Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1958. július *4., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Olvasóink, levelezőink írják Aáe» szarvasi nóta J munkájáról Eredményekben gazdag negyed- évet zártunk le — írja Janurik Mátyásné, a nőtanács kulturális vezetője Szarvasról. — Háromhó­napos munkaterv szerint dolgoz­tunk és a papírra fektetett feladó, tokát végre is hajtottuk. Volt sza­bás-varrás, csipkeverő, csuhéfonó tanfolyam — politikai, irodalmi, egészségügyi, kozmetikai előadás, kultúrrendezvények, bálok. Anyák napján köszöntöttük a szülőott­honban lévő édesanyákat. Kultúr- csoportunk a szociális otthon agg lakóinak a „Szlovák Lakodalmast" játszotta. Gyermeknapon könyv­ajándékot osztottunk az arra ér­demeseknek, de nem feledkeztünk meg a nőtanács iker-keresztfiairól. a Pálinkás-gyermekekről sem. A Pedagógus-napon a szülői munka- közösséggel karöltve, üdvözöltük a pedagógusokat. Az Ének- és Ze­nekari Fesztiválon júniusban 50 asszonytársunk segített minden­ben, amiben csak tudott. Ott vol­tunk az asszonyok, lányok megyei találkozóján is. Kultúrcsöpörtünk fellépett pünkösdkor a művelődé­si házban, mikor Ludo Zelienka. híres szlovák népművész is szere­pelt. A Bécsben megtartott kong- ■•°sszusna ezrével irtuk az üdvözlö- *tyákat minden ország demok­ratikus asszonyaihoz. Kultúr gár­dánk létszáma 60 fő. A gyerme­kekkel most szorgalmasan készü­lünk az augusztus 24-i gyermek- karneválra. Augusztus 2-án egy­hetes körútra megyünk a már hí­ressé vált „Szlovák Lakodal­mas"-unkkal Komárom és Nógrád megyébe. Egyszóval szépen fejlő­det a nőmozgalom. Ebben a fejlő­désben sokat köszönhetünk a nő­tanácsban dolgozó kommu­nista asszonyoknak — fejezi be le­velét Janurik Mátyásné. Óvodai évzáróv volt nemrég Újkígyóson. Ezen a kedves kis ünnepségen egy ben el- búcsúztaltók az iskolóssorba került gyermekeket — írja Gaál János és visszapillantásként elmondja, hogy a falu két óvodájában a szü­lök bevonásával az év folyamán sok rendezvényt tartottak. Ezek­ből a rendezvényekből ezer forint volt a bevétel, melyből az óvodák részére játékokat, szőnyegeket vá­sároltak. A színdarabokban szülőik is szerepeltek. Nagymama c. szín­művel Csanádapácán vendégsze­repeltek. — Most csendesek a ter­mek, kitakarítva, kimeszelve vár­ják, hogy szeptemberben ismét felverje őket a boldog gyermek­kacaj. Magyar (ajtakutya k állítást rendeznek Békéscsabán/ Az Országos Kutyatenyésztők Egyesületének Békés megyei cso­portja augusztus 19-én és 20-án a Viharsarki Hónapok megnyitó­jára nagyszabású kutyakiállítást rendez Békéscsabán, melyen faj­tiszta magyar puli, komondor, ku­vasz, pumi és vizsla kutyákat mu­tatnak be. Ugyancsak ezen a ki­állításon tartják „a főpróbáját" annak a tíz budapesti szakképzett kutyának, amely a nemzetközi ki­állításra tanult be érdekes mutat­ványokat. A kiállítás legjobb e- gyedeit országos szakértőkből ál­ló zsűri-bizottság díjazza. Munka, élet az egykori Dragán-féle birtokon náltak 250 kiló szuperfoszfátot és 80 kiló nitrogén műtrágyát, a ter­méseredmény 19 mázsa volt hol­danként és végül volt egy kísérlet, ahol felhasználtak 300 kiló szu­perfoszfátot és 100 kiló nitrogén