Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. július 24., csütörtök Mezőhegyest életképek Alig látni embert. Jóformán csak a gyerekek meg az öregek vannak otthon. A lakos­ság zöme a munka nehezebbik végénél, kint a határban található. Ez most a rendje. Persze azért a község szívverése nem állt meg. A cukorgyár felől vasak csengése hallatszik. A kapunál Mitykó Pál szivattyús és Balázs Margit telefonkezelő egy­más szavába vágva mondják, hogyha szünetel is a cukorgyártás, munka azért van bőven. A gépé­szek, szerelők, miként a gondos orvos, átvizsgálják, javítják, tisz­togatják a gépeket, hogy őszre rendben legyen minden. Megkér­dezzük, mennyi répát képes egy idényben feldolgozni az üzem? A válasz meglepő: 22 ezer rendes vasúti vagonra valót. Egy ilyen szerelvény Csabától Szegedig ér­ne! — Schiller bácsi, az üzemi gondnok közli, hogy új, úgyneve­zett Elfa-víznyomásos répamosási eljárást vezetnek be. öt-hat em­ber órákon át tartó izzadságos munkáját ez a gép öt perc alatt elvégzi. Ezenkívül új, nagy hatás­fokú gőzkazánt és vákumot is építenek a meglévők mellé. — Mi­közben beszélgetünk, pillantásom az udvaron sorakozó motorkerék­párokra esik. Van vagy harminc. Megnyugtatnak, hogy csupán töre­déke annak, ami teljes üzemkor látható. Kerékpár meg annyi, hogy még a kiskutya is azon jár — legyintenek. Mikor búcsút veszünk, dél van. A hőmérő negyven fokot mutat félárnyékban. Valaki utánunk ki­ált, hogy nézzünk be az üzemi konyhára, csodálkozni fogunk, hogy milyen lehetetlen munkakö­rülmények közt dolgozik ott az ÖL főnyi személyzet. Az illaténrék iga­za van. "bx5 méteres helyiség­ben a tűzhely a terület egyne­gyedét foglalja el és olyan pokoli hőséget áraszt, hogy még az ab­lakdeszka is süt, melyre a jegy­zettömböm teszem. A kinti 40 fo­kot szinte hűs zuhanynak érzi az ember. Igaz, hogy az ebédet a dol­gozók egekig dicsérik. Csak ne ilyen szenvedés árán készülne! A községi művelődési otthon úgy kerül sorra, hogy a községi párttitkár, Győri elvtárs távol lé­vén, helyettesével, Faragó Károly elvtárssal beszélgetünk a dolgo­zók hangulatáról, öröméről, gond­járól. Ö egyben a művelődési ott­hon igazgatója is. — Hogy milyen Mezőhegyesen a hangulat? Olyan — mondja derűsen Faragó elvtárs —, hogy a nyári munkák ellenére még arra is futja erőnkből, hogy befejezz.ük a minden dolgozó és aprónépe részéről oly sóvárogva várt strandfürdő építését. A köz­ségbeliek, élükön a párttitkárral, tanácselnökkel, szakszervezeti ve­zetővel, valamint a munkásőrség tagjaival, szabadságukból egy na­pot ajánlottak fel és társadalmi munkával, nomeg nyereményré­szesedésükből összesen mintegy 25 ezer forinttal járultak a léte­sítmény megvalósításához. Elsején nyitják. — A nagyszerűen beren­dezett művelődési otthon gyönyö­rű társalgójában folyik á beszél­getés. Nyilván most nincs oly pezsgő élet, mint őszkor, meg té­len, de azért minden délután 4 órakor kitárul az otthon kapuja és a társalgóban mindig akad vendég s a szakkörökben is fog­lalatoskodnak. A híres mezöhe­gyesi rádió-szakkör ma is első a megyében. Legnépesebb a fiatalok által oly kedvelt repülő- és hajó­modellező kör. A 4400 kötetes könyvtárnak 540 olvasója van. A járási könyvtár jó szakmai ta­nácsadójuk. A tanácsháza látogatásunk következő állomása. Besenyei Ferenc elvtárs elnökhe­lyettes tart ügyeletet. Minden más vezető beosztású kint, a kenyér­csatában