Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-23 / 172. szám
1M8. július S3., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Olvasóink9 levelezőink írják Üdülő gyermekek A nép államában nem újság, természetes dolog, hogy évről-évre mind több dolgozó gyermeke megy üdülni. Nálunk, akik a felszabadulás előtt éltük a munkások kiuzso- rázott életét, mégis átforrósodik a szivünk, valahányszor nyaralni induló, vidám gyermeksereget látunk, — írja Frankó Istvánná, a békéscsabai téglagyár dolgozója. Majd így folytatja: — Az én gyermekem is köztük volt, és csak most érzem igazán, hogy nem volt hiábavaló a fáradozásom a munkahelyemen és a szakszervezeti mozgalomban. — A békéscsabai építőmunkások gyermekeit a szakszervezet most júliusban kéthetes üdülésre vitte az ország legszebb helyeire. A táborozás útvonala Lillafüredtől Egerig haladt. Sok anya kísérte el gyermekét. Némelyikük szeméből könny is hullott az örömtől, hogy ezt is megérhették — fejezi be levelét Frankóné. „Kedves közömbös barátom1...." kezdi levelét a kiscsákói Szeme- nyei Emília és a következőket üze- p1 a XX. század legújabb dája, a szputnyik létezését közömbösen szemlélőknek: „— Emlékszem az első szputnyik megjelenését követő általános meglepetéséé és csodálatra. Ügy éreztük, hogy olyan eseménynek lehetünk szerencsés tanúi, ami az emberiség eddig megtett útjához képest és a jövő távlatait illetően csodálatos valami. Felmérhetetlen értékű' mindaz, ami ennek a fejlődésnek a gyümölcseként jut az emberiség birtokába. Csoda-e tehát, hogy a- mikor megpillantottam a felhőtlen nyári égbolton a harmadik szputnyikot tündöklő csillagként követő hordozórakétát, gondolata- egyetlen elragadtatott kiáltássá lobogtak: „gyönyörűL..“’ Soraimat talán te is olvasod közömbös barátom, aki akkor fordultál nagy álmosan ágyadban a másik oldaladra, mikor az ember csillaga diadalmasan ívelt át kicsi falunk felett. Nyilt sorok egy fiatal motorkerékp ároshoz Emlékezz csak vissza arra a jóságos, kedves 70 év körüli anyókára, aki előtt 1958. július 17-én délután 1 órakor itt Kondoroson találkoztál. A néni az úttesten akart keresztül menni. Talán nem látott jól, rosszul is hallanak az ilyen korúak — hát nem vette észre, hogy te, az életerős, vidám fiatalember motorkerékpáron száguldsz célod felé. Az úttest közepén találkoztatok. Csak hirtelen fékezésedkor vett észre. Remegni kezdett. Biztosan arra gondolt, hogy el is üthetted volna. Egy pillanatig néma csend volt. Te az idős nénit, ő a betont nézte. A következő pillanatban azonban minden haragodat reázúdítva ordítottad:* — Nem tud vigyázni, maga vén marha! Azzal gyorsan elrobogtál, mint aki jól végezte, dolgát. A néni is továbbment, pillanatok alatt összetörtén, megsebezve durva szavaidtól. Láttam, hogy két nagy könnycsepp gördül alá időráncolta arcán. Szégyelltem magam miattad! Szégyelltem, hogy van egy fiatal, ismeretlen embertársam, aki nem találkozott ezzel a szóval, hogy: tisztelet. — Megbánásod reményében üdvözöl: Jantyik István, Kondorosról. Nem egetverő, a Pusztaföldvár—Újfaluban élő gyermekek szempontjából azonban mégis égető kérdés, hogy fagylaltot ehessenek ebben a rek- kenő nyárban. De az ottani felnőttek sem haragudnának, mert ezt írja Stemmer Lászlóné és még egy sor aláíró, hogy: „— Mi, pusztaföldvári dolgozók szeretnénk tudni, mi a különbség a nagy falu, meg az új falu között? Miért van az, hogy Orosházáról a fagy- lajtos kijár ugyan, de csak a nagyfaluba, de az újba már nem, holott egyetlen község az egész Gyermekek és felnőttek kérjük, hogy legalább egyszer egy héten hozzájuthassunk egy kis fagylalthoz. Gondoljunk még arra is, hogy van, aki ágybaníekvö beteg és annak is jólesne.” Az újfalubelieknek igazuk van! Tervek ón tettek Több évtizedes vágy valóraaiéí’fnát égi fásának napjait élik ma Gyulán. A Felszabadulás parkban, az ősi vár, s Erkel Ferenc kedvenc fájának tőszomszédságában fürdőit építenek s nem is akármilyet: gyógyfürdőt. E munkában nagy részt vállalt magára az