műtrágyát. A terméseredmény itt 22 mázsa holdanként. A központi majorban elcsépel­ték a borsót is, mely több mint 10 mázsás termést adott holdanként. A központi majorban megkezd­ték a dohány szedését is, amiből 19 kataszteri hold van. Az elmúlt évben is termeltek dohányt és 18 mázsás átlagtermést takarítóiak be, ami komoly jövedelmet jelen­tett a gazdaságnak. A központi major egyik brigádja most segít az üzemegységnek a betakarításban, mivel a növény- termesztés zöme kint van az ü- zemegységben és itt van most a legtöbb munka. A csépléssel egy időben vágják ivwwwvwvvwv WMUwmuwMiVMVWWMWWUVMTOM Q tavaszi árpát, egyik részét ara­tógépekkel, a másik részét pedig kombájnnal. Ügy becsülik, hogy a 9 mázsát meg fogja adni. (Tudósítónktól.) A Szabadkígyósi Tangazdaság Gyula-Eperjesi üzemegységében beszélgettünk Kasznár András elvtárssal, a tangazdaság közpon­ti majorjának brigádvezetőjével, aki elmondotta, hogy a központi majorban a cséplést már teljes egészében befejezték. Termés- eredményeik a következők: őszi árpa a makkosháti szikes talajon 12.5 mázsa holdanként. A közpon­ti májorban búza termésátlagaik váltakozók. Többféle műtrágyázá- si kísérletet végeztek és az ered­mények a következők: 18 katasz­teri holdon felhasználtak 150 kiló szuperfoszfátot és 80 kiló nitro­gén műtrágyát, a termésátlag 13 mázsa holdanként. A másik táblán felhasználtak holdanként 200 kiló szuperfoszfátot, 70 kiló nitrogént, és a terméseredmény 17 mázsa lett. A harmadik táblán felhasz­Utunkon meglátogattuk még Meissenben a porcelángyárat is, mely örökké emlékezetes marad számunkra. Szétnéztünk a láto­gatási célra felállított munka­termekben, ahol bemutatták, hogy a tim-kaolin és kvarc ke­verékeiből hogyan készül a gyö­nyörű meisseni porcelánfigura. Bemutatták ezt a legelső for­málástól kezdve, a zománcolást, az égetést és nagy tetszésünkre a figurákra való kézi festést. Bemutatták itt, hogyan készül egy komplikáltabb porcelánfi­gura. Megtudtuk, hogy az alkat­részeket külön-külön formálják meg és rakják össze. A több száz alkatrészből összeállí­tott porcelán óra Meisseni Porce­lángyárban Egy-egy komplikáltabb figu­ra 100—200, sőt még sokszor en­nél több darabból készül, illetve tevődik össze. A munkafolya­mat megtekintése utón átvezet­tek bennünket a gyér kiállítási termeibe, ahol a szebbnél-szebb porcelánfigurákban gyönyör­ködhettünk. Végezetül említésre méltó még magyar csoportunknak egy mű­soros esten való fellépése az egyik szakszervezeti üdülőben. A németek minden évben a nyá­ri napfordulókor mindenfelé turista-ünnepségeket rendeznek. Ezen a napon kiparódizálják a turisztikát, de ezen a napon em­lékeznek meg a sziklamászások áldozatairól is. Egy ilyen alkalommal adott műsort nagy izgalmak közepette a mi kis csoportunk is, melyet a hálás német közönség nagy tapssal viszonozott. A két hét a- latt nagyon sok kedves percet szereztek német barátaink, a né­met tájak mesébeillő sziklaóriá­saikkal, valamint csoportunk tagjai egymásnak az idegenben előadódó érdekességek és fur­csaságok láttán. Német vezető­ink minden tőlük telhető; meg­tettek, hogy jól érezzük magun­kat és hogy kedves emelékekkel