vesz részt. — Közben beugrik néhány percre Debrecze- ni Mihály, a tanácselnök. Nyom­ban a cséplésre terelődik a szó. Hangjukból büszkeség csendül ki, mikor közlik, hogy az állami gazdaság 1010 hold árpáját és 4 ezer hold búzáját 36 kombájn a- ratta és csépelte. Kézzel nem arattak sehol. Aratógép is csak itt-ott mocorgott a mezőhegyes! határban. A cséplőgépeket meg jobbadán csak tisztításra hasz­nálták. A termés mozgatásánál nagyon beváltak a gabonafúvók, melyek a gép farától a magtár e- meletére sodarták a gabonát. E- gyetlen szemet sem kellet zsákol­ni senkinek. A villanymázsa is au­tomatikusan végezte feladatát. — Két év alatt gépesítés terén sokat javult a gazdaság. Mindezt őszin­tén áradó örömmel mondja az el­nök és helyettese. Majd ismét a termésre terelődik a szó. A kuko­rica már köt,' a csövek szépen fej­lődnek. A répa is „megugrott”. Talán csak a kender marad el a tavalyitól, de az sem veszedelme­sen. — Nem bírt velünk az aszály! Mi, mezőhegyesiek nem hagytuk magunkat leteperni! Az átlagos termésmennyiség alig marad el a tavalyitól — nyújtja búcsúzásra a kezét az elnök és már indul is kifelé, az új kenvéréiydívott küz­jaéíerrióe. Az Állami Gazdaság gépjavító üzemében az egyik műhelyből* "fémmég- munkáló-gépek duruzsolása hal­latszik. Belépünk. Jakub István esztergályos munkaidejéből haj­landó néhány percet beszélgetés­re „pazarolni”. — Majd behozom mondja. Sokféle munkán dolgoz­nak. Pótalkatrészeket készítenek Zetorhoz, aratógépekhez és Sz— 80-as lánctalpasokhoz, melyek még a híres Sztálinyee éknél Is nagyobbak. Műtrágyaszórót is gyártanak. Aztán itt van ez a ké- v egy űj tó tengely, melyet másutt az országban talán nem is csinálnak. Az ember meglepődik, hogy ebben a külsőleg igénytelen gépjavító­ban milyen sokoldalú munka fő­ijük. Itt egyébként 30 ifjúmunkás dolgozik. Az egyikkel, Száz Bélá­val beszédbe elegyedünk. Tizenhat Szerdán tartotta első ülését az Erdészeti Főigazgatóságon az Or­szágos Nyórfabizottság. Dr. Ba­lassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője megnyitó beszédében el­mondotta, hogy hazánk területé­nek mindössze 13.5 százalékát bo­rítja erdő. Ezért a szükséges faa­nyag mintegy ötven százalékát külföldről kell behoznunk, s ez évről-évre több száz millió deviza- forintot jelent. Az év elején ala­kult Országos Nyírfabizottság­nak az a feladata, hogy elsősorban gyorsan növő fafajták — nyárfák — nagyarányú telepítésével segít­sen gondjainkon. Az Országos Nyárfabizottság első ülésén elhatározta, hogy a hároméves terv és ezt követően a második ötéves terv időszaka alatt 1958-tól 1965-ig 61 400 hektáron telepítenek nyárost az erdőgaz­daságok és a különböző főhatósá­éves, esztergályosnak készül. Is­kolás korában látott először ész­té rgály ozást és úgy megkedvelte, hogy életpályául választotta. Ha­sonlóképpen cselekedtek társai, Borbély Misi, Mészáros Jóska, Bá­nyai Pali, Botyánszki Pista és még sokan. Persze van idősebb utánpótlás is, mint például Szabó Karcsi, Gábor Jóska, Tóth Lajos. — Szépséghibája az üzemi politi­kai munkának, hogy a felsorolt fiatalok közt nincs KISZ-tag. — A délelőtti műszakosok so­raiban akad, igyekszik megnyug­tatni bennünket Szász Béla, aki egyébként nem elveszett ember. Büszkén közli, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szervében a repülőmodellező és hajóépítő szakkör tagja. — A gép­javítóból a 614-es