MSZMP egy kis részét készítik csak el, a tisztasági fürdőt, s a továbbiakban — amint arra pénz lesz, még megépítik a hullámfürdőt és két kis medencét . A fürdő környéke is szépen kiépül. A SZOT és a bányász szak- szervezet bejelentette már, hogy a fürdő közeiében üdülőt építene I tagjai részére. Az Egészségügyi Gyula Városi Bizottsága, a Haza- ( Minisztérium ígéretet tett arra, fias Népfront helyi szervezete s a városi tanács, mégpedig a kút fúrásához szükséges pénz előteremtését. A városi tanács községfejlesztési hozzájárulás egy részének felhasználásával nyolcszázezer forintot adott, a Hazafias Népfront fürdőjegy-akció útján — a lakosság áldozatvállalása révén — kétszázezer forintot gyűjtött össze, míg egymillió nyolcszázezer forintot az államkasszából vettek fel. Az első feltétel a gyógyvíz felszínre hozatala. A fúrófej ma már 1600 mé.eres mélységben kutatja a földalatti eret, egészen kétezer méterig. A- mennyibcn ezt a mélységet augusztus végéig elérik, úgy még az ősz folyamán hozzákezdenek — igaz, szerény keretek között — a fürdő építéséhez. Azt tervezik, hogy az első évben a fürdőkomfoiTovább növekedett a gyulai is&ek állatállomdnya A 3004-'es kormányrendeletben biztosított kedvezmények alapján a Béke Termelőszövetkezet g napokban 18 darab növendék üszőt, 20 darab kocasüldőt; az Erkel Termelőszövetkezet 10 tény észkoca süldőt; a Népköztársaság Tsz 5 tehenet; a Petőfi Tsz 10 tenyészko- cosüldőt, 1500 naposcsibét; a Rákóczi Tsz 100 napos csibét vásárolt. Mindez minőségileg is növeli a szövetkezetek törzsállományát. Jók a termésátlagok, híznak az állatok, építkeznek a kisdombegyházi Táncsics Tsz-ben e-J Vfi ;•%* in« rn«-rt Q&tVt WVÁ+wjrBefejezték az őszi búza és az őszi árpa eséplését a kisdombcgy- házl Táncsics Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet ez évi őszi gabonatermése jóval meghaladja az elmúlt évit. Búzából holdanként 14,02 mázsát takarítottak be, míg ta valy 11 mázsa volt az átlag. Őszi árpából holdanként 21,8 mázsával dicsekedhetnek. Az időbeni jó talajmunka és a műtrágyázás eredményei ezek. A mennyiség mellett búzájuk kiváló minőségű: fajsúlya 83. Adóbúzájukat beadták és 150 mázsát szabadon értékesítettek. e gyönyörű tájakat látogattuk. Az első túra különösen szokatlan volt. Még az ebédet is magunkkal vittük. Német vezetőink az utat a célig kétórányira jelezték. Mi már hallottunk az ő tempójukról és tudtuk, hogy ez nekünk egész nap fog tartani. A két órából a végén négy és fél óra lett és vissza sem volt kevesebb. Főként nehezebb volt, mert le a völgybe, fel a sziklákra, sok helyen négykézláb egymást le- és felsegítve juthattunk tovább. így az e napi túránk megfelélt kb. ötven km- liek. De azért mentünk, mert látni, gyönyörködni akartunk a táj szépségeiben. Ezt meg is kaptuk, mert a szélfújta kopár homokkő sziklák, a gyönyörű fenyőerdőkön át vezető vándorutak, a leomlott lakóház nagyságú kősziklák, a sziklák közt csörgedező kis patakocskák, a sziklára mászók hangyaibojnak tűnő sokasága gyönyörű látványt nyújtottak. Egyik nagyon szép utunk volt a csehszlovák határmenti túra. Az egésznapos eső csak érdekesebbé tette az utat. A határmenti túra égy 700 m-es szakaszán csak csónakkal lehetett továbbjutni. A tó egyik oldalán német, másik oldalán csehszlovák szik- laóriásck tekintettek tavon csónakázó kis csoportunkra. Utunkat közvetlenül a cseh határ mentén folytattuk tovább. Kezdetben csak a botunk végét dugtuk át a határvonalon, de később, mivel határőrt egész nap nem láttunk, még csehszlovák területre is átléptünk. Megismertük itt, hogyan mász- szák meg a legmagasabb és legmeredekebb sziklákat. E látványok lélegzetelállítóak voltak. Nem is csoda, nem olyan magabiztos egy teljesen meredek sziklafalon veszély nélkül felmászni. Akik már elérték céljukat, boldogan szemlélik a szikla tetejéről a környező tájakat Félelmünket fokozták azok a koszorúk is, melyek a sziklákon itt-otf el voltak helyezve, jelezvén, hogy egy-két turista már itt lelte halálát sziklamászás