térhessünk haza. Ez azt hiszem sikerült is, mert hazajövet a vonaton is na­gyon sokat beszélgettünk a ked­vesebbnél-kedvesebb esemé­nyekről, jelenetekről, sőt ide­haza is sokszor eszünkbe jut­nak azok a kedves jelenetek. Remélem, ha a német baráta­ink Magyarországra jönnek, vi­szonozhatjuk nekik ezt a sok kedvességet, melyet csoportunk iránt tanúsítottak. Nagy író és nagy regénye /. Az Író: LEV NYIKULIN Lev Nyikulin a „Ködös hajnal*4 című regény szerzője A kitűnő orosz klasszikus író, Korolenko gyermekéveinek szín­helyén, Zsitomirban látta meg a napvilágot, 1891-ben. Apja egy vi­déki társulat színésze, aki a szín­pad kedvéért elhagyja családját. Anyja tanítónő. A színház és a színház világa, szenvedélyes tarka élete ekkor fogja meg képzeletét (nem csoda hát, hogy nagy művé­nek, a Ködös hajnal-nak, színész a főalakja). Ezek a banyomások csak erősödnek, amikor 1907-ben édesanyjától apjához kerül s vá- rosról-városra új figurák, írók, színészek közt fordul meg. Más hatások is érték a fiatal fiút. Tanítónő anyjának társasága főleg politikai emigránsokból állt és az 1907 után újra erősödő for« radalmi mozgalom levegőjét is magába szívja. Párizsba kerül, majd visszatér Moszkvába. Egye­temi hallgató s a szaporodó sztrájkok, az 1912-es lénai sortűz azok az új élmények, amelyek u« gyancsak a közvetlen átélés ere« jével jelentkeznek a „Ködös haj« naT‘-ban. Az Afganisztáni elbeszélések az írói termékei azoknak a harcok« nak, amelyekben a polgárháború éveiben részt vett. Ekkor járja végig Ukrajna, a Baltikum, Kö- zép-Ázsia hadi útjait. Ebbsn az időben már elhatáro­zott szándéka, hogy író lesz. 1921- ben utazni kezd, hogy élményeket gyűjtsön. Első útja Afganisztán, és első regénye kalandregény* Gorkij — mint annyi fiatalra —* rá is felfigyelt. ír elbeszéléseket, színdarabokat, tanulmányokat. A Spanyolországi levelek második jelentősebb műve. Majd a Vándor feljegyzései s más művek után a második világháború előtt Fran­ciaországba utazik. Itt bukkan rá egy kis faluban arra az 1814-ből, a napóleoni háborúkból való ci- rillbetűs közös sírra, amiből ki« bomlik az 1950-ben irt Oroszor« szág hű fiai című regényének té« mája. Az aratással együtt minden tar­lót felhántottak a magyar mező- gazdaság egyik új, de nagyon jó gépével, a disztillerrel. A dolgozók keresetéről is érdek­lődünk. Elmondják, hogy 45 fo­rintnál többet keresnek naponta, sőt a brigádvezető kiszámolta, hogy az emberek kedden 64 forin­tot kerestek átlagosan. Így élnek és gazdálkodnak az egykori Dragán-birtokon a Sza­badkígyósi Tangazdaság dolgozói, akik napról napra nagyobb meg­becsülést érnek el a nagyüzemi gazdálkodás területén. Gaál János II. A regény Izgalmas olvasói feladat nyo- monkövetni író és művének mé­lyebb kapcsolatát. Az író életé­nek, eseményei, élményei, benyo­másai sokszor bonyolult áttételek­kel jelentkeznek alkotásaiban, hogy írói-társadalmi mondaniva­lójának hordozói legyenek. Nyikulin Ködös hajnal-ának hő­se, Artyemjev életútjának esemé­nyeiben követni tudjuk a?