Zalka Máté iparitanuló intézet gondozott területére visz útunk. Az ok, ami miatt idelátogattunk, az a kiállítás, melyet az itteni ipa­ri tanulók vizsgamunkáiból létesí­tettek a hatalmas tornateremben. A szakmánként csoportosított a- nyag látványa egyik ámulatból a másikba ragad. Meseországba il­lő földszintes meg emeletes háza­kat, üzemeket látunk parányi szabályos téglákból felépítve, va­kolva, cserepezve s a szobák Jti- 'püí^lTra.' Az ember szinte azt vár­ja, hogy a kéményre fészket rak a gólya s a házakból emberek jönnek elő. Ugyanez a tökéletes munka mezőgazdasági gépekben, elektromos műszerekben, ruháza- ti cikkekben, bútorokban, min­den téren. Az ember szeretne fel­kiáltani az elragadtatástól. Mind­ezek 15—18 éves ipari tanulók re­mekei. Csoda-e hát, hogy Békés­csaba is kérte az anyagot kiállí­tásra? — A látottakért azonban nemcsak a tanulókat illeti dicsé­ret, hanem a nevelőket: dr, Ko­csis Lajos igazgatót, Bordás Jó- zsefné, Janovszki Józsefné, Ko­vács Lajos, Kucsera Lajos és Ko­csis János tanárokat, valamint Andrássy Géza technikust és Ko­vács Béla raktárost, akik szaktu­dásuk és ügyességük javát plán­tálták a gondjaikra bízott fiatalok fejébe, kezébe — a holnap szak- vezőibe. Huszár Rezső gok területén. A facsemetéket és suhángokat díjtalanul adja a fá- sítók részére az Országos Erdésze­ti Főigazgatóság.----------SEOSB----------­Ú j üdőlők a Körösök vidékén A Fehér és a Fekete Körös tor­kolatának közelében korszerű e- meletes üdülő-klubházat épített a Gyulai Vízügyi Igazgatóság. A sa­ját erőből, mintegy 750 000 forin­tos költséggel felépített nyaraló és hétvégi szórakozó klubházban nagy társalgóterem büfével, 7 ven­dégszoba, félig fedett tetőterasz, csónak- és gépkocsígarázs szolgál­ja a vállalat dolgozóinak kényel­mét. Az új üdülőt az alkotmány ünnepén avatják fel. A Békés megyei MÉSZÖV Gyo- párosfürdőn ötszobás üdülőt ren­dezett be dolgozói számára. ujscuj a A stockholmi befejezte Nyugati a szovjet De Gaulle válasza a Szovjetunió javaslatára Charles de Gaulle tábornok Hruscsov szovjet miniszterelnök­nek adott.válaszában azt kívánja, hogy a Biztonsági Tanács, amely most a közép-keleti problémával foglalkozik, folytassa a megoldás elérésére irányuló munkáját. Ha a Biztonsági Tanács nem ér el eredményt — mondja De Ga­ulle — akkor Franciaország haj­landó a többi nagyhatalmakkal a lehető leghamarabb megtárgyalni a csúcsértekezlet idejét, helyét és összetételét. De Gaulle válaszát Louis Joxe, a francia külügyminisztérium fő­titkára adta át kedden este Vi­nogradov szovjet nagykövetnek. Átadták Eisenhower válaszát Hruscsov levelére Dulles amerikai külügymi­niszter kedden este átadta Menysikov szovjet nagykövet­nek azt a levelet, amelyben Eisenhower válaszol Hruscsov szovjet miniszterelnöknek csúcsértekezletet javasló leve­lére. Az 1500 szavas levélben az amerikai elnök kijelenti, hogy „az Egyesült Államok csatla­kozna” az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának ülése keretében tar­tandó kormányfői és külügymi­niszteri értekezlethez, ha „ál­talános kívánság” nyilatkozik meg ilyen ülés tartására. Eisenhower levelében szem­behelyezkedik Hruscsovnak az­zal a felfogásával, hogy a kö­zép-keleti angol-amerikai csa­patmozdulatok veszélyeztetik a békét. Az elnök levelében óvatosan mellőzte azt az ígéretet, hogy ő kongresszus munkáját válaszok javaslatra személyesen