közben. Mi ugyanis nem voltunk turisták, bennünket nem tanítottak hegyet mászni. Közöttünk annak ellenére, hogy turista-csoport voltunk, egyetlen turista sem volt, ha ugyan a Gellérthegy megmászóit nem lehet annak nevezni. Nagyjából azonban mi is megtanultuk a mászást, mert kénytelenek voltunk rá. Utunkon ugyanis nem lehetett visszafordulni, mert vezető nélkül a sziklarengetegben eltévedtünk volna, viszont le sem ülhettünk azért, hogy megvárjuk a többieket, mert utunk nem u- gyanott vezetett vissza így nem volt más választás, mint menni és menni. Vezetőink nem sokat adtak a véleményünkre. Irány a legmagasabb csúcs! Sokat csodáltuk egyik féllábú vezetőnket, aki falábával valamennyiünknél jobban bírta a turisztikát. Utunkon több ízben találkoztunk magyarokkal is, illetve o- lyanokkál, akiket abban az időben tőlünk kitelepítettek. Egykét személlyel sikerült hosszasan elbeszélgetni, sőt olyan is volt, akit lakásán meg tudtuk látogatni. Beszélgetésünk közben érdeklődtek az itthoni eseményekről, az itteni életről, ismerősökről, barátokról, ök is elmondották, hogyan élnek, mit dolgoznak és mit tudnak keresni. (Folytatása következik) A termelőszövetkezetben a növénytermelés mellett jó eredményekre van kilátás az állattenyésztésben is. Húsz darab hízott marhát adnak át hamarosan az Álla Horga Imi Vállalatnak, A hízott marhák darabonkénti súlya 6 mázsa. E hónapban szállítanak le 30 darab hízott sertést is, 45 mázsát, Napról-napra szaporodik a vagyonuk, gazdagszik a termelőszövetkezet. Májusban vettek 90 ezer forintért egy Zetort. A tehénistállót átalakítják, új takarmányelő- készítő-kamrát építenek. Elkészült a tejház is, melyben szeparátort állítanak fel. hogy a volt kas:élyban — melyet jelenleg csecsemőotthonnak rendeznek be — háromszáz ágyas reuma-kórházat létesítenek. ; De a gyulaiak sem akarnak lemaradni A jelenleg restaurálás- alatt álló vár tetején — a tervek szerint — hangulatos szórakozóhelyet. , rendeznek be, s a bástyán kilátót építenek. A várba költözik majd a múzeum s szó van arról is, hogy a Hazafias Népfront. gyulai klubját, a volt lovagteremben helyezik el. A fürdő közelében — mivel egyetlen szálló van a városban — korszerű, kényelmes szállodát e- melnek majd; A volt lovardát fedett sportcsarnokká alakítják át. Szakemberek becslése szerint ez lesz a legnagyobb vidéki sportcsarnok, mely nagyságban vetekszik még a budapestivel is. A kissé elhanyagolt Felszabadulás-park rendbehozataláit a- Keríészetí Áka- démia vállalta magára. Egy régi vágy valóraváltásán dolgoznak itt most a társadalmi és tömegszervezetek s Gyula e- gésCÓo/gvzó népe. Ha így habnak, a,ma .tervei holnap már, va? lfe&ggá lesznek. :'~r" sz.’Zs: Óvoda-ügyben Idestova egy éve, hogy a gyulai, szentpálfalvi óvoda ügyében írtunk a Népújság szerkesztőségének nagyon örültünk mi, itteni mainak, mikor 2 nap múlva már olvashattuk is közérdekű kívánságunkat, mely szerint óvoda kellene ide, mert a kocsmánál is fontosabb, óvoda ugyan nem, de létesült egy másik kocsma a Kerecsényi utcán. Mi, dolgozó szülők sem a Sztálin úton, sem a Kálvin utcában, sem Máriafalván nem tudjuk elhelyezni kicsinyeinket, öt utca 40 gyér-t mekéről van szó. Ezúton kérjük, akiket illet, segítsenek rajtunk és ha megint akad helyiségüresedés, akadályozzák meg, hogy kocsma legyen belőle, mentsék meg óvodának. Sok dolgozó szülő nevében: Igricz Mózésné Gyula A BÉKÉSCSABAI BRIGÁD MOZI a nagy érdeklődésre való tekintettel július 24-től 30-ig: Az utolsó paradicsom című, színes olasz filmből naponta eggyel több előadást tart Előadások kezdete: hétköznap fél 5, fél 7 és fél 9, vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Jó idő esetén az utolsó előadást a kertmoziban tartják meg. Állami Gazdaságok és termelőszövetkezetek figyelmébe! Gazdasági kosarakat és mindennemű más kosárárut, továbbá seprűket korlátlan mennyiségben azonnal szállítunk. Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet Békés, Kossuth u. 38. Telefon: 112. 1 ' __________