- író fej­lődését, élményeinek világát. Az idősebb Artyemjev, a száműzött, vidéken élő orvos lakásán gyüle­keznek elvbarátai. A fiatalember ebből a környezetből kerül a moszkvai egyetem jogi karára. Itt a fővároshan két nagyybátyja veszi pártfogásba. A jogászprofesszor, aki a nagybuTzsoázia köreiben él, az orvos, aki hivatásának élő em­ber és csendes rokonszenwel kí­séri a proletárok küzdelmeit. KÖDÖS HAJNAL A fiú egy gimnazistakori mű­kedvelő fellépése óta ellenállha­tatlan vágyat érez a színház vilá­ga iránt. Otthagyja az egyetem padjait, vidéki színész lesz s már pályája kezdetén nagy sikert arat --------------------------— K osárfonó és fafaragói/^ népművész aggastyán Szeghalmon Szeghalmon mint­egy 6 évtizede fonja a kosarakat, faragja a különféle népi hang­szereket, fadíszeket a 79 éves Emődi Fe­renc. Több tucat népi motívumokkal kifa­ragott citera dicséri az idős népművész munkáját a környé­ken. Régen számtalan díszes farózsát fara­gott a kubikosok, a földmunkások kalap­ja mellé és sok pász­tor az általa fából készített ,, kutyage­rincre” helyezte bog­rácsát. Az öreg fonó-fara­gó mester — bár bal­oldalára megbénult — ma is nagy kedvvel végzi szeretett mun­káját. Legutóbb a sárréti népi hangszer kiállításra készített egy esztergályozott, faragott lyukrózsák­kal díszített, két ol­dalt vörös citerát, valamint alumínium kulacsból egy teknős­béka alakú, doromb nevű ősi pásztor hangszert, amely fur­csa duruzsoló hangot ad. Emődi Ferenc hat elemit végzett annak idején, ami a hozzá hasonló idős emberek közt ritkaság a kör­nyéken. Volt juhász és urasági cseléd művészi érzékére jel­lemző, hogy sohasem ismétli önmagát, min­den újabb készítmé­nye elütő az előbbi­ektől. Az idős embert többen érdemesnek tartják a „népművé­szet mestere” című kitüntetésre. Schiller drámáiban. Ekkor ismer­jük meg a színészek tarka, kötet­len formájú életét és környezetü­ket, dúsgazdag földesurakat, vi­déki' figurákat. Átéljük a fi&t^l mijiyesz .gzpyelmét, majd a háború kitörése után, amikor a pétervári cári színház művésze lesz, nagy sikereit. Itt ismét fcrdul a kaiéi« doszkóp s most a dekadens értei« miségiek körébe pillantunk bele* A világesemények, a front a mélyben érlelődő forradalom sors- szimfónia-szerűen festi alá az ese« menyeket, hogy aztán mélyen át­járja és néha elborítsa a művész életét is. Mindvégig lebilincsel, szórakoz­tat a színes, változatos történet, a mese érdekessége (hiszen, ne ta­gadjuk, enélkül nincs igazi jó ol­vasmány). Nyikulin jellemalkotó készsége sem mindennapi. A számtalan szereplő részletenként megismert vonásai végül kitűnő élő alakokká keverednek s ebben nagy szerepe van annak, hogy az író alkotásában és stílusában min­den szereplőnek megvan a maga egyéni hangja. A beavatottság örömét érzi az olvasó Nyikulin alkotásában, a- rnikor a művészvilág általunk is ismert olyan hírességeivel talál­kozik, mint Saljapin, Mámon Dalszkij vagy éppen Majakov­szkij. Megkezdték Békés és Békéscsaba között is a 43-as főközlekedési útvonai átépítését A debrecen—szegedi 43-as szá­mú főközlekedési útvonalat Bé­kés és Békéscsaba között is nyolc km-es szakaszon újjáépítik. Az út­építést a napokban megkezdték. Mintegy kétmillió forintos költ­séggel bekötőút épül a békési Kos­suth Tsz központjáig is.

Next

/
Thumbnails
Contents