is kész megjelenni a Biztonsági Tanács kormány­fői szinten összehívandó ülé­sén. MacMillan végleges válaszr Hruscsovnak London (MTI) Az angol fővá­rosban kedden este közzétették annak a levélnek szövegét, amely­ben Harold MacMillan angol mi­niszterelnök megadja „végleges” válaszát Hruscsov szovjet minisz­terelnök javaslatára, hogy ötha­talmi csúcsértekezleten vitassák meg a közép-keleti helyzetet. MacMillan válaszlevelében azt javasolja, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa tartson rendkívüli ülést, amelyen a tanács vala­mennyi tagállama a kormány egy tagjával, vagy külön megbízatás­sal rendelkező küldöttel képvisel­tesse magát „Én magam kétségtelenül szí­vesen elmennék New-Yorkba egy ilyen találkozóra, ha ön is kész elmenni, és levelének szövegezésé­ből arra következtetek, hogy ön eljönne” — írja MacMillan. MacMillan vitába száll Hrus­csov levelének azzal a megálla­pításával, hogy a világ a katonai katasztrófa küszöbére sodródott Hangsúlyozta Anglia békés szán­dékait és védelmébe veszi Angliá­nak azt a lépését, hogy csapato­kat szállított Jordániába. „Ha el is vetem azonban az ön kiindulópontját, ez korántsem je­lenti azt, hogy elvetem az ön kö­vetkeztetését. Sőt, egyetértek önnel abban, hogy hasznos lenne, ha a kormányok vezetői mihama­rabb alkalmat találnának arra, hogy összejöjjenek és megvitas­sák a közép-keleti helyzetet” — írja MacMillan. (MTI)-------------------------------------------------------------------­1 965-ig 61000 hektáron telepítenek nyárfát A leszerelési és nemzetközi együttműködési világkongresszus kedden befejezte munkáját. Az ülés megnyitása után a küldöttek meghallgatták a kong­resszus címére érkezett üdvözléseket, majd tudomásul vették azo* kát az ajánlásokat, amelyeket a bizottságok terjesztettek a kong­resszus elé. Ezután felolvasták a leszerelésről szóló nyilatkozatot, a közel­és közép-keleti helyzetről a világ népeihez intézett kiáltvány és a kongresszusnak a leszerelés és a nemzeközi együttműködés érde­kében kibocsátott felhívása tervezetét. A küldöttek viharos lelke­sedéssel fogadták a felolvasott tervezetet. Az elnök bejelentette* hogy a felolvasott dokumentumokat a kongresszus elfogadta. A kongresszusi küldöttek teljes egyhangúságát csak két szavazat za­varta meg, ugyanis két küldött ellenezte a közel- és közép-keleti helyzet ügyében a népekhez intézett felhívás elfogadását. A kongresszus egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához intézett felhívást Ka* mesvari Nehru, az ismert indiai közéleti személyiség személyesen adja át Dag Hammarskjöldnek. Ezután John Bernal professzor mondott rövid záróbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus összehívása az emberiség törté* nelmének egyik legfelelősségteljesebb pillanatában történt, s ez kü­lönösen nagy jelentőséget ad a kongresszusnak. A közel-keleti helyzetről szólva a professzor hangsúlyozta, a Szovjetunió tette meg azt a döntő lépést, amely megőrizte a békét és két ország nemzeti függetlenségét. (Az Egyesült Arab Köztár saságról és Irakról volt szó. Szerk.) A kongresszus hosszasan iinr,„ pelte a Szovjetunió békeszerető politikáját. A szónok ezután kifejezte reményét, hogy az az egység és ba­rátság, amely a kongresszuson megnyilvánult, a világ valamennyi népének egységévé és barátságává válik. Ezután berekesztették ifcr’Ufeív

Next

/
Thumbnails
Contents