk és évre a Kettős-Körösi fogyasztási cikkek - ellenértéke­.. „............... ■ ként. m enti ősi község a: párt és a tanács Írd-! A delegáció magyaror­, , . , ,: szági látogatását felhasználta ar­nyitasával, dolgozás ^ fe hogy a kcreskedelem veze­lakosságának szorgal-jj tőivel és dolgozóival széleskörű tá­rnával és akaratávalp&sztalatcserét folytasson. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents